3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-12-21
Tartalom
Szokásos piaci ár változások 2011
Ingatlan bérbeadás 2011
Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények
Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
Tárgyi eszköz értékesítése egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése esetén
Szokásos piaci ár változások 2011
A szokásos piaci ár meghatározásának módszere további két lehetőséggel kiegészült ([Tao-tv. 18. § (2) bekezdés d), e) pont).
1. Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer azt a nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál.
2. A nyereségmegosztásos módszer: amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben
A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre – tehát magánszemélyekre – is vonatkoznak a szokásos piaci ár megállapítási eljárás szabályai [Art. 132/B.§ (1) bek.].
Ingatlan bérbeadás 2011
A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét – ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó – minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.
Ingatlan-bérbeadó és szálláshely szolgáltató a 3 évnél régebben megszerzett ingatlanra is érvényesíthet értékcsökkenést.
2010. augusztus 16-től adószám kiváltása nem kötelező.
Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények
2011-től az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, valamint a nyugdíjelőtakarékosssági számlára tag által befizetett összeg után 20 százalék kedvezmény vehető igénybe (az eddigi 30 százalék helyett).
Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény (adókiutalás) vehető igénybe már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztárnál volt lehetőség.)
Ha az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásra.
/Önkéntes pénztári és NYESZ-R kedvezmények Szja tv. 44/A-B. §
Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása
A 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) alapján a tevékenység megkezdéséhez adott támogatás igénylésének, illetve felhasználásának feltételeit a rendelet 4. §-a, a jogkövetkezményeket a 9. §-a szabályozza.
A támogatás célja a fiatal mezőgazdasági termelők által létesített üzemek kialakításának és a hosszú távú megélhetésük biztosításának segítése. Ennek érdekében a támogatási összeg 90 %-a kerül előzetesen kifizetésre. Bár a rendelet kifejezett tételes elszámolási kötelezettséget nem határoz meg a termelők számára a támogatás összegéről, ugyanakkor az üzleti terv szerinti vállalásokat az abban foglalt ütemezésnek megfelelően kell teljesíteni, így az üzem méretét az üzleti tervben foglalt méretre kell növelni és fenntartani a működtetési időszak végéig, illetve a működéssel kapcsolatos bizonylatokat meg kell őrizni, amelyeket a MVH ellenőrizhet.
A rendelet 9. §-a szerint a negyedik évre vállalt mérettől való eltérés esetén utóbb visszafizetési kötelezettség is keletkezik (jogosulatlanul igénybe vett támogatás). A támogatás összegét tehát abban az esetben vissza kell fizetnie a termelőnek, ha azt nem használja fel a rendelet előírásainak megfelelően, azaz igazolni kell a megvalósított üzemméretet, következésképpen a költségek felhasználását is.
Az előzőek szerinti támogatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) 3. §-ának 42. pontja szerinti költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül.
Mivel ezt a támogatást a termelő nem utólag, hanem előre kapja, elszámolására az szja-törvény 19. §-át kell alkalmazni, amely a következőképpen rendelkezik:
„(1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.
(2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.
(3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.”
A támogatás összege tehát az szja-törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján főszabályként nem minősül egy összegben bevételnek a termelőnél, csak a bevétel (támogatás) azon része, amennyi költséget a támogatás felhasználásával teljesített a termelő az adott adóévben.
(NGM XXXVIII/362/1/2010 – APEH Ügyfélkapcsolati- és Tájékoztatási Főosztály 5227313665)
/www.apeh.hu/
Tárgyi eszköz értékesítése egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése esetén
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 57. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az előzőek azt jelentik a gyakorlatban, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységének szüneteltetése ideje alatt, de a szünetelés kezdő évéről beadandó személyi jövedelemadó bevallásának benyújtására nyitva álló határidőig (február 25.) értékesíti az egyéni vállalkozói tevékenységéhez használt, kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközét, akkor a tárgyi eszköz eladási ára egyéni vállalkozásból származó bevételnek minősül, mellyel szemben az értékcsökkenési leírás még el nem számolt része a költségek között elszámolható.
Amennyiben a tárgyi eszköz eladására a bevallás benyújtására nyitva álló határidőt követően a szünetelés ideje alatt kerül sor, akkor e bevételre az önálló tevékenységből származó bevételre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az önálló tevékenységből származó bevételek körét az szja-törvény 2. számú melléklete határozza meg. E melléklet I.2 pontja szerint bevételnek minősül a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítésekor kapott ellenérték, ha annak beszerzési, előállítási költségét a magánszemély bármely évben elszámolta a költségei között.
A tevékenység szüneteltetése alatt értékesített tárgyi eszköz nem tekinthető kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköznek, ezért a szünetelés ideje alatt értékesített tárgyi eszközök eladásából származó bevételre az ingó-, ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a bevételből ebben az esetben is levonható a beszerzési árnak a költségek között még el nem számolt része, valamint az értékesítéssel kapcsolatos elismert és igazolt kiadások.
/www.apeh.hu/
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése