3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-07
Tartalom
Társasagi adóelőleg feltöltése 2010
Adóelőleg mérséklési lehetőségek
A Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás kedvezménye
Közösségi adóvisszatérítési kérelmek új határideje
Evás egyéni vállalkozó szünetelése
Társasagi adóelőleg feltöltése 2010
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 40. § k) pontja módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 26. § (10) bekezdését, illetve a Módosító törvény 43. §-a a Tao. tv.-t a 29/O. §-sal egészítette ki.
A Tao. tv. 26. § (10) bekezdése a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adóelőleg - adóévben várható fizetendő adó mértékéig történő – kiegészítési kötelezettségéről szól. Európai Uniós és/vagy költségvetési támogatás esetén a várható fizetendő adó adóalapjába nem számít bele a támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg.
Az új szabályozás értelmében a 2010. december 16-át követően – tehát december 17-én, vagy azután – teljesítendő társasági adóelőleg kiegészítési kötelezettség (ún. „feltöltési kötelezettség”) feltételéül szabott, az adóévet megelőző adóévre vonatkozó, éves szinten számított árbevételi értékhatár 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik; a feltöltési kötelezettség ez esetben tehát nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot (tehát 100 millió forint, vagy annál kevesebb árbevétellel rendelkezett).
a) a naptári év szerint működő adózók
A naptári év szerint működő adózóknak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 2. számú melléklet I/3/A/b) pontja szerint a bevallott társasági adóelőleg-kiegészítést a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell megfizetnie, azaz a 2010-es naptári év tekintetében 2010. december 20-ig.
Tekintettel arra, hogy az árbevételi értékhatárra vonatkozó módosítás 2010. december 16-án lép hatályba, így az új szabály alkalmazására akkor van lehetőség, ha az adózó a feltöltési kötelezettségét 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti. Az ezt megelőző adóelőleg-kiegészítésre (2010. december 16.-a vagy korábbi nap) még az 50 milliós szabályt kell alkalmazni.
b) a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók üzleti éve tekintetében akkor kell alkalmazni az új szabályt, ha a feltöltési kötelezettség határideje (adóév utolsó hónapjának 20. napja) 2010. december 17. vagy azt követő nap, és amennyiben az adózó a feltöltést 2010. december 17-én vagy azt követően teljesíti.
[APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]
www.apeh.hu
Adóelőleg mérséklési lehetőségek
Társasági adó
A társasági adóalanyok negyedik negyedéves előlegének fizetési határideje a feltöltésre kötelezettek esetében december 20. napja, egyéb adózók esetében a következő év január 20. Az utolsó negyedéves előleget akkor is meg kell fizetni, ha az éves várható adókötelezettség nem éri el a korábbi évek bevallásai alapján előírt előlegek összegét. Mivel a feltöltési kötelezettség az adóelőlegeket meghaladó esetlegesen fizetendő adó, így ebben az esetben az érintett adózói körben természetesen nem áll elő tényleges feltöltési kötelezettség.
Ugyanakkor, ha az így kiszámított különbözet jelentős összegű túlfizetést eredményezne, akkor az adóelőleg fizetés esedékessége előtt célszerű élni az Art. 42.§ (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel, azaz mérséklést kérni. A kérelem illetékmentes, kötetlen formában terjeszthető elő. Figyelemmel kell azonban lenni az Art. 172.§ (13) bekezdésében foglalt jogkövetkezményre, amely a nem kellő megalapozottság esetén terheli a kedvező elbírálásban részesülő adózót. Akár a feltöltési kötelezettség számszerűsítése, akár a mérséklés kellő megalapozottsága érdekében tehát pontos számításokra van szükségünk. A szaklap a korábbi számában részletes tájékoztatást közölt a megváltozott adómértékről, illetve annak alkalmazási feltételeiről. De mit is jelent ez a gyakorlatban?
A feltöltési kötelezett Takarékos Kft 1-3.negyedéves adóelőlege 2.000eFt, a 4.negyedéves 1.000eFt. A teljes naptári évben működött, üzleti évének fordulónapja 2010.12.31.
Az éves összes adóköteles bevétele 400.000eFt, összes adóalapot csökkentő ráfordítás 390.000eFt, az adóalap korrekciós tételek együttes hatása +2.000eFt. Az év első felére jutó adóalap kiszámítása: 12.000*181/365=5.951eFt. Mivel az év első hat hónapjára jutó adóalap nem haladja meg az 50 millió Ft-ot, vizsgálandó, hogy megfelel-e azon egyéb törvényi feltételeknek, amelyek lehető teszik a kedvezményes 10%-os adómérték alkalmazását. Kedvező eredmény esetén az első félévre jutó adó 595eFt. Ebben az esetben a meg nem fizetett 9% (536eFt) csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet a következő négy adóévben kell az adótörvényben előírt célra felhasználni. Az év második felére jutó adóalap 6.049eFt (12.000-5.951). 2010. július 1-jétől 250 millió Ft adóalapig feltétel nélkül lehet alkalmazni a 10%-os kulcsot, így az ezen időszakra jutó adó 605eFt. Mivel a második félévben a 10%-os kulcs általánosan alkalmazható (250 millió forintig), ezért a 9%-os adómegtakarítás már nem minősül csekély összegű támogatásnak, azaz nincs felhasználási kötelezettség sem.
Látható, hogy az éves várható adófizetési kötelezettség jóval elmarad a tárgyévre előírt adóelőlegek összegétől (4.000eFt>1.200eFt), ezért célszerű adóelőleg mérséklést kérni. A mérséklési lehetőségünkkel feltétlen éljünk, azonban nem árt az óvatosság! Az Art. 172.§ (13) bekezdése a túlzó mértékű mérséklést mulasztási bírsággal sújtja, a jogkövetkezmény alapja a módosítás előtti és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
Ha az előzetes számítások szerint az előírt adóelőlegek nem fedezik a várható fizetendő adót, akkor az előző adóévben éves szinten számított 50 millió forint feletti árbevételt elérő adózóknak feltöltési kötelezettségük keletkezik. Jóllehet a Tao. tv. 26.§ (10) bekezdése a várható adó teljes összegére írja elő a kiegészítést, az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban csak annak 90%-ától szankcionál. A mulasztási bírság alapja a 90%-ból hiányzó rész, mértéke az adóhivatal mérlegelésétől függően 1-20%. Az adóelőleg-kiegészítést nem csak befizetni, de be is kell vallani (2010-ben 1046 jelű) december 20-ig. Korábban hallani lehetett olyan adózói leleményről, hogy december 20-án elég egy fizetési kötelezettséget nem tartalmazó (nullás) bevallást benyújtani, majd később, amikor már pontosabb adatok állnak rendelkezésre a végleges adóalap meghatározásához, egy önellenőrzéssel helyesbítünk és csak a jegybanki alapkamattal egyező mértékű pótlékot kell fizetni. Az Art. 172.§ (12) bekezdése azonban nem a bevalláshoz, hanem a megfizetéshez köti a jogkövetkezményt, így a praktika tévedésnek bizonyult, az önellenőrzés elméletileg lehetséges, gyakorlatilag értelmetlen.
Egyéni vállalkozók
Az egyéni vállalkozók előlegfizetési kötelezettségét az Szja tv. 49.§ (16) bekezdése írja elő. A társasági adó alanyaival szemben annyival kedvezőbb a helyzetük, hogy számukra az augusztusi törvénymódosítás eredményeként az év második felére 250 millió forint adóalapig feltétel nélkül alkalmazható 10%-os adókulcs okozta adómegtakarítás külön mérséklési kérelem nélkül is érvényesíthető, hiszen az adóelőlegek nem a korábbi év adóteljesítménye alapján kerülnek előírásra (Tao.tv.), hanem a tárgyévi tényleges teljesítmény alapján. Az adóév utolsó adóelőlegének megállapításakor (2011.01.12.) a pénzforgalmi könyvvitel miatt már tényadatokkal számolhatunk. Az első lépés, hogy a működés naptári napjainak arányában elkülönítsük az első és a második félévre jutó adóalapot. A következő lépés, hogy kiszámítsuk az éves fizetendő adót. Utolsó lépésként úgy határozzuk meg a negyedik negyedéves adóelőleget, hogy az éves számított adóból levonjuk az eddig megfizetett három negyedév adóelőlegét.
Példán levezetve: az éves adóelőleg-alap 40 millió forint, a működés kezdete 2010.03.01., a vállalkozó a feltételek hiányában nem jogosult az év első felében a 10%-os kedvezményes adókulcs alkalmazására, a három negyedéves adóelőlege 4.850eFt.
Adóelőleg kiszámítása március 1- június 30. időszakra: 40.000eFt*(122/365)=13.370eFt adóalap, 13.370eFt*19%=2.540eFt adó
Adóelőleg kiszámítása július 1-december 31. időszakra: 40.000eFt-13.370eFt=26.630eFt adóalap, 26.630eFt*10%=2.663eFt adó
A negyedik negyedéves fizetendő adóelőleg: 5.203eFt-4.850eFt=353eFt.
A Magyar Kármentő Alapnak nyújtott támogatás kedvezménye
Az ajkai térségben 2010. október 4-én történt, veszélyhelyzetet előidéző vörösiszap-ömlés károsultjainak megsegítése érdekében a Magyar Köztársaság Kormánya a 252/2010. (X.21.) kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) megalkotásával létrehozta a Magyar Kármentő Alapot (továbbiakban: Alap). A Kormányrendelet 5. § (4) bekezdése alapján az Alap javára felajánlott adományokra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) közérdekű célra történő kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Ezáltal a juttatás a társasági adóban nyilatkozat nélkül is vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő (elismert) költség, annak összegével nem kell megnövelni az adózás előtti eredményt.
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Módosító törvény) 37. §-a, illetve 40. § e) pontja 2010. november 20-ai hatállyal módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés z) pontját és 7. § (7) bekezdését, továbbá a Módosító törvény 42. §-a a Tao. tv.-t szintén 2010. november 20-i hatállyal 29/N. §-sal egészítette ki.
A módosítások következtében a 2010-ben kezdődő adóévben az Alapnak visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 50%-ával csökkenthető az adóévi adózás előtti eredmény, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig. Az adóalap kedvezmény tehát már a 2010-ben adott támogatásokra is alkalmazható a 2010-es adóévben, a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel megegyező mértékben. Igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen az Alap által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.
Az Alap adminisztrációs többletterheinek elkerülése érdekében társasági adóalap-kedvezmény érvényesítéséhez megfelelő igazolásnak minősül a Kormányrendelet 5. § (3) bekezdésében említett igazolás, amelyet az Alap javára befizetett összegről az adományozó kérésére a számlavezető hitelintézet állít ki.
A változás nem érinti a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pontjában rögzített egyéb adóalap kedvezményeket, tehát a kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek adott támogatás 50 százalékával, illetve a tartós adományozási szerződés szerint nyújtott juttatás 20 százalékával (kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező szervezettel kötött tartós adományozási szerződés esetén a támogatás 70 százalékával) továbbra is csökkenthető az adózás előtti eredmény, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.
[APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály]
www.apeh.hu
Közösségi adóvisszatérítési kérelmek új határideje
A közösség más tagállamában letelepedett adóalany a 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét 2011. március 31-ig nyújthatja be a letelepedése szerinti tagállamban.
Az egyes adótörvényeket módosító 2010. évi CXXIII. törvény (továbbiakban: Módosító tv.) 236. §-a módosította az adó-visszatéríttetési kérelmek benyújtásának határidejét.
Határidő módosítás:
A Módosító tv. 236. § (1) bekezdése alapján, a közösség más tagállamában letelepedett adóalany a 2009. évre vonatkozó adó-visszatéríttetési kérelmét – az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 251/C. § (2) bekezdésében szereplő szeptember 30-i határidőtől eltérően – 2011. március 31-ig nyújthatja be a letelepedése szerinti tagállamban.
Átmeneti szabály:
Határidő módosítás zökkenőmentes alkalmazása érdekében a Módosító tv. 236. § (2) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a Közösség más tagállamában letelepedett adóalany adó-visszatéríttetési kérelmét a magyar adóhatóság a 2010 október 1-je és 2010. november 20-a (a határidő módosítás hatálybalépésének időpontja) közötti átmeneti időszakban a szeptember 30-ai határidő elmulasztása miatt utasította el, a magyar adóhatóság a felettes szerv vagy bíróság által még el nem bírált elutasító határozatát visszavonja és az új határidőre tekintettel új határozatot hoz. Az visszavonandó elutasító határozat elleni jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban lerótt illetéket vissza kell téríteni.
(A határidő módosítás természetesen a belföldön letelepedett adóalanyoknak a Közösség más tagállamából történő adó-visszatéríttetési kérelmére is vonatkozik, azaz a Módosító tv. 236. § (3) bekezdése alapján ők is 2011. március 31-ig nyújthatják be a 2009. évre vonatkozó áfa-visszatéríttetési kérelmüket a magyar adóhatósághoz (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 9. számú melléklet I. 3. A) pontjában szereplő szeptember 30-i határidőtől eltérően).)
www.apeh.hu
Evás egyéni vállalkozó szünetelése
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységének szüneteltetése esetére az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban eva-törvény) külön jogi szabályozást nem tartalmaz.
A szünetelés lehetőségét biztosító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet és új kötelezettséget sem vállalhat, azonban a szüneteltetés alatt az adószáma megmarad, eva adóalanyi minősége nem szűnik meg. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
Az eva-törvény hatálya alá tartozó, de a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozóra is vonatkozik az eva-törvény 7. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a bevétel megszerzésének időpontja a bizonylat kibocsátását követő 30. nap, ha a bevételt az adóalany eddig az időpontig még nem szerezte meg. Ennek értelmében a szüneteltetés napját megelőzően kiszámlázott, de a számla kibocsátásának napját követő 30. napon megszerzett (vagy addig befolyt) bevétel még az eva szabályai szerint adózik. Év végi számla esetén előfordulhat az is, hogy az ún. 30 napos szabályból kifolyólag a bevétel már a következő adóévet érinti. Ebben az esetben az így megszerzett bevétel evás bevétel lesz, ami azt jelenti, hogy a megszerzés adóévében – ezen bevételt illetően – eva bevallást kell benyújtani (jóllehet a szüneteltetés akár az egész adóévre is vonatkozhat).
Az előbbitől eltérően a tevékenység szüneteltetését követően – nem közvetlenül a vállalkozói tevékenységéből – befolyt bevételeket (különösen jóváírt bankkamat, kártérítés, adóvisszatérítés) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései szerint önálló tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni.
Az adózónak a szüneteltetés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallásának benyújtási határideje az éves bevallás benyújtására előírt határidő, azaz az adóévet lövető év február 25-dike.
Az evás időszak előtti – a személyi jövedelemadó hatálya alatt keletkezett – bevételt csökkentő kedvezmények, adókedvezmények, illetve adómegtakarítással kapcsolatos kedvezmények érvényesítése esetén, az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteletetése idején is érvényesülnie kell a törvényben megjelölt feltételeknek.
Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején is rendelkeznie kell pénzforgalmi bankszámlával. A pénzforgalmi bankszámlán jóváírt kamat összege önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, mellyel szemben a számlavezetési díj összege a költségek között elszámolható.
PM Jövedelemadók Főosztálya 2300/5/2010 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227511410/2010
www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése