Kiindulásként nézzük meg, mit is tartalmaz e vonatkozásban a hatályos szabályozás. A környezetvédelmi termékdíjról, valamint egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. LVI. törvény (a továbbiakban Kt.) 2010. január 1-jétől hatályba lépő 5/F §-a szerint:
„5/F. § (1) A (2) és (3) bekezdésben foglalt éves árbevétellel rendelkező, valamint a tárgyévben kötelezetté váló, 73/2009/EK tanácsi rendelet szerinti mezőgazdasági termelő kötelezett (a továbbiakban: mezőgazdasági termelő) termékdíj-átalányt fizet.
(2) A tárgyévet megelőző évben legfeljebb évi tíz millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi kétezer forint.(3) A tárgyévet megelőző évben évi tíz milliót meghaladó, azonban legfeljebb évi ötven millió forintos árbevételt elérő mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi hétezer forint.(4) A tárgyévben kötelezetté váló mezőgazdasági termelő termékdíj-átalánya évi ötezer forint.(5) A termékdíj-átalányt a tárgyévet követő év március 31-ig kell befizetni a vámhatóság által vezetett, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott számlaszámra.”
Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy ki és milyen feltételek teljesítése mellett veheti igénybe az termékdíj-átalány fizetési lehetőséget több kérdés tisztázása szükséges.
1) Az átalányfizetés alanya – a mezőgazdasági termelő fogalma
A közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK Tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint a Rendelet által meghivatkozott Római Szerződés erre vonatkozóan a következőket tartalmazza:
* Mezőgazdasági termelő fogalma, (2. cikk a) pont) mely szerint:
„mezőgazdasági termelő: olyan természetes, vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjának nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat.”
Tehát, egyrészt a gazdaságnak (egy adott mezőgazdasági termelő által vezetett és egyazon tagállam területén található termelőegységek összessége) a Közösség területén kell lennie, másrészt azon mezőgazdasági tevékenységet kell végezni.
# Mezőgazdasági tevékenység fogalma:
A Rendelet 2. cikk c) pontja határozza meg mezőgazdasági tevékenység fogalmát, mely szerint mezőgazdasági tevékenység: „mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását a 6. cikkben meghatározottak szerint”.
A Rendelet 2. cikk f) pontja határozza meg a mezőgazdasági termék fogalmát („a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati termékek kivételével, valamint a gyapot”), amely konkrét meghatározásához azonban a Római Szerződés I. számú mellékletében felsorolt termékek ismerete szükséges.
# Mezőgazdasági termék fogalma:
A Római Szerződés I. számú melléklete felsorolja azon termékeket, amelyek mezőgazdasági termékeknek minősülnek. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
1. ÁRUCSOPORT Élő állatok
7. ÁRUCSOPORT Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek
10. ÁRUCSOPORT Gabonafélék
11. ÁRUCSOPORT Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin
22. ÁRUCSOPORT
22.04 Szőlőmust, erjedésben, vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva
22.05 Friss szőlőből készült bor, szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva
22.07 Más erjesztett italok, például almabor, körtebor és mézbor
23. ÁRUCSOPORT Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok
Mindezekből következően tehát az alábbi szempontokat kell figyelembe venni ahhoz, hogy egy kötelezett mezőgazdasági termelőnek minősíthető-e:
1) A szabályozás alanya jogi és természetes személy egyaránt lehet
2) Gazdasága a Közösség területén van, amelyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, azaz mezőgazdasági terméket állít elő
FONTOS!! A mezőgazdasági terméket a kötelezett maga állítja elő, tevékenysége csak ekkor minősül mezőgazdasági tevékenységnek.
Példa: a szőlőből bor előállítása mezőgazdasági tevékenységnek minősül, függetlenül attól, hogy a szőlő saját gazdaságból származik-e. De nem minősül mezőgazdasági tevékenységnek a vásárolt bor palackozása, ami szimplán csomagolási tevékenységet jelent, és az általános szabályok szerinti fizetési kötelezettséget keletkezteti.
Amennyiben a kötelezett a fent felsorolt feltételeket együttesen teljesíti, termékdíjfizetési kötelezettségét átalány-fizetéssel teljesíti.
2) Mi tartozik bele az éves árbevételbe?
Az árbevételt érintő kérdésben az árbevételnek kizárólagosan a mezőgazdasági tevékenységből kell származnia. Egyéb termékdíjfizetési kötelezettséget keletkeztető tevékenysége esetén a kötelezett az általános fizetési feltételek szabályai alá tartozik. Az árbevétel tekintetében a bruttó árbevételt kell alapul venni. Amennyiben egy családi gazdaság esetében az őstermelői igazolványon több név is szerepel, az ő közös bruttó árbevételüket kell a bevétel tekintetében figyelembe venni.
Példa: nem tartozik bele a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelembe a kötelezett mezőgazdasági traktorok forgalmazásából származó jövedelme. Amennyiben azonban a kötelezett a jogszabályban meghatározottak szerint mezőgazdasági termelőnek minősül, e tevékenységével összefüggésben keletkező fizetési kötelezettségét (például a termékek csomagolása tekintetében felmerülő fizetési kötelezettség, saját célra behozott mezőgazdasági gép termékdíjköteles része tekintetében fennálló fizetési kötelezettség) az átalánydíj megfizetésével teljesíti. Ennek megfelelően az átalány fizetéssel teljesíti a kötelezett a mezőgazdasági terméke csomagolásával kapcsolatos bérgyártásból keletkező fizetési kötelezettséget. (Figyelem a Kt. 20.§ 4. pontja meghatározza, hogy mit tekint a termékdíjas szabályozás bérgyártásnak!!!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése