Burgonya...

 A burgonya hagyományosan tavasszal kerül a földbe, Írországban azonban évszázadok óta alkalmaznak egy ettől eltérő módszert: a gumókat már szeptemberben elültetik. Az ötletet az adta, hogy a komposztra került vagy a talajban felejtett burgonya gyakran télen át is kihajt, majd új termést hoz.

Gombatermesztés...

 A magyar gombatermesztés komoly kihívásokkal néz szembe, miközben az ágazatnak továbbra is fontos szerepe van a hazai élelmiszer-ellátásban. Az időjárás szélsőségei, a dráguló alapanyagok és az energiaigényes termesztés egyaránt nyomás alatt tartják a termelőket. Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnöke szerint ugyanakkor a hazai ágazat olyan helyzetben van, hogy egész évben képes ellátni a magyar piacot, sőt exportra is jut. A következő időszakban azonban a költségek mellett a munkaerőhiány és az automatizáció is egyre fontosabb kérdéssé válhat.

Dió...

 

Rendkívüli antioxidáns- és omega-3-tartalmának köszönhetően a dió nemcsak az agyműködést és a szív- és érrendszert óvja, hanem a gyulladásos folyamatokat és a krónikus betegségek kockázatát is jelentősen csökkenti.

Bírtokkoncentráció...

 Egyre kevesebb, ugyanakkor egyre nagyobb gazdaságban folyik a termelés Magyarországon. A KSH friss Agrárium 2026 felmérése szerint tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma. Közben folytatódik a birtokkoncentráció, a gazdatársadalom nem fiatalodik, a kukorica pedig már 600 ezer hektáron sincs jelen.

Erdő program...

 Elindul az Iskolában az Erdő Program őszi üteme; októbertől országszerte 400 iskolában mintegy 1200 ingyenes erdőpedagógiai foglalkozást biztosítanak a 6-14 éves korosztálynak. A részleteket az Élő Környezetért Felelős Minisztérium minisztere, Gajdos László közölte a Facebook-oldalán. A politikus kiemelte, hogy a programban indulása óta már több mint 170 ezer diák vett részt abban.

Talajok helyreállítása

 A nemzetközi gyakorlatok azt igazolják, hogy a talajok helyreállítása és állapotuk javítása nem feltétlenül nagy beruházásokkal kezdődik, hanem apró, de következetes lépésekkel. A betakarítás utáni műveletek ma is meghatározzák, hogy a következő csapadék a talajban marad-e, vagy elvész a rendszerből. Ez az időszak több olyan lehetőséget is kínál, amelyek hozzájárulhatnak a talaj vízmegtartó képességének javításához és az erózió mérsékléséhez. Érdemes a tarlót és a növényi maradványokat a területen hagyni, kerülni a szükségtelen vegyszeres kezeléseket, valamint ahol lehetséges, takarónövényeket vagy másodvetéseket alkalmazni. A vetésforgóba beillesztett pillangós növények javíthatják a talaj szerkezetét és tápanyag-gazdálkodását, míg a talajbolygatás csökkentése segíthet megőrizni a talajnedvességet. Kiemelt jelentőségű a talaj humusztartalmának növelése is, amelyet a szervesanyag-visszapótlás, a növényi maradványok talajon tartása, a takarónövények alkalmazása vagy a szerves trágyák használata egyaránt támogathat. Emellett a változatosabb vetésforgó, a mezsgyék és egyéb biodiverzitási elemek fenntartása is hozzájárulhat egy ellenállóbb, több vizet befogadni és megtartani képes agrárkörnyezet kialakításához.

Talaj állapot...

 

Magyarország talajai rendkívül változatosak és általában jó adottságokkal rendelkeznek. Az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági technológiái viszont jelentős talajpusztulási, talajdegradációs folyamatokat eredményeztek. Csökkent a talajélet, a talajok szervesanyag-tartalma, szerkezete elporosodott, szétesett, tömörödött. Korábban soha nem látott mértéket öltött a talajerózió, ami az ország dombvidéki területein a talajok közel harmadát teljesen elhordta, míg a többi helyen is jelentősen csökkent a talajmélység, ezáltal a talajok víz- és tápanyag-szolgáltató képessége. Ezek a folyamatok jelentősen csökkentették a talajok biomassza-termelő képességét, illetve a klimatikus kilengéseket csökkentő és víztározó képességét is, ami most már egyre láthatóbb és érezhetőbb hatást fejt ki a gazdálkodókra, illetve a társadalom egészére. A biomassza-termelő funkciók mellett egyre erősebben jelenik meg a talajok egyéb ökológiai szolgáltatásainak igénye, közöttük talán legfontosabb elemként a klimatikus kilengések tompítását és a vízgazdálkodást, vízvisszatartást, valamint a talajéletet és talajdiverzitást érintő funkciók.