Árverések...

 

Az árverések 2025. évi ütemében több mint 13 ezer hektár földrészletet kínálnak megvételre. A szántó, a rét és a legelő művelési ágú területek mellett a vegyes művelési ágú földrészletekre is lehet licitálni. Az árverések lebonyolítására 2025. július 1. és 2025. július 11. között kerül sor. Ezek időpontjáról és helyszíneiről a hirdetmények adnak pontos tájékoztatást, amelyek 2025. május 30-ától az Agrárminisztérium (Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv) honlapján elérhetők (https://foldalap.am.gov.hu/arveresek).

Aggteleki Nemzeti Park

Az aggteleki volt Magyarország negyedik nemzeti parkja, de az első olyan volt amely kifejezetten az élettelen természeti értékek, karsztjelenségek és barlangok védelmére alakult - mondta Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára az Aggteleki Nemzeti Park alapításának negyvenedik évfordulója alkalmából.

Határszemle...

Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2025. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.

Föld Napja

A természet szeretete és a teremtett világ tisztelete mélyen gyökerezik a magyar kultúrában és gondolkodásban. Az Agrárminisztérium prioritásnak tartja támogatással ösztönözni a természet védelmét, a nemzeti parkokat, ezen törekvések a jövőben is folytatódnak, ugyanakkor a Föld Napján is fontos hangsúlyozni, hogy eredmények csak közös összefogással, helyi közösségek, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos műhelyek együttműködésével érhetők el.

A nemzeti parkok nem csupán a flóra és fauna menedékei, hanem a hagyományok, a kulturális örökség és a szellemi értékek őrzői is. A természetes élőhelyek, az erdők, vizek, rétek, a pásztoroló legeltetés vagy éppen a régészeti lelőhelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar táj és a magyar lélek egymásra találjon. Környezetünk védelme nem ideológiai kérdés, hanem közös morális kötelességünk: gondoskodni arról, hogy a jövő generációi is tiszta vizet, egészséges élelmet, élhető környezetet, szép tájakat és gazdag élővilágot örökölhessenek.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) révén hazánkban eddig 109 projekt valósult meg, összesen 42 milliárd forint értékben, amelyek mintegy 180 ezer hektáron javították a természeti környezet állapotát. A KEHOP Plusz pedig ennek a folytatása, ami által most újabb 60 projekt indult el, ismét 42 milliárd forintos keretösszeggel, amelyek további 100 ezer hektárnyi területen segítik elő a biológiai sokféleség megőrzését, az élőhelyek helyreállítását, a fenntartható gazdálkodást és a környezeti nevelést.

 

A magyar nemzeti parkok évente több mint másfél millió látogatót fogadnak, és az ökoturisztikai létesítmények felét maguk működtetik, így nemcsak a természeti értékek védelmében, hanem a környezettudatos szemléletformálásban is kulcsszerepet töltenek be. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Hévízi-tó és környékének rekonstrukciója, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Bezerédi-Duna ág rehabilitációja, a Hortobágyon a Pásztormúzeum és a vásártér megújulása, a Kiskunságban az új információs központ, a tápiószelei génbank világszínvonalú fejlesztése mind-mind azt mutatják: a természetvédelem hazánkban nem elvont eszme, hanem élő gyakorlat, amely kézzel fogható eredményeket hoz.

(AM Sajtóiroda)

Erdőtelepítés...

A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok egyik kulcseleme az erdőtelepítés, amely egyszerre szolgálja a klímaváltozás elleni küzdelmet és a gazdálkodók hosszú távú jövedelmezőségét.Az új támogatási program keretében április 2. és május 9. között nyílik lehetőség támogatási kérelmek benyújtására, összesen 64 milliárd forintos keretösszeggel.A támogatási pályázathoz kapcsolódó részletes információk és a szükséges dokumentáció az Agrárminisztérium tematikus honlapján érhető el.

Halgazdaságok...

A halastavak ökoszisztéma-szolgáltatásainak megőrzését, fejlesztését szolgáló támogatási konstrukció keretében első körben 15 halgazdálkodási projekt részesült támogatásban mintegy 1,4 milliárd forint értékben - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

A pályázat keretösszege 3,19 milliárd forint és a következő hetekben további döntések várhatók - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz Irányító Hatósága megkezdte a támogatói okiratok kiadását a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra, amelyre összesen 90 pályázat érkezett 3,9 milliárd forint értékben.

A minisztérium közölte, a támogatási konstrukció általános célkitűzése a vizes élőhelyek fokozott megőrzése és fejlesztése. Ennek legfontosabb eszközei az élő-, táplálkozó- és költőhelyek biztosítása, a környezeti terhelés csökkentése és az édesvízi készletek megőrzése, valamint a természeti erőforrásokat megújító technológiák alkalmazása. Kiemelt cél továbbá a halastavi ökoszisztémákhoz kapcsolódó, természetvédelmi szempontból jelentős fajok élőhelyeinek védelme.

A 2014-2020-as programozási időszakban alkalmazott jó gyakorlat folytatásaként a MAHOP Plusz is támogatja a tógazdasági haltermelőket. Ennek részeként kompenzációt nyújt a természet és a biológiai sokféleség megőrzése, javítása és a tájképi elemek megóvása érdekében nyújtott szolgáltatásokkal összefüggő többletköltségeikre.

Emellett az extenzív tógazdasági technológiából származó, megújuló természeti erőforrások fenntartása érdekében elmaradt vagy kieső jövedelmük után is támogatást igényelhetnek.

A MAHOP Plusz-2.3.1-2024 kódszámú, a Halastavak természetiérték-fenntartó szerepének támogatása című felhívásra a forrást az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap, valamint Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja - zárul a közlemény.

mti

Öntözési pályázatok

Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely hamarosan megnyitja a két, mezőgazdasági üzemen belüli öntözésfejlesztési célt szolgáló beruházások megvalósítására meghirdetett felhívását. A támogatási kérelmek benyújtására a kisebb léptékű fejlesztések esetében 2025. február 4-től, a komplex beruházásokra pedig 2025. március 4-től lesz lehetőség. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint, míg a nagyobb, komplex fejlesztések megvalósítását célzó kiírásban legkevesebb 200 millió, legfeljebb 5 milliárd forint igényelhető.

A felhívások támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását. A fenntartható vízgazdálkodás biztosítása érdekében a kiválasztásnál előnyben részesülnek azok a termelők, akik különféle vízmegtartó gazdálkodási módszereket alkalmaznak a termőtalaj vízmegtartó képességének javításáért.

A felhívások és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.

Állati genetikai erőforrások in situ megőrzésének támogatása

A magas genetikai értéket képviselő, mezőgazdasági szempontból értékes állatfajták megőrzését és fenntartását segítő „Állati genetikai erőforrások in situ megőrzésének támogatása” című pályázati felhívásra 2025. február 10-től lehet támogatási kérelmet benyújtani. A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

Méhészeti támogatás

Megjelent a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztésére irányuló új pályázati felhívás a KAP Stratégiai Terv keretei között. A megduplázott mértékű, immár méhcsaládonként évente 30 euró összegű támogatás iránti kérelmek benyújtására 2025. január 27-től 2025. március 13-ig tartó időszakban lesz lehetőség. A felhívás és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók. Ezt az oldalt érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, valamint változás itt érhető el.

 

Tanácsadás...

Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban – jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás. A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható.

A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

Településfásítási program

Az idén 543 település érintett az Agrárminisztérium által négy éve indított Településfásítási programban, amelynek keretében összesen 10 ezer fát ültettek, illetve ültetnek el országszerte 2024-ben.

Kertészeti pályázat

 Gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövény ültetvény telepítésének támogatására szeptembertől 10-től; a kertészeti üvegházak, hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók fejlesztéséhez és a kapcsolódó post-harvest fejlesztések támogatására pedig szeptember 24-től nyújthatók be a támogatási kérelmek – mondta Feldman Zsolt pénteken Szentesen, a XIII. Magyar Paprika Napján. A felhívások és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.

Feldolgozó üzemek fejlesztése

Már benyújthatók a támogatási kérelmek az Agrárminisztérium által 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett "Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása" című felhívásra, amely pénzügyi segítséget nyújthat a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásaihoz - hívta fel a figyelmet keddi közleményében az Agrárminisztérium.

    A minisztérium kiemelte: a támogatás hozzájárul a több lábon álláshoz, lehetőséget kínál az előrelépésre azoknak a mezőgazdasági termelőknek is, akik eddig feldolgozatlan alapanyagként értékesítették termékeiket, de a jövőben részben vagy teljes egészében feldolgozott formában szeretnék azokat eladni.
    A felhívással a nagyobb, komplexebb projektekhez képest kevesebb kötelező vállalással, és könnyített feltételekkel juthatnak legfeljebb 200 millió forint támogatáshoz a termékeiket jellemzően kisebb volumenben előállító vállalkozások. A pályázatok - az adott vállalkozás legfontosabb törekvéseihez igazodva - széles körű tevékenységekre nyújthatók be, így épületek kialakítására, felújítására; új eszközök, gépek beszerzésére; új technológiai rendszerek kialakítására, valamint az energetikai korszerűsítésekre is.
    A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, de bizonyos esetekben ez 70 százalékig növekedhet. A támogatási összeg 25 százalékáig, de legfeljebb 50 millió forintig előleg is igényelhető lesz majd a projektekhez. A kiírás alapján élelmiszer, bor, takarmány előállítása vagy éppen a mézkiszereléshez, gyapjúfeldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések egyaránt támogathatók - tájékoztatott a minisztérium.
    A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében 80 százalékban nemzeti költségvetésből, 20 százalékban európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési beavatkozásai között meghirdetett pályázattal az Agrárminisztérium kifejezetten a kisebb termelőket célozza meg, számukra kíván kiemelten előrelépési lehetőséget nyújtani. Szakpolitikai cél a hazai mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás terén működő vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb termelési és termékstruktúrájának kialakítása, a piaci keresletre alapozott fejlesztések megvalósulása - olvasható a közleményben.
    Az első benyújtási szakasz augusztus 13-tól augusztus 26-ig tart. Az Agrárminisztérium a pályázati felhívás 2024. június 13-i megjelenésekor és utána is többször adott tájékoztatást a lehetőségről, egyúttal két hónapos felkészülési időt biztosított a lehetséges pályázóknak. A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek a szaktárca tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók - hívta fel a figyelmet az AM.(F:MTI)

Élelmiszer-gazdaság

Az élelmiszer-gazdaság kiemelt jelentőséggel bír a magyar gazdaságban, amely az elmúlt években számos kihívással szembesült, de ennek ellenére is folyamatosan képes volt alkalmazkodni és fejlődni - jelentette ki Nobilis Márton, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára a Kelet-magyarországi Agrárfórumon, Hajdúböszörményben a szaktárca tájékoztatása szerint.

    Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szektor versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzése érdekében a kormány 2015-ben stratégiai ágazattá minősítette az élelmiszeripart, és a fejlesztésre jelentős támogatási forrásokat biztosított. 2014-től 2023. év végéig az élelmiszeriparba áramlott támogatások nagysága elérte a 801 milliárd forintot - írják a közleményben.
    Nobilis Márton kiemelte, a magyar kormány elkötelezett az élelmiszeripar további fejlesztése mellett azért, hogy biztosítsa a szektor versenyképességét és fenntarthatóságát, valamint hozzájáruljon a nemzetgazdaság növekedéséhez. Az élelmiszeripar tehát nem csupán gazdasági érdek, hanem nemzeti ügy is, hiszen a magyar termékek minősége és megbízhatósága világszerte elismert.
    A szektor gazdasági jelentősége vitathatatlan, hiszen az élelmiszeripar az egyik legnagyobb részt képviseli a nemzeti GDP-ben, jelentős szerepet játszva a gazdasági stabilitásban és növekedésben. Emellett az ágazat az egyik legnagyobb munkaadó, amely közvetlenül és közvetetten is számos munkahelyet teremt a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, a logisztikában és a kereskedelemben, különösen a vidéki területeken - olvasható a közleményben.
    A minisztérium tájékoztatása szerint az államtitkár rávilágított arra is, hogy a szakemberhiány komoly kihívást jelenthet az iparág számára. A megfelelően képzett munkaerő azért is fontos, mert növeli a termelési kapacitást és elősegíti az innovációt. A magyar kormány elkötelezett ezért az agrárszakképzés fejlesztése mellett is, hiszen ez kulcsfontosságú a mezőgazdaság jövője szempontjából. Így nagy figyelmet kap az agrárszakképzés fejlesztése, a modern technológiák elsajátítása révén ugyanis a fiatalok naprakész ismeretekkel léphetnek a munkaerőpiacra.
    Nobilis Márton ismertette, hogy az Élelmiszeripar Bajnokai Program keretében a kormány a magyar élelmiszeripar kiemelt szereplőinek fejlesztésére fókuszál. A program célja a hazai alapanyagokra építő, magas hozzáadott értékű termékeket előállító vállalatok támogatása, amely által ezek a cégek a világpiacon is megállják a helyüket. Ez által biztosítható, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképes maradjon, és a magyar családok asztalára mindig kiváló minőségű, magyar élelmiszer kerüljön.
    Hozzátette, a kormány célja továbbá egy olyan integrált élelmiszerlánc létrehozása, amely hosszú távon garantálja a termelés és az élelmiszerellátás biztonságát, miközben hozzájárul a vidéki közösségek megerősítéséhez is. Az Élelmiszeripar Bajnokai Program nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kistermelők számára is új lehetőségeket biztosít, hogy versenyképesen és biztonságosan tudjanak élelmiszert előállítani.
    A következő időszakban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az élelmiszer-gazdaságot támogató pályázatok széles körben elérhetőek legyenek, segítve ezzel a szektor versenyképességének növelését és a szakemberhiány mérséklését - mondta az államtitkár az Agrárminisztérium közleménye szerint.(F:MTI)

Termékpiaci információ

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium (AM) szakmai tájékoztatóval segíti a termelőket, miután több ponton is módosult a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló törvény - közölte a NAK szerdán az MTI-vel.

    A törvénymódosítások javítják a termelők pozícióját az értékesítési láncban, jogi eszközökkel erősebb védelmet biztosítanak. A szerződéskötésre, adatszolgáltatásra és versenyjogi szabályozásra vonatkozó elemek megfelelő keretet biztosítsanak az ágazati szereplők számára az integráltabb és szervezettebb működéshez. A termékpiaci törvény szabályozza a termékértékesítési megállapodásokat, vagyis a betakarítás előtti szerződéseket, a kötelezően írásba foglalt szerződéseket, a friss, illetve gyorsan romló mezőgazdasági és élelmiszeripari termék vonatkozásában előírt kötelező szerződésekre vonatkozó szabályokat, valamint a termeltetői szerződéseket - írták.
    A közlemény szerint a zöldség-gyümölcs, sertés és baromfi ágazati szerződésekben, valamint a vállalkozási típusú szerződésekben kockázatmegosztási rendelkezéseket kell elfogadni a feleknek, annak érdekében, hogy az értékláncbeli kockázatok arányosan kerüljenek megosztásra. Ezentúl bírsággal sújtható a késedelmes fizetés, valamint lehetővé válik annak a szereplőnek a foglalkozástól való eltiltása is, aki a termelőknek nem fizeti meg a termék árát. A törvénymódosítás az önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződések bevezetésével új alapokra helyezi a termelők és a termeltetők közötti kapcsolatot, ezzel egységesebb feltételeket, stabilabb, szabályozottabb és kiszámíthatóbb viszonyokat teremt - tették hozzá.
    A legtöbb módosítás 2025. január 1-től lép életbe, hogy legyen idő felkészülni a változásokra. A kiadvány a NAK honlapján érhető el - írták a közleményben.(F:MTI)

Pályázati felhívás

Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve alapján az új vidékfejlesztési beruházási kiírások társadalmi egyeztetése - jelentette be Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a tárca MTI-hez eljuttatott közleménye szerint szombaton.

    Első körben a Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések támogatása, a Feldolgozó üzemek komplex támogatása, valamint a Feldolgozó üzemek támogatása című támogatási konstrukciók tervezeteit ismerhetik meg az érdeklődők.
    Megjegyezték, hogy a KAP Stratégiai Terv egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások kereteit, lehetőségeit a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és a vidéki települések számára.
    Az Agrárminisztérium célja, hogy versenyképes, 21. századi, modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon - közölte a tárca.
    Olyan beruházások támogatására fókuszálnak, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, amelyek pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel, valamint érdemben kíván tenni a digitalizációs megoldások minél szélesebb körű használata érdekében - ismertette az államtitkár a közleményben.
    Feldman Zsolt hozzátette, hogy valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatnak, kikérik az érintett szakmai szervezetek és intézmények javaslatát, véleményét, az elmúlt évek gyakorlata alapján bevonják őket a pályázati felhívások előkészítésébe.
    A pályázati felhívások tervezetei már megtekinthetők az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán, a kap.gov.hu címen.(F:MTI)

Mezőgazdasági biztosítások támogatása

A 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között megjelent a második vidékfejlesztési pályázati felhívás, amely a mezőgazdasági biztosítások után igénybe vehető díjtámogatás feltételeit tartalmazza, folytatva a Vidékfejlesztési Programban működtetett konstrukciót - jelentette be szerdai közleményében az Agrárminisztérium (AM).

    A termelést nehezítő kockázatok kezelése tekintetében az elmúlt években felértékelődtek a mezőgazdasági biztosítások, melyhez az Agrárminisztérium kiemelt támogatási intenzitással nyújt segítséget. A 2014 óta működtetett konstrukció 23 ezer gazdálkodóval és 1,7 millió hektár biztosított területtel valósult meg az elmúlt időszakban.
 A 2024. március 14-én megjelent, "KAP-RD16-1-24 - Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR II. pillér): Díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás" megnevezésű pályázati felhívás célja, hogy ösztönözze a magyar gazdálkodókat a termelésüket nehezítő kockázatok csökkentésére. A felhívás keretében olyan mezőgazdasági biztosítások díjához nyújtható támogatás, amelyek üzemi szinten a növénykultúrában 20 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott veszteségekre nyújtanak fedezetet.
 A tárca közleménye szerint a konstrukció lényegében a Vidékfejlesztési Programban megismert támogatási konstrukció folytatása, így továbbra is három különböző típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés után vehető igénybe támogatás ("A", "B" és "C" típus), amelyek különböző fajokra és biztosítási eseményekre köthetőek. A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség, azaz a megfizetett éves nettó biztosítási díj legfeljebb 70 százaléka, de ha a támogatási igény meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat, a támogatás arányosan csökken a "B" és a "C" típusú biztosítási szerződések esetében legfeljebb az elszámolható költségek 40 százalékáig, az "A" típusú biztosítási szerződések esetében pedig legfeljebb 55 százalékáig - részletezte az AM.
    Emlékeztetnek, hogy a KAP Nemzeti Irányító Hatóság 5/2024. számú közleményében jóváhagyta és közzétette a díjtámogatásban részesíthető mezőgazdasági biztosítási szerződéseket, melyeket az idén négy biztosítótársaság nyújt a gazdálkodók irányába.
 A 2024. gazdálkodási évhez kapcsolódó támogatási kérelmek benyújtására a mezőgazdasági biztosítási szerződés kedvezményezettjeként szereplő gazdálkodóknak idén a 2024. évi egységes kérelem keretében, annak nyitva álló időszakában, az egységes kérelembenyújtás szabályai szerint van lehetőségük. A díjrendezett mezőgazdasági növénybiztosítással rendelkező termelők számára előnyt jelent, hogy ezzel jogosultakká válnak a kárenyhítő juttatás maximális, 80 százalékos összegére, így a mezőgazdasági növénybiztosítás rendszere segíti a gazdálkodókat abban, hogy magasabb kárenyhítő juttatási összeget vehessenek igénybe - hívta fel a figyelmet a minisztérium.
 A felhívás és az ahhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a kap.gov.hu-n találhatók. Hangsúlyozták, hogy ezt a felületet érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden, a pályázati felhívásokkal kapcsolatos információ, változás itt érhető el.
    Az Agrárminisztérium célja a mezőgazdasághoz kapcsolódó kockázatok lehető legszélesebb eszköztárral történő csökkentése. Ezen eszköztár a károk csökkentését szolgáló technológiai fejlesztések és az ezt célzó termelési gyakorlatok szélesebb körű alkalmazásának ösztönzésével kezdődik, kiterjed a kárenyhítési alapra és fontos alappillére a biztosítási díjtámogatás biztosítása - hangsúlyozták.(F:MTI)

Természetvédelem

Magyarországon az elmúlt 13 évben eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a 10 hazai nemzeti park több mint 1240 munkatársával 90 milliárd forint összértékben hajtott végre fejlesztéseket, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tárca pénteki közleménye szerint.

    A tárcavezető kifejtette, hazánk területének több mint egyharmada - Európában egyedülálló módon - természetközeli állapotban maradt fenn. Hozzátette: ez a terület azonban emberi tevékenység következtében feldarabolódott, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a feladatot végzi a tíz nemzeti park igazgatóság, az egész ország területét lefedő állami intézményrendszer.
    A közlemény szerint Nagy István hozzátette: a hazai természetvédelem nagy múltra tekint vissza, hiszen idén 50 éves az ország első nemzeti parkja, valamint több mint 100 éve állt szolgálatba Magyarország első hivatásos természetvédelmi őre, idősebb Gulyás József "kócsagőr".
    A miniszter leszögezte: a Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeinek megőrzéséhez az állami természetvédelem erőfeszítése nélkülözhetetlen, azonban emellett szükség van európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát eredményesen záró Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP).
    Ennek forrásfelhasználása 107,5 százalékos volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. Ezen felül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében - emlékeztetett.
    Az agrárminiszter hangsúlyozta, az érintett operatív programok kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált.
    A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartja karban az állami természetvédelem intézményrendszere, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve.
    A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt: a nemzeti parkok a magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény fele nemzeti park fenntartásban áll.
    Ezekben az intézményekben regisztrált éves látogatószám az elmúlt 13 évben megduplázódott, meghaladja az 1,6 millió főt - mondta a tárcavezető a közlemény alapján.
    A tárcavezető végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát.
    Ezen fejlesztések a tervek szerint egyebek mellett a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, a veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres kezelés feltételeinek javítására összpontosítanak majd - áll az AM közleményében.(F:MTI)

Vidékfejlesztési Program 2024

Az új Vidékfejlesztési Programban sok gazda várja az új pályázati kiírásokat, hiszen rengeteg forrást ígértek a 2027-ig tartó időszakra. Az Agrárminisztérium 2023. november elején ki is adta a következő évre várható menetrendet, így ebből kiindulva lehet valamelyest készülni a pályázatokra. Fontos, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi hazai kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban igyekezzenek felhasználni a termelők. Íme, a további tudnivalók!

Agrárdiplomáciai menedzser képzés

Jövőre folytatódik az agrárdiplomáciai menedzser képzés az Agrárminisztérium és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében, így az egyetem újabb hallgatók jelentkezését várja a 2024 februárjától induló keresztféléves programra - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

    A magyar agrárium nem csupán a lakosság minőségi élelmiszerellátását biztosítja, de egyre aktívabb és megbecsültebb szereplője a nemzetközi élelmiszer- és alapanyag-kereskedelemnek, amely a magyar nemzetgazdaság fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzájárul - hívta fel a figyelmet közleményében az AM.
    Rámutattak: ezért elengedhetetlen, hogy az agrárdiplomáciában, a nemzetközi agrárkapcsolatokban és a nemzetközi agrárkereskedelemben dolgozó szakemberek megismerjék a terület nemzetközi összefüggéseit, cél- és eszközrendszerét, valamint gyakorlati működését. Ebből a felismerésből született az Agrárminisztérium és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében megvalósuló agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzés, amelynek célja, hogy a magyar agrárdiplomáciát magasan kvalifikált, korszerű elméleti, módszertani és gyakorlati ismeretekkel felruházott szakemberek műveljék - ismerteti a szaktárca.
    A jelentkezési felhívás a MATE honlapján érhető el.(F:MTI)