A pillangós virágúak (Fabaceae) családjába tartozó fehérje növények az
egész világon fontos élelmezési szereppel bírnak, közvetlenül a
kenyérgabonák után következnek. Régebben hazánkban szinte csak emberi
fogyasztásra termesztették őket, napjainkban viszont kiemelkedő szerephez
jutottak az állati takarmányozásban is. Fehérjetartalmuk 20 és 40
százalék között változik, legkevesebb fehérjét a bab, legtöbbet pedig a
szója tartalmazza.
Magas termésbiztonságú,
gazdaságosan termeszthető és finomításra alkalmas fehérjenövények
nemesítése a célja annak a programnak, amelyet a közelmúltban indított el a
Debreceni Egyetem Agrártudományi Központja (DEAK), valamint az egyetem mezőgazdasági-élelmiszer-tudományi és környezetgazdálkodási kara - jelentette be a DEAK főigazgatója csütörtökön sajtótájékoztatón. A program megvalósítása azért is sürgető, mert az
állati takarmányozáshoz használt fehérje 65 százalékát jelenleg import
szójából fedezi Magyarország.
A
debreceni agrártudományi központ nyíregyházi és karcagi
kutatóintézeteiben több évtizede folyik a talajadottságok
figyelembevételével csillagfürt, lóbab, pannon bükköny, szegletes lednek
és őszi takarmányborsó nemesítése és ennek eredményeként
már több minősített, elismert fajtával rendelkeznek, amelyek alkalmasak a
szója egy részének kiváltására mind az emberi fogyasztásban, mind a
takarmányozásban.
A
debreceni agrártudományi központ nyíregyházi és karcagi
kutatóintézeteiben több évtizede folyik a talajadottságok
figyelembevételével csillagfürt, lóbab, pannon bükköny, szegletes lednek
és őszi takarmányborsó nemesítése és ennek eredményeként
már több minősített, elismert fajtával rendelkeznek, amelyek alkalmasak a
szója egy részének kiváltására mind az emberi fogyasztásban, mind a
takarmányozásban. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése