Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-11-16
Tartalom
Elfogadták a jövő évi adó- és járuléktörvényeket
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra
Határidők számítása a munkajogban
Szja kulcsok Európában
Elfogadták a jövő évi adó- és járuléktörvényeket
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben. Az Országgyűlés 259 igen és 104 nem, valamint 1 tartózkodás mellett fogadta el az adó- és járuléktörvények módosítását; a kormánypártok támogatták, az ellenzék elutasította a javaslatot. A parlament a törvény sürgős kihirdetését kérte a köztársasági elnöktől.
A magánszemélyeknek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk, tehát a külön adózó jövedelmek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után is 16 százalék az adó. (Jelenleg 5 millió forintig 17 százalék, a fölött 32 százalék az adókulcs, a külön adózó jövedelmek adókulcsa pedig jellemzően 20-25 százalék.)
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12.100 (jelenleg 15.100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvény az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62.500 forintot, három eltartottól 206.250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10.000 forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33.000 forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között.
Az szja törvény módosítása az előzetes számítások szerint 308 milliárd forinttal hagy többet az adózók zsebében.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség.
A cafetériával kapcsolatos változás, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
A képviselők elfogadták azt is, amely szerint a 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok az adózás rendjéről szóló törvény szerinti feltételek igazolása nélkül is jogosultak az illeték - legfeljebb 12 havi - részletekben történő megfizetésére. Ha a vagyonszerző az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.
Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".
A megszavazott adótörvény szerint 12 ezerről 13 ezerre növekszik az az értékhatár, amelynek erejéig igénybe vehető a súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsijai utáni adómentesség. Az indítvány mintegy 50 ezer adóalanyt érint, közülük megközelítőleg 25 ezer adóalanynak már nem kell adót fizetni és csaknem 25 ezer adózónak ezer forinttal kevesebb lesz az adófizetési kötelezettsége.
Az adótörvényhez kapcsolva szavazták meg a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.
A társasági adó - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz. A kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től.
A parlamenti többség a zárószavazás előtt a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott módosító indítványokat fogadott el. Ennek a csomagnak a keretében a hitelintézeteknek 50 milliárd feletti adóalap esetén az eddigi 0,5 százalékkal szemben 0,53 százalékot kell fizetniük.
A bankadó szabálya egy módosító indítvány alapján módosult: a pénzügyi szektorra kivetett különadót a bankok a 2009. év végi módosított mérlegfőösszegük után fizetik. A most elfogadott hitelintézeti különadó a nyereség 30 százaléka lesz. A hitelintézeti különadó összegét ugyanakkor le lehet vonni a mérlegfőösszeg alapján számított adó összegéből.
A biztosítók adóterhelése sávos lesz: eddig egységesen az adóalap 6,2 százalékát kellett befizetniük, 2011-től 1 milliárd forint adóalapig 1,5 százalék, 8 milliárd forintig 3,0 százalék, 8 milliárd forint felett 6,4 százalék lesz adófizetési kötelezettség, amelynek célja, hogy a kisebb biztosítók versenyhátránya csökkenjen. (A számítások szerint a pénzintézeti különadó teljes összege 182 milliárd forint.)
A jövedéki adó egyes termékeknél változik, így január 1-jétől az uniós irányelv előírásainak is megfelelő adómértékre emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója. Cigarettára eddig ezer darabonként 6.450 forintot és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százalékát kitevő, de legalább 10.380 forint/ezer darab jövedéki adót kellett fizetni. Ehelyett az adó mértéke 2011-től ezer darabonként 9.750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18.080 forint/ezer darab lesz.
Az APEH közzétette a decemberben elszámolható üzemanyagárakat
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közzétette honlapján a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolásban decemberben alkalmazható üzemanyagárakat.
Eszerint a 95-ös ólmozatlan motorbenzin literenként 342 forinttal, a gázolaj 327 forinttal, a keverék 369 forinttal, az autógáz pedig 201 forinttal számolható el a jövő hónapban.
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.
A 2011-es adóváltozások hatása a befektetési piacra
A személyi jövedelemadó (szja) 16 százalékra csökkentése nyomán jövőre növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja - áll a K&H Bank közleményében.
A jövő évre benyújtott adócsomag-tervezet alapján számos olyan módosítással kell számolni, amelyek együttesen jelentősen befolyásolhatják a hazai befektetési piac jelenlegi szerkezetét.
A magán-nyugdíjpénztári befizetéseket érintő változások miatt várhatóan jövőre nem gyarapszik a pénztárak által kezelt vagyon mértéke. Ez egyrészt közvetlenül is hatással lesz a hazai tőzsdére, mivel kiesik az általuk befektetett vagyon egy része, ami már önmagában is rontja a hazai részvénypiac teljesítményét. Másrészt, mivel tipikusan az intézményi befektetők azok, akik a kockázatosabb, ugyanakkor hosszabb távon magasabb hozammal kecsegtető, újonnan bevezetett cégekbe fektetni tudnak, ezért az intézményi befektetések csökkenése elsősorban ezeknek a cégeknek a pozícióit gyengítheti.
Az szja jövőre tervezett, 16 százalékra csökkentése miatt növekedhetnek a háztartások megtakarításai, aminek egy része az egyéni befektetések növekedését szolgálhatja. 2011-től módosul több befektetési eszközre vonatkozó adózási szabályozás: 30 százalékról 20 százalékra mérséklődik az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) befizetett összegek után járó adójóváírás mértéke.
A magánnyugdíjpénztárak körüli bizonytalanságok miatt azonban a csökkenő kedvezmény ellenére is ezeknek a megtakarítási formáknak a felfutására számít a piac, hiszen bizonytalan gazdasági környezetben felértékelődnek a hosszú távon biztos befektetési lehetőségek.
Határidők számítása a munkajogban
A Munka Törvénykönyve 12. §-a tételesen megmondja a munkajogi határidők számításának módját.
Napon - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel. Ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
A Munka Törvénykönyvében meghatározott határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha e törvény ezt kifejezetten megengedi.
Szja kulcsok Európában
A legmagasabb személyi jövedelemadót a világon még mindig az Európai Unió (EU) állampolgárai fizetik, ahol az átlagos kulcsok 0,3 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben.
A KPMG 2010 Individual Income Tax and Social Security Rate Survey című, személyi jövedelemadóval és társadalombiztosítási járulékkal foglalkozó felmérése szerint a tendencia azt sugallja, hogy a kormányok a deficitgondok leküzdésére kezdik használni az adókulcsnövelést.
Alábbhagytak a közép- és kelet-európai kormányok alacsony átalányadóval kapcsolatos, a múltbeli csökkenő tendenciát mutató kezdeményezései is. Az átalányadót 1994-ben először bevezető és az adókulcsot 2012-ig 18 százalékra mérsékelni szándékozó Észtország időközben feladta tervét. Másik példaként Lettország növelte a kulcsokat, az átalányadó kulcsát a 2009-es 23 százalékról 2010-re 26 százalékra emelve.
Magyarországon az szja 2011. január 1-jétől 16 százalék lesz, a szuperbruttó miatt azonban a tényleges adókulcs 2011-ben 20,32 százalék, ami 2012-re 18,16 és 2013-ra 16 százalékra csökkenne - emlékeztetnek.
Nyugat-Európában az Írország által az elmúlt évben megkezdett növelő trend az előrejelzések szerint terjed. Míg az ír felső kulcs 2010-ben 1 százalékkal emelkedett, az Egyesült Királyságban a 2009/10-es 40 százalékról 2010/11-re 50 százalékra ugrott.
Izland a bankszektor összeomlásának közepette átalányadó-rendszerét progresszív rendszerrel váltotta fel, a személyi jövedelemadó felső kulcsát mintegy 9 százalékkal emelte. Görögország az állami deficitgondokra válaszul 5 százalékkal növelte a felső kulcsot. Portugália és legújabban Franciaország 3 százalékkal, illetve 1 százalékkal emelte felső kulcsát a költségvetési hiány kezelésének érdekében. Még a hosszú ideje 18 százalékos felső kulcsot előíró Man-szigeten is 2 százalékos, 20 százalékra történő emelést hajtottak végre 2010/11-re.
A skála ellenkező végén Dánia ösztönző csomag mellett döntött a fogyasztói költekezés növelésének reményében, felső kulcsát közel 7 százalékkal csökkentette. Horvátország ez év júliusában szintén mérsékelte a felső kulcsot 5 százalékkal.
A világ legmagasabb jövedelemadó-kulcsa Svédországban van: 2010-ben meghaladja az 56 százalékot.
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése