Ízletes rizike

Az ízletes rizike lett az év gombája a Magyar Mikológiai Társaság honlapján rendezett közönségszavazáson - közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hétfőn az MTI-vel.

    Az ízletes rizike a bársonyos fapereszkét és a vöröses nyálkásgombát megelőzve nyert a szavazáson, amely 2022 legnépszerűbb fajáról döntött.
    "A tejelőgombák közé tartozó faj termetes, színe narancsos, nagyon jellegzetes a kalapon lévő körkörös zónázottsága. Az idősebb példányok zöldesen foltosodnak. Húsa általában narancssárga tejnedvet enged a megtört felületen. A tejelőgombákon belül a rizikék egy kisebb csoportot képeznek, melyek fenyőfélékkel élnek szimbionta (mikorrhiza) kapcsolatban. Az ízletes rizike hazai kéttűs fenyveseink - fekete- és erdeifenyő - gyakori, ősszel termő faja. Ritkábban, főként csapadékosabb időszakokban már nyáron is megjelenik, de inkább ősszel terem, egészen a tartósabb fagyokig. Talaj szempontjából nem válogatós, meszes- és savanyú talajon egyaránt bőségesen terem" - idézi a közlemény Benedek Lajost, a MATE Növénytermesztési-tudományok Intézetének egyetemi adjunktusát.
    Az ízletes rizike könnyen elkülöníthető a súlyosan mérgező gombafajoktól. Leginkább más, szintén ehető rizikefajokkal téveszthető össze. Hasonlít hozzá az égetően csípős ízű sárgulótejű tejelőgomba, amely viszont a tölgyfák alatt terem, és tejnedve nem narancsos, mint a rizikének, hanem kezdetben fehér, majd hamar kénsárga színű lesz. Ezt a fajt népies nevén bolond ember rizikéjének hívják.
    A MATE kutatója szerint biztonsággal vásárolhatunk a hazai piacainkon erdőkben és mezőkön termő gombákat is, ahol hivatásos gombaszakellenőrök vannak jelen, és több mint 70 vadontermő gombafajt lehet árusítani. "Sajnos az európai szinten is egyedülálló gombaszakellenőr-hálózatunk ellenére is előfordulnak hazánkban gombamérgezések. Ezeket általában be nem vizsgált, ismerősöktől kapott vagy éppen házaló árusoktól származó gombák okozzák. Óvatosnak kell lennünk, mindig tartsuk szem előtt, hogy csak gombaszakellenőr által minősített vadontermő gombát fogyasszunk" - hangsúlyozza a szakember.
    A gombákból változatos és igen ízletes ételek készíthetők. Mindenképpen érdemes szélesíteni a palettát, és kipróbálni a konyhában a vadontermő gombafajokat is, amilyen például az ízletes rizike - emelik ki a közleményben.
    Mint rámutatnak, a gombák megfelelnek a modern, egészséges táplálkozás által támasztott igényeknek. Alacsony a kalóriatartalmuk (zsír- és szénhidráttartalmuk), bizonyos részeik az emberi emésztő szervrendszer számára nem bonthatók, ezért jó ballasztanyagok. Nehéz emészthetőségük miatt fontos, hogy egyszerre csak kisebb mennyiséget fogyasszunk a gombás ételből, késő este viszont egyáltalán ne. Emellett érdemes figyelni arra is, hogy heti 1-2 alkalomnál többször ne együnk gombát, valamint arra is, hogy az elkészített gombás ételt a lehető leghamarabb fogyasszuk el, ugyanis ezek az ételek hamar megromolhatnak.(F:mti)

Méhecskehotelek...

A magányosan élő méhek és darazsak szaporodását segítő természetvédelmi eszközök, "méhecskehotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

    Az MME hétfői közleménye szerint a természetvédelmi eszköz már kora tavasztól segítheti a szelíd beporzók szaporodását, ezért azt február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni.
    A házi méhek faodvakat, kaptárakat igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét - írják a természetvédők.
    Ilyen bölcsőkamra biztosítható számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel. Ez lehet például egy 10-4 milliméter átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugli, de építhető szekrényes méhecskehotel is.  
    A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. Ezért a méhecskehoteleket február második felében, március elején érdemes kirakni esőtől védett helyre (eresz alja, ablak- és erkélybeugró, tornác), keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.
    A természetvédők szerint a méhecskehotelek, amelyek akár óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is elkészíthetőek, márciustól május végéig, június közepéig a legforgalmasabbak. A rovarok jövés-menését akár centiméternyi távolságról is megfigyelhetik az állatbarátok.
    A kezdeményezésről további részletek az MME honlapján, a https://www.mme.hu/darazsgarazs-vagy-mehecskehotel linken olvashatók.(F:mti)

Tisza Élővilágának Emléknapja

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapja-vá nyilvánította.

Új borjogi szabályozás...

Az új adminisztratív szabályok 2022 júniusában történő bevezetése így igazodik a borpiaci évhez, amely minden év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart, ezzel együtt segíti az ágazati szereplők munkáját, az új adminisztrációs szabályok alkalmazását. A módosítás a szőlőtermesztőkkel és borászatokkal történt egyeztetések után valósul meg. Az új borjogi szabályozás részleteiről a boraszat.kormany.hu/bortorveny oldalon találnak részletes információt.

MobilGazda információk

A MobilGazda Facebook oldalon megtalálhatók a mobilGAZDA alkalmazást érintő hírek, bemutatók, felhasználást segítő videók; a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat érintő hírek és közlemények, fontosabb határidők, az ügymenettel kapcsolatos információk, a támogatási intézkedések ismertetői, gyakori kérdésekkel kapcsolatos bejegyzések, álláshirdetések. Az oldal ide kattintva érhető el: https://www.facebook.com/mobilgazda/

Borászati pályázat

Gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhetnek támogatást a borászok, melynek összege egy kérelmező esetében akár a 100 millió forintot is elérheti. A felület már január közepe óta nyitva, még február 15-ig adható be a kérelem. 

Lásd:

• Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020 (X. 27.) AM rendelet.
• A támogatás benyújtásának feltételeit és a benyújtandó mellékleteket a 7/2022. (I. 12.) Kincstári közlemény tartalmazza.

XII. Pálinka és Párlatverseny

Nemes cél, akarat és befektetett munka: ez az a három erény, amely összeköti mindazokat, akik az elmúlt évtizedekben a magyar pálinka hírnevéért dolgoztak - mondta Bognár Lajos főállatorvos a Quintessence - XII. Pálinka és Párlatversenyen, Debrecenben az Agrárminisztérium szombati közleménye szerint.  

    Bognár Lajos beszédben kitért arra, hogy a versenyre nevező vállalkozók és főzőmestereik ismét magasra tették a lécet, és a folyamatos kísérletezéseiknek köszönhetően idén is kiváló minőségű pálinkákkal neveztek. A szervezők szakemberek a világjárvány miatti kényszerű szünetben sem tétlenkedtek és a verseny értékelési rendszerét tovább fejlesztették.
    "Az így megalkotott új, 100 pontos bírálati rendszer egyrészt komoly iránymutatással szolgál a készítőknek párlataik további tökéletesítéséhez, másrészt ösztönzést és segítséget nyújt a fejlődéshez, az érvényesüléshez" - fogalmazott a szakember a közlemény szerint.
    A főállatorvos hangsúlyozta, a magyar kormány az elmúlt évek alatt sokat tett az ágazat fejlődéséért támogatási és szabályozási szinten is, példaként említette a pálinka és a törkölypálinka hungarikum-bejegyzését. Hozzátette, ezeknek a lépéseknek köszönhető, hogy nemzeti italunk presztízse az elmúlt évtizedekben nagyot nőtt, ma már az évszázadok óta épített világmárkákkal is felveszi a versenyt - írták.
    Az Ongai Kulturális Egyesület által szervezett Quintessence (XII.) Pálinka- és Párlatversenyre rekordszámú nevezés érkezett: a tavalyi 1700 mintaszám után az idén több mint 2177 pálinkát neveztek, ebből 2169 tétel került a bírák elé. Magyarországon kívül Szlovákiából, Romániából és Szerbiából is sok pálinkafőző nevezett. A verseny idei győztese az Árpád és Vadász Pálinka lett - áll az AM közleményében.(F:mti)

Zöld küllő

A zöld küllő kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tavalyi online szavazásán, így a zöld küllő lett 2022-ben az év madara. A kékbegy és a vörös gém volt még versenyben.
A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is, írja az MME közleménye.

Élelmezésbiztonság a talajnál kezdődik

Közös nyilatkozat elfogadásával zárult a nyolcvanhat ország és tizenkét nemzetközi szervezet részvételével online megrendezett 14. Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világfórum (GFFA), amelynek munkájában Magyarország is aktív szerepet vállalt - közölte az Agrárminisztérium pénteken az MTI-vel.

A világ egyik nagyobb agrárfórumát - a tavalyihoz hasonlóan - virtuálisan tartotta meg a német szövetségi agrárminisztérium. Az eseményen 86 ország agrárvezetője vett részt a világ minden tájáról, amelyen Magyarországot Bencsik Dávid nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár képviselte. A rendezvényen megjelent országok a Föld lakóinak kétharmadát reprezentálták - írták.

    A GFFA egy olyan nemzetközi konferencia, amely a globális agrár- és élelmiszerpolitika szempontjából létfontosságú kérdésekkel foglalkozik. Berlinben évente, a Nemzetközi Zöld Héttel (IGW) egy időben tartják. A fórum számos olyan eseményt tartalmaz, amelyek a politika, az üzleti élet, a tudomány és a civil társadalom szakértőiből álló nemzetközi közönség számára lehetőséget nyújtanak a globális agrárpolitikával és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos kérdések és kihívások megvitatására - áll a közleményben.
    A 14. GFFA-fórum központi témájának a fenntartható talajhasználatot tűzték ki, ezen belül az élelmiszerbiztonságra helyezték a hangsúlyt - tették hozzá.
    A közlemény szerint Magyarország a talajvédelem javítása témakörében ismertette álláspontját. Hazánk elkötelezett a fenntartható fejlődés és a környezetkímélő mezőgazdaság megvalósításával kapcsolatban. Célunk, hogy egyszerre javítsuk az élelmiszerellátást és óvjuk a környezetet. A termőföld Magyarország nemzeti kincse, közös öröksége, egy olyan egyedülálló érték, melyet ápolni, védelmezni kell. Ezért illeti alkotmányos védelem a hazai termőföldeket és a biológiai sokféleséget is - fűzték hozzá.
    A helyes talajhasználati gyakorlatok megvalósítása érdekében Magyarország 2021-ben Talajvédelmi Cselekvési Tervet dolgozott ki a termőföldek védelmére. Fontos, hogy a termőföldeken a termőföld környezeti-, klimatikus- és talajviszonyaira alapozott, tudatos talajvédő földhasználat valósuljon meg. Ezért hazánk egy központi talajinformációs monitoring rendszer kiépítésén is dolgozik - áll az AM közleményében.
    A fölhasználatra vonatkozó konkrét előírások mellett szükség van a talajvédelmet szolgáló beruházások támogatására is, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a gazdálkodók ilyen irányú képzésére, a megfelelő tudásátadásra és tanácsadásra. A digitális átállás szintén nagymértékben hozzájárulhat a talajok fenntartható használatához, ezért e terület is a támogatáspolitika fókuszában kell, hogy szerepeljen. A rendezvény zárásaként a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el - áll az AM közleményében.(F:mti)

Erdei fülesbagoly

Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2022. évi szinkronszámlálás időpontja január 28-31. (péntek-hétfő).
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít.
https://www.mme.hu/erdei-fulesbagoly-telelohelyek-felmerese-december-marcius

Erősíteni kell az élelmiszergyártást

Meg kell erősíteni a magyar tejtermékgyártást, élelmiszergyártást, a kormányzat meghozta az ehhez szükséges döntéseket - közölte Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a békéscsabai Happy Tejtermék Kft. támogatói okiratának átadása alkalmával a helyszínről telefonon az MTI-vel pénteken.

    Hozzátette: a következő hét évben mintegy 750 milliárd forintot fordítanak az élelmiszeripar megerősítésére. Az első időszakban már több mint 510 pályázatot nyújtottak be a gyártók, és döntés született 64 projektnél mintegy 46 milliárd forintról.
    Erdős Norbert rámutatott, hogy jelenleg 4 ezer élelmiszeripari cég működik Magyarországon, ebből mindössze 100 tejtermékgyártó. Az árbevételt és a foglalkoztatást tekintve ugyanakkor ezeknek a cégeknek az aránya 10 százalékos az ágazaton belül. Ebből is látható, hogy közepes és nagyméretű cégekről van szó, amelyek eddig az uniós támogatásokra közvetlenül nem tudtak pályázni. Az új vidékfejlesztési program ezt a problémát áthidalja. Hozzátette: 2010 óta a termelési érték 80 százalékkal bővült a tejtermékgyártó-ágazatban, és az export is háromszorosára nőtt.
    Az üzletláncoknál kapható friss tejtermékeket vizsgálva a magyar termékek aránya magas, viszont alig 25 százalékos a magasan feldolgozott - vaj, sajt, joghurt - termékcsoport esetében. Ez a teljes agrárágazaton belül a legalacsonyabb - jelezte.
    Közölte: a Happy Tejtermék Kft. 230 millió forintos támogatást nyert el, ebből a teljes gyártási technológiát fejlesztik, bővítik a szállítóflottát, és különböző informatikai eszközöket vásárolnak. A cég ezzel átvészeli a járvány okozta visszaesést is - mondta.
    A nyilvános cégadatok szerint a 30 dolgozót foglalkoztató békéscsabai kft. árbevétele az utolsó lezárt üzleti évében 2020-ban 707 millió forint volt, az előző évi közel 850 millió forintot követően. Míg a járvány előtt, 2019-ben csaknem 3 millió forint nyereséget könyveltek el, a gyárnak 2020-ban több mint 117 millió forint vesztesége keletkezett.(F:mti)

Borászatok szabályozási környezete

A Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó új ciklusában a szőlő-és borágazat hazai támogatására évente 28 millió eurónyi célzott forrás biztosított - jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a BorÉrt Borturisztikai Egyesület negyedik alkalommal megrendezett tematikus napján, a városligeti Vajdahunyadvárban - ismertette pénteki közleményében a minisztérium.

    Az agráriumon belül a szőlőtermelők és borászok számára is új lehetőségeket hordoz az Európai Bizottság felé leadott magyar Stratégiai Terv, illetve figyelniük kell a megújuló európai uniós szabályozást is. Feldman Zsolt a KAP reformjának borágazatot érintő változásairól tartott előadásában megemlítette: több elemükben megváltoznak a szőlőtelepítés engedélyezési rendszerére, a szőlő fajtahasználatra, a jelölésre és címkézésre vonatkozó rendelkezések, valamint az új szabályok alapján lehetőség van a bor alkoholtartalmának részleges csökkentésére is a teljes alkoholmentesítés mellett. A szőlő- és borágazat eddigi különálló támogatási rendszere is a KAP Stratégiai Terv részévé válik - tette hozzá.
    Az államtitkár elmondta: óriási érdeklődés van a szőlőtermelők részéről az agrár-környezetgazdálkodási programban való részvételre, 37 725 hektár szőlőterülettel pályáztak erre a támogatásra. Ökológiai gazdálkodás keretében 1200 hektár szőlőterületet művelnének az érintettek támogatott módon.
    A magyar borok piacra jutásának segítése érdekében belpiaci tájékoztatási tevékenységre és külpiaci promócióra is benyújthatók majd pályázatok, a támogatási kérelmeket március 12. és április 30. között tervezi a tárca lehetővé tenni - jelentette be az államtitkár.
    A borászati üzemek fejlesztésére, termékfejlesztésre, borszőlőültetvény telepítésének támogatására a 2015-ben indult Vidékfejlesztési program keretében 25 milliárd forintot fizettek ki eddig az ágazat szereplőinek, a további fejlesztési igényeket pedig jól jelzi, hogy a tavaly novemberig nyitva lévő, élelmiszerfeldolgozást segítő beruházási pályázatok keretén belül 50 milliárd fejlesztési igényt jeleztek pályázataikban a magyar borászatok - ismertette Feldman Zsolt. Ezeknél ütemesen történik a döntéshozatal, már 8 milliárd forint értékben meg is születtek a konkrét támogató döntések - tette hozzá.
    Az idei borpiaci év kezdetére teljes mértékben megújul az ágazat adminisztrációs rendszere, az elektronikus ügyintézést és adatszolgáltatást egyszerűsítő új informatikai rendszer és szabályozás egyszerűbbé teszi a szőlő-bor ágazat szereplőinek életét - hangsúlyozta Feldman Zsolt.(F:mti)

Földügyek 3.

 

Nagyításhoz kattintson a képre

Élelmiszeripari beruházás

Az Agrárminisztérium (AM) 1,8 milliárd forintos támogatásával 3,6 milliárd forintos tejipari és borászati beruházás valósul meg Szekszárdon - jelentette be a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Szekszárdon.

    Feldman Zsolt, a Tolnatej Zrt. 1,5 milliárd, illetve a Mészáros Családi Borászat 300 millió forintos támogatásáról szóló okirat átadásán kijelentette: a Megújuló agrárium, megújuló vidék programban a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb élelmiszeripari fejlesztései indulnak el.
    Közölte, a támogatás segítségével a Mészáros Borház Kft. megújítja családi borászatát, a Tolnatej Zrt. pedig innovatív termékek előállítását teszi lehetővé, illetve modernizálja gyártósorait.
    Az államtitkár azt mondta, a szekszárdi az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező magyar borvidék, amely a minőségi borértékesítésben a hazai és az exportpiacokon is jelentős eredményeket ért el, ezért kulcsfontosságú a szekszárdi borászat támogatása.
    Megjegyezte: 2010 óta a magyar tejipar teljesítménye 80 százalékkal, az utóbbi néhány évben pedig a hazai tej fogyasztása 50 százalékkal nőtt, amiben nagy szerepe van a Tolnatej Zrt.-nek.
    Arról is beszámolt, hogy a Vidékfejlesztési Programban Szekszárd és térsége 27 milliárd forintos támogatást kapott, amiből 20 milliárd forintot beruházásokra fordítottak.
    Horváth István, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta, a tejipar és a borászat a térség jelentős foglalkoztatója. A Tolnatej 520 embernek ad munkát, és a magyar tejfeldolgozásból 20 százalékkal részesedik. Példaértékűnek nevezte a cég privatizációját, amely után jelenleg is 100 százalékos magyar tulajdonban van.
    Ismertette: a 2500 hektáros szekszárdi borvidéken, mintegy kétezren dolgoznak a szőlészetben és borászatban. A Mészáros Borház Kft. körülbelül 250 hektáron a terület 10 százalékán termő szőlőt dolgozza fel.
    Koller Attila, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatója elmondta, a beruházással alapgépeket, dobozostejtöltőket, vajcsomagolókat cserélnek le, bővítik a késztermék raktárat és a sajtérlelő kapacitását.
    A cég éves szinten 260 millió liter tejet dolgoz fel, a mennyiséget 300 millió liter fölé tervezik emelni.
    A zrt. a 2021-es, mintegy 50 milliárd forintos nettó árbevétel után 2022-ben 60 milliárd forint árbevételre számít.
    Mészáros Pál, a Mészáros Borház Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a támogatást technológia és épületfelújításra fordítják. Létrehozzák az első szekszárdi pezsgőüzemet, amely 15-20 ezer palack pezsgőt állít majd elő évente.
    Az évi egymillió palack bort készítő cég 2021-ben 989 millió forint nettó árbevételt és 170 millió forint adózott eredményt ért el.(F:mti)

Varázslatos Magyarország

A magyar természetfotó nagydíja néven új elismerést alapít a Varázslatos Magyarország, a pályázat küldetése, hogy a természetfotók által megmutassa az ország nemzeti parkjainak természeti kincseit, ezáltal felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára - tudatta a Varázslatos Magyarország (VM) szerdán az MTI-vel.

    Mint írják, a nemzetipark-igazgatóságok szakmai felügyeletét ellátó Agrárminisztérium ajánlásával megalapított elismerést Magyarország legkiemelkedőbb természetfotósa kaphatja meg. A fotósok kilenc hónapon át versenyeznek egymással, az év minden szakában fotóznak a természetben, majd munkáik legjavát mutatják be a szakmai zsűrinek.
     A tájékoztatás szerint a díjat a Varázslatos Magyarország számára tervezett Arany Daru szobor testesíti meg, amelyet 2022-től minden évben a nagydíjat kiérdemlő első, illetve a második és a harmadik helyezett kaphat meg. A 2021-es pályázati évad helyezettjei idén már átvehetik az elismerést.
    A díjazottak és a pályázati kategóriák dobogósainak képei a VM évente megjelenő természetfotó-albumában és az ország több prominens kiállítóhelyén megrendezendő kiállításán is előkelő helyet kapnak - áll az összegzésben. (F:mti)
     

Szakkiállítás és vásár

 

Lejáró növényvédőszer vásárlási engedély

A covid miatti, 2021. december 17. napján megjelent a veszélyhelyzetet szabályozó 2021. évi CXXX. törvény értelmében a növényvédőszer vásárlási engedélyre is vonatkozó zöld és fehér könyvek érvényességi ideje 2022. június 30-án jár le, akkor is ha a korábbi engedélyük 2020. november 4. és 2022. május 31. között járt, illetve jár le. Az engedély tulajdonosának a határnapig intézkednie kell a dokumentum lejáratának meghosszabbításáról.

A magyar vidék fejlesztése

A magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül 2027-ig 4265 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből az idén és jövőre 1529 milliárd forint jut - mondta az agrárminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

    Nagy István hozzátette, azt szeretnék, ha ezeknek a történelmi léptékű támogatásoknak minden magyar agrárvállalkozó a nyertese lenne. Ugyanakkor a pénzügyi lehetőségek csak akkor működőképesek, ha van befektetési, fejlesztési kedv a gazdálkodókban - tette hozzá, és megjegyezte, hogy ennek érdekében a kormány elősegíti az agrárvállalkozások generációváltását, kedvezőbb feltételeket teremt a családi vállalkozóknak és rendezi az osztatlan közös földtulajdont.
    Közölte, az öntözésfejlesztést segítő intézkedéseikkel, illetve a hazai termékek vásárlására irányuló ösztönző kampányokkal is arra törekszenek, hogy az agráriumban élők megtalálják vidéken boldogulásukat. 2010 óta a magyar mezőgazdaság jelentős fejlődésen ment keresztül a gazdák és a kormány közös munkájának köszönhetően - emelte ki.
    Ezt mutatja be a Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért! című idei, gazdáknak szóló tájékoztató kiadvány, amely a magyar mezőgazdaság helyzetéről igyekszik átfogó képet adni.
    A miniszter úgy vélte, a következő évek sikerének sorsa az agráriumban dolgozók kezében van, szükség van a partnerségükre, arra, hogy megmutassák erejüket. Ezért országjárása indulnak a kapcsolatuk erősítése érdekében.
    "Hiszek benne, hogy a szaktárca, Magyarország kormánya és az agráriumban dolgozók együttműködése most is előrevisz majd minket, a vidéket és egész Magyarországot egyaránt" - fogalmazott Nagy István.
    Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott azt mondta, Magyarországon 68 nap múlva országgyűlési választások lesznek, ezért minden társadalmi csoportnak, így a magyar gazdáknak is tudniuk kell, kitől mire számíthatnak a közéletben.
    Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének együttműködésében elkészített Megvédjük a magyar földet, kiállunk a magyar gazdákért! című kiadvány a magyar gazdákkal együtt elért közös eredményeket mutatja be, a kiadványt a következő hónapokban minden magyar gazdának eljuttatják - tette hozzá.
    Nyitrai Zsolt szerint erre azért van szükség, mert 2010 előtt a Gyurcsány-Bajnai korszakban a baloldal nem képviselte jól a magyar gazdák érdekeit, eladta volna a magyar földet a külföldieknek, és emlékeztetett, hogy ebben a korszakban állandósultak a gazdatüntetések. Most ugyanez a baloldal akar visszatérni - figyelmeztetett.
    Jakab István, a Magosz elnöke arról beszélt, hogy építkezni csak békében lehet, ezt a békét pedig az elmúlt 12 évben megteremtették. Ennek eredményét a magyar gazdák és rajtuk keresztül a magyar emberek élvezték - tette hozzá.
    Győrffy Balázs a NAK elnöke megköszönte a kormánynak, hogy a kamarában szövetségest, a gazdákban stratégiai partnert, a magyar vidékben pedig egy nemzetstratégiai ágazatot, egy fejlesztendő területet lát.
    A sajtótájékoztató végén kérdésre válaszolva Nagy István, agrárminiszter elmondta, lesz elegendő műtrágya a gazdák számára a tavaszi munkák megindulásához. Ezen felül közölte, rövidesen olyan pályázati konstrukciót jelentenek be, amellyel nagy volumenű műtrágya kiváltást tudnak elérni.(F:mti)

Esedékes az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetése

Január végéig be kell fizetni a 2021-es élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét, vagyis még egy hetük maradt az érintetteknek - írta hétfői közleményben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Honlapjukon arra kérik az élelmiszerlánc szereplőit, hogy az utaláskor ne a megszokott intézményi főszámlaszámot, hanem a Nébih 30006016-tal végződő, elkülönített fizetési számláját válasszák. A könnyebb azonosítás érdekében a közlemény rovatban kötelező feltüntetni az adószámot és a bizonylatazonosítót - tették hozzá.
    Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását a korábbi évekhez hasonlóan tavaly is május végéig kellett elkészíteni. Az első részlet fizetési határideje 2021. július 31. volt - olvasható a közleményben.
    A Nébih-től szükség esetén telefonon és elektronikus levélben lehet segítséget kérni. A fizetési értesítő a bevallási felületen érhető el.(F:mti)

Növekvő erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez - közölte Nagy István agrárminiszter a tárca hétfői közleményében.

    A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az Országfásítási program 2019-es meghirdetése óta már több mint 40 ezer hektár új erdő és faültetvény létesítésére pályáztak a magyar gazdák. Az állami erdőgazdaságoknál folyó erdőtelepítési mintaprogramok keretében pedig 2019/2020-ban 554 hektár, 2020/2021-ben 683 hektár erdőt telepítettek. Ezen munka keretében az Újszülöttek erdeje program részeként több mint 3 millió facsemete került földbe - tette hozzá a miniszter.
    Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy az országfásítás részeként a Településfásítási programban 2020 és 2022 között 1362 településen 36 ezer sorfát ültetnek el. A települések a fákat leggyakrabban játszóterek, sportpályák árnyékolására vagy iskola-, óvodaudvarok szépítésére használták fel. A legtöbb esetben a települések közösségi esemény keretében ültették el a fákat, bevonva ezzel a fiatalokat is, így a kezdeményezés környezeti nevelési szempontokat is szolgál.
    A miniszter kitért arra is, hogy 2017 és 2022 között több mint 160 db Natura 2000 fenntartási terv kihirdetésére került sor. A gazdálkodók, valamint az erdészeti és természetvédelmi igazgatási szervezetek által készített tervek mintegy 450 ezer hektár Natura 2000 besorolású erdőterület természeti szempontú kezelését teszik lehetővé.
    Hangsúlyozta, az állami erdőgazdasági társaságok az elmúlt tíz évben a szociális tüzelőanyag programban mintegy 1,2 millió köbméter tűzifát biztosítottak a kezdeményezésben részt vevő önkormányzatoknak. Az állami cégcsoport kiszámítható munkája így folyamatosan lehetővé tette a leginkább rászorultak megsegítését a téli fűtési időszakban.
    Nagy István kifejtette, az erdőgazdaságok kezelik és működtetik az ország egyik legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját. 2010 óta csaknem 27 milliárd forint értékben zajlottak erdei beruházások. Ezeknek köszönhetően a cégcsoport 52 új kilátót, 40 erdei szálláshelyet, 17 látogatóközpontot és 11 erdei iskolát létesített, mintegy 150 létesítményt pedig felújított. A turisztikai infrastruktúra működtetésére és fenntartására az erdőgazdaságok évente több mint 4 milliárd forintot fordítanak - sorolta a tárcavezető.(F:mti)

TANácsok

 -Az értelmes beszéd fegyver.

-Nem te vagy butább,az időkerék otthagyott.

-A virágnak és az életnek sok árnyalata van.

-Az árnyék enyhíti a szenvedést.

-A szépség illanó illúzió és ábránd keveréke.

Az okostelefon oktat, időt rabol és magányossá tesz.

Hungarikum kiállítóház

A Hungarikum kiállítóházban a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között - fogalmazott az agrárminiszter szombaton a Lakitelek Népfőiskolán. A Hungarikum Bizottság ülését követően, a Hungarikum kiállítóház megnyitóján Nagy István agrárminiszter elmondta: immár 83 hungarikum, 142 kiemelkedő nemzeti érték, ezeregyszáznál is több települési és tájegységi értéktár, mintegy 10 ezer települési érték, 19 megyei értéktár és csaknem 2 ezer megyei érték szerepel a nyilvántartásokban.
    A bizottság döntése értelmében a hungarikumgyűjtemény ezúttal a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzéssel bővült - jelentette be az agrárminiszter.
    A Magyar Értéktárba pedig bekerült a Füvészkert ELTE, a szabolcsi almatermesztés hagyománya, a székely himnusz és a hetési férfi és női viselet.
    A tárcavezető kiemelte: az értékmentő szervezetek munkájának támogatására az elmúlt évhez hasonlóan, idén is 930 millió forint áll a rendelkezésükre.
    Ebből az összegből 840 millió forint fordítható nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, illetve a hungarikumokat népszerűsítő rendezvények megvalósítására.
    Nagy István hangsúlyozta: a Lakitelek Népfőiskolán most megnyílt Hungarikum kiállítóházban olyan magyar kémikusokkal, fizikusokkal, űrkutatókkal, feltalálókkal találkozhatnak az idelátogatók, akik tevékenységük révén hozzájárulhattak ahhoz is, hogy a világ tudományos életében válogatás nélkül becsülik meg az eredeti gondolkodókat és alkotókat. Mindannyian olyan kiemelkedő kutatói értéket teremtettek, amelyek jelentést hordoznak. Nemcsak nagyot alkottak, de halhatatlant is - tette hozzá.
    Az agrárminiszter szerint "minden hungarikum és minden magyar géniusz alkotása képes arra, hogy a nemzeti összetartozás jelképévé váljon. És egy nép egységes maradhat akkor is, ha tagjai az országhatárokon kívül kerülnek. Egységes maradhat a közös szellemi örökségében" - fogalmazott.
    V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Hungarikum kiállítóház planetáriumának megnyitóján kiemelte: újabb termekkel, újabb felfedezésekre váró, inspiráló területekkel bővült a lakiteleki Hungarikum Liget. "Itt jelen van minden, ami magyar" - tette hozzá.
    A miniszteri biztos szerint technikailag a legnagyobb kihívást a planetárium kialakítása jelentette. Az űrkutatás az emberiségnek is az egyik legnagyobb kihívást jelentő kutatási területe: "a felettünk és körülöttünk is elnyúló végtelen megismerése, a csillagok, a bolygók, a rejtélyes feketeség és ami azon túl van, ez a jövő, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni" - fogalmazott.
    Paládi-Kovács Attila Széchenyi-díjas magyar etnográfus, az MTA rendes tagja a Géniuszok útja kiállítótér megnyitóján hangsúlyozta: "a magyar tudománynak nincs múzeuma, de van közel kétszáz éves akadémiája, tudóstársasága és legkiválóbb képviselőinek a fejünkben élő panteonja".
    Kiemelte: a magyar géniuszok most megnyíló kiállítóhelyén 21 magyar tudós életútja jelenik meg, a feltalálók és találmányaik, a természettudományok, a műszaki tudományok zseniális művelői kapnak itt helyet.
    Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója - megemlékezve a magyar kultúra napján a Himnusz születéséről - elmondta: a lakiteleki Hungarikum Liget lényege, hogy az idelátogatók "belülről éljék meg a Himnuszt", a magyar nemzet jelképét.
    A Hungarikumok kiállítóháza, amelyben nagyon sokak munkája ötvöződik, a magyar értékeket mutatja be, ahol a fiatalok élményeken keresztül ismerhetik meg a hungarikumokat, a magyar géniuszok, tudósok munkásságát, és ehhez kapcsolódik a planetárium is.
    A Hungarikum kiállítóházat Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Bagi Ferenc lakiteleki római katolikus plébános és Kókai Géza lakiteleki református lelkipásztor szentelte és áldotta meg.(F:mti)

Méhészeti támogatás

A méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető méhészeti, csekély összegű, vissza nem térítendő átmeneti támogatás nyújtható a kérelmezőknek. A támogatás igénybe vételéhez kapcsolódó további feltételek a Kincstár közleményében, ITT. olvashatóak.

Élelmiszeripar fejlesztése

Az élelmiszeripar a leginnovatívabb iparágak közé tartozik, az ágazat szereplői egyre több célzott forrást igényelhetnek a technológiai fejlesztéseikre és az újításokra - mondta az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Széchenyi István Egyetemen, Mosonmagyaróváron pénteken.

Erdős Norbert szerint az utóbbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy nagy szükség van a jó minőségű hazai élelmiszerekre, és ebben fontos szerepük van a hazai alapanyag-termelőknek, az élelmiszer-előállítóknak, a kistermelőknek és a nagy élelmiszeripari vállalkozásoknak - írták.

    Az államtitkár kiemelte, a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy segítse az innovatív megoldásokat kereső hazai vállalkozásokat, számukra a hazai támogatásokon kívül jelentős nemzetközi pályázati forrás is rendelkezésre áll - tették hozzá.
    Az államtitkár látogatása során arról is beszélt, hogy a Széchenyi István Egyetem magas biológiai értéket képviselő növények és növényi hatóanyagok kutatására, termesztésére és feldolgozására hozna létre innovatív kutatóüvegházat és feldolgozó épületet. Az általuk tervezett projekt nem csak a jövő kihívásaira adhat választ, de jól példázza azt is, hogy az egyetem nemzetközi színvonalú oktatási-kutatási tevékenysége mellett egyre inkább gazdasági tevékenységével is szolgálni kívánja a régiót - jelentette ki a közlemény szerint.
    A Széchenyi István Egyetem innovatív kutatóüvegházában és feldolgozó épületében egyrészt kutatás zajlana a termésmennyiség és a szén-dioxid-megkötő képesség növelése érdekében, másrészt a növények gyógyászati és étrendkiegészítő-fejlesztése, feldolgozása is megvalósulna. A tervek szerint az új komplexum - a források rendelkezésére állása esetén - 2023-ig épülne meg a legmodernebb, innovatív megoldásokkal Mosonmagyaróváron. A beruházás révén új munkahelyeket létesítenének - áll a közleményben.(F:mti)

Diótermesztésünk jövője...

Nagyításhoz kattintson a képre

Jelentős fejlesztésekkel és kutatásokkal menthető meg a magyar diótermesztés, amely az utóbbi években elvesztette a versenyképességét a nemzetközi piacon - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel csütörtökön.

    A szervezet szerint tévedés azt gondolni, hogy a dió nem igényel gondozást, hiszen a klímaváltozás okozta termesztési és növényegészségügyi kihívásokra csak magas szintű szaktudással, korszerű technológiával lehet válaszolni. Hozzátették, hogy a dió világpiaca is átalakult, a megváltozott helyzet pedig szintén nem kedvez a magyar diónak.
    A piacvesztést azzal magyarázták, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile jelentősen növelte a termelését, és a korábbi legnagyobb felvásárlóból, Kínából is exportőr lett. A magyarországi termőterület az utóbbi 10 évben 3 ezer hektárról több mint 8 ezer hektárra nőtt, az éves termés átlagosan 7 ezer tonna, de a héjas dió kivitele évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá, a dióbélkivitel 2 ezer tonnáról 500 tonnára csökkent. Közben 600 tonnáról a kétszeresére nőtt az Ukrajnából behozott dióbél mennyisége - írták.
    A közlemény szerint a NAK a társszervezetekkel, kutatóintézetekkel, hatósággal együttműködve fejlesztési javaslatot készített a kormány számára. A versenyképességet fajta- és technológiaváltással vissza lehet állítani, a növekvő termésátlag és a magas minőség sikeres lehet a konkurenciával szemben - tették hozzá. (F:mti)

NÉBIH Ügyfélprofil Rendszere

Üdvözöljük a NÉBIH Ügyfélprofil Rendszerének felületén.

A belépéshez, kérjük, nyomja meg a „Bejelentkezés” gombot. A felületre a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) segítségével, többek között ügyfélkapus azonosítással is bejelentkezhet. Ügyfélkapus hozzáférést bármelyik Kormányablakban igényelhet személyesen. Ha elfelejtette jelszavát, az alábbi linken igényelhet újat: https://ugyfelkapu.gov.hu/elfelejtett-jelszo

A NÉBIH Ügyfélprofil Rendszerébe való belépés után lehetősége van az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos elektronikus ügyintézésre.

NÉBIH Ügyfélprofil Rendszerében való elektronikus ügyintézésre csak KAÜ-s azonosítással történő belépést követően van lehetőség, azonban a rendszer felületén található ügykatalógus megtekintése bejelentkezés nélkül is biztosított ide kattintva.

A támogatott böngésző típusok: Google Chrome, Mozilla Firefox, Microsoft Edge, Opera vagy Safari böngészők legfrissebb verziója.

A rendszer használati útmutatóját itt tekintheti meg.
Az üzemszünettel és üzemzavarral kapcsolatos információkról itt tájékozódhat.

Az elektronikus ügyintézési tájékoztatót itt tekintheti meg.

Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a NÉBIH a személyes adatait a GDPR rendelkezéseinek megfelelően kezeli. További információért kérjük olvassák el a NÉBIH vonatkozó Adatkezelési Tájékoztatóját.

További kérdés esetén keresse fel a NÉBIH ügyfélszolgálatát az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
telefonszám: 06-1/336-9000; 06-1/336-9024
email: ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu; felugyeletidij@nebih.gov.hu

Piacfejlesztési lehetőség...

A Kormány célul tűzte ki a vidéki térségek településein a kisméretű infrastruktúra és az alapvető szolgáltatások fejlesztését. Pályázni továbbra is a helyi termékértékesítést szolgáló piacok, vásárterek, infrastrukturális fejlesztésének vagy létrehozásának megvalósítására lehet. A pályázat 2022. január 18. – 2022. február 1. között adható be.

Kosutány Tamás

Elődök tisztelete!

Kosutány Tamás (1848 - 1915)

Kosutány Tamás (1848. március 7. – 1915. január 19.) magyar agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első magyarországi kezdeményezője.

Tanulmányait a keszthelyi gazdasági tanintézetben, ezt követően a Pesti Tudományegyetemen, majd – a Than Károly javaslatára kapott állami ösztöndíjjal – a hallei egyetemen folytatta és fejezte be.

Hazatérését követően, 1871-ben a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetben a vegytan segédtanára lett. 1883-ban tanártársával, Cserháti Sándorral megalapították a "Mezőgazdasági Szemlé"-t. A Magyaróváron havonta megjelenő gazdasági folyóirattal tanácsot és segítséget kívántak nyújtani mindenkinek, aki mezőgazdasággal foglalkozik úgy, hogy az egyéni boldoguláson túl az ország gazdasági előrelépését is szolgálják. 

Kosutányt 13 esztendei magyaróvári szolgálat után, 1884-ben nevezték ki az időközben - az országban elsőként - akadémiai rangra emelt Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia vegytani tanszékének és a hozzá kapcsolódó Vegykísérleti Állomásnak vezetőjévé. 1894-ben addigi munkásságának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjainak sorába választotta.

1903-ban kinevezték a budapesti Országos Kémiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás igazgatójának. Előszeretettel foglalkozott olyan természetű témák tanulmányozásával, melyek nemcsak új tudományos irányt szolgáltak, de az egyes mezőgazdasági termelési ágazatok gyökeres átalakítását célozták.  Rendkívül termékeny szakíró volt, könyvei mellett több száz cikket, tanulmányt közölt.

Emlékének ápolására a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület 1955-ben megalapította az évente kiosztandó Kosutány Tamás Emlékérmet. Az Agrárminisztérium árkádja alatt található bronz mellszobra.

Nőttek a mezőgazdasági árak

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után.

    A növénytermesztési és kertészeti termékek áremelkedése 1,1 százalékponttal 36,0 százalékosra, az élő állatok és állati termékeké 0,2 százalékponttal 9,8 százalékosra erősödött októberről novemberre. Kiemelkedett a burgonya novemberi felvásárlási ára: 21,6 százalékponttal szökött fel októberről novemberre, és 55,7 százalékkal szárnyalta túl az egy évvel korábbit.
    A gabonafélék éves áremelkedése három hónap élénkülés után lefékeződött, 47,2 százalékos volt 1,2 százalékponttal mérsékeltebb az októberinél. Ezen belül azonban a búza felvásárlási árának éves emelkedése 4,2 százalékponttal 44,3 százalékosra gyorsult októberről novemberre, míg a kukoricáé 7,0 százalékponttal szelídült ugyan, de így is elérte az 50,8 százalékot.
    Az ipari növények drágulása az előző havi 10,0 százalékpontnyi felpattanás után további 4,4 százalékponttal 52,4 százalékosra ugrott. Ezen belül az olajos növényeké 3,7 százalékponttal 55,4 százalékosra gyorsult, a napraforgómag felvásárlási ára 5,0 százalékponttal 51,1 százalékosra erősödött, a repcét pedig 69,1 százalékkal adták drágábban előző novemberi áránál.
    A zöldségfélék felvásárlási ára 7,6 százalékkal volt magasabb az előző novemberinél, míg októberben 10,2 százalékos emelkedést mért a KSH.
    A paradicsom felvásárlási ára a KSH adatai szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző novemberitől, holott októberben még 16,5 százalékkal drágább volt, mint egy éve. Még nagyobbal, 19,4 százalékponttal fékeződött meg a sárgarépa felvásárlási ára és 7,2 százalékkal olcsóbb lett mint egy évvel korábban, a vöröshagyma, hasonlóképpen, 3,8 százalékkal volt drágább novemberben, mint egy éve, míg októberben még 23,6 százalékkal adták drágábban. Az uborka árcsökkenése viszont hajszálnyit mérséklődött, az októberi 10,7 százalék helyett 9,8 százalékkal került kevesebbe. A fejeskáposzta éves áremelkedésének üteme novemberre 12,6 százalékosra mérséklődött az októberi 24,3 százalékosról, a fejes saláta árváltozása negatívba fordult, az októberi 19,2 százalékos emelkedéssel szemben 15,4 százalékkal olcsóbb volt novemberben, mint egy évvel azelőtt. A karfiol felvásárlási ára viszont meglódult 9,9 százalékkal emelkedett, míg az előző hónapban 24,7 százalékos éves csökkenést szenvedett el.
    A gyümölcsök ára 3,1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, bár októberben még 13,8 százalékos volt a visszaesés mértéke.
    Az élő állatok felvásárlási ára 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami 0,6 százalékponttal mérsékeltebb emelkedés az októberinél. A vágósertések ára 7,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg októberben 3,3 százalékos volt a csökkenés. A csirke ára 20,5 százalékkal lett magasabb, ami 0,9 százalékponttal nagyobb emelkedés az októberinél, a vágópulyka 23,2 százalékos és a liba 19,4 százalékos áremelkedése viszont 5,8, illetve 4,0 százalékponttal magasabb az októberinél, míg a kacsa 13,8 százalékos éves drágulása 0,5 százalékponttal mérsékeltebb az előző havinál.
    A vágómarha 18,7 százalékkal drágult, ami 5,6 százalékponttal nagyobb emelkedés az októberinél.
    Az állati terméke ára 13,8 százalékkal lett magasabb egy év alatt, ami 1,8 százalékponttal nagyobb emelkedés az előző havinál. Ezen belül a tej árának emelkedése októberhez képest 2,4 százalékponttal 11,5 százalékosra gyorsult, a tojás drágulása viszont 1,1 százalékponttal 13,2 százalékosra mérséklődött.(F:mti)

Téli élelmiszerlánc-ellenőrzés

Lezárult az Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára által elrendelt és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) irányításával végrehajtott egy hónapos téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja - közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel hétfőn.

    A tárca hétfői közleményében az államtitkár elmondta: 2748 ellenőrzést végeztek a szakemberek a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés alatt. A feltárt szabálytalanságok miatt 10 figyelmeztetést és 154 bírságot szabtak ki, összesen 11,3 millió forint értékben. Az ellenőrzött 10421 különféle hazai és külföldi élelmiszer tételből országosan 20,7 tonnát vontak ki a forgalomból, leginkább a lejárati idő utáni forgalmazás miatt.
    Az édesipari termékek ellenőrzése során összesen 189 kilogramm édességet kellett kivonni a forgalomból. Az árusított élő halak eredetét igazoló dokumentumok, és a friss sertés- és baromfihús származásának feltüntetése a legtöbb helyen megfelelt az előírásoknak.
    A Nébih laboratóriumai összesen 139 élelmiszer mintából 18 dió, 2 mák és 3 bejgli terméknél merült fel érzékszervi kifogás. A vendéglátásban főként higiéniai problémák fordultak elő, a rendezvényre kitelepült vállalkozásoknál az egészségügyi alkalmasságot igazoló dokumentumok hiánya volt jellemző.
    A zöldség-gyümölcs ellenőrzések során a szezonális termékek mellett a hatóság kiemelten ellenőrizte a gesztenye forgalmazását is, 3 tétellel szemben indult eljárás.
    Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok célja, hogy a jövőben is kizárólag biztonságos, jó minőségű, többségében magyar élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára - erősítette meg közleménye zárásaként az Agrárminisztérium. (F:mti)

A tojás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Egy átlagos tyúktojás 50-65 gramm, melynek 10 százaléka héj, 60 százaléka fehérje és 30 százaléka sárgája. Átlagos tápanyagtartalma: 5,4 gramm fehérje, 4,8 gramm zsír, 0,3 gramm szénhidrát, energiatartalma 75 kcal. A tojásfehérje és -sárgája szinte teljes egészében (95-98 százalékban emészthető: a főtt fehérje könnyebben, mint a nyers. A szokásos főzés-sütés során nem veszítenek értékükből, csupán a túlságosan hosszan tartó magas hőmérsékleten károsodnak. Egész tojás fogyasztásakor a sárgája enyhíti vagy kivédi a fehérje esetleges allergizáló hatását.

Drogok világa...

Nagyításhoz kattintson a képre

A ma használt és fogyasztott pszichotrop élvezeti és tudatmódosító anyagok száma óriási, és számuk folyamatosan növekszik. Ezek a szerek kisebb vagy nagyobb mértékben befolyásolják az egyén gondolkodását, helyzetítéletét, tudatát, cselekedeteit vagy cselekvőképességét. A tudatmódosító pszichoaktív szerekre általában jellemző az azokhoz történő hozzászokás (tolerancia), a velük szemben kialakuló függőség (dependencia) és sok esetben a függőség legsúlyosabb formája az addikció kialakulása. A felsorolt hatások testi és pszichés önpusztító folyamatok, amelyek sok esetben már nemcsak az egyén egészségére, környezetére, családjára, a társadalomba való beilleszkedésére veszélyesek, de kiemelt veszélyt jelentenek magára a társadalomra is.

Védett természet

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel - ismertette az agrárminiszter a közösségi oldalán. Nagy István az Agrárminisztérium szombati közleménye szerint arra emlékeztetett, hogy természeti örökségünk a hazánk több mint ötödét kitevő védett természeti és Natura 2000 terület. Az elmúlt tíz évben soha nem látott mértékben hajtottak végre természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát - emelte ki a miniszter.
    Nagy István a hortobágyi nemzeti parkkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatóság a 2014-ben elindult és 2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést kezdett el mintegy 6 milliárd forint támogatás felhasználásával. Ennek eredményeként összesen több mint 5000 hektárnyi védett természeti területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei.
    Hozzátette: az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota. Emellett biztosított lesz a vízvisszatartás, a természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, mint a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke vagy számos vízimadárfaj állományának megőrzését. Ezáltal nemcsak ezen fajok számára javulnak az életfeltételek, hanem közvetetten az ott élőké is, hiszen egy terület megfelelő vízháztartása és a biodiverzitása teremti meg az ember számára is a szükséges gazdálkodási és létfeltételeket - fejtette ki.
    A miniszter kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben csaknem másfélszeresére nőtt a védett természeti területek kezelésében kulcsfontossággal bíró nemzeti park igazgatósági haszonállatok egyedszáma. Az olyan őshonos állatok, mint például a magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly állománya 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45 százalékosnál nagyobb növekedést jelent. (F:mti)