Kompromisszumkereső lesz a magyar elnökség agrártémákban is
Brüsszel, 2010. december 14.
A Közös Agrárpolitika 2013 utáni irányainak kijelölése, erős vidékfejlesztési pillér, kiegyensúlyozottabb területfejlesztés, és a mostaninál igazságosabb támogatási kifizetések – ezek a 2011 első félévi magyar elnökség mezőgazdasági prioritásai. A vidékfejlesztési miniszter az idei utolsó agrárminiszteri tanácsülés után azt mondta, Magyarország soros elnökként igyekszik semleges maradni a legtöbb kérdésben, a fő cél a kompromisszumkeresés lesz.
A BruxInfo értesülései szerint az idei utolsó, belgák által vezetett agrárminiszteri tanácsülésen a korábbiakhoz képest jóval közelebb került egymáshoz a tagállamok álláspontja a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjéről. Az ülésen résztvevő agrárminiszter ezért reálisnak tartja azt a – már korábban is hangoztatott – magyar elnökségi prioritást, amely szerint a 2011 márciusi ülésen már tanácsi konklúziókat lehet elfogadtatni a KAP 2013 utáni főbb irányairól.
Fazekas Sándor azt mondta, Magyarország a KAP kétpilléres rendszerében erős második pillérben érdekelt. Ezt szakértők úgy fordítják le, hogy Budapest nem szeretné, ha az uniós költségvetés 40 százalékát megmozgató közös politikán belül tovább nőne a mezőgazdaság szerepe a vidékfejlesztés rovására. „A Magyarországnak járó uniós agrárforrások 65 százaléka a mezőgazdaságot, a 35 százaléka pedig a vidékfejlesztést szolgálja.” Úgy tűnik, Magyarország szeretné fenntartani, vagy akár minimálisan növelni is az arányt 2014 után.
A tárcavezető azt mondta, olyan eszköztárra van szükség, ami méltányos életszínvonalat biztosít a termelőknek, és segíti a vidék felzárkózását. Fazekas Sándor azt mondta, Magyarország törekedni fog arra, hogy a KAP két pillére jól elkülönüljön egymástól. A miniszter szerint fenn kell tartani a közvetlen kifizetések rendszerét, de igazságosabbá, és a mostaninál jóval egyszerűbbé kell tenni azt.
A további magyar prioritásokról Fazekas Sándor azt mondta, a januári tanácsülésen a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználásáról, a februárin pedig a kiegyensúlyozott területi fejlesztésről beszélnek majd az agrárminiszterek, magyar kezdeményezésre.
Ezek mellett a tejpiaci szabályozás előremozdításában is komoly szerep vár a magyar elnökségre. Az Európai Bizottság múlt csütörtökön jelentett be egy intézkedéscsomagot a tejtermelők helyzetbe hozására, ez ügyben júniusra megszülethet a politikai megállapodás a miniszterek között. A kvótarendszer 2015-re tervezett megszüntetése további jogalkotási feladatok elé állítja a Tanácsot – mondta a magyar agrártárca vezetője.
Fazekas Sándor elmondta, soros elnökként Magyarország arra fog törekedni, hogy kompromisszum jöjjön létre a legtöbb kérdésben. Ez, úgy tűnik, sok esetben azt is jelenti, hogy Budapest sokkal óvatosabban, vagy egyáltalán nem is foglal állást több témában. Múlt héten, a versenyképességi tanácsülés után Cséfalvay Zoltán államtitkár nem akarta egyértelművé tenni, hogy Magyarország melyik utat választaná a jövőbeni európai szabadalmi rendszer megreformálására. Most pedig az agrárminiszter mondta azt, hogy – az elnökséghez közeledve – nem akartak részt venni a 12 tagország kezdeményezésében, amely igazságosabb mezőgazdasági támogatási rendszert szeretne, noha ez a magyar álláspont is – mondta Fazekas Sándor.
Ennek ellenére a tárcavezető a BruxInfo kérdésére hangsúlyozta, hogy Magyarország álláspontja változatlan a génmódosított növények termesztése és forgalmazása kapcsán. Budapest továbbra is ellenzi a géntechnológiát, és mint fogalmazott, „az elnökségnek az a feladata, hogy kompromisszum jöjjön majd létre, de a magyar álláspont alapján”.
A BruxInfo korábbi értesülése szerint az Európai Bizottság három évvel meghosszabbítja a külföldiek számára előírt földvásárlási moratóriumot Magyarországon. Fazekas Sándor ezt nem erősítette meg. Azt mondta, „nem sürget az idő, türelmesen várjuk a döntést”.
(f: Bruxinfo)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése