Oldalak

2010. december 27., hétfő

Adóelőleg mérséklési lehetőségek...

 Társasági adó
A társasági adóalanyok negyedik negyedéves előlegének fizetési határideje a feltöltésre kötelezettek esetében december 20. napja, egyéb adózók esetében a következő év január 20. Az utolsó negyedéves előleget akkor is meg kell fizetni, ha az éves várható adókötelezettség nem éri el a korábbi évek bevallásai alapján előírt előlegek összegét. Mivel a feltöltési kötelezettség az adóelőlegeket meghaladó esetlegesen fizetendő adó, így ebben az esetben az érintett adózói körben természetesen nem áll elő tényleges feltöltési kötelezettség.

Ugyanakkor, ha az így kiszámított különbözet jelentős összegű túlfizetést eredményezne, akkor az adóelőleg fizetés esedékessége előtt célszerű élni az Art. 42.§ (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel, azaz mérséklést kérni. A kérelem illetékmentes, kötetlen formában terjeszthető elő. Figyelemmel kell azonban lenni az Art. 172.§ (13) bekezdésében foglalt jogkövetkezményre, amely a nem kellő megalapozottság esetén terheli a kedvező elbírálásban részesülő adózót. Akár a feltöltési kötelezettség számszerűsítése, akár a mérséklés kellő megalapozottsága érdekében tehát pontos számításokra van szükségünk. A szaklap a korábbi számában részletes tájékoztatást közölt a megváltozott adómértékről, illetve annak alkalmazási feltételeiről. De mit is jelent ez a gyakorlatban?

A feltöltési kötelezett Takarékos Kft 1-3.negyedéves adóelőlege 2.000eFt, a 4.negyedéves 1.000eFt. A teljes naptári évben működött, üzleti évének fordulónapja 2010.12.31.

Az éves összes adóköteles bevétele 400.000eFt, összes adóalapot csökkentő ráfordítás 390.000eFt, az adóalap korrekciós tételek együttes hatása +2.000eFt. Az év első felére jutó adóalap kiszámítása: 12.000*181/365=5.951eFt. Mivel az év első hat hónapjára jutó adóalap nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, vizsgálandó, hogy megfelel-e azon egyéb törvényi feltételeknek, amelyek lehető teszik a kedvezményes 10%-os adómérték alkalmazását. Kedvező eredmény esetén az első félévre jutó adó 595eFt. Ebben az esetben a meg nem fizetett 9% (536eFt) csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet a következő négy adóévben kell az adótörvényben előírt célra felhasználni. Az év második felére jutó adóalap 6.049eFt (12.000-5.951). 2010. július 1-jétől 250 millió Ft adóalapig feltétel nélkül lehet alkalmazni a 10%-os kulcsot, így az ezen időszakra jutó adó 605eFt. Mivel a második félévben a 10%-os kulcs általánosan alkalmazható (250 millió forintig), ezért a 9%-os adómegtakarítás már nem minősül csekély összegű támogatásnak, azaz nincs felhasználási kötelezettség sem.
Látható, hogy az éves várható adófizetési kötelezettség jóval elmarad a tárgyévre előírt adóelőlegek összegétől (4.000eFt>1.200eFt), ezért célszerű adóelőleg mérséklést kérni. A mérséklési lehetőségünkkel feltétlen éljünk, azonban nem árt az óvatosság! Az Art. 172.§ (13) bekezdése a túlzó mértékű mérséklést mulasztási bírsággal sújtja, a jogkövetkezmény alapja a módosítás előtti és a mérsékelt adóelőleg különbözete.

Ha az előzetes számítások szerint az előírt adóelőlegek nem fedezik a várható fizetendő adót, akkor az előző adóévben éves szinten számított 50 millió forint feletti árbevételt elérő adózóknak feltöltési kötelezettségük keletkezik. Jóllehet a Tao. tv. 26.§ (10) bekezdése a várható adó teljes összegére írja elő a kiegészítést, az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban csak annak 90%-ától szankcionál. A mulasztási bírság alapja a 90%-ból hiányzó rész, mértéke az adóhivatal mérlegelésétől függően 1-20%. Az adóelőleg-kiegészítést nem csak befizetni, de be is kell vallani (2010-ben 1046 jelű) december 20-ig. Korábban hallani lehetett olyan adózói leleményről, hogy december 20-án elég egy fizetési kötelezettséget nem tartalmazó (nullás) bevallást benyújtani, majd később, amikor már pontosabb adatok állnak rendelkezésre a végleges adóalap meghatározásához, egy önellenőrzéssel helyesbítünk és csak a jegybanki alapkamattal egyező mértékű pótlékot kell fizetni. Az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban nem a bevalláshoz, hanem a megfizetéshez köti a jogkövetkezményt, így a praktika tévedésnek bizonyult, az önellenőrzés elméletileg lehetséges, gyakorlatilag értelmetlen.

Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók előlegfizetési kötelezettségét az Szja tv. 49.§ (16) bekezdése írja elő. A társasági adó alanyaival szemben annyival kedvezőbb a helyzetük, hogy számukra az augusztusi törvénymódosítás eredményeként az év második felére 250 millió forint adóalapig feltétel nélkül alkalmazható 10%-os adókulcs okozta adómegtakarítás külön mérséklési kérelem nélkül is érvényesíthető, hiszen az adóelőlegek nem a korábbi év adóteljesítménye alapján kerülnek előírásra (Tao.tv.), hanem a tárgyévi tényleges teljesítmény alapján. Az adóév utolsó adóelőlegének megállapításakor (2011.01.12.) a pénzforgalmi könyvvitel miatt már tényadatokkal számolhatunk. Az első lépés, hogy a működés naptári napjainak arányában elkülönítsük az első és a második félévre jutó adóalapot. A következő lépés, hogy kiszámítsuk az éves fizetendő adót. Utolsó lépésként úgy határozzuk meg a negyedik negyedéves adóelőleget, hogy az éves számított adóból levonjuk az eddig megfizetett három negyedév adóelőlegét.

Példán levezetve: az éves adóelőleg-alap 40 millió forint, a működés kezdete 2010.03.01., a vállalkozó a feltételek hiányában nem jogosult az év első felében a 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazására, a három negyedéves adóelőlege 4.850eFt.
Adóelőleg kiszámítása március 1- június 30. időszakra: 40.000eFt*(122/365)=13.370eFt adóalap, 13.370eFt*19%=2.540eFt adó
Adóelőleg kiszámítása július 1-december 31. időszakra: 40.000eFt-13.370eFt=26.630eFt adóalap, 26.630eFt*10%=2.663eFt adó
A negyedik negyedéves fizetendő adóelőleg: 5.203eFt-4.850eFt=353eFt.
(f: Adónet.hu)

Nincsenek megjegyzések: