Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tápanyag. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tápanyag. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. szeptember 8., kedd

Talajok helyreállítása

 A nemzetközi gyakorlatok azt igazolják, hogy a talajok helyreállítása és állapotuk javítása nem feltétlenül nagy beruházásokkal kezdődik, hanem apró, de következetes lépésekkel. A betakarítás utáni műveletek ma is meghatározzák, hogy a következő csapadék a talajban marad-e, vagy elvész a rendszerből. Ez az időszak több olyan lehetőséget is kínál, amelyek hozzájárulhatnak a talaj vízmegtartó képességének javításához és az erózió mérsékléséhez. Érdemes a tarlót és a növényi maradványokat a területen hagyni, kerülni a szükségtelen vegyszeres kezeléseket, valamint ahol lehetséges, takarónövényeket vagy másodvetéseket alkalmazni. A vetésforgóba beillesztett pillangós növények javíthatják a talaj szerkezetét és tápanyag-gazdálkodását, míg a talajbolygatás csökkentése segíthet megőrizni a talajnedvességet. Kiemelt jelentőségű a talaj humusztartalmának növelése is, amelyet a szervesanyag-visszapótlás, a növényi maradványok talajon tartása, a takarónövények alkalmazása vagy a szerves trágyák használata egyaránt támogathat. Emellett a változatosabb vetésforgó, a mezsgyék és egyéb biodiverzitási elemek fenntartása is hozzájárulhat egy ellenállóbb, több vizet befogadni és megtartani képes agrárkörnyezet kialakításához.

2025. július 18., péntek

KA-érték...

 A KA-érték a talaj fizikai féleségét mutatja meg, vagyis azt, mennyire homokos, vályogos vagy agyagos az adott terület. Ez döntően befolyásolja a víztartó képességet: míg a homoktalaj gyorsan átereszti a vizet, az agyagos túlzottan visszatartja, a vályogtalaj pedig ideális középút lehet. A NAK szerint a KA-érték alapján a gazda jobban megértheti a vízgazdálkodási kihívásokat és a tápanyag-visszatartás lehetőségeit.

2023. október 31., kedd

Avar...

 Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.” https://humusz.hu/hirek/bardoczi-ne-gyomoszoljuk-nejlonzsakba-az-avart-h...


2023. szeptember 9., szombat

Hírbörze...

A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az EU-ban egy átlag polgár évente 15 tonna anyagot használ fel, és 4,5 tonna hulladékot termel.

Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Akiben mindez a kellemes nyaralások emlékét idézné fel, inkább gondoljon a hosszú és aszályos nyarakra, a rendre előforduló és sok problémát, halálesetet okozó úgynevezett "hőségévekre". Száz év múlva majd az akkori viszonyokhoz képest lesznek pusztítóbb nyarak. A sivataghoz képest viszont biztosan jobb lesz. Országunk népessége az egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshet.

Akik nyári világjárásuk közben már elunták a hagyományos múzeumokat, azok betérhetnek jó pár rendhagyóba: krumplimúzeumtól kezdve gigászi gazdagságú mustártárlaton át heringgalériáig. https://storeinsider. hu/cikk/rendhagyo-etelmuzeumok-varjak-a-turistakat

A sertéságazatban magas genetikai értékű állománnyal rendelkezünk, õshonos fajtánk és változatai mellett szinte az összes világfajta és korszerű hibrid megtalálható az országban. Az állománycsökkenés oka egyértelműen a jövedelemhiány, a bizonytalan piaci kilátások és a szigorú, rendkívül költséges állatvédelmi, állathigiéniai, környezetvédelmi elõírások. Ezen Uniós elõírásoknak való megfelelés jelentõs fejlesztési forrásokat igényel. Az ágazat fejlesztése, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználása érdekében nemzeti sertéstenyésztés fejlesztési programot

A levélen keresztüli tápanyag-adagolás, azaz lombtrágyázás régen alkalmazott tápanyag-ellátási módszer a növénytermesztésben. Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése, kedvezően hat a sejtkolloidok fizikai és kémiai állapotára. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.


2023. január 1., vasárnap

A tejfogyasztás jelentősége

  • A tej kiváló kalcium, B vitamin forrás.

A szervezetnek szüksége van bizonyos tápanyagokra, hogy megfelelően működjön, és a tej sok tápanyagot tartalmaz.

  • A tej kilenc alapvető vitamint tartalmaz, és ezért az egyik tápanyagban leggazdagabb ital
  • Sok fehérjét tartalmaz
  • Immunerősítő
  • Jó hatással van a csontozat-ra, a fogak-ra

    

2022. október 12., szerda

Tojásfogyasztás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Miből áll a tojás? Tojáshéjból, fehérjéből és sárgájából – mondanák sokan. A tojást feltörve viszont e három dolognál sokkal többet látunk. A kemény, pórusos tojáshéj nem ereszti át a vizet és védi a tojássárgáját. A tojáshéj színe lehet fehér, barna, zöld vagy barnásfekete és fekete, ami a tojós tyúk fajtájától függ.  Általában azonban elmondható, hogy a sötét színű tyúkok sötét tojásokat, a világos színűek fehér tojásokat tojnak. A tojáshéj szilárdsága is a tojó fajtájától, de korától és az általa elfogyasztott takarmánytól is függ. Mindez a tojás színét és ízét is befolyásolja. A héj alatt van a külső és belső papírhártya. A tojássárgája sötétebb vagy világosabb sárga színű és hártya borítja. Vízben odhatatlan és a tápanyagokat tárolja az embrió számára. Van benne koleszterin, kálium, nátrium, foszfor, A-, D-, E-, K- vitaminok, a B-vitamincsoport vitaminjai, folsav és pantoténsav, valamint az egész tojásban levő fehérje mennyiségének csaknem a fele. Egy átlagos sárgája kb. 82 kalóriát tartalmaz.  A tojásfehérje védelmező szerepet tölt be.  A tojás tömegének 60%-át alkotja és védi a tojássárgáját. Nincs benne koleszterin és zsír, viszont több, mint 3 g fehérjét,  B12-, D-, A-vitaminokat, magnéziumot, kalciumot, vasat, ként tartalmaz. A tojásfehérjében 17 kalória van.

2022. január 17., hétfő

A tojás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Egy átlagos tyúktojás 50-65 gramm, melynek 10 százaléka héj, 60 százaléka fehérje és 30 százaléka sárgája. Átlagos tápanyagtartalma: 5,4 gramm fehérje, 4,8 gramm zsír, 0,3 gramm szénhidrát, energiatartalma 75 kcal. A tojásfehérje és -sárgája szinte teljes egészében (95-98 százalékban emészthető: a főtt fehérje könnyebben, mint a nyers. A szokásos főzés-sütés során nem veszítenek értékükből, csupán a túlságosan hosszan tartó magas hőmérsékleten károsodnak. Egész tojás fogyasztásakor a sárgája enyhíti vagy kivédi a fehérje esetleges allergizáló hatását.

2021. december 21., kedd

Pusztuló termőtalaj...

Nagyításhoz kattintson a képre
Egy ENSZ tanulmány szerint jelenleg a világszerte rendelkezésre álló talajok több mint 30 %-a degradálódott, és évente összesen mintegy 24 milliárd tonna termékeny talaj mosódik ki. A talajok leromlásának fő oka a fejlett országban egyre terjedő monokultúrás gazdálkodás és a túlzott vegyszerhasználat – írja a theguardian.com. A klímaváltozás negatív hatásai és a globális húsfogyasztás növekedése súlyosbítják a problémát, mivel a szárazság és a rendkívüli időjárási jelenségek nagyobb gyakorisága tovább rontja a talajok állapotát. A világon mintegy 1,995 millió hektárnyi föld mutatja a talajromlás jeleit. Ez a mintegy 130 millió négyzetkilométer a nem jéggel borított földfelszín 15 százaléka. Ebből 295 millió hektár erősen károsodott.

Jelentősen növekszik a tápanyagok oldékonysága, így csapadékos területeken a talaj tápanyagainak egy része kimosódik a talajvízbe, és a növények nem tudják azokat felvenni. A kimosódott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és felszíni vizeinket is. Gazdaságilag mindez pedig óriási veszteséget jelent. Az alkalmazott műtrágyák csekély része hasznosul. Mérések szerint a foszforműtrágyának csak 20-30 %-a, a nitrogénműtrágyának is maximum 50 %-a hasznosul.

Ahhoz, hogy egészséges, szerves anyagokban gazdag legyen talaja, elengedhetetlen a jól összeállított vetésforgó, a lehető legkevesebb bolygatás, a megfelelő tápanyag-utánpótlás és zöld növénytakarók alkalmazása.

2021. november 12., péntek

Étrend-kiegészítők ellenőrzése

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elrendelt vizsgálatban vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítményeket, élőflórás probiotikumokat ellenőriztek, összesen negyvenegyfélét; a tárca élelmiszer és vegyipari laboratóriuma a termékek tényleges összetételét vetette egybe az előírásokkal és a csomagoláson, címkén feltüntetett jelölésekkel, csak négy esetben akadtak kifogásolható eltérésekre - tájékoztatta az ITM pénteken az MTI-t.

    A közlemény szerint az egyik étrend-kiegészítőben a tájékoztatás szerinti mennyiségnél cinkből kétszer többet, C-vitaminból pedig feleannyit találtak.
    Az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmazzák a tápanyagokat. Szedésük az immunrendszer legyengülése miatt, vagy akkor javasolt, ha élelmiszerekkel nem jut elegendő vitaminhoz, ásványi anyaghoz a szervezet. A probiotikumok élő mikroorganizmusokkal segítik az egészséges bélflóra fenntartását. Használatukra különösen antibiotikum-kúra esetén lehet szükség.
    A készítmények jótékony hatása azonban csak akkor érvényesül, ha megfelelő mennyiségben tartalmazzák a hasznos mikrobákat, tápanyagokat - hívta fel a figyelmet a tárca. A fogyasztó vásárláskor a címkén feltüntetett jelölések és a tápértéktáblázat alapján tud tájékozódni, döntést hozni. Az összetevők hibás szerepeltetése a kívánt hatás elmaradásához vezethet, vagy túladagolást idézhet elő.
    A laborvizsgálatok során 125 paramétert mértek a többségében kapszulaként, tablettaként kínált termékekben.
    Az ellenőrzés eredménye alapján négy árucikk adott okot a kifogásolásra. A huszonegy probiotikum közül három nem felelt meg az előírásoknak, nem tartalmazta a megadott koncentrációban a jótékony mikroorganizmusokat. A húsz étrend-kiegészítőből csak egy nem tett eleget a vizsgálati követelményeknek. A címkén szereplő értéknél jóval alacsonyabb volt a C-vitamin tartalma, cinkből viszont a feltüntetetthez képest közel kétszer több volt benne.
    A vizsgálat részletes eredménye táblázatos formában a Fogyasztóvédelmi portálon érhető el.
    A közlemény idézi Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: "a fogyasztóvédelem folyamatosan ellenőrzi az egészség- és környezettudatos vásárlók által keresett portékákat. Az ismétlődő vizsgálatokon füllentésen ért termékek gyártóit a hatóság a valós értékek feltüntetésére kötelezi. A hazai árucikkek ezúttal is megbízhatóbbnak bizonyultak, a 16 magyar készítményből mindössze eggyel volt baj." (F:mti)

2021. október 12., kedd

Talajok tápanyagtartalma

A talajok tápanyagtartalmának megőrzésében fontos szerepe van a biomasszának, amit a mezőgazdasági területekről származó hulladékok és maradványanyagok felhasználásakor szem előtt kell tartani - jelentette ki Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az AM közleménye szerint, amelyet kedden juttattak el az MTI-nek.

    A közleményben az AM helyettes államtitkára kifejtette, az uniós megújuló energia irányelv átvételekor ez a szempont megjelent a hazai jogalkotásban is és a jövőben a talajok állapotát egyre inkább figyelembe kell venni a mezőgazdasági hulladék és maradékanyagok energetikai hasznosításakor.
    A 2021. október 14-én hatályba lépő rendelet a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Elsődleges célja azon földterületek meghatározása, amelyeken az energetikai célú biomassza alapanyagának termesztése a talaj minőségét, a biztonságos élelmiszertermelést és a klímavédelmet nem veszélyezteti.
    Juhász Anikó a közleményben hangsúlyozta: új elemként előírja a termelők számára, hogy tápanyag-gazdálkodási tervet készítsenek a mezőgazdasági területről származó hulladékok és maradványanyagok energetikai célú felhasználására. Ez a kötelezettség elsősorban azokat a gazdálkodókat érinti, akik gabonaszalmájukat nagyobb teljesítményű erőműben való felhasználásra értékesítik.
    A közlemény szerint a helyettes államtitkár bejelentette, a tápanyag-gazdálkodási tervet első alkalommal 2022. szeptember 30-ig szükséges elkészíteni. Mint mondta, ez nem jelent újszerű feladatot, ugyanis a nitrát-érzékeny területen gazdálkodóknak, valamint a Vidékfejlesztési program agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatásaiban részesülő termelőknek jelenleg is kötelező ilyen tervet készíteniük. A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.
    Az európai uniós irányelvek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható biomassza-termelés feltételeinek szabályozására és a természeti erőforrások állapotának megőrzésére. A megújuló energia irányelv a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók mellett a nagyobb erőművekben felhasznált biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozóan is kiterjeszti a fenntarthatósági követelményeket, amit a hazai jogszabályokban át kellett venni - fogalmazott Juhász Anikó az AM közleményében.(F:mti)

2021. június 14., hétfő

Húsfogyasztásunk alakulása

A hús az állatok azon izomzata, mely más élőlények, például az ember számára tápanyagforrást jelent, és nyersen vagy elkészítve fogyasztják. A hús magas fehérjetartalma miatt könnyen emészthető. A hús alapvető emberi élelmiszer. Soha nem fogyasztották olyan nagy mennyiségben, mint napjainkban. A húsfogyasztás az utóbbi 40 évben világszerte megháromszorozódott. A hús fő tápanyagát a benne található fehérje adja. A húsok összetétele függ az adott állat fajától.