Oldalak

2019. június 1., szombat

Szent Iván hava - Nyárelő

Június
Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel - lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel - járt. A pünkösdi király kiváltságai közé tartozott - például Dunántúl egyes vidékein -, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.

Június 8. - Medárd napja
A Medárd latin, germán eredetű név, jelentése hatalmas, erős, merész.
Medárd 458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik, negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka védőszentje.

Medárd története
Szent MedárdMedardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.
Frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi (Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.

Állítólag ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt meg.

Június 8. közismert időjárásjósló nap. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. A néprajzkutatók szerint azonban Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is köthető, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak. Többségük nyilvánvalóan az időjárásra és a várható termésre vonatkozik.

Ez az esőbe vetett hit az egész országban, sőt Európa egyes területein is elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken, például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott.

A tudományos magyarázat szerint az európai június eleji esőzések az Ázsiai monszunra hasonlítanak. A nagy mennyiségű eső akkor érkezik, ha a meleg levegő és hűvös, páradús levegő találkozik. Ezért a június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon.

Hagyományok, szokások
Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. A göcsejiek szerint ha ezen a napon esik, a fű szép zöld lesz, a szőlő bőven fog teremni, de a bor nem lesz jó minőségű.
Ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Június 14. - Éliás napja
Háztetőket tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy hordókat döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is magával ragadott a mély dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban lehetett következtetni a beálló időváltozásra. Ha a kelő napot szürke felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját ünneplő Éliás.

Június 15. - Vida - Vid - Vitus napja
Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek szerint - e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos, zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában született pogány szülőktől.

Úrnapja
A magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön a nagy idő, három szál virágot kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését. Az Úrnapja mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti, zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző varázserőt tulajdonít.

Június 24. - Szent Iván napja
A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.

Nincsenek megjegyzések: