Oldalak

2010. június 30., szerda

Tanácsadás...

  MAIN PAGE

Agratis Mezőgazdasági Kft.
Mezőgazdasági gépek, alkatrészek kereskedelme.
url: www.agratis.hu
Agrároldal
Online tanácsadás, cikkek, tanulmányok, szótár, időjárás.
url: www.agraroldal.hu
AGRO.bio Kft.
BactoFil talajbaktérium termékcsalád forgalmazása.
url: www.agrobio.hu/
Agrofocus Kft.
Növényvédőszer, vetőmag és műtrágyanagykereskedelem, online növényvédelmi tanácsadás.
url: www.nov-szer.hu/
Agrofol Magyarország Kft.
Rassel termékek előállítása és forgalmazása: lapkelme, védőháló, palettázóháló, bálázó háló, tömlő, zsák, zsineg, kötöző
url: www.rassel.hu
Agroinform Kft.
Mezőgazdasági portál: géppiac, hírek, szakcikkek, apróhirdetés, programok, cégadatbázis.
url: www.agroinform.com/
Agro-Lőrinc Kft.
Mezőgazdasági termelés szántóföldi növénytermesztés és vetőmagtermelés. Erdőművelés és vadásztatás.
url: www.agrolorinc.hu/
Agroprojekt Kft.
Szarvasmarhasperma kereskedelme és kiszállítása.
url: www.agroprojekt.hu/
Agrota-2L Kft.
Szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos tevékenységek és kereskedelem (tenyészállat, szaporítóanyag, fejőgépek, takarmány). A honlapon a forgalmazott fajták ismertetői és a magyarországi húsmarhatenyésztés rövid története.
url: www.agrota-2l.hu
Aquaker 2007
Vízművek és vízszolgáltató cégek, valamint kivitelező vállalkozások részére vízórákat, tömítéseket, csatlakozókat illetve közkifolyó alkatrészeket szolgáltató egyéni vállalkozás.
url: www.aquaker2007.hu/
Bakó László almatermesztő
Fajták egész sorát felvonultató gazdaság (Mutsu, Idared, Golden, Gloster, Jonica, Lysgolden) 35 vagonos, 150 tonnát befogadó hűtőházzal.
url: www.bakoalma.hu
Balatoni Halászati Rt.
Halgazdálkodás teljes vertikuma a balatoni halállomány hasznosítása, élelmiszeripari halfeldolgozás.
url: www.balatonihalaszat.hu/
Bács Gazda-Coop Kft.
Vető és étkezési burgonya, illetve fenyőfűrészáru kereskedelme.
url: www.gazdacoop.hu/
Bio-Perm Kft.
Méreg nélküli növénykondícionáló és permetező szer rovarriasztó és gombásodást gátló hatással.
url: telnet.datanet.hu/~bio-perm/
Budapesti Kádár Kft.
Hordók, erjesztőkádak gyártása, felújítása.
url: www.budapestikadar.hu/
Civis-Seed Kft.
Borsó és babvetőmag előállítása, csávázása, palettázása, tisztítása és exportja; tanácsadó hálózat. Külföldi és magyar fajták felhasználása ill. saját fajták előállítása.
url: www.civisseed.hu/
Cseh Halgazdaság
Magyarországon megtalálható édesvizi halfajták termelése, értékesítése, élőhalszállítás, bérhalászat.
url: www.halneveles.hu/
Csókáserdei Vadásztársaság
Vadászoknak és természetkedvelőknek, képekkel, térképpel és egyéb információkkal.
url: www.csokaserdo.hu/
Cziner István
Méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos oldal.
url: www.cziner.uw.hu
Dr. Kiss István
Mezőgazdasági igazságügyi szakértés állattenyésztés, mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodás, mezőgazdasági kár és kárbecslés szakterületen.
url: www.farminfo.hu
Elitmag Kft.
Minősített vetőmagok kereskedelme: búza, árpa, tritikálé, rozs, durum, tönköly és alakorbúza, zab.
url: elitmag.hu
Etter Kft.
Virághagyma, zöldség, virág, fűszer és gyógynövény vetőmag, fűmag, tearózsa, futórózsa és parkrózsa, valamint gumós és csüngő begónia nagykereskedelme.
url: www.etterkft.hu/
Euro-Öko Farm Projekt
Mezőgazdasági szaktanácsadás, támogatások ügyintézése, pályázatok készítése, EMVA. Mezőgazdasági gépek értékesítése.
url: www.eurofarm.hu
Garden Kertészeti Kft
Parképítés, park és fasorfenntartás, idős fák egyedi ápolása és erdőtelepítés.
url: www.garden-kerteszet.hu/
Gomba Fórum
Gombatermesztéssel foglalkozó online közösség. Termesztési leírások, eszközök, hírek, információk.
url: www.gombaforum.hu
Güttler Kft.
A hengerezés és a magágykészítés technológiája, mezőgazdasági gépei, problémái, megoldásai.
url: www.guttler.hu/
Harmath Ker. Bt.
Borászati anyagok és kertészeti eszközök kereskedelme.
url: www.harmathker.hu
Horváth Jenő Erdészeti Csemetekert
Erdészeti, és részben kertészeti szaporítóanyagok termesztésére szakosodott vállalkozás.
url: horvathkert-zemplen.hu/
Info-Periszkóp
Mezőgazdasági témakörű információforrások különböző szűrési szempontok alapján kereshető adatbázisa.
url: miau.gau.hu/periszkop/
Irrivep Kft.
Növényházak, csepegtető és mikróöntözés, szűréstechnika és tápoldatozási rendszerek.
url: www.irrivep.hu/
JG-Max Bt.
Erdészeti közelítőkocsik, támláscsörlők és tüzifahasító/daraboló gépek forgalmazása, szervizelése.
url: www.erdeszetigepek.hu/
KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
Erdő és vadgazdálkodás BácsKiskun megyében. Rakodólapgyártás és forgalmazás.
url: kefag.hu
Kertorvos Kft.
Növényvédelmi előrejelzés, online szaktanácsadás a várható károsítóhelyzetről és a védekezés lehetőségeiről. Tanácsadás kertépítéshez és kertápoláshoz.
url: www.kertorvos.hu/
KTD Hungary Kft
Hengerhüvelyek, dugattyúk, hengerhüvelygarnitúrák traktorokhoz, kombájnokhoz, mezőgazdasági gépekhez. Munkagépek és alkatrészek forgalmazása.
url: www.ktd.hu/
Kunság Pilze Kft.
Gombakereskedés és termelés.
url: www.gombakereskedes.hu/
Magyar Takarmánykódex Bizottság
Hivatalos honlap.
url: www.eutakarmany.com/
Mascus
Traktorok, targoncák és egyéb haszongépjárművek, kommunális, erdészeti, építőipari, mezőgazdasági és anyagmozgató gépek online piactere.
url: www.mascus.hu/
Nagy Gábor e.v.
Automata öntözőrendszerek kiépítése, tervezése, karbantartása.
url: www.automataontozorendszerek.hu
Nagykun 2000 Mezőgazdasági Rt.
A 4500 haon gazdálkodó mezőgazdasági rt. növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, vadgazdálkodással és takarmánykeveréssel foglalkozik.
url: www.nagykun.hu
NaturAlfa Kft.
Almatermelés és kereskedelem a nyugatdunántúli régióban. A régió termelőinek összefogása és a megtermelt gyümölcs koncentrált értékesítése.
url: naturalfa.hu/
Óbuda Kertészeti Kft
Dísznövényszaporítóanyag előállítása, cserepes dísznövények termesztése, kis és nagykereskedelme. Szaktanácsadás a termesztés, növényvédelem és tápanyagutánpótlás szakterületén, laboratóriumi háttérrel.
url: www.obudakft.hu/
PannonhalmiLevendula.hu
Minden, amit a levendulatermesztéshez tudni kell: levendulaolaj, palánta Szecsődi Pál kertészetében; szaktanácsadás.
url: www.pannonhalmilevendula.hu
PC Agrár Kft.
Mezőgazdasági szoftverek készítése és forgalmazása.
url: www.pcagrar.hu/
R-BIS Kft.
Termelői értékesítő szövetkezetek, szervezetek teljeskörű informatikai támogatása (TÉSZIIR rendszer).
url: tesziir.hu
Seed-Imex Kft.
Innovatív mezőgazdasági megoldások szolgáltatója. A vállalat fő profilja a talajművelő gépek, termény feldolgozó gépek valamint a növényolaj technológiák forgalmazása. Emellett mezőgazdasági termény és vetőmag kereskedelmével is foglalkozik.
url: www.seedimex.com
Takács Lajos Mezőgazdasági Gépkereskedés
Használt és új mezőgazdasági gépek, alkatrészek értékesítése.
url: www.mezogep.hu
Tempel Kft.
Burgonya, hagyma, zöldségtermesztéshez használt mezőgazdasági gépek forgalmazása.
url: www.tempel.hu/
Vadászmester
Online vadászati magazin, szakmai adatbázis, fórum, apróhirdetések.
url: www.vadaszmester.hu/
Valkon Kft.
A magyar mezőgazdasági termelők és erdészetek versenyképességét biztosító műszaki technológiák, alkatrészek.
url: www.valkon.hu/
Verdyol Hungaria Kft.
Füvesítési eljárás humuszszegény talajon vegetáció létrehozására, erózióvédelemre.
url: www.verdyol.hu/
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.
Erdő és vadgazdálkodás, vadászat, fafeldolgozás és vendéglátás.
url: verteserdo.hu/
Virágker.hu
Szegedi nagybani virágpiac.
url: www.viragker.hu

PTI tájékoztató '10.06.29

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-06-29


Osztalékelőleg és a társasági szerződés
Az osztalék-előleg fizetésének megvannak az adózási, számviteli és társasági jogi szabályai. Az előbbiekről már volt szó - most a társasági jogi feltételeket emeljük ki.

A kérdésről a Gt. 133. §-a következőképpen rendelkezik:
„Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá
b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
Tehát társasági jogi szempontból az osztalék-előleg fizetés fizetésének az egyik feltétele, hogy a társasági szerződésben kifejezetten, beleírva szerepeljen ez a jogi lehetőség. Ez lényeges kérdés – mert pl. a szerződés-mintával alapított társaságoknál a minta ezt a kitételt nem tartalmazza. Utólagos társasági szerződés-módosítással ez pótolható, - a jövőre nézve. A második társasági jogi feltétel, hogy az osztalék-előleg fizetésére a taggyűlés döntsön, ugyanis értelemszerűen az ő hatásköre. A további feltételeket a 133.§ tartalmazza.

Kérdésként merült fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a társaság úgy fizetett osztalékelőleget, hogy erről a társasági szerződés nem rendelkezik? Nem tudunk beszámolni még e körben adóhatósági, vagy bírósági gyakorlatról – a liberálisabb felfogás szerint ez a társasági jogi jogsértés nem érinti az osztalékelőleg adójogi minősítését. Egy szigorúbb megítélés esetén a társasági jogi feltételek megléte hiányában nem beszélhetünk osztalékelőlegről. Ez súlyos adójogi következményekkel járhat – ezért indokolt a társasági szerződések felülvizsgálata, és az osztalékelőlegről való rendelkezése beépítése.

Helyi iparűzési adó változások újra
Az Országgyűlés által 2010. június 21-i ülésnapon elfogadott, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek. Így az állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz kell teljesíteni.
1. Bejelentési, bevallási kötelezettség, adófizetés
Az állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóköteles tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettséget 2010. június 29-től már ahhoz az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, amelynek területén az adózó székhelyet vagy telephelyet létesített, illetve amelynek területén az ideiglenes (alkalmi) jellegű iparűzési tevékenységet folytatni kívánja. Amennyiben adózó a 2010. évben akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységének megkezdését az állami adóhatósághoz már bejelentette, azonban a tevékenység befejezésének időpontja 2010. június 29-ére vagy ezt követő időpontra esik, akkor a tevékenység befejezésére vonatkozó változásbejelentést már az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság tehát a június 28-án, éjfélig benyújtott (elektronikus úton továbbított, ügyfélszolgálatokon átvett, illetve postára adott) adatlapok feldolgozását végzi el, az ezt követően benyújtott adatlapokat az adózó részére küldött levéllel átteszi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.
Amennyiben adózó a tevékenység megkezdésére vagy befejezésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét kívánja teljesíteni - akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről van szó -, akkor azt szintén az illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál teheti meg.
Adózó állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóval kapcsolatos bevallását szintén 2010. június 28-ig tudja az állami adóhatósághoz benyújtani, azaz, ha a bevallást 2010. június 28-án személyesen benyújtja, postára adja vagy elektronikus úton előterjeszti, akkor az állami adóhatóság ezen bevallásokat még feldolgozza. Azokat a bevallásokat azonban, amelyeket 2010. június 29-én, vagy ezt követően terjeszt elő az adózó (akár elektronikus úton, akár papíralapon) az állami adóhatóság elutasítja. Ezeknek a bevallásoknak a feldolgozása már az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. A bevallásokra teljesített befizetést 2010. június 29-én, vagy azt követően az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, abban az esetben is, ha az adózó a befizetéseihez kapcsolódó bevallást 2010. június 29-ét megelőzően adta postára, nyújtotta be személyesen vagy terjesztette elő elektronikus úton.
Ha adózó 2010. június 29-én vagy ezt követően kívánja egy esetleg elmulasztott vagy olyan bevallási kötelezettségét teljesíteni, amely 2010. június 29. napjánál korábbi (azt megelőző) bevallási időszakra vonatkozik, akkor is az önkormányzati adóhatósághoz kell ezeket a bevallásokat teljesíteni. Ugyanez értendő a bevallás önellenőrzésére is, akkor is, ha az önellenőrzés olyan bevallásra vonatkozik, amely korábban az állami adóhatósághoz került benyújtásra. Kivételt képez ez alól, ha az adózónak 2010. június 29-ét megelőzően az adóhivatalhoz benyújtott hibás bevallására – az adóhivatal értesítése alapján – úgynevezett „javítóbevallást” kell benyújtania. Ebben az esetben a javítóbevallást még az állami adóhatóság dolgozza fel. Az állami adóhatóság azonban csak akkor tudja ezeket a javítóbevallásokat feldolgozni, ha „Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező a „javítóbevalláson” kitöltött.
Az állami adóhatóság a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat még befejezi. Tehát a hatályba lépést megelőzően benyújtott bejelentéseket (változásbejelentéseket) és bevallásokat feldolgozza, sőt a hibás bizonylatok javításáról is intézkedik, akkor is, ha a javítás áthúzódna a törvény hatályba lépése utáni időpontra (is).
Ugyanígy jár el az állami adóhatóság az iparűzési adóval összefüggésben teljesített befizetések tekintetében is: a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adószámlára joghatályosan a 2010. június 28-i legkésőbbi terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el. A postai készpénzátutalási megbízások közül azok számolhatóak el (könyvelhetőek fel) az állami adóhatóságnál befizetésként, amelyeket az adózó legkésőbb június 28-án postára ad. Az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain, POS terminálon keresztül szintén a jelzett időpontig lehet helyi iparűzési adóra és jogkövetkezményeire fizetni, illetve a fenti időponttól az állami adóhatóság ügyfélszolgálatai már nem biztosítanak készpénzátutalási megbízást a HIPA-kötelezettségek teljesítéséhez.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. június 29-én és ezt követően átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul „visszafordítja”, visszautalja az adózó számára. Ugyanez vonatkozik a helyi iparűzési adónemen fennálló valós túlfizetésekre is.
Ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót fizetni 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatósághoz kell. Az esetleges későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, vegyék a leírtakat figyelembe. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó 2010. június 29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat).
Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság(ok)nak az adózó azon adatait is átadja, hogy mely iparűzési adóval kapcsolatos fizetési kötelezettségének mióta nem tett eleget.
A hivatkozott törvény szerint az állami adóhatóság 2010. június 29-től már nemcsak befizetést, hanem iparűzési adóval összefüggésben kiutalási és/vagy átvezetési kérelmet sem tud befogadni és teljesíteni. Természetesen amennyiben az adózó adókötelezettségének teljesítéseként nagyobb összeget fizetett be adószámlájára és hibás bizonylata nincs, valamint valamennyi adókötelezettségét (bevallási) teljesítette és ezt követően (valós) túlfizetése áll fenn, akkor azt az állami adóhatóság az adózónak törvényi rendelkezés alapján hivatalból kiutalja.
2. Ellenőrzési eljárások
Amennyiben adózónál a hatálybalépéskor olyan ellenőrzési eljárás van folyamatban, amely helyi iparűzési adóra (is) vonatkozik, akkor az állami adóhatóság ezen eljárást az iparűzési adó vonatkozásában is még lefolytatja, az adatokat azonban az eljárás befejezését követően átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak, amely ha szükséges az eljárást továbbfolytatja, pl. a hatósági eljárásban a határozatot meghozza. Abban az esetben azonban, ha az állami adóhatóság az adóügyet 2010. június 29-ig lezárta, azaz a határozatát meghozta, úgy az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat is az állami adóhatóság folytatja le.
3. Fizetési kedvezmények, végrehajtás
2010. június 29-től a helyi iparűzési adó kötelezettségre irányuló fizetési kedvezményi (részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklés) kérelmet is az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság, a korábban hozzá benyújtott olyan fizetési kedvezményi kérelmeket, amelyekben határozathozatalra még nem került sor, átadja az önkormányzati adóhatóságnak.
2010. június 29-ével, mint határnappal az állami adóhatóság a helyi iparűzési adótartozásokra vonatkozó adóvégrehajtási eljárás megindítására illetve folytatására sem rendelkezik önálló hatáskörrel. A végrehajtás foganatosítására az állami adóhatóságnak a folyamatban lévő ingó illetve ingatlan végrehajtással érintett ügyekben illetve a június 29-étől indítandó eljárások esetében kizárólag az önkormányzati adóhatóság ezirányú nyilatkozata, megkeresése alapján van hatásköre.
4. Előlegfizetés
A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg már szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.
Forrás: www.apeh.hu

Egyéni cég alapítása az EVA hatálya alatt
Amennyiben az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó alapít egyéni céget, az egyéni vállalkozó eva szerinti adóalanyisága az egyéni vállalkozó jogállás megszűnése napjával ugyancsak megszűnik, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik ebben az esetben is. Figyelemmel kell lennie arra a 2010. évtől bevezetett új rendelkezésre is, mely szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén a kintlévőségek is bevételnek minősülnek, tehát itt nem a 30 napos szabály érvényesül.
Amennyiben az adózó az eva hatálya alatt alakul egyéni céggé, akkor az Szja-törvény hatálya alatt érvényesített feltételtől függő kedvezmények (kisvállalkozói, fejlesztési tartalék) tekintetében nem kell a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Természetesen a kisvállalkozói kedvezménnyel érintett tárgyi eszközöket ilyen esetben is az egyéni cég rendelkezésére kell bocsátani.
Az általános szabálytól eltérően ebben az esetben az egyéni cég négy adóév eltelte előtt - jellemzően két adóév után - adóalany lehet, azaz bejelentkezhet ismételten a feltételek meglétre esetén az eva hatálya alá. Az egyéni cég legkorábban a feltételek megléte esetén 2012-ben jelentkezhet be az eva hatálya alá, amennyiben a 2010. évben alakult.
Az újonnan alakult egyéni cég új adószámot is kap. A volt egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a bevallásadási kötelezettségnek - a saját személyét terhelő adók kivételével - soron kívül kell eleget tennie. A tárgyévről a személyi jövedelemadó bevallást az adóévet követően május 20-áig kell benyújtani, kivéve, ha áfa kötelezettsége miatt annak benyújtására február 25-éig kötelezett.
A korábbi egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel az önellenőrzési jog nem az egyéni céget illetik meg, hanem a magánszemélyt, mivel a korábbi időszak kötelezettségei is a magánszemélyt, és nem a tőle elkülönült jogalanyisággal rendelkező új egyéni céget terhelik.

Mikor nem szüntethető meg a munkaviszony?
A Munka Törvénykönyve szabályai szerint (90.§) a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás
időtartama.
A felmondási idő, ha az előbbi felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
A felmondási védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

Tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg

a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).

2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.

A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül:

„aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.

A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel (illetve bármilyen más módon). Ezért az szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2010. május 1 jétől is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.

A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)

Mivel a munkába járás fogalma kibővült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minősülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történő átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsről Gödöllőre jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)

A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése

A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát.

Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.

Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévő különböző kedvezményre jogosító kártyákkal azonban – a kártya típusától függően – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.

A munkavállaló fogalma

A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az EGT állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásaiból következően az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapításánál.

[Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó Főosztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227360593]
Forrás: www.apeh.hu

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Vállalkozói támogatás...

Vállalkozóvá válási támogatás

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM rendelet) 10.§-a rendelkezik a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről. A MüM rendelet 10. §-ában foglaltak szerint az Flt. 17. §-a alapján annak részére, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg, a következő támogatások nyújthatók: a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, c) a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeinek támogatása azzal, hogy az a)-b) pontok szerinti támogatások pályázat alapján nyújthatók. A MüM rendelet 10. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a támogatásban részesülő a vállalkozás vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni. A támogatás szempontjából elszámolható költségnek minősül a MüM rendelet 27. § (1) bekezdésének u) pontjában foglaltak szerint a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható. Mindebből az következik, hogy a támogatás összege csak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) rendelkezései szerint elismert költségekre fordítható annak célja szerint. A támogatások kezelésével kapcsolatos általános szabályokról az szja-törvény 19.§-a rendelkezik őstermelők és egyéni vállalkozók esetében is, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy annak összege a cél szerinti felhasználás időpontjában minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadások költségként elszámolhatók. Az szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontjában foglaltak szerint „a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.” A támogatás összege az szja-törvény 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján tekinthető költségek fedezetére, illetve fejlesztési célból folyósított támogatásnak, annak ellenére, hogy annak összegét nem a tevékenység megkezdése előtt, hanem folyamatosan folyósítják. Ebben az esetben ezt az összeget nem kell az egyéni vállalkozói, vagy az őstermelői tevékenység bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.). Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a magánszemély egyéb bevétele lesz, amennyiben az ezzel összefüggő kiadásait a magánszemély a költségei között elszámolja, illetve költségelszámolás hiányában e magánszemély esetében is alkalmazható az szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontja. (PM. Jövedelemadók Főosztálya 5894/2010- APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227360548/2010)

2010. június 29., kedd

Mit ne együnk?...

Érdemes elgondolkodni rajta!

Vegye ezt, ne azt! – Mindennapi vegyipar
Összegyűjtöttük a hazai boltokban kapható 50 legegészségtelenebb ételt. Kerülje el őket vagy bánjon óvatosan velük!
A boltok polcai roskadoznak a különféle élelmiszerektől, amelyekről természetesen azt sem tudjuk, miből vannak. Jóízűek, drágák, olcsók, feltűnőek és hétköznapiak egyaránt vannak köztük, az egyetlen közös bennük a titokzatos összetétel. A Men’s Health időt és fáradságot nem (de az Ön egészségét annál inkább) kímélve utánajárt, és táplálkozási szakemberek segítségével megvizsgálta, vajon miből is vannak a legveszélyesebb kosártöltelékek. Kutatásunk nem márkákra koncentrált (nehéz is lenne, mert a gyártók általában nem szívesen kötik az orrunkra az áruk pontos összetételét), hanem termékfajtákra. Ezért nem biztos, hogy az Ön kedvenc felvágottja is beleillene az általunk humbugkajáknak keresztelt csapatba, de azért nem árt, ha legközelebb óvatosan vásárol.

1. ASZPIKOS FELVÁGOTT
Mi van benne: maradék fehérje, maradék sertésfelvágott, sűrítők, selejtek, algafehérje.
Ami miatt ne fogyassza: félreértés ne essék, az aszpikos nem piszkos, a selejt nem azt jelenti, ehetetlen, a legtöbbször csupán a szépséghibára utal. Az algafehérje az agaragar nevű, máskülönben a laboratóriumokban táptalajként használt moszatféle fehérjéje.
Mit egyen helyette:pulykamellsonka.

2. FRUTTI
Mi van benne: karamella, cukor, kismértékben vegyipari alapanyagok, műanyag gyanta, állományjavító anyag (gumiarábikum).
Ami miatt ne fogyassza: igen érdekes felsorolás, amihez nincs mit hozzátenni. Talán csak annyit: a gumiarábikum onnan is ismerős lehet az Ön számára, hogy gyermekkorában ezzel az anyaggal javította meg kerékpárjának kilyukadt gumijait. Most pedig szépen megeszi.
Mit egyen helyette: kemény vajkaramellát.

3. GUMICUKOR
Mi van benne: állati eredetű kötőanyagok, növényi zselék, színezők, aromák.
Ami miatt ne fogyassza: íme a tökéletes élelmiszeripari termék! Szinte semmi természetes nincs benne, ha ironikusak lennénk, akkor azt írnánk: szagosított, festett műanyag. Teljesen vegyipari termék.
Mit egyen helyette: ha szereti, akkor medvecukrot.

4. TARTÓS SÜTEMÉNY
Mi van benne: benzoátszármazékok, penészedésgátlók, állományjavítók, propionsav, tartósítószer.
Ami miatt ne fogyassza: ahhoz, hogy egy sütemény több hónapig ehető legyen, iszonyatos mennyiségű tartósítószerrel kell elkészíteni, nemritkán ezen adalékanyagok aránya elérheti a 10 százalékot is, pedig általában egy-két százaléknál többet nem szoktak használni. Az eredmény egy örök életű, de se íze, se bűze valami.
Mit egyen helyette: friss pékvagy cukrászsüteményeket, de csak mértékkel.

5. SZÖRP
Mi van benne: cukor, kukoricából kivont izocukor, sűrítőanyag, aromák.
Ami miatt ne fogyassza: a jó hír az, hogy a szörpökben nem talál tartósítószert. A rossz, hogy azért e különlegesség, mert egyszerűen olyan tömény a cukortartalmuk, hogy amellett egyetlen baktérium sem él meg. A cukor ugyanis vízelvonó, tehát megsemmisíti az életet.
Mit igyon helyette: ásványvizet, gyümölcslevet.

6. PÁRIZSI
Mi van benne: körülbelül 40 százalék bőrke (aprított darabka), 20 százalék ipari szalonna, albumin, néha selejt húsáru, 15–20 százalék szója.
Ami miatt ne fogyassza: szegény párizsinak a köztudatban igen rossz a híre, és most még mi sem védjük meg. Igen, a pletyka igaz, abból készül, ami a vágóhídon selejt lenne. Semmit sem dobnak ki, mindent felhasználnak, és a tányérjába tesznek. Az ipari szalonna elnevezés a semmire sem jó maradékot jelenti– szakszóval finomítva –, az albumin pedig a sertés- és marhavérből kivont fehérje.
Mit egyen helyette: pulykamellsonkát.

7. ZACSKÓS LEVES
Mi van benne: tartósítószerek, mesterséges aromák, ízfokozók, zöldségdarabkák.
Ami miatt ne fogyassza: mielőtt még túl korán örülne, elmondjuk, a felsorolás egyetlen szimpatikus tagjával, a zöldségdarabkákkal sem megy sokra a bendője, ugyanis olyan apróra vágták, és annyira értéktelenné szárítottak, hogy sem rostot, sem ásványi anyagot nemigen találni bennük.
Mit egyen helyette: ha már gyors leves, akkor leveskocka és némi tészta, kevés mirelit zöldség felhasználásával ízletes levest készíthet.

8. VIRSLI
Mi van benne: szója, sertéshús, legalább 20 százalék ipari szalonna.
Ami miatt ne fogyassza: nagyobbrészt szója, kisebb részt nyesedék sertéshús, vagyis ami az aprításnál leesik. Selejt nincs, valamilyen élelmiszerbe minden darab jó lesz!
Mit egyen helyette: juhbeles vagy frankfurti virslit, ezek még mindig jó minőségű húsból készülnek.

9. MIRELIT PIZZA
Mi van benne: felvágottmaradék, maradék sajt, mesterséges ízanyagok, paradicsom.
Ami miatt ne fogyassza: kolbászos és szalámis pizza esetében a selejtes felvágott az egyik alkotórész, sajtosnál a selejtes sajtokat lehet ily módon hasznosítani. A pizzaalap köszönő viszonyban sincs egy igazi pizzaszósszal, csak hasonlít az olasz pizzériák által használt eredetire.
Mit egyen helyette: a frissen sült pizza nem egészségtelen, de ne egyen belőle túl sokat.

10. SZÉNSAVAS ÜDÍTŐ
Mi van benne: víz, sok cukor, mesterséges aromák, állományjavító (kevés gumiarábikum, ismételten), szén-dioxid.
Ami miatt ne fogyassza:: igen sok szénsavas üdítőben nincs természetes aroma, az üdítő érzés pedig gyakran a töménytelen mennyiségű szén-dioxid, a szénsav miatti, ami a nyelven pezsegve feldobja Önt. Előfordulhat, hogy egy literben 5–6 g CO2 is van, ez igen magas szám, összehasonlításul egy átlagos szódában ez a szám 3 g/liter!
Mit igyon helyette: szénsavmentes, ízesített ásványvizet.

11. SANSA OLÍVAOLAJ
Mi van benne: sansaolaj.
Ami miatt ne fogyassza: azt kérdezi, hogy kerülhet ebbe a rettenetes felsorolásba a híresen egészséges olíva? Úgy, hogy ez nem az a bizonyos, csak a szegény rokon. A sansa olívaolaj a minőségi olívaolaj gyártása során visszamaradt olívából vegyszeres eljárással készül.
Mit használjon helyette: szűz vagy extra szűz olívaolajat.

12. FAGYLALTPOR
Mi van benne: aroma, cukor, zselésítő anyagok keveréke, algákból kivont fehérje.
Ami miatt ne fogyassza: egy fagylaltportól igazán nem várhatja el, hogy az egészségét szolgálja, ahogyan a szólás tartja, szép az, ami érdek nélkül tetszik. A fagylaltpor ilyen, fogyasztásához nem kötődik érdeke, nem táplál, csak finom. És mit szól az algafehérjéhez? Akárcsak az aszpikos felvágottban…
Mit használjon helyette: fagyasztott joghurtot és igazi gyümölcsöt – ezekből ízletes, házi és egészséges fagylalt készíthető.

13. KETCHUP
Mi van benne: paradicsom, állománymódosító anyagok, néha tartósítószer.
Ami miatt ne fogyassza: még akár állati fehérje is lehet benne, elvégre nem lehet az összes leszedett zöldséget egyenként átvizsgálni, így aztán minimális százaléknyi állati fehérje, pár szerencsétlen bogár bekerülhet az aprítógépbe. Amúgy a ketchupba sokszor csak a minden másra alkalmatlan paradicsom kerül.
Mit használjon helyette: saját készítésű paradicsomszószt.

14. FILTERES TEA
Mi van benne: teatörmelék, gyakran mesterséges aromák.
Ami miatt ne fogyassza: komolyan gondolta, hogy gyümölcsdarabkákat talál majd a csészéje alján? A filteres teák legtöbbje a legértéktelenebb teatörmelékekből készül, amelyeket kicsit ízesítenek. Egy kis aromával.
Mit használjon helyette: teafüvet, amit nem csomagolnak filterekbe.

15. HABSPRAY
Mi van benne: növényi zsír, állományjavító, zselésítő anyag.
Ami miatt ne fogyassza: a habspraynek semmi köze a tejszínhabhoz, az egy másik kategória, amelyre azok dobozán és majdan a pénztárnál, az ár beütésekor külön utalást talál. A habspray kvázi tejszínhab növényi zsírokkal. Egyike a legkevésbé természetes termékeknek.
Mit használjon helyette: nézze meg a címkét, és vegyen helyette tejszínhabsprayt.

16. „SZINTE”-SAJT
Mi van benne: növényi zsiradék és fehérje, adalékok, színezékek, állományjavítók.
Ami miatt ne fogyassza: ez a különös élelmiszerbolti lény az állatvilágban megszokott mimikrit használja fel arra, hogy becsapja Önt. Úgy néz ki, mint a sajt, de igen távol áll tőle. Tejet ugyanis nem tartalmaz. Szóval ha csupán az illúzió kedvéért fogyasztaná ezt a termékeket, mint Cypher, a lázadók árulója a Mátrix első részében, amikor egy kitalált étteremben virtuális sonkát falatozott Mr. Smithszel, akkor csak bátran!
Mit egyen helyette: nézze meg a címkét, és vegyen helyette igazi sajtot.

17. SZAFALÁDÉ
Mi van benne:állati kötőszövet, mócsing (inak, rostok), ipari szalonna, kisebb mennyiségű szója, némi albumin.
Ami miatt ne fogyassza: a háziállat úgynevezett egyéb részeit egy percenként nagyjából 3000-es fordulatszámmal pörgő kés egy fehér, kenőcsös anyaggá aprítja, ebből lesz a szafaládé. Annyira azért nem egészséges…
Mit egyen helyette: juhbeles vagy frankfurti virslit.

18. ENERGIAITAL
Mi van benne: cukor, mesterséges aroma, állományjavító (gumiarábikum), mesterséges úton előállított tápanyagok (pl. taurin).
Ami miatt ne fogyassza: természetesen tudjuk, Ön az energiaitalt nem azért issza, hogy rendbejöjjön a vérképe, de mivel ebben a termékben semmi természetes anyag nem található, úgy éreztük, mégiscsak itt a helye.
Mit igyon helyette: egzotikus gyümölcsleveket, teát.

19. TARTÓS TOASTKENYÉR
Mi van benne: tartósítószer, liszt, állományjavítók.
Ami miatt ne fogyassza: ahhoz, a szeletelt kenyeret az előállítása után egy héttel is nyugodtan fogyaszthassa, állományjavítók kellenek bele. Tartósítószerként általában hangyasavat alkalmaznak, a liszt agyonfinomított.
Mit egyen helyette: frissen készített franciakenyeret.

20. KAKAÓS TEJTÁBLA
Mi van benne: növényi zsiradék, ízesítők, zsírmentes kakaópor, állományjavító, cukor.
Ami miatt ne fogyassza: nem véletlenül nem szerepel a termék nevében a csokoládé, nem véletlen a körülírás sem: a szabvány szerint a kakaós tejtábla nem csokoládé, csupán hasonlít rá, az árháború egy újabb torz gyermekével van dolga. Olcsóbban kínáljuk a semmit, ez a mottó. A kakaópor gyakran annyira
kilúgozott, hogy sok hasznos anyag is eltávozik belőle. Tudja, mi a történet csattanója? A kakaós tejtáblába még csak kakaóvaj sem kell! Konklúziónk: értékes anyagok száma: 0!
Mit egyen helyette: nézze meg a címkét, és vegyen helyette igazi csokoládét.

21. SAJTKRÉM
Mi van benne: selejt sajt, ömlesztősók (foszfátok), tejzsír, ízesítőanyag.
Ami miatt ne fogyassza: az esztétikailag hibás sajtból készülő sajtkrémeknek, kockasajtoknak rendkívül magas a foszfáttartalma, ez különösen akkor kedvezőtlen hír az Ön számára, ha csontritkulásban szenved, vagy hajlamos rá, mert a foszfát ezt elősegítheti. Tehát jobb, mielőtt egy kockasajtba beleharap, előbb elolvassa, mit nyomtattak az oldalára…
Mit egyen helyette: igazi, nem ömlesztett sajtokat, például ementálit.

22. CSOKOLÁDÉÖNTET
Mi van benne: cukor, zsír, kevés kakaó és sok adalékanyag.
Ami miatt ne fogyassza: a szépen folyós állaghoz elengedhetetlen némi állományjavító segédanyag, illetve a színhez is kell valamennyi,és akkor már csak az íz beállítása van hátra. A csokoládéöntet csokoládét keveset, mesterséges anyagokat annál többet látott.
Mit egyen helyette: nem kell megijedni, pár perc alatt otthon is finom csokoládéöntet készíthető igazi csokiból is.

23. HÚSKONZERV
Mi van benne: kevés maradék hús, ipari szalonna, bőrke és néha szója.
Ami miatt ne fogyassza: tartósítószer nincs benne, ez kétségtelen. Cserébe viszont annyi ideig hőkezelik, hogy szinte minden értékes vitamin elbomlik benne.
Mit egyen helyette: friss felvágottakat, például pulykamellsonkát.

24. BURGONYACSIPSZ
Mi van benne: sok zsír, amiben sütés közben úszott, mesterséges aromák és ízfokozók.
Ami miatt ne fogyassza: a krumplit megfürdetik a forró olajban, hogy ropogós csipsz legyen. Ebből sokat magába szív, majd jönnek a különböző mesterséges aromák, hogy például sonkás íze legyen.
Mit egyen helyette: almaszirmot, banáncsipszet.

25. HABKARIKA
Mi van benne: tojásfehérje, cukor, állományjavító és -módosító anyagok, színezékek.
Ami miatt ne fogyassza: a tojásfehérjén kívül mesterséges anyagok kész tárháza. A színezéséhez pedig erős színezékeket használnak fel.
Mit egyen helyette: ha már tojáshab, akkor egy szelet gyümölcsös piskóta.

26. ÜDÍTŐITALPOR
Mi van benne: aroma, cukor, színezék.
Ami miatt ne fogyassza: a cukor felesleges, a többi pedig káros.
Mit használjon helyette: hígítson fel egy fél pohár 100 százalékos gyümölcslevet
vízzel. Ugyanolyan finom, feleannyi kalória, semmi mesterséges anyag.

27. RÁGÓGUMI
Mi van benne: természetes vagy (inkább többször) mesterséges rágógumi-alapanyagok cukor, glükózszirup, ízesítőanyagok, gyanták.
Ami miatt ne fogyassza: inkább ne nyelje le. Szervezete ugyanis nem képes lebontani a rágógumit alkotó gumi- és gyantaszerű anyagokat.
Mit rágjon helyette: cukormentes rágógumit.

28. TARTÓS CROISSANT
Mi van benne: agyonfinomított liszt, adalékanyagok, tartósítószerek, mesterséges aromák.
Ami miatt ne fogyassza: a sütőben sült croissant legfeljebb egy napig marad friss, ezek a zacskóba csomagolt silány utánzatok viszont hetekig, hónapokig is.
Gondolja, mindez a véletlennek köszönhető? Nem, inkább a sok tartósítószernek, amit a lisztbe kevernek.
Mit egyen helyette: friss péksüteményt.

29. SZALÁMI
Mi van benne: a sertés vagy a marha minden része, ipari szalonna, bőrke, állományjavító, ízfokozó, pácsók.
Ami miatt ne fogyassza: zsíros, fűszeres, és sok nitrites pácsót tartalmaz, amely káros hatással van a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességére. Ezenkívül kerülhet hozzá foszfátvegyület is, amely a csontok lebontásához járul hozzá.
Mit egyen helyette: sonkaféléket, például pulykamellsonkát.

30. ÍZESÍTETT JOGHURT
Mi van benne: mesterséges aromák, cukor, állományjavítók.
Ami miatt ne fogyassza: a joghurtban eredetileg lévő értékes anyagok sem tudnak érvényesülni ebben a vegyi környezetben. A tejből amúgy a számunkra is hasznos baktériumok segítségével lesz joghurt, de a pasztőrözés során ezeket is teljesen kiirtják.
Mit igyon helyette: valódi gyümölcsöt tartalmazó, élőflórás joghurtot.

31. TEJES ITAL
Mi van benne: savó, cukor, aromák és ízesítőanyagok, állománymódosítók.
Ami miatt ne fogyassza: a tejes italok a tejjel csak köszönőviszonyban vannak. Alapjuk legtöbbször a sajtgyártás melléktermékeként képződő tejsavó, amelyet tejszínnel tesznek fogyaszthatóvá – de nem értékessé.
Mit igyon helyette: egy igazi banánturmixot.

32. REGGELI ITAL
Mi van benne: permeátum
Ami miatt ne fogyassza: mi az a permeátum? Az a fehérjéktől, zsírtól és ezáltal minden vitamintól, ásványi anyagtól is megfosztott tejsavó, amely a sajtgyártás vagy más tejtermékek gyártása során melléktermékként keletkezik. Régen ezt egyszerűen kiöntötték.
Mit igyon helyette: igazi tejet.

33. „FRISSS FÖL”
Mi van benne: növényi zsír, állománymódosító.
Ami miatt ne fogyassza: a frissföl a tejfölkészletek időszakos hiányát volt hivatott pótolni. Olcsó ára miatt azonban keresett termék lett, de igazából értéktelen zsiradék az egész.
Mit egyen helyette: igazi, de zsírszegény tejfölt.

34. ROPOGÓS GABONAPEHELY
Mi van benne: cukor, aromák.
Ami miatt ne fogyassza: a forró gőzzel felpuhított gabonát szintén forró hengerek között préselik át. Eközben vitamintartalma nagyobb részét elveszti, de ez még nem lenne nagy baj. Utána viszont gondosan bevonják cukorral, amelytől ropogós lesz. Ez vajon mitől lenne egészségesebb, mint egy rántotta?
Mit egyen helyette: natúr gabonapelyheket és müzlit.

35. KOMMERSZ SZESZES ITAL
Mi van benne: aromák.
Ami miatt ne fogyassza: amúgy sem akarjuk a szeszes italok fogyasztására ösztökélni, de ezeket aztán végképp ne. Nem mások, mint üstökben összekevert víz, alkohol és aromák elegye – az eredeti rum vagy pálinka messze áll tőlük.
Mit igyon helyette: alkoholmentes koktélokat.

36. ÍZESÍTETT VODKA
Mi van benne: etil-alkohol, víz és aromák, esetleg cukor.
Ami miatt ne fogyassza: a vodka eredetileg gabonából vagy burgonyából főzött, ízetlen szeszféle. Őszibarackból még nem főztek vodkát, ebből egyenesen következik, hogy őszibarack ízű vodkát csak tetemes mennyiségű mesterséges aromával lehet előállítani.
Mit igyon helyette: alkoholmentes koktélokat.

37. GYENGE MINŐSÉGŰ GYÜMÖLCSLÉ
Mi van benne: víz, cukor, gyümölcslésűrítmény.
Ami miatt ne fogyassza: a gyümölcs értékes anyagaiból egy milligramm sincs benne, annál több a cukorból. A legtöbbjük alapja ráadásul almalé, amelyet a gyümölcs sűrítményével ízesítenek.
Mit igyon helyette: 100 százalékos gyümölcsleveket.

38. GYORSFAGYASZTOTT BÉLSZÍNROLÓ
Mi van benne: többféle maradék hús, ipari szalonna, panírpor.
Ami miatt ne fogyassza: hát, a bélszínhez ennek aztán semmi köze, néha még csak nem is marhahúsból készül. A mócsingos húsokat az ilyen darált termékekkel igazán jól fel lehet használni.
Mit egyen helyette: egy szelet igazi, zsírszegény módon elkészített húst.

39. CUKORMENTES CUKORKA
Mi van benne: ízesítő- és aromaanyagok, maltit és szorbit nevű szénhidrátok.
Ami miatt ne fogyassza: a cukormentes cukorkák a gumicukrokhoz hasonlóan a vegyipar remekei.
Mit egyen helyette: ha édes ízre vágyik, akkor inkább aszalt gyümölcsöt.

40. KÍNAI TÉSZTÁS LEVES
Mi van benne: mesterséges aromák, ízfokozók.
Ami miatt ne fogyassza: ahhoz, hogy a tészta pár perc alatt főzés nélkül is megpuhuljon, sok adalékanyag kell. Az íz mesterséges anyagoknak köszönhető.
Mit egyen helyette: maradjon a hagyományosan készült leveseknél.

41. INSTANT KÁVÉ
Mi van benne: kávékivonat, adalékanyag.
Ami miatt ne fogyassza: a gyenge minőségű instant kávék gyakran a kész kávé bepárlásával, kiszárításával készülnek, ennek hatására egészségre káros anyagok keletkeznek.
Mit igyon helyette: jó minőségű, fagyasztva szárítással készült instant kávékat.

42. INSTANT, TASAKOS LEVES
Mi van benne: maltodextrin, só, aromák.
Ami miatt ne fogyassza: a krémességet a kukoricából előállított keményítőfajta, az ízt pedig mesterséges aromák biztosítják.
Mit egyen helyette: hagyományosan készült levest.

43. DZSEM
Mi van benne: sűrítő-, zselésítő és állománymódosító anyagok, színezék.
Ami miatt ne fogyassza: az olcsóbb lekvároknál a gyümölcsöket sokszor mesterséges sűrítő- és zselésítőanyagokkal pótolják.
Mit egyen helyette: gyümölcsdarabokat is tartalmazó lekvárokat.

44. KÁVÉKRÉMPOR
Mi van benne: növényi zsiradék, csomósodásgátló.
Ami miatt ne fogyassza: a kávéízesítők növényi zsiradékokból készülnek némi adalékanyag hozzáadásával, amelyek az oldódását segítik, és gátolják a por összetapadását.
Mit használjon helyette: ha már kávét iszik, öntsön bele kevés tejet vagy kávétejszínt.

45. PANÍROZOTT HALRUDACSKA
Mi van benne: halreszelék, panírpor.
Ami miatt ne fogyassza: a kevésbé jó minőségű halrudak nem színtiszta halhúsból készülnek, hanem a hal feldolgozásánál képződő maradék húsból. Magyarul egy értéktelen halhúst álcáznak egészséges eledelnek.
Mit egyen helyette: színtiszta halhúsból készültet.

46. KAKAÓS TORTADARA
Mi van benne: hidrogénezett növényi zsír, zsírszegény kakaópor, glükózszirup, színezék.
Ami miatt ne fogyassza: a hidrogénezett növényi zsiradék az újabb kutatások szerint elég nagy veszélyeket is magában rejt. A hidrogénezésnél ún. transzzsírsavak keletkeznek, amelyek károsak az érfalakra.
Mit egyen helyette: ha édesség, legyen egészségesebb, és reszeljen rá valódi csokoládét.

47. PUDINGKRÉMPOR
Mi van benne: cukor, módosított keményítő, stabilizátor, emulgeálószer, természetazonos aromák, színezékek.
Ami miatt ne fogyassza: az egyetlen természetes összetevő a cukor, amelynek káros hatásairól ódákat zengnek a táplálkozási szakértők. Ráadásul ebből van benne a legtöbb, tehát pénztárcáját már megint a gyártók olcsó cukorbeszerzései előtt nyitja meg.
Mit egyen helyette: mesterséges anyagoktól mentes pudingot készíthet otthon is.

48. ROSSZ MINŐSÉGŰ PULYKAMELLSONKA
Mi van benne: pulykamellfilé, szójafehérje, só, dextróz, bőrkepor, stabilizátorok, ízfokozók, fűszerek, tartósítószer.
Ami miatt ne fogyassza: hogy kerül a tiszta színhúsnak hitt pulykamellsonkába szójafehérje, bőrkepor, ízfokozó, tartósítószer? Azért, hogy minél olcsóbban lehessen előállítani.
Mit egyen helyette: válassza a drágábbat, ami nem tartalmaz ennyi haszontalan anyagot.

49. FEKETEERDŐ-SZELET
Mi van benne: kakaómassza, keményítő, térfogatnövelőszer, kukoricakeményítő, aroma, színezék, hidrogénezett növényi zsír.
Ami miatt ne fogyassza: a sütemények alapvető összetevői (liszt, cukor, tojás, tejszín stb.) mellett sorjáznak a mesterséges anyagok… Hányra emlékszik a nagyi konyhájából?
Mit egyen helyette: természetes alapanyagok felhasználásával készült süteményt.

50. GYORSÉRLELÉSŰ KOLBÁSZ
Mi van benne: sertéshús, gyártási szalonna, bőrkepor, növényi antioxidáns, tartósító.
Ami miatt ne fogyassza: nem áruljuk el, melyik gyártó terméke – sajnos, a magyar piacon elég neves. Érdekes, hogy mit keres egy kolbászban bőrkepor meg növényi antioxidáns és főleg tartósítószer?
Mit egyen helyette: a házi mindig jobb, sokszor még ízletesebb is.

(Forrás: MH)

TISZTÁNLÁTÁS
Az engedélyezett adalékokat öt csoportba sorolják: színezőanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, emulgeálószerek, stabilizálószerek, sűrítőanyagok, zselésítőszerek és egyéb anyagok, például ízfokozók, habzásgátlók.
SZÍNEZŐANYAGOK: szerepük sokszor annyi, hogy velük az áru természetesebb, frissebb színűnek tűnik, többnyire szerves molekulák.
TARTÓSÍTÓSZEREK: azért használják őket, hogy az élelmiszerek szavatossági idejét meghosszabbíthassák.
ANTIOXIDÁNSOK: az ételek, anyagok frissen tartásában működnek közre. Antioxidánsok gátolják például a zsírok, olajok avasodását. Ilyen például a citromsav (E330). A káros oxidánsok ellen is hatásosak. többnyire szerves molekulák.
EMULGEÁLÓSZEREK: felhasználásukkal nő a tészták gépi megmunkálhatósága, könnyebb a megfelelő szemcsésség, a habosság vagy
a krémszerűség beállítása. Ezzel együtt alapanyag is megtakarítható, hiszen így az anyagba több víz vagy levegő keverhető.
STABILIZÁTOROK: az élelem fizikai, kémiai állapotát őrzik meg általuk.

2010. június 28., hétfő

Olvasni jó...

Kállay Tamás: Az almatárolás biológiai alapjai
A tárolásbiológia az almáskertekben kezdődik, a gyümölcs előélete döntő tényező a tárolás sikerében. Az almatermesztők szerte a világon arra törekednek, hogy jól tárolható gyümölcsöt állítsanak elő, hiszen egész évi munkájuk ellenértékét a következő időszakban, a következő év telén-tavaszán tudják realizálni. Az almatárolás biológiája az almatermésűek morfológiai felépítésén, sajátos, klimaktérikus légzésváltozással jellemezhető érésmenetén, a hűtött és megváltoztatott utóérésen alapul.A könyvben foglalt ismeretek a gyümölcstermesztők és a tárolási szakemberek munkájához nyújt segítséget.

Dr. Vasa László: A háztartás-gazdaságtan elméleti alapjai
A szerző egy olyan társadalmi és gazdasági szereplő sajátosságait és megnyilvánulási formáit, szerkezeti összefüggéseit taglalja, mellyel a mindennapi életünk során, állandó jelleggel kapcsolatban állunk. E kapcsolatrendszer, ez az intézmény a háztartás, mely életünk, megélhetésünk társadalmi-gazdasági feltétele is egyben. A háztartás minden társadalom, minden nemzetgazdaság legnagyobb homogén szektora, akár a fogyasztásban, akár a munka és megtakarítás kínálatában elfoglalt helyét, akár a nemzeti vagyonból részesedését vesszük figyelembe.

Benécsné Dr. Bárdi Gabriella: Veszélyes 48 - Nehezen írtható gyomnövények és az ellenük való védekezés
Nagy sikerű, eladási rekordokat döntő, kiváló szakkönyv volt a volt a Veszélyes 24. Ennek a népszerű kiadványnak legújabb kiadásba további 24 veszélyesnek tartott gyom ismertetése került. Nagyon részletes, szakszerű leírás található valamennyi növényről a specialitásokat legjobban ismerő, szakavatott szerző tollából.

2010. június 26., szombat

Multidéző

  
Menü: Ősi juss
  E-K  L-P  R-SZ  T-ZS  

Nagyapáink szavai A-D

Valamikor régen, ezek a kifejezések hozzátartoztak a mindennapi élethez. Néhányukkal ma is találkozunk, de már szinte mindegyiknek van valami más szava. Persze, akad olyan dolog, amelyik teljes egészében használaton kívül van, így természetes, hogy maga a kifejezés is a feledés homályában leledzik. Egy kis néprajzi kitekintőnek szánom ezeket az oldalakat, mert az ősi jussunk része, és kötelességünk ápolni azt a hagyományt, amelyet ránk örökítettek, hogy ezeket a kifejezéseket megőrizzük, és tovább adjuk az utódaink számára.
 A

Számvitel...

KULCSFOGALMAK - A SZÁMVITEL

1. A számvitelben alkalmazott mérésmódok:
• Mennyiségi mérésmód:
- természetes mértékegységet (hektár, m2, liter, méter, kg, db stb.).
- származtatott mértékegységet a tárgyi eszközök egyes csoportjainál a teljesítmény mérésére (például: traktor - normálhektár, tehergépkocsi - tonnakilométer stb.).
• Pénzbeni mérésmód: A számvitel általános mérésmódja. Minden gazdasági eseményt pénzben is rögzítünk, ezáltal lehetővé válik azok összesítése, valamint összehasonlítása a vállalkozáson belül és más vállalkozások adataihoz viszonyítva is.

2. Az Szt. célja:
• meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét,
• meghatározza a beszámoló összeállítása és könyvek vezetése során érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat,
• meghatározza a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelmé¬nyeit.

3. Az Szt. hatálya:
A törvény hatálya alá tartozik a gazdaság minden olyan szereplője, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek.
A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.

4. Gazdálkodó:
• a vállalkozó,
• az államháztartás szervezetei,
• az egyéb szervezet,
• a Magyar Nemzeti Bank,
• továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.

5. Vállalkozó:
Minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyon¬szerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (vállalkozási tevékenységet) végez. Ide kell érteni:
• a hitelintézetet,
• a pénzügyi vállalkozást,
• a befektetési vállalkozást,
• a biztosítóintézetet,
• az egyesülést,
• a vízitársulatot,
• az erdőbirtokossági társulatot,
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is.

6. A beszámoló formáját meghatározó feltételek:
• az éves nettó árbevétel nagysága,
• a mérleg főösszege,
• a foglalkoztatottak létszáma,
• a könyvvezetés módja.

7. A beszámolók formái, és részeik:

Beszámoló formája: Éves beszámoló Egyszerűsített éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló Egyszerűsített beszámoló
Részei: Mérleg
Eredmény–kimutatás
Kiegészítő melléklet
+
Üzleti jelentés Egyszerűsített mérleg
Egyszerűsített eredmény–kimutatás
Egyszerűsített kiegészítő melléklet
Összevont (konsz.) mérleg
Összevont (konsz.) eredménykimutatás
Összevont (konsz.) kiegészítő melléklet
+
Összevont (konsz.) üzleti jelentés Egyszerűsített mérleg
Eredmény–levezetés

8. A könyvvezetés fogalma, formái:
Könyvvezetés: az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről – a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint – folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. Formái: egyszeres könyvvitel, kettős könyvvitel

9. Kettős könyvvitel:
A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és forrásokban (passzívákban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja.

10. A számviteli politika kötelező tartalma:
A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából
• lényegesnek,
• jelentősnek,
• nem lényegesnek,
• nem jelentősnek, továbbá
• a választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot mikor kell megváltoztatni.

11. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok:
• az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
• az eszközök és források értékelési szabályzata,
• az önköltségszámítás belső rendjére vonatkozó szabályzat,
• a pénzkezelési szabályzat.

12. Mentesség az önköltségszámítási szabályzat készítése alól:
Mentesül az önköltségszámítási szabályzat-készítési kötelezettség alól:
• az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozó,
• az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó,
• az a vállalkozó, aki a számviteli törvény előírásai szerint nem kötelezett a saját termelésű készletek, a végzett szolgáltatások önköltségének utókalkulációval történő megállapítására.

13. Önköltségszámítási szabályzat készítési kötelezettség:
Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költség¬nemek szerinti költségek együttes összege az ötszáz millió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások önköltségét az önköltségszá¬mítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani.

14. A vállalkozás folytatásának elve:
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

15. A teljesség elve:
A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyév eredményére gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

16. A valódiság elve:
A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megálla¬píthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számvitelről szóló törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

17. A világosság elve:
A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számvitelről szóló törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

18. A következetesség elve:
A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

19. A folytonosság elve:
Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyeznie az előző üzleti év záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

20. Az összemérés elve:
Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolód¬niuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

21. Az óvatosság elve:
Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

22. A bruttó elszámolás elve:
A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.


23. Az egyedi értékelés elve:
Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.

24. Az időbeli elhatárolás elve:
Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

25. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve:
A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - az SZT alapelveihez, vonatkozó előírásai¬hoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

26. A lényegesség elve:
Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

27. A költség-haszon összevetésének elve:
A beszámolóban (mérlegben, eredményki¬mutatásban, kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

28. Üzleti év:
Az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama általában meg¬egyezik a naptári évvel.

29. A mérleg fordulónapja
Általában tárgyév december 31. (az év utolsó napja). Amennyiben az üzleti év időtartama nem 12 naptári hónap, úgy a mérleg fordulónapja december 31-étől eltérő időpont (lásd előző bekezdést).

30. A letétbe helyezés napja
• a kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál az adott üzleti év mérleg¬fordulónapjától számított 150 nap,
• összevont (konszolidált) beszámoló esetében az anyavállalatnál az összevont (konszolidált) beszámoló mérlegfordulónapjától számított 180 nap,
• az egyszeres könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozónál a tárgyévet követő év május 30.,
• a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél az adott üzleti év mérlegforduló¬napjától számított 150 nap.

31. A mérlegkészítés időpontja
A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon – az üzleti év mérlegforduló¬napját követő – időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni
32. A kettős könyvvitelben alkalmazott legfontosabb módszerek:
• Okmányszerűség
• Egységes mértékegység alkalmazása
• Naplók alkalmazása
• Könyvviteli számlák alkalmazása
• Mérlegmódszer alkalmazása
• A kettős feljegyzés elvének alkalmazása:

33. A kettős feljegyzés elve:
• minden gazdasági eseményt két könyvviteli számlán rögzítünk, az egyik számla Tartozik (T) és a másik számla Követel (K) oldalán,
• azonos összegben (Tartozik = Követel),
• egymással kölcsönös (tartalmi) összefüggésben.


34. Eszköz fogalma, fő csoportjai:
A számviteli törvény szerint a vállalkozó vagyonának konkrét megjelenési formái az eszközök (aktívák). Ebben a megközelítésben a vagyon a vállalkozóknál lévő befektetett eszközök, forgóeszközök és aktív időbeli elhatárolások összege.

35. Forrás fogalma, fő csoportjai:
A források (passzívák) a vállalkozó vagyonának eredetét, származását mutatják.
A források: a saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek és passzív időbeli elhatárolások.

36. A befektetett eszközök fogalma, csoportjai:
A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyeknek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket és a befektetett pénzügyi eszközöket kell besorolni.

37. Az immateriális javak fogalma:
Immateriális javak: azok a nem anyagi eszközök (vagyoni értékű jogok az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog kivételével, szellemi termékek, üzleti vagy cégérték), amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet, valamint az immateriális javakra adott előlegek és az immateriális javak értékhelyesbítése (itt mutatható ki - a vállalkozó döntésétől függően - az alapítás-átszervezés aktivált értéke, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is).

38. Az immateriális javak tételei:
• Alapítás-átszervezés aktivált értéke
• Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
• Vagyoni értékű jogok
• Szellemi termékek
• Üzleti vagy cégérték
• Immateriális javakra adott előlegek
• Immateriális javak értékhelyesbítése

39. A tárgyi eszközök fogalma:
Tárgyi eszközök: azok a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a vállalkozás tevékenységét, valamint a beruházások, a beruházásokra adott előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése

40. A tárgyi eszközök tételei:
• Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
• Műszaki berendezések, gépek, járművek
• Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
• Tenyészállatok
• Beruházások, felújítások
• Beruházásokra adott előlegek
• Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

41. A befektetett pénzügyi eszközök fogalma:
Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsönök, hosszú lejáratú bankbetétek), amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozásnak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, el¬lenőrzési lehetőséget érjen el.

42. A befektetett pénzügyi eszközök tételei:
• Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
• Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
• Egyéb tartós részesedés
• Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásnak
• Egyéb tartósan adott kölcsön
• Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
• Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
• Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

43. A forgóeszközök fogalma, csoportjai:
A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek egy évnél rövidebb ideig (nem tartósan) szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Csoportjai a készletek, a követelések, az értékpapírok, a pénzeszközök.

44. A készletek tételei:
• Anyagok
• Befejezetlen termelés és félkész termékek
• Növendék-, hízó- és egyéb állatok
• Késztermékek
• Áruk
• Készletekre adott előlegek

45. A követelések fogalma:
A követelések különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak.

46. A követelések tételei:
• Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
• Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
• Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• Váltókövetelések
• Egyéb követelések
• Követelések értékelési különbözete
• Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

47. Az értékpapírok fogalma, tételei:
A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.
Az értékpapírok tételei:
• Részesedés kapcsolt vállalkozásban
• Egyéb részesedés
• Saját részvények, üzletrészek
• Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
• Értékpapírok értékelési különbözete

48. A pénzeszközök fogalma, tételei:
A pénzeszközök a forgóeszközök között kimutatott, tartósan le nem kötött, forintban, valutában, devizában megjelenő fizetési eszközként felhasználható eszközök, beleértve az elektronikus pénzeszközöket is.
A pénzeszközök tételei:
• Pénztár, csekkek
• Bankbetétek

49. A saját tőke fogalma:
A saját tőke a tulajdonos(ok) által a vállalkozás részére – időmegkötöttség nélkül – rendelkezésre bocsátott, illetve az adózott eredményből a vállalkozónál hagyott, a vállalkozó által szabadon felhasználható saját forrás.

50. A saját tőke tételei:
• Jegyzett tőke
• Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (negatív előjellel)
• Tőketartalék
• Eredménytartalék
• Lekötött tartalék
• Értékelési tartalék
 Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
 Valós értékelés értékelési tartaléka
• Mérleg szerinti eredmény

51. A céltartalék fogalma, tételei:
A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett forrás, mely fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre, ráfordításokra.
A céltartalék tételei:
• Céltartalék a várható kötelezettségekre
• Céltartalék a jövőbeni költségekre
• Egyéb céltartalék

52. A kötelezettségek fogalma, csoportjai:
A kötelezettségek szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.
A kötelezettségek csoportjai:
• hátrasorolt kötelezettségek,
• hosszú lejáratú kötelezettségek,
• rövid lejáratú kötelezettségek.

53. A hátrasorolt kötelezettség fogalma:
A hátrasorolt kötelezettség olyan kapott kölcsön,
• amelyet a vállalkozó bevonhat adóssága rendezésébe,
• a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni,
• a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni események¬től függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú,
• a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

54. A hosszú lejáratú kötelezettség fogalma:
Hosszú lejáratú kötelezettség – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával, valamint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.

55. A hosszú lejáratú kötelezettségek tételei:
• Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
• Átváltoztatható kötvények
• Tartozások kötvénykibocsátásból
• Beruházási és fejlesztési hitelek
• Egyéb hosszú lejáratú hitelek
• Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

56. A rövid lejáratú kötelezettség fogalma:
Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel (ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is), a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.

57. A rövid lejáratú kötelezettségek tételei:
• Rövid lejáratú kölcsönök
• Rövid lejáratú hitelek
• Vevőktől kapott előlegek
• Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
• Váltótartozások
• Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
• Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
• Kötelezettségek értékelési különbözete
• Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
• Kötelezettségek értékelési különbözete
• Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
• Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

58. A leltár fogalma:
A leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a vállalkozás meglévő eszközeit és forrásait:
• mennyiségben és pénzértékben,
• tételesen (ellenőrizhető módon),
• egy adott időpontra (a leltár fordulónapja) vonatkoztatva
mutatja ki.

59. Leltározási kötelezettség:
Ha a vállalkozás a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba kerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni és az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve a csak értékben kimutatható eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál egyeztetéssel kell elvégeznie.

60. A mérleg fogalma:
A mérleg olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás eszközeit és forrásait mutatja ki összevontan, csoportosítva, pénzértékben (ezer vagy millió forintban) egy adott időpontra vonatkoztatva.

61. Az eredménykimutatás fogalma:
A vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését az eredménykimutatás tartalmazza. Bemutatja az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény kialakulását, összetevőit.

62. Az eredménykategóriák:
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
B. Pénzügyi műveletek eredménye
C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)
D. Rendkívüli eredmény
E. Adózás előtti eredmény (±C±D)
F. Adózott eredmény
G. Mérleg szerinti eredmény

63. A bevétel fogalma, csoportjai:
Bevétel: gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak:
• árbevétel: a naptári évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke (a teljesítés időszakában elszámolva);
• egyéb bevételek: olyan, az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek;
• pénzügyi műveletek bevételei: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei;
• rendkívüli bevételek: a vállalkozási tevékenységétől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló bevételek.

64. A költség fogalma:
Költség: a legáltalánosabb meghatározás szerint a tevékenység folytatása során felhasznált eszközök, munkateljesítések pénzben kifejezett értéke, amely mindig:
• valamilyen műszaki vagy gazdasági tevékenység végzése során a tevé¬kenység érdekében merült fel,
• pénzértékben kifejezendő eszközfelhasználást és munkateljesítmény igénybevételét jelenti.
Más megfogalmazásban: egy időszakban (egy üzleti évben) a vállalkozásban az üzletmenet során közvetlenül vagy közvetetten felhasznált eszközök és munka (élő- és holtmunka) pénzben kifejezett értéke.

65. A ráfordítás fogalma, csoportjai:
Ráfordítás: olyan tényleges vagy várható pénzkiadásokat, egyéb veszteségjellegű tételeket jelent, amelyek nem a termeléssel kapcsolatban merültek fel, magában foglalja a termelési körön kívüli eszközcsökkenések és kötelezettség növekedések értékét
Gyűjtőfogalom, amelybe a következők tartoznak:
• egyéb ráfordítások: az árbevételhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteségjellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak;
• pénzügyi műveletek ráfordításai: a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése;
• rendkívüli ráfordítások: a vállalkozási tevékenységtől független, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül eső, a szokásos vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban nem álló eszközcsökkenések, kifizetések.

66. Összefüggés a két eredménykimutatás között:
Összes költség (anyagjellegű ráfordítások + személyi jellegű ráfordítások + értékcsökkenési leírás)
- Saját előállítású eszközök aktivált értéke
- Saját termelésű készletek állománynövekedése
vagy
+ Saját termelésű készletek állománycsökkenése
= Értékesítés közvetlen + közvetett költségei

67. Az alapvető gazdasági események típusai:
• eszközök körforgása (+E1, -E2, ahol E1= E2): az eszközök összetétele változik meg, a mérlegfőösszeg változatlan marad;
• források körforgása (+F1, -F2, ahol F1= F2): a források összetétele változik meg, a mérlegfőösszeg (eszközök, illetve források összértéke) változatlan marad;
• eszközbevonás (+E3, +F3, ahol E3= F3): az eszközök és források összértéke, azaz a mérlegfőösszeg nő;
• eszköz kivonása (-E4, -F4, ahol E4= F4): az eszközök és források összértéke, azaz a mérlegfőösszeg csökken.

68. Az összetett gazdasági események típusai:
• költség (K), ráfordítás (R) elszámolása: költség, ráfordítás növekedésével egyidejűleg eszköz csökkenés vagy forrásnövekedés következik be
+K,R és –E5 vagy +F5; ahol K,R=E5 vagy K,R=F5
• bevételek (B) elszámolása: bevétel növekedésével egyidejűleg eszköznöve¬kedés vagy forráscsökkenés következik be
+B és +E6 vagy –F6; ahol B=E6 vagy B=F6

69. A könyvviteli számla fogalma:
A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, amelynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket számoljuk el (ezáltal az egyirányú mozgások összegezhetők és egymással szembeállíthatók). A könyvviteli számla bal oldalát Tartozik (T), jobb oldalát követel (K) oldalnak nevezzük.

70. A könyvviteli számlák csoportjai:
• a könyvelés szabályai szerint:
- aktív számlák (A)
- passzív számlák (P)
• tartalmuk alapján lehetnek:
- mérlegszámlák: eszközszámlák (A)
forrásszámlák (P)
- eredményszámlák: költség(ráfordítás) számlák (A)
bevételszámlák (P)

71. A könyvviteli számla egyenlege:
A számla két oldalára könyvelt tételek összegének különbsége, lehet Tartozik vagy Követel jellegű (mindig a nagyobb forgalomösszeg határozza meg). Az eszközszámláknak – egyes kivételektől eltekintve – csak Tartozik egyenlege lehet, a forrásszámlák általában Követel egyenlegűek.


72. Az egységes számlakeret célja:
Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve a kapcsolódó kormányrendeletek szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

73. A számlaosztályok száma, megnevezése:
A számlaosztályok a következők:
1. számlaosztály: Befektetett eszközök
2. számlaosztály: Készletek
3. számlaosztály: Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások
4. számlaosztály: Források
5. számlaosztály: Költségnemek
6. számlaosztály: Költséghely
7. számlaosztály: Költségviselő
8. számlaosztály: Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások
9. számlaosztály: Értékesítés árbevétele és bevételek
0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák

74. A számlasorok közötti összefüggés:
E - F = B - K
Jelentése: az eszköz- és forrásszámlák egyenlegeinek különbsége (eredmény) megegyezik a bevétel- és költség (ráfordítás)számlák egyenlegeinek különbségével (eredmény).

75. A számlarend fogalma:
A számlarend az egységes számlakeret alapján készített olyan belső szabályzat, amely meg¬határozza a vállalkozás könyvviteli rendjét. A számlarend szerinti könyvvezetés biztosítja a számviteli törvényben előírt beszámoló készítéséhez szükséges adatokat, és kielégíti a vezetői információs igényeket is.

76. A számlarend kötelező tartalma:
• minden alkalmazásra kijelölt számla számjele és megnevezése (számlatükör),
• a számla tartalma, ha az a számla megnevezéséből nem következik, valamint a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlát érintő gazdasági esemé¬nyek, azok más számlákkal való kapcsolata,
• a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolata,
• a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend.

77. A számviteli információs rendszer felépítése:
Beszámoló
Főkönyvi könyvelés szintje
Analitikus könyvelés szintje
Alapnyilvántartások szintje


78. Kapcsolat a számviteli információs rendszer egyes szintjei között:
• Az alapnyilvántartásokat és az analitikus nyilvántartásokat az elsődlegesen készített bizonylatok kapcsolják össze.
Mindkét szinten ugyanazon bizonylatokat könyvelik el, ebből következik, hogy eltérés esetén valamelyik szint, vagy mindkettő hibázott.
• Az analitikus nyilvántartás és a főkönyvi könyvelés közötti egyezőség arra épül, hogy a főkönyvi könyvelés a feladások alapján könyvel. Mindkét szinten ugyanazt könyvelik, csak a feljegyzés részletességében van eltérés.
• A főkönyvi könyvelés és a beszámoló kapcsolata a főkönyvi kivonatban ölt testet.

79. A számviteli bizonylat fogalma:
Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálko¬dóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogsza¬bályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősülő irat) - függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.

80. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem:
• Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni).
• A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
• A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

81. A bizonylatok feldolgozásának határideje:
• A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait kése¬delem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközö¬ket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell.
• Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műve¬letek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni

82. Számviteli okmányok megőrzése:
A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, valamint más, a számviteli törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni

83. Számviteli bizonylatok megőrzése:
A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni. (A megőrzési kötelezettség vonatkozik a szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is.)

84. Az év végi zárlat fázisai:
• Az első fázis feladata a tárgyidőszak gazdasági eseményeinek teljessé tétele, ellenőrzése és összesítése, a főkönyvi kivonat összeállítása.
• A második fázisban történik a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement gazdasági események és a piaci körülmények változásából eredő korrekciós könyvelési tételek elszámolása.

85. Az éves beszámoló tartalma:
Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, valamint azokat a szöveges indoklásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek.

86. Jelentős összegű hiba:
• ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások – eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő – értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt,
• minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során – ugyanazon évet érintően – megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot.

87. Az osztalékelőleg fizetés feltétele:
Az éves beszámoló elkészítését megelőzően osztalékelőleg fizetésére is lehetőség van, ha a taggyűlés, közgyűlés által elfogadott – a számviteli törvény szabályai szerint készített – közbenső mérleg alapján valószínűsíthető, hogy utóbb az éves osztalék kifizetésének nem lesz akadálya.

88. A FIFO módszer:
Az elsőként megvásárolt, előállított eszköz kerül elsőként értéke¬sítésre, felhasználásra, következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt, előállított tételek (az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva).

89. A bekerülési érték fogalma:
Bekerülési (beszerzési, előállítási) érték: az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

90. A mérlegkészítéskori érték megállapítása múltbeli adatokon alapuló értékelés esetén:

Bekerülési érték  Értékváltozás = Mérlegkészítéskori érték
 
• beszerzési érték
• előállítási költség • értékcsökkenés
- terv szerinti
- terven felüli
• terven felüli é. cs. visszaírása
• értékvesztés
• értékvesztés visszaírása
• árfolyamkülönbözet
(+) Értékhelyesbítés (+) Értékhelyesbítés
91. Az importbeszerzés értéke:
• ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a szám¬la szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - forintérték,
• ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, ak¬kor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizának, valutának a teljesítéskorérvényes, a számviteli politikában meg¬határozott árfolyamon átszámított forintérték,
• ha az ellenérték kiegyenlítése azonos devizaértékű exportáruval, export¬szolgáltatással történik (barter-ügylet), az első teljesítés napjára vonatkozó, a számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintérték (az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos).

92. Devizás eszközök bekerülési (nyilvántartásba vételi) értéke: a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát (napi eladási árfolyam).

93. Apport bekerülési értéke:
Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként (apportként) átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke minősül bekerülési (beszerzési) értéknek. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.

94. Közvetlen irányítást biztosító befolyás:
Amikor a részvényes, a tag az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével (több mint 75%-ával) rendelkezik.

95. Kamatozó értékpapír bekerülési értéke:
A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a vételár részét képező (felhalmozott) kamat összegét, azt a beszer¬zéskor a kapott kamatokat csökkentő tételként kell elszámolni.

96. Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, több¬letként fellelt eszköz bekerülési értéke
• A térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték.
• Az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz bekerülési értéke az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.
• A többletként fellelt eszköz kizárólag abban az esetben vehető piaci értéken állományba, ha nem adminisztrációs hiányosság miatti többletről van szó, azaz nem állapítható meg a többlet keletkezésének oka.

97. Pénzügyi lízing fogalma:
A pénzügyi lízing olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés értelmében a lízingbeadó a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja azzal, hogy a lízingbevevőt terheli a használatból következően minden költség és kockázat, a lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére. A szerződés időtartamának végén a lízingelt eszköz tulajdonjogát a lízingbevevő vagy az általa megjelölt megszerzi (vagy megszerezheti), a maradványérték megfizetésével vagy anélkül, illetve a lízingbevevőt elővételi jog illeti meg, a lízingbevevő azonban ezen jogairól a szerződés megszűnése előtt is lemondhat.

98. Az eszköz előállítási költsége:
Az eszköz előállítási költségének részét képezik azok a költségek, amelyek
• az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoz¬tatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
• az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak,
• az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók
(együttesen: közvetlen önköltség).

99. Az értékcsökkenés fogalma:
Az értékcsökkenés az immateriális javak, tárgyi eszközök fizikai elhasz¬nálódásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke.

100. Hasznos élettartam:
Az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja:
a) az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemező körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy
b) az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával.

101. Maradványérték:
A rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

102. Az értékcsökkenés meghatározásának módszerei:
Az értékcsökkenés évenkénti összegének meghatározására alkalmazható módszerek:
1) Bruttó érték alapján
a) időarányos leírás
• lineáris leírás
• degresszív leírás
- szorzószámok módszere
- évek száma összege módszer (számtani sor)
• abszolút összegű leírás
• progresszív leírás
a) teljesítményarányos
2) Nettó érték alapján
a) időarányos
• degresszív leírás
- állandó kulccsal (mértani sor)
- kombinált módszer
b) (le)termeléssel arányos leírás
3) Egyösszegű leírás

103. Időkorlátok a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásában:
• az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt,
• a befejezett kísérleti fejlesztés, a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt
lehet leírni. Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.

104. Az értékcsökkenés elszámolására vonatkozó tiltások:
Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés:
• a földterület, a telek (a bányaművelésre, a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után,
• az üzembe nem helyezett beruházásoknál,
• a képzőművészeti alkotásnál, a régészeti leletnél, valamint az olyan kép- és hangarchívumnál, illetve egyéb gyűjteménynél, egyéb eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő,
• a tervezett maradványértéket elért immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.
Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenési leírás a már teljesen leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.

105. A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának esetei:
Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál, tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha
a) az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,
b) a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szellemi termék, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megron¬gálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,
c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető,
d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz.

106. A terven felüli értékcsökkenés mértéke:
Az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül ki kell vezetni.

107. A terven felüli értékcsökkenés visszaírása:
Az Szt. szerint amennyiben az immateriális javak közé tartozó eszköz, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, és az alacsonyabb értéken történő értékelés (a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegét csökkenteni kell. Az immateriális javak közé tartozó eszközt, a tárgyi eszközt a piaci értékére, legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére vissza kell értékelni.

108. Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedés értékvesztése):
Gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetle¬nül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke között tartósan jelentős összegű veszteségjellegű különbözet mutatkozik.

109. Részesedés értékvesztésének csökkentése visszaírással:
Amennyiben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a már korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket.


110. Hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztése:
A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függet¬lenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

111. Egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír értékvesztésének visszaírása:
Amennyiben a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan ma¬gasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a már korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés vissza-írásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.

112. Követelések értékvesztése:
A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönöket, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

113. Követelések értékvesztésének csökkentése visszaírással:
Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi összegét.

114. A készleteknél értékvesztése:

A készleteknél értékvesztést kell elszámolni:
• Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni.
• Ha a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) előállítási, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni
• Ha a vásárolt, illetve a saját termelésű készlet a vonatkozó előírásoknak (szab¬vány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, a készlet bekerülési értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni.

115. A készletek értékvesztésének mértéke:

A készlet értékének csökkentését – a különbözet értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.

116. Az értékhelyesbítés elszámolásának feltételei:
Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló
• vagyoni értékű jog,
• szellemi termék,
• tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat és a beruházásokra adott előlegeket),
• tulajdoni részesedést jelentő befektetés
piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a visszaírás utáni könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözete a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kimutatható.

117. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értéke a mérlegben:
A külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az üzleti év mérleg¬fordulónapjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a mérlegben kimutatni, amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből származó különbözetnek az eszközökre, kötelezettségekre, illetve eredményre gyakorolt hatása jelentős. (A nem jelentős eltérést nem kell figyelembe venni, ilyen esetben a könyv szerinti értéken szerepelnek a mérlegben.)

118. Az árfolyam-különbözet elszámolása:
• amennyiben összevontan veszteség: egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a 8. számlaosztályban,
• amennyiben összevontan nyereség: egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni a 9. számlaosztályban, majd a bevételként elszámolt összeget időbeli elhatárolás alá kell vonni, amely a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetéül szolgál.

119. Pénzügyi instrumentum fogalma::

Olyan szerződéses megállapodás, melynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik. Így különösen: a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír, a származékos ügylet.

120. A valós értékelés szempontjából pénzügyi eszköznek minősülő tételek:
a) a pénzeszköz,
b) a szerződéses megállapodáson alapuló követelés (pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől való átvételére), ideértve:
• a mérlegben szereplő követeléseket,
• hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat,
• határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket,
c) a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel,
d) más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés)

121. Mérlegen kívüli tétel fogalma
olyan szerződés alapján fennálló függő vagy biztos (jövőbeni) követelés (illetve a másik félnél kötelezettség), amely pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére (a másik félnél átadására) vonatkozik, a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése egy jövőbeni esemény bekövetkezésétől vagy a szerződés teljesítésétől függ.

122. Swap ügylet fogalma
valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős (vagy több határidős) ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramlások cseréjét vonja maga után.

123. A valós értékelés szempontjából pénzügyi kötelezettségnek minősülő tételek
a) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására, ideértve:
• a mérlegben szereplő kötelezettségeket,
• a határidős, opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket is.
b) a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel, ideértve:
• az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében, illetve
• áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyleteknél a határidős kötési ár összegében.

124. Pénzügyi instrumentumnak nem minősülő tételek:
• tárgyi eszközök,
• immateriális javak,
• készletek,
• aktív időbeli elhatárolások,
• a nem szerződésen alapuló követelések,
• a saját tőke (tőkeinstrumentum),
• a céltartalékok,
• a passzív időbeli elhatárolások,
• a nem szerződésen alapuló kötelezettségek.



125. A fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi eszközök kategóriái:
• kereskedési célú pénzügyi eszközök
• kereskedési célú pénzügyi eszközök
• lejáratig tartott pénzügyi eszközök
• a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések (saját követelések)

126. A kereskedési célú pénzügyi eszközök fogalma, tételei:

rövid távú ár- és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérése céljából szerzett pénzügyi eszköz, így:
• a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések,
• a kereskedési célúnak minősített – vásárolt vagy ide átsorolt saját – követelések, és
• a nem fedezeti (hanem kereskedési) céllal kötött származékos ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelések. (Az ide tartozó pénzügyi instrumentumokat a rövid távú árfolyamnyereség elérése érdekében történő értékesítés céljából tartja a vállalkozó, pl. árukra, pénzügyi eszközökre vonatkozó elszámolási határidős, opciós és swapügyletekből erednek.)

127. Az értékesíthető pénzügyi eszközök fogalma, tételei:
olyan pénzügyi eszközök, amelyeket nem soroltak be a másik 3 kategóriába, így:
• befektetett pénzügyi eszközök között szereplő tulajdoni részesedést jelentő befektetések és olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket a vállalkozó nem kereskedési céllal szerzett meg, és nem szándékozik azokat a lejárati idő végéig megtartani, továbbá
• az ide átsorolt vásárolt követelések

128. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök fogalma, tételei:

amelyeket a vállalkozó azok lejáratáig szándékozik és képes megtartani, valamint a pénzeszközök, így:
• lejárati idő végéig tartandó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (lejárati idejétől függetlenül)
• lejárati idő végéig tartandó (továbbértékesíteni nem szándékozott) vásárolt követelések
• bankbetétek (befektetett is), más pénzeszközök,
• származékos ügyletnek nem minősülő áruleszállítási határidős és opciós ügyletekből eredő mérlegen kívüli biztos (jövőbeni) követelések,
• függő követelések

129. A gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések (saját követelések) fogalma:
olyan, nem vásárlás útján megszerzett követelések, amelyek eredeti szerződés szerinti jogosultja a gazdálkodó. A gazdálkodó pénzügyi eszközt, árut vagy szolgáltatást bocsát rendelkezésre, ezzel létrehozva, keletkeztetve a követelést.

130. A származékos ügylet fogalma:
olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek
a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,
b) értéke egy meghatározott kamatláb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetés árfolyama, áru vagy pénzügyi eszköz ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelmérték (bonitás) vagy hitelindex, elletve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik,
c) a keletkezéskor nem, vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,
d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.

131. A fedezeti ügylet részét nem képező pénzügyi kötelezettségek kategóriái, azok tételei:
a) kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek:
• a nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli kötelezettség, valamint
• az értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség.
b) egyéb pénzügyi kötelezettségek: minden olyan – mérlegben szereplő illetve mérlegen kívüli – pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik a kereskedési célú kötelezettségek közé, így:
• az értékpapír kölcsönből eredő kötelezettségtől eltérő, szerződés alapján fennálló mérlegbeni kötelezettségek,
• a mérlegen kívüli függő kötelezettség, valamint
• az áruleszállítási határidős és opciós ügyletekből (amelyek nem minősülnek származékos ügyletnek) eredő mérlegen kívüli pénzügyi kötelezettségek.

132. A pénzügyi eszközök és kötelezettségek három értékelési köre
1. Kizárólag valós értéken értékelendők (nem alkalmazható a bekerülési értéken történő értékelés):
• kereskedési célú pénzügyi eszközök,
• kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek,
• kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyletek, amelyek az általuk keletkeztetett mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek együttes értékelése útján értékelendők
2. Kizárólag bekerülési értéken értékelendők (nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés):
• lejáratig tartott pénzügyi eszközök,
• a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön és más követelések,
• az egyéb pénzügyi kötelezettségek, valamint
• az SZT-ben külön felsorolt, a valós értéken történő értékelés alól kizárt instrumentumok.
3. A vállalkozás döntésétől függően valós értéken vagy bekerülési értéken és értékelhetők:
• értékesíthető pénzügyi eszközök (az azonos jogokat megtestesítő instrumentumokat azonos értékelési eljárás alá kell vonni).

133. Valós érték:
az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható illetve megvásárolható), vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között , a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében.

134. Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékelése valós értéken:
Amennyiben a piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték, akkor az esetlegesen kimutatott értékvesztés visszaírása után a piaci érték és a bekerülési érték különbözetében értékelési különbözetet lehet elszámolni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. Amennyiben a piaci érték alacsonyabb, mint a bekerülési érték, akkor a korábban elszámolt értékelési különbözetet meg kell szüntetni, majd értékvesztést kell elszámolni az egyéb, vagy a pénzügyi műveletek ráfordításai között.

135. A kereskedési célú pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete, könyvviteli elszámolása:
Az értékelési különbözet az eszköz (illetve kötelezettség) bekerülési értéke és az értékeléskori valós értéke közötti különbözet, amely lehet pozitív és negatív is. Elszámolását tekintve az eszközhöz, kötelezettséghez rendelt értékelési különbözet számlán, és (jellegétől függően) a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételei számlán kell könyvelnünk.

136. Származékos ügyletek rendszerezése
Tárgya szerint Megjelenési formája szerint Célja szerint Záráskori teljesítése szerint
• árura vonatkozó
• pénzügyi eszközre, vagy mögöttesre vonatkozó • határidős
• opciós
• kamatswap
• devizaswap • kereskedési
• fedezeti • leszállítási
• elszámolási