Tartós-e a mezőgazdasági termékek áremelkedése?
A mezőgazdasági árak emelkedése még nem ért véget, bár a könnyen megkereshető pénz időszakán talán már túlléptünk. Éppen ezért a részvények és a hazai kötvények mellett a mezőgazdasági termékek tartása is indokolt lehet hosszabb távon.
A nyersanyagárak újra éledeznek. A 2008 második felében lezajlott áresés és a 2009-2010-es stabilizálódás után a mezőgazdasági termékek árai újra emelkedni kezdtek. Ennek hátterében egyrészt az újra csökkenő készletállomány, másrészt a fellendülő világ évről-évre növekvő kereslete áll. S ehhez kapcsolódnak a fejlett világban mind nagyobb teret hódító bioüzemanyag programok.
Az elmúlt negyven évben a mezőgazdasági termékárak még az inflációval sem voltak képesek lépést tartani, aminek köszönhetően a fogyasztói kosarakon belül az élelmiszerek súlya folyamatosan csökkent. Míg az olaj ára a legdrágábban kitermelhető kanadai olajpala és olajhomok kitermelését is gazdaságossá teszi, addig a mezőgazdaság esetében az értékesítési árak sokszor még a termelési költséget sem érik el, s ezért támogatni kell a termelőket. Emellett nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magas energiaárak miatt, ma már egyre nagyobb mértékben használják a mezőgazdasági cikkeket üzemanyagok és bioenergia előállítása céljából. Míg a gabonaárak az elmúlt 10 év folyamán mintegy 60-70 százalékkal emelkedtek, addig az olaj ára ötszörösére növekedett és a szén ára is négyszer olyan magas, mint a 2000-es évek elején volt. Míg a mezőgazdasági termelés profitabilitása, részben a növekvő energiaárak, részben a magas élőmunka igény miatt nem túl magas, addig az energiatermelés és szolgáltatás profitabilitása lényegesen magasabb. Ha a támogatásokat kivesszük, akkor például a kukorica árának tartósan a jelenlegi 5 USD/bushel (véka) ár felett kellene stabilizálódni, és aszályos években inkább 6-8 dollár között kell majd tartózkodnia az eddigiekben szokásos 3-5 dollár közötti árszint helyett.
Az idei év jelentős áremelkedése csak arra elegendő, hogy a termelés hosszabb távon is kifizetődő legyen a farmereknek, de arra nem elegendő, hogy újabb nehezebben művelhető területek legyenek bevonva a termelésbe, hogy kielégítsék az ethanol gyárak és bioenergia növekvő keresletét. Az amerikai kongresszus most azt tervezi, hogy 15 százaléknyi lehessen a bioüzemanyagok része, ami az amerikai kukorica kínálatból további 10 százalékot fog elvenni. Mindezek a tényezők azt eredményezik, hogy tartósan a korábbi időszakoknál lényegesen magasabb élelmiszerárakra kell felkészülni. Ugyan a főbb mezőgazdasági cikkek ára az elmúlt fél évben több mint 20 százalékkal emelkedett, de továbbra sem nevezhetők drágának, ami azt vetíti előre, hogy az elkövetkező 2-3 évben további, évi legalább 10-15 százalékos áremelkedésre van kilátás a főbb alapanyagok esetében.
Ezt az emelkedést csak erősítheti az, hogy a központi bankok továbbra is laza monetáris politikát követnek, ami hosszabb távon növeli az inflációs veszélyeket. Nem beszélve arról, hogy az olcsó pénz miatt sok befektető fordul a még mindig relatíve olcsó mezőgazdasági alapanyagokhoz. Ezt a trendet támogathatja az is, hogy a távoli határidők árai a pillanatnyi piaci árak alatt vannak 5-6 százalékkal, ami azt mutatja, hogy a piaci szereplők még nem hiszik el, hogy az árak tartósan magasak maradnak, azaz a spekuláció csak rövidtávon van jelen. Ez a helyzet kifejezetten kedvező lehet különböző spread stratégiák kialakítása szempontjából, hiszen a raktározási költségek miatt a távolabbi határidőknek hosszabb távon magasabban kell lennie, mint a közelieknek.
A hosszabb távú trendeket figyelembe véve, a búza lassan közelíti azt az árat, ahol nem nevezhető alulértékeltnek, míg a rizs ára még legalább 20 százalékkal alacsonyabb a fundamentálisan indokoltnál. A kukorica ún. fair árát a legnehezebb behatárolni, hiszen az ethanol gyártás miatt a kereslet rendkívül dinamikusan növekszik, s bár az amerikai termelés eddig lépést tartott a kereslettel, de feltételezhető, hogy a könnyen bevonható területek szűkössége miatt a kukoricatermelés növekedési üteme is lassulni fog.
A fenti tényezők és a rövidtávú kockázatok (időjárás, kereslet) azt jelentik, hogy a mezőgazdasági árak emelkedése még nem ért véget, bár a könnyen megkereshető pénz időszakán talán már túlléptünk. Éppen ezért a részvények és a hazai kötvények mellett a mezőgazdasági termékek tartása is indokolt lehet hosszabb távon.
(f.ecoline.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése