Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő
A
Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep,
a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által
megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A
Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó
vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő ötvenedik napon volt. A
legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi
királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel -
lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel - járt. A
pünkösdi király kiváltságai közé tartozott - például Dunántúl egyes
vidékein -, hogy egy évig ingyen ihatott bort a kocsmában, annak árát az
elöljáróság vagy a helybéli földesúr fizette.
Június 8. - Medárd napja
A Medárd latin, germán eredetű név, jelentése hatalmas, erős, merész.
Medárd
458-ban született frank eredetű püspök, szent volt. Legendája szerint
már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak,
lovát egy földművesnek adta. A néphit szerint ha Medárd-napon esik,
negyven napon át esős idő várható. A gabonaaratás és a szüreti munka
védőszentje.
Medárd története
Szent
MedárdMedardus frank származású katolikus püspök volt, és a gabona
aratásának illetve a szüreti munka védőszentje. Egyes helyeken
fogfájáskor is az ő közbenjárását kérik.
Frank
nemesember és gallo-római anya gyermeke volt, 456 körül született a
pikárdiai Salency-ben, 33 éves korában szentelték pappá. 530-ban püspök
lett Veromandumban. A hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét
áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tornacumi
(Tournai) egyházmegyével. Azt tartják, hogy e két egyházmegye ötszáz
éven át egy közös püspök irányítása alatt maradt.
Állítólag
ő adta fel a apácafátylat Szt. Radegunda frank királynének, és ő
honosította meg a rózsaünnepélyeket. A rózsakoszorú (Rosere) a környék
legpéldásabb viselkedésű hajadonának járt. 545 június nyolcadikán halt
meg.
Június 8. közismert időjárásjósló nap. A
legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő
negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái,
akkor negyven napos szárazság várható. A néprajzkutatók szerint azonban
Medárdhoz nemcsak ez, hanem többféle népi hiedelem, népszokás is
köthető, amelyek több évszázados népi megfigyeléseken alapulnak.
Többségük nyilvánvalóan az időjárásra és a várható termésre vonatkozik.
Ez
az esőbe vetett hit az egész országban, sőt Európa egyes területein is
elterjedt. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd
püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó
társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira. Egyes területeken,
például a bukovinai székelyeknél úgy tartják, hogy ezen a napon
kezdődött a bibliai özönvíz is, amely szintén negyven napig tartott.
A
tudományos magyarázat szerint az európai június eleji esőzések az
Ázsiai monszunra hasonlítanak. A nagy mennyiségű eső akkor érkezik, ha a
meleg levegő és hűvös, páradús levegő találkozik. Ezért a június a
legcsapadékosabb hónap Magyarországon.
Hagyományok, szokások
Egyes
vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd
napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő
lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. A göcsejiek szerint ha
ezen a napon esik, a fű szép zöld lesz, a szőlő bőven fog teremni, de a
bor nem lesz jó minőségű.
Ha e napon megfürdetünk egy
kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De
Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya
és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba
kerülhetünk.
Június 14. - Éliás napja
Háztetőket
tépett le, kocsikat borított fel, fákat csavart ki tövestül régen a
dühöngő szélvihar Éliás napján. Somlón is emlékeznek olyan esetre, hogy
hordókat döntött fel és görgetett le a vihar, sőt borosszekeret is
magával ragadott a mély dűlőutakon lehömpölygő áradat. Már hajnalban
lehetett következtetni a beálló időváltozásra. Ha a kelő napot szürke
felhő övezte, biztosan megérkezett délutánra a neve napját ünneplő
Éliás.
Június 15. - Vida - Vid - Vitus napja
Mindenütt
azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás. A rákok - a muravidékiek
szerint - e napon kijönnek a folyó partjára, várják a változást. A
Vid-napi időjárás termésjósló is. Jó idő esetén jó termés, rossz idő
után rossz termés várható. Ha Szent Vid napján eső esik, hibás lesz az
árpa, mondogatták már régóta. Vitus napján rendszerint viharos,
zivataros az idő, ilyenkor gyertyát gyújtottak. Vid vértanú, szent
életét a Martyrologium Hieronymianum 450 táján említi, más források
szerint 303 táján halt vértanúhalált. Legendája szerint Szicíliában
született pogány szülőktől.
Úrnapja
A
magyar nyelvterület katolikus vidékein e napon koszorút fonnak
virágokból, elviszik a templomba, megszenteltetik. A tornácra, az ajtó
fölé akasztják az úrnapi koszorút. Ha jön a nagy idő, három szál virágot
kihúznak a koszorúból, és egyesek tűzben, mások szentelt gyertya
lángjában égetik el, a hamuját a védendő termény földjébe, a szőlő négy
sarkába elássák. A Balaton-felvidéken az úrnapi körmenet sátrának
növényeit hazavitték és kis kereszt alakba összekötve a szőlőterület
négy sarkára szúrta a szőlősgazda, ezzel is bekertelve, védve a
szentelmény erejével a szőlőterületét és a szőlőtermését. Az Úrnapja
mozgó ünnep, a Szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Ezen a napon
az egyház újra megünnepli az Utolsó vacsora misztériumát, minthogy erre a
nagyheti gyász miatt nem volt igazi alkalom. Az Úrnapját (Corpus
Domini) a 13. század óta ülik meg. Az egyház szándéka szerint ez az
ünnep azt hangsúlyozza, hogy Jézus mennybemenetele után is a hívek
között maradt az Oltáriszentség képében. Mindenütt körmeneteket
tartanak. Körbehordozzák az Oltáriszentséget, a négy égtáj szerinti,
zöld ágakkal, virágokkal díszített alkalmi oltároknál megállnak, imát
mondanak. A vallásos körmeneteket - különösen a középkorban - nagy
vigasságok követték. Krónikások jegyezték fel, hogy 1501-ben, a budavári
úrnapi ünnepségen a főtér díszes szökőkútjából bor folyt, s mindenki
ihatott belőle kedve szerint. A népi hitvilág a Szentség
körülhordozásának a gonoszt, a betegséget, a természeti csapásokat elűző
varázserőt tulajdonít.
Június 24. - Szent Iván napja
A nyári napforduló napjának ünnepe, amit Európa-szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése