A társadalombiztosítási jogszabályok 2007. január 01-jétől vonták be az őstermelőket a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá.
A mezőgazdasági őstermelő fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: szja.) határozza meg és ezt a fogalmat vette át a társadalombiztosítási járuléktörvény (a továbbiakban Tbj.) is. Ezek szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősül: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan az szja. törvény 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységének bevétele (jövedelme) tekintetében.
A Tbj. 2008. január 01-jétől a kezdő mezőgazdasági őstermelő fogalmát is szabályozza. E szerint kezdő őstermelő az, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Mikor esik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség hatálya alá a mezőgazdasági őstermelő?
Speciális – más biztosítási körökre egyáltalán nem jellemző – feltételek esetén válik biztosítottá a mezőgazdasági őstermelő. A biztosítási kötelezettség elsődleges feltétele, hogy a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év legyen. Ennek megállapíthatósága érdekében a mezőgazdasági őstermelő életkorától függetlenül kérheti szolgálati idejének igazolását a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Ha a mezőgazdasági őstermelő e feltétellel nem rendelkezik és a nyugdíjkorhatár betöltéséig már nem lesz 20 év szolgálati ideje, nem válik biztosítottá, illetve járulékfizetővé.
Ebben az esetben azonban fennáll annak a veszélye, hogy mivel „nem biztosított”, nem lesz jogosult egészségügyi szolgáltatásra sem. Ha ez bekövetkezik fel kell keresnie az állami adóhatóságot abból a célból, hogy mint „nem biztosított” bejelentkezzen a ’T1011-es számú bejelentőlapon és fizesse havonta (2010. évben) a 4950 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie az őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány alapján folytató kiskorú személynek, valamint a gazdálkodó család kiskorú tagjának sem, (ők a Tbj. rendelkezései szerint jogosultak egészségügyi szolgáltatásra). Ha azonban betöltik a nagykorúságot és továbbra is folytatják az őstermelői tevékenységet biztosítottak és járulék fizetésére kötelezettek lesznek akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanulók, hallgatók.
Az a kiskorú őstermelő aki nem közös, hanem egyéni őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, viszont kiskorúként is biztosított és járulékfizetésre kötelezett akkor is, ha egyébként nappali tagozatos tanuló.
Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie őstermelőként annak sem, aki egyéb jogcímen biztosított, pl: az őstermelés folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban áll, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, vagy egyéni vállalkozó.
Nem lehet azonban figyelembe venni, illetve az őstermelői járulékfizetéstől eltekinteni abban az esetben, ha az őstermelő a Tbj. szerinti un. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított. Ha az őstermelő pl: önkormányzati képviselő és e jogviszonyában biztosítottnak minősül, vagy megbízási, segítő családtagi, vállalkozási (nem egyéni vállalkozóként), bedolgozói jogviszonyban biztosított, akkor mint őstermelő is biztosítottá és járulékfizetésre kötelezetté válik.
Nem biztosított és nem kell járulékot fizetnie a saját jogú nyugdíjas (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas) őstermelőnek, valamint annak az özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelőnek, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Nem minősül sajátjogú nyugdíjasnak, így biztosított és járulékfizető az a mezőgazdasági őstermelő, aki rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesül (ezek az ellátások – bár a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja – csak nyugdíjszerű ellátások).
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból, vagy a közös őstermelésből. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott és a Tbj. szerint őstermelőnek minősülő mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától, a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése