Oldalak

2010. december 8., szerda

A mezőgazdaság gépesítettsége...

1100 milliárd mezőgazdasági gépekre
Szerző: Hajdú József – Magó László (MGI) | Forrás: Agrárium

A magyar mezőgazdaság gépesítettsége megfelel a közepes szinten termelő, közepes fejlettségű európai országokénak. A múltból örökölt technikai színvonalat és gépellátottságot az országnak sikerült már maga mögött hagynia, ugyanakkor még jelentős a lemaradásunk Európa fejlett mezőgazdasággal rendelkező országaihoz képest.
A lassúbb változásoknak az is az oka, hogy nálunk 20 évvel ezelőtt az agráriumban alapvető strukturális változások következtek be, és a gépesítésnek alkalmazkodnia kellett a megváltozott körülményekhez is. A gazdaságok száma több százszorosára növekedett, ezeknek több gépre volt szüksége, jelentősen differenciálódott a technológiák színvonala, amely többféle minőséget igényelt. Az elmúlt 20 évben bizonyos hullámzással, de folyamatosan növekedtek a gépberuházások. Ezen idő alatt mintegy 1100 Mrd Ft értékű gépmennyiség került az ágazatba, amelyhez 300 Mrd forinttal járult hozzá saját büdzséből és az utóbbi időben EU-s forrásból a kormányzat is.

A növénytermesztés alapgépei
A magyar mezőgazdaság fajlagos motorteljesítmény-ellátottsága jelenleg 2,2 kW/ha, amely alacsony értéknek számít a nyugat-európai versenytársakéhoz képest, ahol ez az érték 4–5 kW/ha. A rendszerváltás óta a teljesítmény-ellátottság 50%-kal nőtt. A teljesítmény-ellátottsági mutató az egyéni gazdaságoknál magasabb (2,5 kW/ha), a gazdálkodó szervezeteknél alacsonyabb (1,7 kW/ha). A mezőgazdaság által lekötött motorteljesítmény kétharmad részével az egyéni gazdaságok, egyharmadával a gazdálkodó szervezetek rendelkeznek.
Jelenleg 23 ezer db traktor szolgálja ki a mezőgazdasági termelést. Az elmúlt húsz évben 68 ezer új traktort vásároltak a gazdaságok. Az új beszerzésekkel nemcsak fiatalodott, hanem korszerűsödött is a traktorállomány. A traktorok zöme (80%-a) az egyéni gazdaságokban található, ahol egy traktorral 28,6 hektárt művelnek meg, míg a gazdálkodó szervezeteknél ez a szám 81,2 ha/traktor. Az utóbbi években a traktorpark telítődése figyelhető meg, közel ugyanannyit selejteznek a gazdaságok, mint amennyi új traktor munkába áll. A traktorsűrűség tekintetében szintén van lemaradásunk Európa fejlett régióihoz képest, de nem is kellene azokat a mutatókat elérnünk.
Az ország szántóterületének több mint 80%-án olyan növényeket termesztünk (kalászosok, kukorica, olajnövények stb.), amelyek betakarításához arató-cséplő gépet használ a magyar mezőgazdaság. Ezért fontos, hogy az ország hadra fogható kombájnparkkal rendelkezzen. A jelenlegi országos kombájnállomány 12 300 egységből áll, amely a rendszerváltás óta ugyancsak 2000 darabbal nőtt, azonban kapacitásában közel megduplázódott, technikai színvonalát tekintve pedig sokat javult. Az egy kombájnra jutó betakarítandó növények területe átlagosan 300 ha, ami szintén a magasabbak közé tartozik az EU-ban. Ma a nyári betakarítású növényeket már egy hónap alatt, az őszieket mintegy két hónap alatt kis veszteséggel képes betakarítani az állomány, ami minőségi változást jelent a gabonatermesztésben.
Az arató-cséplő gépeknek kétharmada az egyéni gazdaságok tulajdonában található, egy harmadával rendelkeznek a gazdálkodó szervezetek.

Technológiai géppark
A mezőgazdaság technológiai gépparkja is sokat korszerűsödött az elmúlt időszakban. Minden szinten, de munkagépekből jelentősen nőtt a választható megoldások száma. Százezerre tehető az elmúlt húsz évben vásárolt új talajművelő gépek száma. A hagyományos forgatást végző eszközök (eke, tárcsás borona) mellett egyre több szántás nélküli talajkímélő, energiatakarékos talajművelő gépkombináció, nehézkultivátor, lazító-tárcsás összeépítések stb. és talajművelő gépekkel kombinált vetőaggregátok álltak munkába. Ezekkel rövidebb idő alatt végezhetők a talajmunkák és a vetés, és jobban megőrzik a talajok nedvességét is. A vetési technika is megújult, és nőtt a gépek száma is. A zömében pneumatikus rendszerű gépekkel optimális időben, pontosabban és nagyobb sebességgel vethetők el az egyes kultúrák. Új vetési módok (mulcsba vetés, direktvetés) honosodtak meg, bővült a vetéssel egy menetben kijutatást végző starter műtrágyázók és talajfertőtlenítő adapterek száma. Ezek új technológiai megoldások alkalmazását teszik lehetővé.
Jelentősen korszerűsödtek a tápanyagok visszapótlására és a növényvédelmi munkák elvégzésére alkalmazás gépek is. Több tízezer új gép állt munkába, a szabályozott, pontosabb kijuttatásra alkalmas, környezetkímélő gépkonstrukciók száma jelentősen bővült. A műtrágyák és növényvédő szerek felhasználásának hatékonysága növekedett. A kukoricabogár elleni védekezés, valamint az olajnövények termőterületének dinamikus növekedése és az azzal kapcsolatos desszikálási feladatok a magajáró hidas rendszerű permetezőgépek számának növekedését hozta magával.
A szálas- és tömegtakarmányok betakarításának és tartósításának gépesítése a minőség irányában változott az utóbbi években. A kérődzők számának csökkenése miatt kevesebb takarmányra van szükség, ugyanakkor a nagy hozamokat produkáló tehénállomány magasabb beltartalmú, minőségi takarmányokat igényel. Jelentősen bővült a korszerű szársértő kaszák, a szálastakarmányok kímélő mozgatását végző rendkezelők, a jobb struktúrájú bálákat készítő univerzális nagybálázók és a minőségi szecska előállítására alkalmas nagyteljesítményű szecskázó gépek száma. A gazdaságok jelentős részében korszerű géprendszerekkel állítják elő a tartósított szálas- és tömegtakarmányokat.

Kertészeti gépek, berendezések
A burgonya termőterületének csökkenésével a gépesítés korszerűsödése a koncentráltan termelő nagyüzemekben és az integrációkban figyelhető meg. Ezek a legkorszerűbb technikákat alkalmazzák. A kisgazdaságokra a részlegesen gépesített, több kézimunkát igénylő megoldások a jellemzőek.
A postharvest technológiák közül a gabonatárolás fejlesztésében sikerült a legtöbbet előre lépni. (A szemestermény-szárító géppark korszerűsítése jelenleg van napirenden.) A temperált levegőjű zöldség- és gyümölcstárolók, a korszerű kiszerelőterek és -technológiák száma is örvendetesen növekedett az elmúlt időszakban.
A melegházi és szabadföldi zöldségtermelés technikai háttere is sokat javult, ami a termékek minőségében és piacosságában mérhető leginkább.
A technikai fejlesztéseknek köszönhetően a szőlő-, bor- és gyümölcságazatban is nőtt a minőségi termékek kínálata. A talajmunkákra, a metszésre, a zöldmunkákra és a növényvédelmi feladatok ellátására növekvő számban vásároltak a gazdaságok korszerű gépeket. A szabályozott erjesztési technológiák és a rozsdamentes technikák megalapozták a minőségi borkészítést a történelmi borvidékeken.

Állattartó technológiák
Az állattartás technológiai és technikai fejlesztésének középpontjában az európai állatjóléti és környezetvédelmi követelmények teljesítése, az állati termék-előállítás gazdaságosságának növelése szerepelt a mögöttünk lévő években. Korszerűbb, kedvezőbb belső klímájú, komfortosabb istállók és tartástechnológiai rendszerek épültek ki.
Napjainkban kevesebb állatot, korszerűbb körülmények között tartanak a gazdaságok.
Jelentős változások következtek be a trágyakezelés, -tárolás és -kijuttatás területén is. Több biogázüzem épült fel az állattartó telepek mellé, a számuk a jövőben még emelkedni is fog.

Precíziós berendezések
Az elmúlt években a magyar mezőgazdaságban is megjelentek a műholdas helymeghatározáson és számítógépes tervezésen alapuló gépirányítási módszerek, amelyek a precíziós termelés alapját képezik. A traktoroknál a nyomvonalkövető, párhuzamvezető és az automatikus kormányzási rendszerek terjedése, a DGPS helyzetmeghatározó és hajtóanyag gazdálkodó flottamenedzsmentek, valamint a traktorinformatikát és a munkagép oldalt összekapcsoló ISOBUS kommunikációk jelentenek forradalmi változást a munkavégzésben és a gépek flottaszerű üzemeltetésében.
A betakarítógépek zöméhez már hozammérő és nedvességmérő berendezések is rendelhetők. A vetőgépeknél, a tápanyag-kijuttató gépeknél és a permetezőgépeknél a táblán belüli helyspecifikus szabályozás valósítható meg a külön beszerezhető GPS egységekkel. Ezeknek még nagyobb a jelentősége a kertészeti kultúráknál. Az automatizálás tör előre az iparszerű állattartásban is. Napjaink ezen újdonságai rövidesen a 21. századi mezőgazdaság gyakorlatává válnak és Magyarországon is teret nyernek.
A mezőgazdaságban új ágazatként belépett az energianövények és a bioenergia-hordozók termelése, ami hagyományos tevékenységtől eltérő gépesítési megoldásokat is igényel. Hasonlóan új feladatokat jelenthet a tájápolás, tájgondozás, a környezetgazdálkodás műszaki hátterének biztosítása. Ezek új gépi megoldásokat és technológiai eljárásokat igényelnek.
A mezőgazdasági infrastruktúrák és informatikai rendszerek is sokat korszerűsödtek. Ma már jobb feltételek mellett folyik a gazdálkodás, mint húsz évvel ezelőtt.
A mezőgazdaság gépesítésében nincs megállás. Versenyképes élelmiszeralapanyag-termelés csak korszerű technikai és technológiai megoldásokkal valósítható meg. Mindezeket szem előtt tartva fontos, hogy a gépesítés fejlesztéséhez legyen megfelelő kutatási és fejlesztési háttér, legyen beruházási és fejlesztési kedv, illetve elérhető forrás.

Dr. Hajdú József – Dr. Magó László
MGI, Gödöllő

Nincsenek megjegyzések: