Rejtőzés

A sötétség rontja az erkölcsöt
A sötétség nem csak rejtekhelyet kínál, erkölcsünkön is csorbát ejthet: már egy napszemüveg is elegendő ahhoz, hogy úgy érezzük, kivontuk magunkat mások ellenőrzése alól – ilyenkor hajlamosabbak vagyunk becstelenek és önzők lenni.
A Torontói Egyetem kutatócsapata két kísérletet hajtott végre. Először világos, illetve csekély megvilágítású termekben kellett számtani feladatokat megoldaniuk a kísérleti személyeknek, majd munkájukat kijavítaniuk, végül jutalmazniuk is kellett saját magukat az eredmény alapján. A teljesítmény mindkét teremben megegyezett, a félhomályban azonban többet csaltak az emberek, és több meg nem érdemelt jutalmat kasszíroztak be, mint a világos teremben ülők – írták a kutatók a Psychological Science című szaklapban a Der Standard című osztrák lap szerint.
A második kísérletben a résztvevők egyik csoportja napszemüveget kapott, míg a többiek nem. Ezúttal hat dollárt kellett valakivel megosztaniuk. A napszemüvegesek önzőbben viselkedtek, és nagyobb összeget tartottak meg maguknak, mint a napszemüveg nélküliek. Habár a két csoport a kísérlet egész ideje alatt más helyiségben tartózkodott, a napszemüvegesek mégis nagyobb mértékben érezték magukat elrejtve, mint társaik.
A sötétség az ismeretlenség érzetét kelti – összegezték az eredményeket a kutatók.

Amflora?!

Na most majd jöhetnek a génmódosított növények?
Az EU-bizottság engedélyezte az Amflora génmódosított burgonyafajta termesztését az ­unióban ipari hasznosítás céljából.

A bizottság viszont hasonlóan döntött a Monsanto három GM-kukoricafajtájának importjáról, feldolgozásáról, illetve élelmiszerek és takarmányok előállításában való felhasználásáról is.

Ez akár mérföldkő is lehet az unióban, hiszen az Amflora termesztésének engedélyezésével Brüsszel 12 éve első alkalommal adott engedélyt egy génmódosított növény termesztésére. Nagyon úgy tűnik, hogy a mostani lépéssel az uniós döntéshozók a szervezet lemaradását kívánják mérsékelni. A Mezőgazdasági Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) legfrissebb jelentése szerint ugyanis számottevő előrelépés mutatkozik mind a négy fő GM-növény termesztésében.

A GM-szója például immár e növény globális vetésterületének több mint háromnegyedét teszi ki, míg a GM-kukorica a teljes terület negyedét foglalja el. Willy de Greef, az ­EuropaBio (a biotechnológiai ipart tömörítő szervezet) főtitkára az ISAAA-jelentésére reagálva ki is jelentette: ezek a számok újra a GM-növények alkalmazását igazolják. Európa pedig egyelőre kimaradt ebből a fejlődésből. A fejlemények alapján ugyanakkor nyílvánvaló, hogy az unió már nem szeretne kimaradni a virágzó GM-bizniszből.

Nem sokat váratott magára a Greenpeace környezetvédelmi szervezet válasza sem. Kedd délután felszólították Bajnai Gordon miniszterelnököt, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert-, valamint Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, hogy sürgősen hozzanak vetési tilalmat Magyarország területén az Amflora burgonyára vonatkozóan.
Hasonló módon reagált a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország sajtóközleményében

Az Európai Bizottság közleménye szerint egyébként az Amflora olyan gént tartalmaz, amelynek hatására, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency) megállapítása szerint bizonyos antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képesség alakulhat ki.

A Greenpeace viszont úgy látja a génmódosított növény elfogadhatatlan kockázatot jelent mind az emberi fogyasztókra, mind az állatokra, mind a környezetre. A Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország szorgalmazza, hogy a kormány - a MON810-es génmódosított kukorica korábbi tilalmához hasonlóan -, élve az EU jogszabályok által biztosított védzáradék lehetőségével, hirdessen termesztési tilalmat Magyarországon az Amflora burgonyára is.

A génmódosított burgonyával kapcsolatban egyértelmű egészségügyi kockázatok merülnek fel, nincs rá garancia, hogy a gének nem jutnak be a táplálékláncba - idézi a közlemény Fidrich Róbertet, a szövetség programfelelősét.(NOL/AgroLine)
Megjegyzés: sajnos hazánkban szakmai téren sincs egyezségi hajlandóság!

Szimat...

A jó orr összeköt a világgal, és véd a veszélyektől. Közvetíti és megszűri az életet adó levegőt. Akinek jól működik az orra, annak konkrét és átvitt értelemben is jobb a kapcsolata a külvilággal, hiszen az illatok révén több információt szerez róla. Előre megérzi, megsejti, kiszimatolja a dolgokat. Nem titok, hogy ennek fontos szerepe van többek között a párválasztásban is. A jó orr emellett külsőre megfelel bizonyos társadalmi elvárásoknak, melyek kultúránként erősen eltérőek lehetnek. Ugyanakkor az átlagostól eltérő méretű vagy formájú orr gátolhatja a társadalomba való beilleszkedést, az előrehaladást, a másik nemmel való harmonikus kapcsolatot.
Fennhordja az orrát (vagy lenn?)

Edgar Allan Poe híres mondása szerint "Úriember pisze orral kész ellentmondás." Úgy tűnik tehát, hogy a férfiúi büszkeséghez hozzátartozik a megfelelő méretű szaglószerv, és ha már ennek szimbolikájáról ejtünk szót, nem hagyhatjuk ki a fallikus asszociációt sem. Erősen kétséges, hogy felfedezhető-e közvetlen kapcsolat a férfi orr és a pénisz mérete között, de az tény, hogy az orr és a hímtag közti megfelelés elmélete már az ókorban létezett. Az orr emellett a pszichoanalitikus irodalomban is szexuális jelentést hordoz, és a hagyományos karneváli maszkok nagy orrának péniszhelyettesítő funkciójára is vannak bizonyítékok.

Minden valamirevaló testrésznek megvan a maga szimbolikája, különösen azoknak, amelyek az érzékeléshez kötődnek. Ahogyan az orr az arcból kiemelkedik - csaknem változtathatatlanul meghatározva az arc karakterét -, úgy emelkedik ki ez a testrész fontosságát tekintve is a többi közül.
"Ha Kleopátra orra kisebb lett volna, a világtörténelem másként alakul." Pascal eme mondása híressé tette Kleopátra orrát, bár itt a nevezetes szaglószerv feltehetően inkább a hatalom, mint a szépség jelképe, hiszen Kleopátrának nem volt pisze orra - bár tény, hogy azóta a női szépségideál is sokat változott. Sorolhatnánk jeles szaglószerveket a történelemből és a jelenkor közismert szereplőinek világából, de mielőtt bárki megorrolna ránk, amiért megsértettük az érzékenységét, inkább fordítsuk figyelmünket az irodalom felé.

A szőlő egészségvédő szerepe...

A szőlő jó hatással van a szívre
Egyre több kutatás adatai igazolják, hogy a szőlőből származó polifenolokban gazdag táplálkozás (a vörösbort is beleértve) csökkenti a szívbetegségek kockázatát. Ezt állítja a Nutrition Research novemberi számában megjelent áttekintő cikk.

"A szőlő, a szőlőkivonatok vagy a szőlőből készült termékek fogyasztása hatékony lehet a krónikus degeneratív betegségek, mint pl. a szívbetegség megelőzésében.” – írták a szerzők, az ausztrál népjóléti tudományos és ipari kutatószervezettől. A szerzők áttekintették az egyre gyűlő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a szőlő polifenoljai több módon is megelőzik a szívbetegségeket és más betegségeket.

A polifenolok a szőlőben és más növényi táplálékban található természetes antioxidánsok. Több típusuk létezik, attól függően, hogy a növény mely részében vannak jelen. A szőlő magja, héja és leve is többféle polifenolt tartalmaz. Az anntioxidáns hatáson keresztül a polifenolok segítenek megelőzni az oxidációból származó sejtkárosodást. A polifenolok csökkentik az LDL (rossz-koleszterin) oxidációját, mely az érelmeszesedés egyik kulcslépése. A szőlő polifenoljai védik a szívet és ereket, csökkentik a trombózis képződését, a szívritmus-zavart és az erek elvékonyodását. Az egyelőre nem tisztázott, hogyan fejtik ki hatásukat, bár azt már felfedezték, hogy hatással vannak a sejtjelzésekre és bizonyos gének működésére. A széles körű egészségvédő hatás azt sejteti, hogy több, egymástól különböző, összefüggő mechanizmus állhat a háttérben.

A legtöbb bizonyíték laboratóriumi és állatkísérletekből származik. Néhány tanulmány azonban alátámasztja, hogy a szőlő betegségmegelőző hatású az emberek esetén. A szőlőmag-kivonattal kezelt embereknél a keringés javulását, a koleszterinszint és a vérnyomás csökkenését figyelték meg. A szerzők szerint a szőlő polifenolok nagy érdeklődésre tarthatnak számot a mai világban, amikor is egyre nagyobb a kereslet az egészségmegőrző tápanyagok iránt.(Orosz V.)

Csonterősítés...

A bor és a sör jó a csontoknak
Napi egy pohár bor vagy egy-két üveg sör erősítheti egy idősebb férfi vagy nő csontjait, ennél több alkohol fogyasztása viszont gyengíti a csontokat - derül ki a bostoni Tufts Egyetem táplálkozáskutató központjának új kutatásai szerint.

A vizsgálat, mely során 60 év feletti férfiak és postmenopauzális nők vettek részt, kiderült, hogy a rendszeres mérsékelt alkoholfogyasztás a nagyobb csont ásványi anyag sűrűséggel (BMD) áll összefüggésben.

Tucker és munkatársai szerint a sörben található szilikonnak köszönhető a férfiak magasabb csontsűrűsége. Kevésbé tisztázott azonban, hogy a tömény szeszes italok és a bor miért védi a csontsűrűséget. A kutatók egyúttal kihangsúlyozzák, hogy a túlzott alkoholfogyasztás károsítja a csontokat, és "senki se várja csupán az alkoholtól a csontsűrűség megmaradását."

A vizsgálat eredményeiről az American Journal of Clinical Nutrition számolt be. A Tucker által 2006-ban végzett kutatás során megfigyelték, hogy a cukrozott kóla italok csökkentik a csontsűrűséget az idősebb nőkben, a férfiakban azonban nem.

A halálbüntetés krónikája

Halálbüntetés Magyarországon
Az Osztrák Birodalomban II. József császár részben Joseph Sonnenfels tanításainak hatására 1787-ben a hajóvontatást állította a halálbüntetés helyébe legsúlyosabb büntetésként, 1795-ben azonban visszaállították a halálbüntetést.

A halálbüntetés első jelentős magyarországi kritikusa Szemere Bertalan, aki 1841-es Akadémiai-díjas pályamunkájában anakronizmusnak nevezte és helyette „az örökfogságot” javasolta. Az 1843-as büntetőjogi javaslat a halálbüntetés eltörléséről szólt, de sikertelen maradt. Az első modern magyar büntetőtörvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex szűk körre korlátozta a halálbüntetést (a király személye elleni felségsértés és a gyilkosság bűntette), hatályba lépése után a bíróságok alig alkalmazták, sőt 1896 és 1899 között egyáltalán nem. Ebben az évtizedben alig volt kivégzés, a halálra ítéltek is jórészt kegyelmet kaptak.

Az első világháború idején, 1915-től halállal büntethető lettek a hadviselés érdekei elleni visszaélések legsúlyosabb esetei és a kiszabott büntetések száma a háborút követően is emelkedett. 1923 és 1941 közt kevéssé alkalmazták, a kiszabott halálbüntetések éves átlaga a kettőt sem érte el.

1945 után alkalmazásának lehetőségét messze kiterjesztették és politikai, gazdasági, sőt tulajdon elleni bűncselekményekre is kiszabták. Különösen sok halálbüntetés született a koncepciós perekben és az 1956-os forradalmat követő megtorlás során. Az 1961-es büntető törvénykönyvben 28 rendelkezés adott módot a halálbüntetésre, köztük 12 katonai bűntett. A szabályozás 1971-ben (28. sz. tvr.) és 1978-ban (Btk) módosult.

Magyarországon a halálbüntetést 1990-ben törölték el. Az ezt megelőző negyed évszázadban alkalmazása már jelentősen visszaesett. Az 1960-as években éves átlagban nyolc embert végeztek ki, az 1970-es években évi 1-6 embert és átlagban évi három halálbüntetést szabtak ki. 1980 és 1989 közt évi 1-5 halálbüntetést szabtak ki és átlag évi hármat hajtottak végre. A halálbüntetés utolsó magyarországi évtizedeiben az emberölés minősített eseteire szabták ki és a kiszabott büntetéseket végre is hajtották. Az utolsó kivégzésre 1988 júliusában került sor. Az utolsó kivégzett Vadász Ernő volt, aki egy férfit brutálisan megkínzott és megölt. [ forrás]

Lángos receptek

Mákos krumplilángos
Hozzávalók: 350 g főtt, áttört burgonya, 50 g olvasztott vaj, 150 g sima liszt, só, szilvalekvár, 100 g porcukor, 100 g mák.
A héjában főtt burgonyát meghámozzuk, áttörjük, megsózzuk, és a liszttel jól összegyúrjuk. A sima tésztából a liszttel meghintett gyúródeszkán hengert sodrunk, és egyforma darabokra vágjuk. Minden darabból egy-egy lángost formálunk, és a tűzhely forró lapján vagy a villanyfőző lapján mind-két felét megsütjük. A megsült lángosokat megkenjük olvasztott vajjal és szilvalekvárral, megszórjuk őrölt mákkal meg porcukorral és összegöngyöljük. Úgy is tálalhatjuk, hogy a mákot meg a porcukrot a lángosok tetejére szórjuk.
Nagyanyám lángosa
Mintegy 60 dkg kenyértészta maradék (illetve amennyit sikerül kilopni belőle), 10-12 gerezd fokhagyma, 1 pohár tejföl, 10 dkg disznózsír, csipetnyi só.
A kenyértésztából lángosokat formálok és a kemencében (szárazon) megsütöm. Mikor szép sárgás-barnára sült sózom és beecsetelem a fokhagymás tejföllel.
Forrón tálalom.
Fokhagymás tejföl
A zsírt megolvasztom, majd belekeverem a tejfölt és az átpréselt fokhagymákat. Melegen tartom.
Palóc lángos
Hozzávalók kb. 20 darabhoz: 50 dkg főtt burgonya, 50 dkg liszt, 5 dkg élesztő, 1 kiskanál só, kb. 2 dl tej, 1 evőkanál cukor, 25 dkg juhtúró, 1 dl tejföl, a sütéshez olaj.
A főtt burgonyát áttörjük. Az élesztőt kevés langyos cukros tejben megfuttatjuk. Az áttört burgonyát a liszttel, sóval és a tejben megfuttatott élesztővel jól összedolgozzuk, megdagasztjuk. Letakarva a kétszeresére kelesztjük. A juhtúrót a tejföllel simára keverjük. A megkelt tésztából tenyérnyi darabokat szakítunk, ellapítjuk. Juhtúróval megkenjük, kettéhajtjuk, a széleit összenyomjuk. Bő forró olajban mindkét oldalát pirosra sütjük. , az olajból kiemelve lecsöpögtetjük, melegen tálaljuk.