Oldalak

2010. szeptember 8., szerda

Vízgazdálkodási szabványok...

Hiánypótló kezdeményezés a vízgazdálkodási szabványok terén

A European Water Partnership (Európai Víz Partnerség - EWP) non-profit szervezet olyan vízgazdálkodási szabványokat tesztel, melyek célja, hogy fenntarthatóvá tegyék az ipari termelés vízhasználatát. A szervezet azt reméli, hogy az európai fókuszú kísérleteket követően globális szabványokat is kidolgozhatnak. Jelenleg a mezőgazdasági szektorban, illetve városi környezetben folynak tesztek, így ellenőrizve a szabványok gyakorlati alkalmazhatóságát is.
Hírlevél feliratkozás
Feliratkozom a témához kapcsolódó ingyenes hírlevélre:
Milyen a legutóbbi hírlevél?
Civil és szakmai szervezetek azt szeretnék, ha az Európai Unió a vízgondozás területét is szabványosítaná. A European Water Partnership, vagyis Európai Víz Partnerség (EWP) olyan szervezetek összefogását képviseli, mint az UNESCO Vízügyi Oktatási Intézete, vagy a Spanyol Öntözési Szakemberek Szövetsége. A non profit alapon működő szervezet szerint ma már Dél-Európában is gondot okoz a víz, mint erőforrás biztosítása.

Az EWP, megelőzve az európai döntéshozatali folyamatot, maga fogott bele az európai szabvány kidolgozásába. Az így elkészített európai vízgondozási szabvány tervezetét júniusban mutatták be. Ebben egyrészt a fenntartható vízgazdálkodás alapelveit, másrészt a jelentéstételhez és a tanúsítványok kiállításához szükséges indikátorokat igyekeznek meghatározni, és rendszerbe foglalni. Az alapelvek között olyan fogalmak szerepelnek, mint a jó kormányzás (good governance), a megfelelő kémiai minőség, vagy éppen a vízelvonás ellenőrzése. Az indikátorok között a vízvisszaforgatás hatékonyságától egészen a víz és az energiafogyasztás közötti összefüggések vizsgálatáig, minden szempontot igyekeznek figyelembe venni. Az EWP bízik benne, hogy a tervezet elősegíti majd a fenntartható vízhasználat és vízkezelés európai kifejlődését.

A szabvány kidolgozása az EWP tagságának bevonásával, és a tagállami hatóságok együttműködése mellett zajlott. A résztvevők munkacsoportokban dolgoztak, hogy az egyes szektorok - a mezőgazdaság, az ipar, a turizmus, vagy éppen a városi területek - vízhasználati problémáit egyaránt figyelembe lehessen venni. A tervezetet, a bemutatást követően véleményezésre és tesztelésre bocsátották, hogy a kidolgozásba be nem vont szervezetek is előadhassák álláspontjukat, illetve, hogy a gyakorlati alkalmazás során kiderüljenek az esetleges problémák. A hozzászólásokat szeptember 12-ig lehet az EWP-nek eljuttatni.

A szabványt jelenleg a BASF németországi, vegyi anyagokat termelő központjában, egy madridi papírgyárban, valamint egy üdítőital-palackozó üzemben tesztelik; az eredményeket október végére várják. A mezőgazdasági teszt-farmokat jelenleg készítik elő, és október végén állhatnak munkába. Az EWP azt reméli, hogy a közeljövőben talál majd olyan, vállalkozó kedvű városokat, illetve városi területeket is, ahol kipróbálhatja a szabvány hatékonyságát. A tervezetet a konzultáció és a tesztek eredményeivel összevetve kiegészítik, és csak ezt követően teszik közzé.

Míg a szabvány jelenleg Európára fókuszál, az EWP bízik benne, hogy később globálisan is érvényesíthető lesz. Sabine von Wiren-Lehr, az EWP vízgondozási programjának koordinátora az EurActivnak elmondta, a szervezet el kívánja kerülni, hogy az egyes szektorokban más-más szabványok érvényesüljenek, ahogy azt sem tartaná elfogadhatónak, ha az egyes országok eltérő szabványokat alkotnának és alkalmaznának a vízhasználat terén. A "vízgazdálkodási szövetség" (Alliance for Water Stewardship - AWS) névre keresztelt kezdeményezés keretében éppen ezért, egy 90 érintett szervezetből és vállalatból álló csoport már megkezdte egy globális szabvány kidolgozását is.

A témakör most kiemelt figyelmet kaphat, mivel ezen a héten zajlik a víz világhete (World Water Week - WWW) jegyében, húsz évvel ezelőtt életre hívott konferencia-sorozat Stockholmban. A Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) egy hetes eseménysorozatán több tucat vita folyik majd a globális vízkészletek kezeléséről.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency - EEA) 2009-es adatai szerint a túlzott vízfelhasználás Nyugat-Európában és Dél-Európában a vízhiányhoz vezetett, és előfordul, hogy a víztározókba sós víz került. Az EEA tavalyi jelentése szerint ráadásul "az éghajlatváltozás következtében a jövőben fokozódik majd az aszályok súlyossága és gyakorisága, súlyosbodnak a vízzel kapcsolatos problémák, legfőképp a nyári hónapokban".

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Európa víz-megtakarítási potenciálja 40 százalék körül mozog. Az EU legfőbb végrehajtó intézménye 2007-ben mutatta be a vízhiány és az aszály leküzdésére vonatkozó jelentését, és 2012-re várható az Európa vizeinek megőrzését célzó újabb javaslat. A Bizottság egyben azt is vizsgálja majd, hogy a tagállamok megfelelően hajtják-e végre az uniós vízügyi szabályokat, illetve, hogy milyen potenciál rejlik a vízkészlet-gazdálkodás fejlesztésében. A Bizottság egy másik szabályozási területen is javaslatokat tesz; azt szeretné, ha az épületekben, beleértve a középületeket is, kötelező szabályok írnák elő a vízmegtakarítást.

Az európai vízpolitika fejlesztése az EU Tanácsának 2011 első felében esedékes magyar soros tanácsi elnökség egyik prioritásaként szerepel, így ez a téma a következő időszakban is nagy hangsúlyt kap majd. "Az elnökségek a vízhiányra és az aszályokra vonatkozó, 2012-re várható, kialakulóban lévő stratégiára, valamint az ivóvíz-irányelv felülvizsgálatára összpontosítanak. Lépéseket tesznek továbbá a vízzel kapcsolatos legsúlyosabb problémák - például a szélsőséges események (árvíz, víztöbblet, vízhiány és a balesetek miatt bekövetkező vízszennyezés), az éghajlatváltozás, veszélyeztetett ökoszisztémák, stb. - felmérésének és kezelésének előmozdítására." - szerepel a spanyol-belga-magyar elnökségi trió közös programjában.

Vélemények:

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency - EEA) tavalyi jelentése szerint Európa vízfogyasztási szokásai fenntarthatatlanok. A közlemény bemutatásakor Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy ez a gyakorlat súlyos következményekkel járhat az ökoszisztémára.

"Több vizet fogyasztunk, mint amit a körülményeink engednék. A vízhiány rövid távú megoldására egyre több vizet veszünk ki felszínivíz- és talajvízkészleteinkből. A túlzott vízkitermelés azonban nem fenntartható. Súlyos hatással van a megmaradó vízkészlet minőségére és mennyiségére, valamint az attól függő ökoszisztémákra."

A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) munkatársa az EurActiv kérdésére elmondta, az Európai Unió szabályozásában, így a tagállami jogharmonizáció során alapvetőnek vett víz keretirányelvben is elsősorban a vízminőség megőrzése és nem a víz optimális megosztása a cél, így a vízkészlet-gazdálkodás fenntarthatósága egyelőre hiányos terület az európai és a magyar szabályozásban egyaránt.

Bár a VKKI szerint a meglévő szabályozás felülvizsgálata Magyarországon is aktuális lenne, ehhez egyelőre sem az anyagi, sem a humánerőforrás nem biztosított.
(2010.09.07, Forrás: EurActiv.hu)

Nincsenek megjegyzések: