Megjelent a Magyar Közlönyben az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 7/2026. (VII. 24.) AÉM rendelete, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a borágazatban végrehajtott innovációs beruházásokhoz nyújt támogatást. A KAP Stratégiai Terv keretében elérhető forrás célja, hogy elősegítse a hazai szőlő- és borágazat fenntarthatóságát, jövedelmezőségét, valamint a megváltozott fogyasztói igényekhez igazodó új termékek és technológiák piaci bevezetését.
2026. július 27., hétfő
2025. február 5., szerda
Öntözési pályázatok
A felhívások és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
2025. január 20., hétfő
Fenntarthatóság a mezőgazdaságban - AGRYA konferencia
VÍZ – TALAJ – IDŐJÁRÁS – PÉNZÜGYEK – DIGITALIZÁCIÓ – KOMMUNIKÁCIÓ – FENNTARTHATÓSÁG AZ AGRÁRIUMBAN
SZAKMAI KONFERENCIA – 2025. FEBRUÁR 19.
Az AGRYA a 2SF program részeként szakmai konferenciát szervez, amely a
fenntarthatóságot járja körbe különböző szempontokból, három panelben,
előadásokon és vitán keresztül bontva ki a fenntarthatóság széles
fogalomrendszerét.
Előadók és témák:
Vizet a tájba! Jó gyakorlatok a vízkészlet megőrzésében.
V. Németh Zsolt, államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
Fenntarthatóság a gazdák mindennapjaiban – a 2SF projekt személyes interjú tapasztalatai
Bálint Csaba, szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
Gazdák, termékek, fenntarthatóság: mit gondol a lakosság?
Pillók Péter, kutatóintézeti igazgató, Századvég
Fenntarthatóság a finanszírozásban
Szabó István, igazgató, OTP Bank
Hogyan alkalmazkodik a mezőgazdaság az éghajlatváltozáshoz
Vaszkó Csaba, szakértő, Green Policy Center
Carbon farmig
Óvári Csilla vezető szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
Technológiai trendek és újdonságok a mezőgazdaságban
Gulyás Tibor, vezérigazgató, Techtra
A Bayer Crop Science fenntarthatósági megoldásai
Hajdú Attila, digitalizációs szakértő, Bayer Crop Science
Panelbeszélgetés:
Parasztromantika vagy üzlet? Agrárkommunikációs kihívások a fenntarthatósághoz kapcsolódóan
Vendég:
Litkai Gergely, humorista, környezetvédelmi aktivista
Szabó Márton „Csoki”, erdőmérnök, műsorvezető, Jólvanezígy YouTube csatorna
Pém Bálint, biogazdálkodó, agrár szervezeti vezető, Szlovákia
Dedák Dalma, szakértő, WWF Magyarország
A rendezvény időponja: 2025. február 19., szerda
A rendezvény helyszíne: Horpács
A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.
Elektronikus jelentkezési lap: www.agrya.hu/horpacs
Jelentkezési határidő: 2025. január 31., péntek 12.00
A rendezvényhez kapcsolódóan a jelentkezés visszaigazolása után annak
megerősítésére 2.000,- Ft regisztrációs díjat kell fizetni. Egyebekben a
rendezvény ingyenes.
További információk a rendezvényről:
www.2sf.hu
callcenter@agrya.hu
0613200429
2024. november 3., vasárnap
Agtech SUMMIT Konferencia
A rendezvény honlapja, részletes program:
www.agtechsummit.info
2023. szeptember 15., péntek
Vetőmag előállítás
Magyarország a világ tíz legnagyobb vetőmag előállító országa között van - hangsúlyozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Bayer Hungaria Kft. nagyigmándi vetőmagüzemének új automata csomagoló gépsorának csütörtöki átadóján.
Feldman
Zsolt elmondta, hogy a magyar vetőmag ágazat tavaly 350 ezer tonnányi
vetőmagot állított elő, amely fele-fele arányban jutott el a hazai és a
külföldi piacokra.
Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt
években erősödött az a trend, miszerint az élelmiszer-ellátásban
önellátóvá kell válni, és az ehhez szükséges folyamatokat fel kell
gyorsítani. Hozzátette: a koronavírus-járvány miatt az ellátási láncok
megszakadtak, ami rámutatott, hogy az önellátásra való átállás
elengedhetetlen.
Feldman Zsolt kiemelte, hogy a vetőmag
előállítás erős, nagy tradíciókkal rendelkező ágazat Magyarország
mezőgazdaságában, márpedig a minőségi vetőmaghoz való hozzáférés
eldönti, hogyan tud teljesíteni az adott ország agráriuma.
Fábián
Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM)iparpolitikáért és
technológiáért felelős államtitkára úgy vélte, hogy a Bayer legújabb
magyarországi fejlesztése közös sikere a magyaroknak és a németeknek és
megmutatja azt is, hogy a cég elkötelezett a fejlődés és a hosszútávú
magyarországi jelenlét mellett.
Mint mondta, az elmúlt időszak
megmutatta, hogy a technológiai fejlődés, a digitalizáció kiemelten
fontossá vált, ez a beruházás pedig éppen ezeken a területeken valósult
meg, s ezzel tökéletesen illeszkedik a magyar iparstratégiába.
Czunyiné
Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna
komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa kiemelte: a térségben
jelenlévő tudás biztos alapot ad ahhoz, hogy nehéz időkben is jól
teljesítsen a helyi gazdaság, Komárom-Esztergom vármegye a tudás révén
képes lehet megteremteni a hátteret az újabb fellendüléshez.
Győrffy
Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke közölte, hogy
Magyarország a vetőmag szaporító területet tekintve az európai rangsor
hetedik helyén áll 110-130 ezer hektárral, miközben a vetőmag
kereskedelmet éves szinten mintegy 180-200 milliárd forintos forgalom
jellemzi. Az értékesítés háromnegyedét a kukorica, a napraforgó és az
őszi káposztarepce forgalma adja - fűzte hozzá.
Kárpát Krisztina,
a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elmúlt öt
évben 8,2 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg Magyarországon,
ebből csak tavaly 1,9 millió eurót k+f+i célokra fordítottak, aminek
középpontjában a fenntartható gazdálkodás volt. A most átadott, teljesen
automata vetőmag-csomagoló gépsorra 750 millió forintot fordított a
Bayer - közölte.
Jelezte, hogy vetőmagjaik 30 százaléka a magyar, 70 százaléka a közép- és kelet-európai piacokra kerül.
A
nyilvános cégadatok szerint a több mint 400 főt foglalkoztató Bayer
Hungária Kft. a 2022-es üzleti évben 94,8 milliárd forintos árbevétel
mellett 4,8 milliárdos nyereséget ért el.(F:MTI)
2023. május 4., csütörtök
Mezőgazdaság szerepe
A magyar agrárium alapjai stabilak, az elmúlt 13 év intézkedései nyilvánvalóvá tették, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Hódmezővásárhelyen.
Farkas
Sándor a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján
elmondta, az elmúlt évek kihívásai hozzájárultak ahhoz a stratégiai
gondolathoz, miszerint a kormánynak még határozottabban kell folytatni a
megkezdett agrárpolitikát.
Az államtitkár ismertette: A
legfontosabb hosszútávú célok között szerepel egy jövedelmező, 21.
századi technológiákra épülő mezőgazdasági termelés kialakítása, továbbá
ezen alapuló, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeripar
megteremtése.
Ezekhez a célokhoz a magyar közös agrárpolitika
(KAP) stratégiai tervének elfogadásával több mint 5300 milliárd forint
forrás áll rendelkezésre 2027-ig. Ezzel lehetőség adódik a mezőgazdasági
termelőképességet másfélszeresére növelni és a technológiákat
fejleszteni - hangsúlyozta az államtitkár.
Farkas Sándor felhívta
a figyelmet arra, hogy a célok eléréséhez az Agrárminisztérium négy
pillér mentén szervezi meg a következő időszak teendőit. A gazdasági
fejlődés pillére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági
fenttarthatóságát érintő területeket foglalja magába, amelynek fő célja a
versenyképesség növelése. A minőségi élelmiszer pillér az
élelmiszer-önellátás biztonságának egészségesebb és fenttarthatóbb
fogyasztását szavatolja. A zöld jövő pillér célja a klímaváltozáshoz
alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás kialakítása. A megújuló
vidék pillér pedig két irányt jelöl ki: a vidéki települések
fejlesztését és a generációs megújulást a gazdálkodásban.
Az
államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány 2021-től kezdődően az
európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti
kiegészítő forrást biztosít. Az elmúlt két évben az állattartók
versenyképességét összesen 2500 támogatott projekt és csaknem 430
milliárd forint megítélt támogatás szolgálta - részletezte.
A
vidékfejlesztési célokra idén "soha nem látott mértékű költségvetési
fedezet áll rendelkezésre", csaknem 750 milliárd forint - hangsúlyozta a
politikus.
Farkas Sándor az Alföldi Állattenyésztési és
Mezőgazda Napokról elmondta, a kiállítás a magyar mezőgazdaság
legnagyobb szakmai találkozójává vált az elmúlt 30 évben.
Antal
Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója beszédében
ismertette: húsznál is több országból, több mint ötszáz kiállító
érkezett Hódmezővásárhelyre.
Az idei kiállítás újdonsága a
Hód-Mezőgazda Zrt. és konzorciumi partnereinek tanösvény programja,
melyen regisztrációt követően elismert és gyakorlott szakemberek
mutatják be a gazdálkodóknak a takarmánynövény-termesztéshez és a
minőségi takarmány-előállításhoz kapcsolódó újdonságokat.(F:MTI)
2022. december 4., vasárnap
Grand Tokaj
Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja legjelentősebb bortermelője.
Rábai
László, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, december végére
a bevétel elérheti, meg is haladhatja a 3 milliárd forintot a tavalyi
2,68 milliárd forint után, mivel a tokaji aszú és a szamorodni iránt az
év utolsó hónapjában mindig magas a kereslet. Az élelmiszerdrágulás
borpiaci hatását még nem lehet pontosan megbecsülni, de október végéig
az értékesítés az üzleti tervnél jobban alakult - tette hozzá. Az
emelkedő forgalomnak köszönhetően folytatódhat a veszteség mérséklése, a
vezérigazgató jövőre EBITDA-szinten (kamatok, adózás és értékcsökkenési
leírás előtti eredmény), 3 év múlva pedig már az adózott eredményben is
nyereséget vár.
Az idei terméssel elégedett, bár hozzátette,
hogy a rendkívüli aszályt a szőlő is megsínylette, ezt követően pedig a
tartós szeptemberi eső okozott gondot a térségben. Az idei évjárat ezért
valószínűleg nem az évtized legkiválóbbja, de jó minőségű.
Rábai
László úgy vélte, hogy az éghajlatváltozás hatásait egyelőre nem lehet
pontosan felmérni, ezért egyelőre nem terveznek öntözési rendszert
kiépíteni, bár megjegyezte, hogy a kérdés nem alap nélküli. A Grand
Tokaj számára ugyanakkor fontosabbnak tartja az energiahatékonyság
növelését és a logisztika fejlesztését.
Hozzátette, hogy a
feldolgozó és palackozó technológia korszerű, csupán kiegészítő
fejlesztésekre van szükség, és ha emellé sikerülne az évi 4,5 millió
palackos kibocsátást 6,5-7 millióra növelni, akkor a társaság
hatékonyabban működhetne, jobban ki tudná használni a kapacitásait,
magasabb volumen mellett a termelés fix költségei kisebb terhet
jelentenének.
A Grand Tokajnak tehát új értékesítési csatornákat,
új piaci lehetőségeket is találnia kell - mondta a vezérigazgató,
hangsúlyozva, hogy a vásárlói kör bővítése nem könnyű, hiszen az édes
borok forgalma világszerte csökken vagy éppen stagnál. Ezért is lendült
fel az utóbbi években a szárazbor- és a pezsgőtermelés ezen a vidéken
is, de szerinte a hagyományos helyi boroknak mindig lesznek fogyasztói,
"csak el kell érni őket". A megoldást a borvidékszintű marketingben
látja a vezérigazgató, ami Tokaj-Hegyaljának azért is kedvez, mert ez a
legismertebb magyar borrégió külföldön.
Ebben a térségben a
Grand Tokaj a legfontosabb bortermelő, idén csaknem 650 hektárról
vásárolt szőlőt, és majdnem ennyi termelővel szerződött. Többségük 1
hektárnál kisebb területen, kiegészítő tevékenységként foglalkozik
szőlővel, de csaknem két tucat jelentős termelővel is együttműködik.
Közülük többen 20 hektárnál is nagyobb területtel rendelkeznek - közölte
Rábai László, aki szerint a cégnek még markánsabb szerepet kell
betöltenie, mert Tokaj-Hegyalján egyedüliként képes nagy mennyiségre
szóló megrendeléseket teljesíteni.
A céges honlap bemutatója
szerint a Grand Tokaj a térség bortermelésének több mint harmadát
állítja elő. Csaknem 70 hektár saját szőlőterületet is művelnek, ezek
közül 35 hektárral a tarcali a legnagyobb, a többi Erdőbényén, Mádon és
Tolcsván található. A társaság a Tokaj Kereskedőházból jött létre
2013-ban, miután az akkor még állami hátterű társaság a megújulás
mellett kötelezte el magát. Tulajdonjogát a kormány a Tokaj-Hegyalja
Egyetemre ruházta át, így a Grand Tokajt tavaly augusztus óta az
intézményt fenntartó alapítvány birtokolja, és a társaság célkitűzései
között az eredményes működés elérése mellett a szőlész-borász képzésben
történő aktív részvétel is fontos.
Beszámolójuk szerint a
2020-ban 2,66 milliárd forint, 2021-ben 2,68 milliárd forint bevétellel
zártak. A külföldi értékesítés aránya mindkét évben 50 százalék körül
alakult, tavaly megközelítette, tavalyelőtt kissé meg is haladta az 1,4
milliárd forintot.(F:MTI)
2022. november 22., kedd
Borászati technológia kérelem
2022. november 7., hétfő
Energiaigény...
2022. október 19., szerda
Borpromóciós program
A
közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt
évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok
munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza
és világszerte. Közel 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a
hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd
forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait -
jelezte.
Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében
nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb
ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
A
miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját
ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával
együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg
a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat - írták.
A
közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a
korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban
az idei aszály.
Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező
csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál
kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő
országokban.
A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter
bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb
termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a
rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló
vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar
borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a
több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással
az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló
minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók
asztalára - áll a közleményben.
Úgy folytatták, hogy ugyanakkor a
háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek
drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a
felvásárló üzemek termelési költségeit.
A helyzetet tovább
súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan
növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését
tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek - írták.
Annak
érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet
kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani
jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
A mintegy 2,6 milliárd
forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a
hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a
külföldi piacokon.
"Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász
történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat béke időszakában és
intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni és
folytatni minőségi megújulását" - fogalmaztak. A közlemény szerint
mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar szőlőtermelők és
borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a
szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai
uniós szinten egyaránt. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály
ellenére kiemelkedően jó borminőség várható - olvasható a közleményben.(F:MTI)
2022. október 8., szombat
Mezőgazdasági géppiac
Magyarország kormánya elkötelezett abban, hogy a hazai agráriumot a 21. századi technológiai és fenntarthatósági kihívásokhoz igazítsa - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a CLIMMAR kongresszuson Budapesten a tárca pénteki közleménye szerint.
Feldman
Zsolt az Európai Mezőgép Forgalmazók Szövetségének eseményén
kijelentette, hogy a szervező MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz- és
Gépforgalmazók Országos Szövetsége) és a kormány között szoros szakmai
partnerség működik, mert az európai és a hazai agrárium akkor tud
erősebbé válni, ha a kormányzat, a gazdálkodók és a mezőgazdaság
ipari-szolgáltatási háttere képes közösen gondolkodni és együttműködni.
A
MEGFOSZ Magyarországon az edukáció kérdéskörében is példamutató
tevékenységet folytat, a fiatalok számára a 'Legyél Te is agrárgépész!'
programon keresztül népszerűsíti az agrárgépész szakmát és növeli a nem
egyszerű munkaerő-piaci körülmények között a hivatás presztízsét -
hangsúlyozta az államtitkár.
Feldman Zsolt hozzátette, hogy az
agrárium eredményességéhez szakmai oldalról nagy szükség van a
mezőgazdasághoz kapcsolódó gépi szolgáltatások, illetve gépforgalmazás
magas színvonalára is.
Az agrártárca a 2023-ban induló új
agrártámogatási ciklusban is erős hangsúlyt fektet a technológiai
megújulásra és a digitalizációra, folytatva a 2021-ben indult
nagyszabású mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programot,
amelynek köszönhetőn az elmúlt években a hazai mezőgazdasági géppiac
folyamatos és dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az európai és a hazai
agráriumot érintő minden nehézség ellenére 2021-ben 800 millió euró
értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a
magyarországi gazdálkodók. Ez a trend idén sem csökkent, 2022 első
felében 400 millió eurót meghaladó értékesítés volt tapasztalható.
Az
államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a precíziós
gazdálkodás átállásának ösztönzése érdekében elindított program
környezeti és gazdasági szempontból is komoly mérföldkő a hazai agrárium
életében. Kiemelte: a versenyképesség fenntartása, az élelmezés
biztonsága és a környezeti fenntarthatóság érdekében a digitalizáció, a
megfelelő gépesítés, a legkorszerűbb erő- és munkagépek, illetve a
precíziós gazdálkodásra alkalmas eszközök használata alapkövetelménynek
tekinthető.
Feldman Zsolt rendkívüli fontosságúnak nevezte az
európai élelmiszer-ellátási biztonságot és élelmiszer-szuverenitás
kérdéskörét. A cél az, hogy az európai gazdaságot sújtó energiaválság és
az elmúlt időszakban megszakadt ellátási, értékesítési láncok, valamint
az ebből fakadó bizonytalanság mihamarabb eloszoljon a mezőgazdasági
termelők számára is - hangsúlyozta a közlemény szerint.(F:MTI)
2022. augusztus 11., csütörtök
Őszi munkák...
Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni - jelentette ki Feldman Zsolt a Szentlőrinci Mezőgépnapok ünnepélyes megnyitóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.
A
szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára
üdvözlendőnek nevezte a gyakorlati gépbemutatóval is csábító Baranya
megyei szakmai kiállítást: megfogalmazása szerint az eredményes
gazdálkodáshoz a mai viszonyok között már elengedhetetlen a modern
technológiák alkalmazása. Ezek megismeréséhez és kipróbálásához pedig a
szentlőrinci szakmai napok kétnapos eseménye is hozzájárul.
Az
agrárvállalkozások technológiai megújulását elősegítendő, az
Agrárminisztérium tavaly indította el a Megújuló vidék, megújuló
agrárium programot. A háromszorosára emelt vidékfejlesztési forrásokból
meghirdetett mezőgazdasági beruházási pályázatok közül a precíziós
gazdálkodásra történő átállást segítő támogatást igénylők 95 százaléka,
azaz 2750 gazdálkodó már kapott támogató döntést, a kertészeti
tevékenységhez kapcsolódó géptámogatás esetében pedig 2500 nyertes
pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. Emellett 2000 kisebb állattartó
gazdaság ruházhat be gépekbe, technológiába kormányzati segítséggel.
Feldman
Zsolt kulcskérdésnek nevezte a fejlesztések megvalósítását, amelyek
hozzásegítenék a mezőgazdasági vállalkozókat a gazdaságosabb és
versenyképesebb termeléshez. Az egyre növekvő inputárak, az orosz-ukrán
háború okozta energiaár-emelkedés és a történelmi léptékű aszály
rendkívüli helyzet elé állította a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezért
lenne fontos ebből a szempontból is a mihamarabbi béke az agrárium
szereplői számára is - hangsúlyozták a közleményben.
A
mezőgépnapok megnyitóját követően az államtitkár szakmai előadáson
beszélt a következő öt évet meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) főbb
jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyek nyomán kell a jövőben
gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének
kereteit. Feldman Zsolt elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP
Stratégiai Tervet minél hamarabb, minél többen megismerjék azért, hogy
időben felkészülhessenek a változásokra. Az Agrárminisztérium ezért
folyamatosan közzéteszi a következő gazdálkodási év elképzeléséhez
szükséges tervezett szabályokat.(F:MTI)
2022. május 8., vasárnap
Beltéri növénytermesztés
Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiákkal képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit - mondta az ezzel egy belvárosi helyiségben foglalkozó startup alapító-társtulajdonosa az MTI-nek.
Szűcs Endre, a
bedrock.farm Kft. alapító társtulajdonosa elmondta: a termelést 2020
közepén kezdték meg a fővárosban, most a nagyjából 175 négyzetméter
alapterületű, Lónyay utcai pincegazdaságukban dolgoznak.
Hidropónián
és aeropónián alapuló technológiával, speciális lámpákkal,
szivattyúkkal és légkondicionáló berendezésekkel alakítják ki a leveles
zöldeknek, a mikrozöldségeknek és a fűszernövényeknek megfelelő
környezetet többszintes polcrendszereken - tette hozzá.
A
kiválóan magas minőséget az év minden napján tudják biztosítani. Így a
helyiség egy négyzetméternyi alapterületén 7 négyzetméternyi termesztési
felületet tudnak kialakítani. Kínálatunkban harmincféle növény kapható
állandóan, köztük retek, kapor, bazsalikom, koriander, cukorborsó és
zsázsa is, de vevői igény szerint bármikor bővítenek - tudatta.
Tavaly
21,5 ezer adagot értékesítettek 126 különböző fajta növényből 57
partnerük számára, az idén partnereik száma már hetvenre nőtt. Tavaly
november óta megduplázták termesztési kapacitásukat, de így is
másfélszer több megrendelésük van, mint amennyit ki tudnak szolgálni.
Elsősorban éttermekkel dolgoznak, de online és kiskereskedelmi
üzletekben is kaphatók a terményeik - tette hozzá.
A terveikről
elmondta: azon dolgoznak, hogy bővítsék a termelést, és kialakítsák a
helyben termesztés franchise-hálózatát a technológia értékesítésével.
Eddig személyes megtakarításaik mellett hazai befektetők csatlakoztak
fejlesztésükhöz, külföldi piacralépésük megalapozásához újabb
befektetési kört várnak.
A beltéri farmok esetében meghatározó a
fény szerepe: a led-technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés
forradalmát hozta, mivel lehetővé vált a növénytermesztéshez szükséges,
a napéhoz hasonló fény energiahatékony előállítása. Fenntarthatósági
szempontból előnyös, hogy a beltéri termesztés vízigénye kisebb a
kültérinél, és termőföldet sem igényel. A kártevők és szennyeződések nem
jutnak be a zárt rendszerbe, így a növényvédőszerek használata is
kizárható - magyarázta a szakember.
Szavai szerint a modern
üvegház inkább ipar 4.0-s egységnek számít, nem mezőgazdaságinak,
szenzorok, drónok, szoftverek és a mesterséges intelligencia világa.(F:MTI)
2022. április 28., csütörtök
Az állattartás jövője
Az
agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a
mintegy 1 milliárd 300 millió forint értékű beruházás átadásán jelezte:
a Nagisz Csoport példaértékűen gyors beruházásához mintegy 650 millió
forint támogatást nyert el vidékfejlesztési forrásból. A cégcsoport
tavaly június végén adta be pályázatát az állattartó telep
fejlesztésére, amelynek decemberi pozitív elbírálása után négy hónappal
már az üzem átadójára is sor kerülhetett.
A közleményben
kiemelték, a baromfiszektor nehézségekből történő kilábalásához és az
európai versenytársakkal történő lépéstartáshoz a Megújuló vidék,
megújuló agrárium program komoly segítséget jelent, hiszen abban az
állattartás fontos és hangsúlyos elemként szerepel. 2021-ben 423
milliárd forintnyi döntés született állattartó telepek felújításához és
létrehozásához kapcsolódóan, ezen belül 143 milliárd forint a
baromfiágazat által eredményesen pályázott összeg. Ez is mutatja, hogy
az ágazatban jelentős a fejlesztési igény, a kormány pedig elkötelezett
abban, hogy a beruházási elképzeléseket és azok megvalósulását a
megnehezedett beruházási környezetben is támogassa - fejtette ki Feldman
Zsolt a tárca közleménye szerint.
Az értékteremtő gazdasági
beruházások 2023-tól is folytatódnak, a pályázatok gyors elbírálásával
pedig komoly segítséget kapnak a folyamatosan dráguló költségekkel
kivitelezhető fejlesztéseket megvalósító gazdálkodók. Az állattartás, az
élelmiszertermelés-és feldolgozás támogatása, a vidékfejlesztési
források felhasználása új lehetőségeket teremt a vidéki térségek termelő
infrastruktúrájának fejlesztésére, új munkahelyek létesítésére -
közölte az AM.
Az OTP Csoport tagja, a Nagisz Zrt. és jogelődje
már 50 éve foglalkozik pulykatenyésztéssel. Évi 13,5 millió
tenyésztojást állítanak elő, ebből 4 millió tojás keltetésre használnak,
a többit bel- és külföldön értékesítik. Az új beruházással cél az évi
15 millió tenyésztojás előállítása, amivel a világ hetedik legnagyobb
pulyka tenyésztojás előállítójává válik a cég. Ehhez biztosít teret az
új telephely, amely összesen 3600 négyzetméteren mintegy 3000 pulyka
előnevelésére alkalmas. Az állományt teljesen automatizált, korszerű
etető, itató, szellőztető, fűtő, hűtőrendszerrel állátot istállóban
tartják, amely az állatjóléti és környezetvédelmi normatíváknak
maradéktalanul megfelel - közölte az AM. (F:MTI)
2022. március 18., péntek
TERRASYST talajművelő gép
A
TERRASYST talajművelő gép bemutatása alkalmából rendezett szakmai
tanácskozáson Feldman Zsolt a manapság szinte minden területen elvárt
újítással kapcsolatban úgy fogalmazott: az innováció gyakran szó
szerint, annak legnemesebb értelmében földhözragadt megoldásokat jelent.
"Mi jó gyakorlatokat, sokak által használható jó megoldásokat keresünk
és támogatunk" - mondta a tárca közlemény szerint az államtitkár.
Az
agrárinnováció jelenti egyrészről mindazt, amiről mostanában oly sokat
beszélnek: a digitális technológiát, vagy a precíziós gazdálkodást,
másrészt létezik egy másik ága: a józan paraszti ész és a technológia
ötvözete, mint amilyen a most bemutatott talajművelő eszköz is.
Feltalálója elmondása szerint egyszerre négy technológiai műveletet is
kivált, így gazdaságossági, ráfordítási szempontból sem elhanyagolható
újítást takar - mondta Feldman Zsolt.
Közölték, az államtitkár
előadásában kitért az Európai Innovációs Partnerségen belül, 13 milliárd
forint keretből támogatott több mint 70 projektre, amelynek egyik
támogatott újítását ez alkalommal mutatta be annak feltalálója, a
mérnök-biológus Enying Tibor.
A közlemény szerint Feldman Zsolt
örömmel jelezte, hogy a támogatott elképzelések majdnem fele a talajjal
összefüggő innovatív megoldásokkal foglalkozik. A tavaly december végére
elkészült és az uniónak benyújtott KAP Stratégiai Terv sok olyan új
elemet tartalmaz, amely az innovációt szolgálja - fogalmazott az
államtitkár. A Vidékfejlesztési Program e célra fordítható keretét a
szaktárca szeretné megduplázni, így a képzésre, tudásátadásra,
tájékoztatásra a korábbiaknál több forrás jutna, ezzel is segítve a
gazdálkodókat, hogy az új, például zöld elvárásoknak, a gazdaságosabb
termelés igényének minél könnyebben meg tudjanak felelni - tette hozzá a
közleményben Feldman Zsolt.
A TERRASYST talajművelő gép
prototípusát feltalálója, Enying Tibor mutatta be. A mérnökember az
eszköz kitalálása során a talajerrózió megakadályozására, a
környezetvédelemre és a költséghatékonyabb termelés igényére igyekezett
megoldást találni. A gép egy menetben, 40 centiméter mélyen megszünteti a
talaj tömörödöttségét, lazítja azt. A szükséges mélységben műtrágyát
juttat a talajba, emellett mechanikus gyomirtást végez, az esővíz
könnyen behatol a felszín alá. Mindeközben a talaj rétegrendje nem
változik. A gazdálkodók szempontjából jelentős továbbá, hogy a
talaj-előkészítés egy menetben elvégezhető, ezáltal jelentős üzemanyag
megtakarítás érhető el - olvasható az AM közleményében.(F:MTI)
2022. március 9., szerda
Növényvédelmi drónpilóta képzés
Az engedélyezett felnőttképzési intézmények mostantól jelentkezhetnek a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.
A
közlemény szerint már Magyarországon is lehetővé válik a növényvédő
szerek drónokkal történő kijuttatása a légi permetezésre vonatkozó
jogszabály módosításával, amely egyúttal összefoglalja a tevékenység
elvégzéséhez szükséges képzettségi, adminisztrációs és műszaki
előírásokat.
Hozzátették, a képzések elindításával és a
szakképzett növényvédelmi drónpilóták kinevelésével remélhetőleg mielőbb
a magyar gazdák rendelkezésére állhat ez az új, pontosabb és célzottabb
környezetkímélő légi permetezési technológia.
A hivatal a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az nti@nebih.gov.hu
címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Növény-, Talaj- és
Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 1537 Budapest Postafiók 407.) is. A
kijelölés folyamatosan történik, annak feltételeiről és a
programkövetelményről a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.(F:MTI)
2022. március 8., kedd
Cél a precíziós gazdálkodás
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen megtartott konferencián az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elengedhetetlennek nevezte, hogy a kisebb és közepes gazdálkodók is fejlesszék technológiájukat. Az információk gyűjtése, feldolgozása, a technológiai műveletek automatizálása és robotizálása a környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett hozzájárul a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez, a termelés biztonságosabbá tételéhez. Az energiaárak folyamatos emelkedése – a gazdálkodáshoz szükséges inputanyagok árának növekedésével jár, ez is arra ösztönöz minél több gazdálkodót, hogy alkalmazza a költségeket csökkentő technológiai újdonságokat – mondta Feldman Zsolt.
Az államtitkár örvendetes fejlődést tapasztal azon technológiák elterjedésében, amelyek a precíziós gazdálkodás hátterét adják. Ezek nagy választéka elérhető már szélesebb körben is. Az agrárpolitika célja, hogy megteremtse azt a környezetet, amelyben a precíziós gazdálkodás során keletkezett adatokat mind a gazdák, mind pedig az állam a lehető leghatékonyabb módon képes hasznosítani. A gazdák digitális átállásának elősegítése érdekében hirdette meg az agrártárca tavaly a precíziós gazdálkodást támogató felhívást, 100 milliárd forint keretösszegben, amelynek kiemelt célja volt, hogy a korszerű gépek, eszközök és szolgáltatások révén a mezőgazdasági vállalatok és gazdaságok hatékonyabban, jövedelmezőbben termelhetnek a környezet megóvását mellett.
Feldman Zsolt ismertette: a felhívásra összesen 212 milliárd forint támogatási igény érkezett, 2905 pályázatból már 1131 termelő megkapta - 96 milliárd forint értékben - a támogatói döntést. A magyar
gazdák nyitottak a precíziós technológiák iránt, 8 052 db gép
beszerzésére nyújtottak be igényt, közülük 3 360 db gép beszerzését
támogatja a szaktárca – mondta az államtitkár.(F:AM sajtóiroda)
2022. február 11., péntek
Élelmiszeripari technológiai pályázatok
Nyolcmilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak az élelmiszeripari ágazat technológiai beszállítói, a támogatási kérelmek március 11-31. között adhatók be - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
György
László elmondta: a vissza nem térítendő támogatás minimum 20 millió,
maximum 3 milliárd forint, a támogatás mértéke a fejlesztés 35-50
százaléka lehet, a pályázat az ország teljes területén tud forrást
nyújtani.
Az Élelmiszeripari technológiai beszállító-fejlesztési
program keretében az élelmiszeripar szereplőinek egyebek mellett
precíziós eszközöket, gépeket, automatizált gyártósorokat, klímabarát és
költséghatékony öntözési, gyomirtási megoldásokat, technológiákat
szállító vállalkozások juthatnak támogatáshoz - ismertette az
államtitkár.
Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta:
Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezik, hogy az
élelmiszertermelés szempontjából önellátóvá, vagy inkább
élelmiszer-exportáló országgá váljon. A magyar mezőgazdaság mintegy 20
millió ember ellátására képes, ugyanakkor a jelenlegi technológiai
színvonal mellett nem lehet a jövő kihívásainak megfelelni -
fogalmazott.
György László rámutatott, hogy a Föld népessége
folyamatosan nő, és ezzel együtt az energia, a víz, valamint az
élelmiszerek iránti igény is. Előrejelzések szerint 2030-ra 50
százalékkal több energiára, 40 százalékkal több vízre és 35 százalékkal
több élelmiszerre lesz szükség. Mint mondta, eközben az élelmiszerárak
folyamatos emelkedésére lehet számítani.
A technológia ugyanakkor
robbanásszerűen fejlődik, és a kormány célja az, hogy a magyar
vállalkozások az élvonalbeli technológiákat az elsők között tudják
használni, így a hazai agrárium és az élelmiszeripar szereplői az
évtized nyerteseivé váljanak - fejtette ki.
Az államtitkár
jelezte, hogy Magyarország a régióban elsőként indít fejlesztési
programot az agráriumot és az élelmiszeripart kiszolgáló technológiai
beszállítók számára.
Kitért arra is, hogy a magyar vállalkozások
hatékonyan használják fel a támogatásokat, ezt mutatja szerinte, hogy
2010-2019 között a magyar vállalkozások termelékenysége 3,5-ször
gyorsabban nőtt, mint az uniós átlag.
Az Élelmiszeripari
technológiai beszállító-fejlesztési program összegzi a három kulcsszót,
amelyek mentén a magyar gazdaság jövőjét tervezi a kormány; egyszerre
magyar, high-tech és zöld - hangsúlyozta György László.
Nagy
István agrárminiszter kiemelte: az elmúlt egy évben kihelyezett
forrásokon túl további 1400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás
juttatását tervezik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára, ami
mintegy 2800 milliárd forint értékű beruházást jelent majd az ágazatban.
Az
Agrárminisztérium kiemelt területnek tekinti a mezőgazdaság
modernizációját, a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazásának
támogatását, illetve a precíziós gazdálkodásra történő áttérés
ösztönzését - mondta a miniszter.
Rámutatott, hogy az agrárium
fejlesztésére tervezett jelentős források nagy keresletet generálnak
majd a technológiai beszállítóknál, ezért rendkívül fontos a hazai
gyártó cégek termelékenységének és kapacitásainak fejlesztése, mert ezen
a területen is önellátóvá kell válnia a magyar gazdaságnak.
A
miniszter különösen fontosnak nevezte, hogy a pályázat lehetővé teszi a
mezőgazdaság számára kulcskérdésnek minősülő szerves trágya
feldolgozásának támogatását is. Mint mondta, a szerves trágyák kedvező
hatása régóta ismert, ugyanakkor az intenzív gazdálkodás viszonyai
között a szervestrágyázás szerepe jelentősen csökkent.
A tárca
kitüntetett figyelmet fordít a műtrágya minél nagyobb kiváltására,
valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdaságban keletkező szerves trágya
környezettudatos feldolgozására és továbbhasznosítására - fejtette ki
Nagy István, hozzátéve, hogy a műtrágya-ellátás nehézségeire és
veszélyeire is választ kell adni. (F:mti)
2022. január 30., vasárnap
Borászati pályázat
Gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhetnek támogatást a borászok, melynek összege egy kérelmező esetében akár a 100 millió forintot is elérheti. A felület már január közepe óta nyitva, még február 15-ig adható be a kérelem.
Lásd:
- Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020 (X. 27.) AM rendelet.
- A támogatás benyújtásának feltételeit és a benyújtandó mellékleteket a 7/2022. (I. 12.) Kincstári közlemény tartalmazza.
2022. január 21., péntek
Élelmiszeripar fejlesztése
Az élelmiszeripar a leginnovatívabb iparágak közé tartozik, az ágazat szereplői egyre több célzott forrást igényelhetnek a technológiai fejlesztéseikre és az újításokra - mondta az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Széchenyi István Egyetemen, Mosonmagyaróváron pénteken.
Erdős Norbert szerint az utóbbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy nagy szükség van a jó minőségű hazai élelmiszerekre, és ebben fontos szerepük van a hazai alapanyag-termelőknek, az élelmiszer-előállítóknak, a kistermelőknek és a nagy élelmiszeripari vállalkozásoknak - írták.
Az
államtitkár kiemelte, a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy
segítse az innovatív megoldásokat kereső hazai vállalkozásokat, számukra
a hazai támogatásokon kívül jelentős nemzetközi pályázati forrás is
rendelkezésre áll - tették hozzá.
Az államtitkár látogatása
során arról is beszélt, hogy a Széchenyi István Egyetem magas biológiai
értéket képviselő növények és növényi hatóanyagok kutatására,
termesztésére és feldolgozására hozna létre innovatív kutatóüvegházat és
feldolgozó épületet. Az általuk tervezett projekt nem csak a jövő
kihívásaira adhat választ, de jól példázza azt is, hogy az egyetem
nemzetközi színvonalú oktatási-kutatási tevékenysége mellett egyre
inkább gazdasági tevékenységével is szolgálni kívánja a régiót -
jelentette ki a közlemény szerint.
A Széchenyi István Egyetem
innovatív kutatóüvegházában és feldolgozó épületében egyrészt kutatás
zajlana a termésmennyiség és a szén-dioxid-megkötő képesség növelése
érdekében, másrészt a növények gyógyászati és
étrendkiegészítő-fejlesztése, feldolgozása is megvalósulna. A tervek
szerint az új komplexum - a források rendelkezésére állása esetén -
2023-ig épülne meg a legmodernebb, innovatív megoldásokkal
Mosonmagyaróváron. A beruházás révén új munkahelyeket létesítenének -
áll a közleményben.(F:mti)













