Cukorbetegség 2.

 

Barlangok és Karsztok Nemzetközi Napja

 Szeptember 13-án világszerte először ünnepeljük a Barlangok és Karsztok Nemzetközi Napját a földalatti világ fontosságának nemzetközi elismeréseként. Magyarország nemzeti parkjai ezen a hétvégén számos programmal csatlakoznak az első Barlangok és Karsztok Nemzetközi Napjához. Aki pedig inkább a felszínen maradna, annak is lesz miből választania: szarvasbőgés, csillagles, madármegfigyelés, szafari és őszi túrák várják az érdeklődőket.

Vízgazdálkodás...

 A klímaváltozás miatt a vízgazdálkodásban a víz minél gyorsabb elvezetése helyett annak megtartására és tudatos felhasználására kell helyezni a hangsúlyt. Amennyiben nem történik változás, akkor tíz éven belül egymillió ember élhet Magyarországon sivatagos környezetben.

Cukorbetegség...

 

Köles...

 A kölesre már az újkőkorban is kenyér értékű gabonaként tekintettek, a fejlődő országokban a mai napig rendkívül fontos élelmiszer. Mezopotámiában már 6000 évvel ezelőtt is termesztették. Innen indult útnak először Ázsiába, Afrikába, Európába az ókorban és a középkorban, majd a 16. században a spanyolok, portugálok által Amerikába.

Magyaróvár...

 A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán rekordszámú, több mint ötszáz elsőéves kezdte meg a tanévet. Az ünnepségen a gólyák köszöntése mellett díszdiplomákat adtak át, és felavatták az új, projektalapú oktatást segítő Markovszky-termet.

Kárpát-medence

 Az európai és Kárpát-medencei aszály már nem egy-egy rossz év problémája. A kontinens gyorsan melegszik, kiszámíthatatlanabbá válik a csapadék, csökken a talajnedvesség, és mindez alapjaiban írja át a mezőgazdaságot. A gazdák számára a tét egyre világosabb kell legyen: ami néhány évtizede szélsőségnek számított, ahhoz a jövőben üzemszerűen kell alkalmazkodni.

Élelmiszer ellátás...

 A klímaváltozás és az élelmiszerpiac átrendeződése ma már nem elméleti kérdés, hanem a mindennapokba beépülő, lassan kitapintható folyamat. A legtöbb ország még mindig úgy kezeli, mintha lenne időnk kivárni, de egyre több jel mutat arra, hogy az élelmiszer-ellátás lesz az egyik legérzékenyebb terület, ahol a klíma átalakulása kézzelfoghatóvá válik.

Burgonya...

 A burgonya hagyományosan tavasszal kerül a földbe, Írországban azonban évszázadok óta alkalmaznak egy ettől eltérő módszert: a gumókat már szeptemberben elültetik. Az ötletet az adta, hogy a komposztra került vagy a talajban felejtett burgonya gyakran télen át is kihajt, majd új termést hoz.

Gombatermesztés...

 A magyar gombatermesztés komoly kihívásokkal néz szembe, miközben az ágazatnak továbbra is fontos szerepe van a hazai élelmiszer-ellátásban. Az időjárás szélsőségei, a dráguló alapanyagok és az energiaigényes termesztés egyaránt nyomás alatt tartják a termelőket. Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének elnöke szerint ugyanakkor a hazai ágazat olyan helyzetben van, hogy egész évben képes ellátni a magyar piacot, sőt exportra is jut. A következő időszakban azonban a költségek mellett a munkaerőhiány és az automatizáció is egyre fontosabb kérdéssé válhat.

Dió...

 

Rendkívüli antioxidáns- és omega-3-tartalmának köszönhetően a dió nemcsak az agyműködést és a szív- és érrendszert óvja, hanem a gyulladásos folyamatokat és a krónikus betegségek kockázatát is jelentősen csökkenti.

Bírtokkoncentráció...

 Egyre kevesebb, ugyanakkor egyre nagyobb gazdaságban folyik a termelés Magyarországon. A KSH friss Agrárium 2026 felmérése szerint tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma. Közben folytatódik a birtokkoncentráció, a gazdatársadalom nem fiatalodik, a kukorica pedig már 600 ezer hektáron sincs jelen.

Erdő program...

 Elindul az Iskolában az Erdő Program őszi üteme; októbertől országszerte 400 iskolában mintegy 1200 ingyenes erdőpedagógiai foglalkozást biztosítanak a 6-14 éves korosztálynak. A részleteket az Élő Környezetért Felelős Minisztérium minisztere, Gajdos László közölte a Facebook-oldalán. A politikus kiemelte, hogy a programban indulása óta már több mint 170 ezer diák vett részt abban.

Talajok helyreállítása

 A nemzetközi gyakorlatok azt igazolják, hogy a talajok helyreállítása és állapotuk javítása nem feltétlenül nagy beruházásokkal kezdődik, hanem apró, de következetes lépésekkel. A betakarítás utáni műveletek ma is meghatározzák, hogy a következő csapadék a talajban marad-e, vagy elvész a rendszerből. Ez az időszak több olyan lehetőséget is kínál, amelyek hozzájárulhatnak a talaj vízmegtartó képességének javításához és az erózió mérsékléséhez. Érdemes a tarlót és a növényi maradványokat a területen hagyni, kerülni a szükségtelen vegyszeres kezeléseket, valamint ahol lehetséges, takarónövényeket vagy másodvetéseket alkalmazni. A vetésforgóba beillesztett pillangós növények javíthatják a talaj szerkezetét és tápanyag-gazdálkodását, míg a talajbolygatás csökkentése segíthet megőrizni a talajnedvességet. Kiemelt jelentőségű a talaj humusztartalmának növelése is, amelyet a szervesanyag-visszapótlás, a növényi maradványok talajon tartása, a takarónövények alkalmazása vagy a szerves trágyák használata egyaránt támogathat. Emellett a változatosabb vetésforgó, a mezsgyék és egyéb biodiverzitási elemek fenntartása is hozzájárulhat egy ellenállóbb, több vizet befogadni és megtartani képes agrárkörnyezet kialakításához.

Talaj állapot...

 

Magyarország talajai rendkívül változatosak és általában jó adottságokkal rendelkeznek. Az elmúlt évtizedek intenzív mezőgazdasági technológiái viszont jelentős talajpusztulási, talajdegradációs folyamatokat eredményeztek. Csökkent a talajélet, a talajok szervesanyag-tartalma, szerkezete elporosodott, szétesett, tömörödött. Korábban soha nem látott mértéket öltött a talajerózió, ami az ország dombvidéki területein a talajok közel harmadát teljesen elhordta, míg a többi helyen is jelentősen csökkent a talajmélység, ezáltal a talajok víz- és tápanyag-szolgáltató képessége. Ezek a folyamatok jelentősen csökkentették a talajok biomassza-termelő képességét, illetve a klimatikus kilengéseket csökkentő és víztározó képességét is, ami most már egyre láthatóbb és érezhetőbb hatást fejt ki a gazdálkodókra, illetve a társadalom egészére. A biomassza-termelő funkciók mellett egyre erősebben jelenik meg a talajok egyéb ökológiai szolgáltatásainak igénye, közöttük talán legfontosabb elemként a klimatikus kilengések tompítását és a vízgazdálkodást, vízvisszatartást, valamint a talajéletet és talajdiverzitást érintő funkciók.

Vörös juhar...

 

A vörös juhar Észak-Amerika keleti részéről származó lombhullató fa, amelyet gyors növekedése és látványos őszi lombszíne miatt széles körben ültetnek. Rendszerint mintegy 12–18 méteres magasságot ér el, koronája pedig 9–15 méter széles lehet. Növekedése gyorsabb a korai juharénál és a cukorjuharénál, de elmarad az ezüst juharétól. Árnyékadó fának megfelelő helyen jó választás lehet.

Cukorbetegség 1.

 

Időskor...

 Az idősebb korosztályok szerepe a népességnövekedésben drámai, hiszen a világ lakossága 2060-ra várhatóan több mint 2 milliárd fővel gyarapodik, és e növekmény több mint felét – mintegy 1,148 milliárd embert – a 65 év felettiek adják majd. A 85 évesnél idősebbek száma 160 országban – főként Afrikában, Ázsiában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben – a négyszeresére emelkedik.

5+5 támogatás...

 Megnyílt a 10 milliós fejlesztési keret a hazai kisvállalkozások előtt: az új 5+5 támogatási konstrukcióban 5 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 5 millió forint kedvezményes hitel segíti a főként vidéki szereplőket.

Vágónyul...

 

A nyulakat néhány évtizeddel ezelőtt döntő többségében háztáji gazdaságokban tartották és a helyben történő értékesítés mellett számos, kis méretű vágóhídra volt lehetőség vágónyulat beszállítani. Ilyenkor a falvakban a helyi gazdaboltnál lemérték a nyulakat, kifizették, majd kocsira rakodták őket. Napjainkban a szigorú élelmiszerbiztonsági előírások (pl. nyomon követhetőség) és a megnövekedett szállítási költségek mellett erre már nincsen lehetőség.

A nyulakat egyre nagyobb létszámban, koncentráltan, több ezer anyanyúllal és akár több tízezer hízónyúllal dolgozó telepeken tartják.

Méhész...

 A söjtöri Baloghné Dóra Alexandra nyerte el Magyarország 2026. évi Mézkirálynője címét és a közönségdíjat is. A 31 éves, háromgyermekes édesanya férjével 75 méhcsaládot gondoz, családjában pedig több mint százéves hagyománya van a méhészkedésnek. A következő egy évben a magyar termelői mézet és a nehéz helyzetben lévő hazai méhészeket képviseli.

Cigaretta ára

 

Búza ár

 

Erdőtüzek...

 Idén nyáron nagyjából 540 ezer hektárnyi terület égett le az Európai Unióban – írta az MTI az uniós erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) adataira hivatkozva. Szeptember 3-ig év eleje óta majdnem 650 ezer hektár égett le az Unió területén kialakult 1923 erdőtűzben, ennek több mint 80 százaléka a június 18. és szeptember 2. között keletkezett tüzekben.

A búza jövője...

 A búza vetésterülete az utóbbi években megközelíti az egymillió hektárt Magyarországon, így messze nem mindegy, hogyan hat rá az éghajlat változása. A 2015 és 2024 közötti időszak országos termésátlaga hektáronként mintegy 5350 kilogramm volt, az idei év azonban ennél jóval gyengébben alakult: a 2026. augusztusi előzetes adatok szerint mindössze 4300 kilogramm búza termett hektáronként, ami 2012 óta a legalacsonyabb érték. Ennek egyik valószínű oka, hogy a szárbaindulást követően nem érkezett elegendő csapadék. A túl sok nedvesség azonban szintén problémát okozhat, mert a meleg, nedves idő kedvez a gombás betegségeknek. Vagyis nemcsak az számít, mennyi eső esik, hanem az is, hogy mikor.

Fajtaválasztás...

 Az idei fajtakísérletek megmutatták, milyen nagy tétje lett a fajtaválasztásnak a magyar mezőgazdaságban. Ugyanaz a genetika egészen más körülményekkel találkozott Nyugat-Magyarországon és az aszály sújtotta keleti, délkeleti térségekben. A gazdáknak ezért egyre kevésbé a „melyik fajta terem a legtöbbet?” kérdésre kell választ keresniük – sokkal fontosabb, hogy melyik teljesít megbízhatóan éppen az ő termőhelyükön.

Mo-i erdők...

 

Burgonya fajták

 

Csapadék...

 

Éves bontásban vizsgálva megállapítható, hogy az idei nyáron érkezett a legkevesebb csapadék az elmúlt 25 év viszonylatában.

Ezen időszakban kilenc olyan év volt, amikor a nyári csapadékösszeg a 150 mm-t sem érte el, ebből öt, vagyis az esetek több mint, fele a 2020-as években fordult elő. Az előzetes adatok alapján az idei nyár a mérések kezdete óta a legszárazabb.

• Az idei júniusi országos átlag mindössze 39,8 mm, ami 45%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm).
• A júliusi országos átlag mindössze 19,8 mm, ami 73%-kal elmarad az éghajlati normáltól (1991–2020-as átlag: 71,9 mm). Országos átlagban a hatodik legszárazabb július lett a XX. század kezdete óta.
• Az augusztusi országos havi csapadékösszeg mindössze 10,98 mm volt, ami 82%-kal elmarad az éghajlati normáltól, így az előzetes adatok alapján ez lett a mérések kezdete óta a harmadik legszárazabb augusztus.

Bölcsöde...

 

Erdő Európában

 

Parlagfű...

 Országszerte az egekbe szökött a parlagfű pollenkoncentrációja, a legfrissebb adatok szerint sokfelé már elviselhetetlen a helyzet.

Kenyérfogyasztás...

 

Magyar jövő...

Magyar jövő: sivatag vagy mediterrán hangulat?
Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Országunk népessége az optimistább prognózisok szerint marad 10 millió körüli, de egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshetünk. Vélhetően igen sok bevándorló, és nagyszámú idős ember él majd a Kárpát-medencében. Az akkori magyaroknak is lesz Balatonjuk, és meglesznek a folyók is. 

Az öregedésről...

 A sejteknek és az összetett szervezeteknek folytonos kihívásokkal kell megbirkózniuk, hogy életben maradjanak. A sejtek állandóan károsodnak: a DNS mutálódik, a fehérjék tönkremennek, és szabadgyököknek nevezett rendkívül reakcióképes molekulák rongálják a sejtmembránokat. Az élet a genetikai adatok folyamatos másolásától és lefordításától függ. Bármilyen kifinomult az ezzel foglalkozó molekuláris gépezet, azért nem tökéletes.

Az öregedés azért következik be, mert a károsodások fölhalmozódnak, és idővel a test egészséges működésének a meghibásodásához vezetnek. Az öregedés bonyolult folyamat. Minden szinten érinti a szervezetet a molekuláktól a sejteken át a szervekig, ráadásul még az azonos típusú sejtek sem öregszenek egyforma mértékben. Ez is alátámasztja azt az álláspontot, hogy az öregedés tempóját és a halál idejét nem valamilyen genetikai program határozza meg.

Élelmiszer árnövedés

 

A kutatók számításai alapján a globális felmelegedés további erősödése komoly árhatással járhat. Két Celsius-fokos melegedés esetén a búza tonnánkénti ára átlagosan 273 dollárral emelkedhet, háromfokos melegedésnél pedig akár 364 dolláros drágulás is bekövetkezhet.

A hatás nem állna meg a gabonánál: a magasabb alapanyagárak miatt drágulhat a liszt, a kenyér, a pékáru és a tészta is. A takarmánygabonák árának emelkedése pedig az állattenyésztés költségeit növelheti, így közvetve a hús, a tej és a tojás ára is tovább emelkedhet.

Vízháború...

 Háború lesz a víz miatt 

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója szerint a következő háborúkat nem a termőföld, hanem a vízkészletek miatt fogják vívni. José Graziano da Silva a kedden kezdődött budapesti víz-világtalálkozón hangsúlyozta: a vízfelhasználás problémáját egyedül nem képesek kezelni az országok. Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója azt emelte ki, hogy a víz véges erőforrás, ezért okos vízgazdálkodásra van szükség.

Berzsenyi D.: Mezei szorgalom

 

Berzsenyi D.: Mezei szorgalom

Betakarítás...

 

Az Agrárközgazdasági Intézet friss piaci elemzése szerint augusztus 13-ig gyakorlatilag befejeződött a kalászos gabonafélék betakarítása. A tervezett 1 millió 594 ezer hektárból már 1 millió 587 ezer hektáron végeztek a munkával, vagyis a betakarítás a végéhez közelít.

A termelők összesen 6,7 millió tonna gabonát arattak, ennek 63,5 százaléka búza, 25,6 százaléka árpa volt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gabonapiac fő tömege már ismert, így a kereskedők és a feldolgozók is egyre biztosabban tudnak tervezni az idei kínálattal.