2010. szeptember 07., kedd 18:12
A Vidékfejlesztési Minisztérium új vezetése a közelmúltban számos pozitív, jelzésértékű nyilatkozatot tett például a mezőgazdasági munkahelyteremtés fontosságáról. A szőlő mint intenzív kertészeti kultúra, kifejezetten alkalmas a vázolt célok megvalósítására.Ugyanakkor az utóbbi 4 évben csak a támogatott kivágás keretében 8771 hektárral csökkent a szőlőültetvények területe egy olyan országban, ahol a szőlő őshonos növény, a szőlőművelés hagyományai több mint 2000 évesek, és az első osztályú szőlőművelésre alkalmas, kataszterben regisztrált területek aránya 2,5-szerese a tényleges ültetvényfelületnek.
Szorít az adminisztráció
A teljes hazai önellátásra alkalmas ágazat a választékbővítést és kereskedelmi viszonosságot meghaladó, piaci zavart okozó borbehozatallal küzd, a szőlő ára tavaly a becsületsértés kategóriájává silányult. Gazdasági hátrányt okozó tényezővé vált a kellően át nem gondolt adminisztráció. Szakmai tapasztalat nélküli előterjesztések, a végrehajtásra vonatkozó ellenőrzés nélküli hatályba léptetés, a szakmai igények háttérbe tolása és a hivatalok saját bevételteremtésének mindenek fölötti érvényesítése nem tartható fenn tovább.
Jussunk lélegzethez!
A szőlőbor termékpálya gazdasági szereplői számára a legfontosabb feladat 2010-ben az élettér biztosítása és a hosszú távú koncepcionális változtatások megalapozása, a hangsúlyok kijelölése. Néhány területen nem elegendő a módosítás, teljesen új alapokra kell helyezni a szabályozást.
Az ésszerűsítésre tett javaslatok többsége jelentősebb központi költségvetési hatás nélkül is képes élénkíteni a gazdasági tevékenységet, javítani a gazdálkodók komfortérzését, mérsékelni a versenyhátrányukat. A termékpálya szereplőinek elégedetlenségét jól jelzik az egyes termelő csoportoktól érkező vészjelek. De ezek a megoldási javaslatok nélküli igények nem alkalmasak az érdekérvényesítés magalapozására.
Javaslataink
• Egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell a termékpálya szabályozórendszerét (pl. a pincekönyv tele van ésszerűtlen elemekkel, mint a veszteségnormák, borkísérő okmány).
• Fel kell számolni a versenyhátrányt okozó szabályozási elemeket, az egyes hatósági feladatokat ellátó szervezetek közötti kettősségeket, öncélú szabályokat (forgalomba hozatalhoz szükséges vizsgálatok száma, minősítési díjak).
• Meg kell oldani az EU borpiaci reform második szakaszából származó feladatokat (termékleírások, termőhelyi és ültetvénykataszter eltéréseinek felszámolása).
• Hatékonyabbá kell tenni a szakmai képviseletet, szervezettséget (szakmaközi megállapodás a termelők és feldolgozók között). Egységesíteni kell a fellépést, egyszerűsíteni a képviseletet, kevesebb szervezetre van szükség.
• Ne lehessen a szakmai érdekekkel ellentétes és végrehajthatatlan szabályokat hatályba léptetni. A jogalkotó ne a hatóságok jövedelemszerzését tekintse elsődlegesnek, hanem a végrehajthatóság szempontjából optimalizálják a szabályokat. A hatálybaléptetésnek legyen feltétele a hatásvizsgálat (pl. higiéniai rendelet, alkalmi munkavállalás szabályai).
• A részterületek szabályainak egyeztetés nélküli, nem teljes körű módosítgatása helyett egységes koncepció mentén történő, a szükséges elemekre korlátozódó szabályozás kell. (Bortörvény, 127/2009. FVM-rendelet, jövedéki szabályozás). A toldozgatások és részmegoldások helyett érdemi intézkedések szükségesek.
A szőlő-bor ágazat rendelkezik a szükséges tapasztalattal és szaktudással a feladatok megoldásához. Számos területen előtanulmányokat végeztünk (pl. osztrák szabályozás), melynek tanulságait szívesen megosztanánk. Ésszerű közigazgatás partnerei szeretnénk lenni. Szeretnénk, ha az állam gazdasági sikereink eredményeként és nem a betarthatatlan szabályok miatt kivetett büntetések révén gazdagodna. Versenyképes és életképes ágazat kialakításához keresünk partnereket.
A hagyományok ápolása, az élhető jelen, a biológiai potenciál jobb kihasználása és versenyképes jövő a célunk! A kedvező országkép kialakításában, a táj kultúrállapotának megőrzésében és a vidéki foglalkoztatásban az egyik fontos tényező a bortermelő országokban a szőlő és a bor. Lehetnének ezek a mi közös céljaink is!
A megoldás ütemezése
Rövid táv (2010 augusztusig): alkalmi munka vállalás, minősítési díjak, Integrált Informatikai Rendszer, termékleírás, hatóságok összehangolt együttműködése, Nemzeti Boríték újraszabályozása. (2010 decemberig): Jövedéki törvény és végrehajtási rendelete.
Középtáv (20112012): környezetvédelmi termékdíj, bortörvény, csemegeszőlő, önálló borellenőrzés (MgSzH átalakítása), forgalomba hozatali járulék befizetés/felhasználás, bormarketing, melléktermék kötelező lepárlás szabályozása, szakmaközi szervezet elismerése.
Hosszú táv (2013 után): újratelepítési rendszer, támogatások.
Horváth Csaba
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
(f:kertészet-szőlészet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése