Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: technológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: technológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. július 27., hétfő

Borászati innováció...

 Megjelent a Magyar Közlönyben az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 7/2026. (VII. 24.) AÉM rendelete, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a borágazatban végrehajtott innovációs beruházásokhoz nyújt támogatást. A KAP Stratégiai Terv keretében elérhető forrás célja, hogy elősegítse a hazai szőlő- és borágazat fenntarthatóságát, jövedelmezőségét, valamint a megváltozott fogyasztói igényekhez igazodó új termékek és technológiák piaci bevezetését.

2025. február 5., szerda

Öntözési pályázatok

Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely hamarosan megnyitja a két, mezőgazdasági üzemen belüli öntözésfejlesztési célt szolgáló beruházások megvalósítására meghirdetett felhívását. A támogatási kérelmek benyújtására a kisebb léptékű fejlesztések esetében 2025. február 4-től, a komplex beruházásokra pedig 2025. március 4-től lesz lehetőség. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint, míg a nagyobb, komplex fejlesztések megvalósítását célzó kiírásban legkevesebb 200 millió, legfeljebb 5 milliárd forint igényelhető.
A felhívások támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását. A fenntartható vízgazdálkodás biztosítása érdekében a kiválasztásnál előnyben részesülnek azok a termelők, akik különféle vízmegtartó gazdálkodási módszereket alkalmaznak a termőtalaj vízmegtartó képességének javításáért.

A felhívások és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.

2025. január 20., hétfő

Fenntarthatóság a mezőgazdaságban - AGRYA konferencia

VÍZ – TALAJ – IDŐJÁRÁS – PÉNZÜGYEK – DIGITALIZÁCIÓ – KOMMUNIKÁCIÓ – FENNTARTHATÓSÁG AZ AGRÁRIUMBAN

SZAKMAI KONFERENCIA – 2025. FEBRUÁR 19. 


 

Az AGRYA a 2SF program részeként szakmai konferenciát szervez, amely a fenntarthatóságot járja körbe különböző szempontokból, három panelben, előadásokon és vitán keresztül bontva ki a fenntarthatóság széles fogalomrendszerét.

Előadók és témák:

Vizet a tájba! Jó gyakorlatok a vízkészlet megőrzésében.
V. Németh Zsolt, államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
 
Fenntarthatóság a gazdák mindennapjaiban – a 2SF projekt személyes interjú tapasztalatai
Bálint Csaba, szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
 
Gazdák, termékek, fenntarthatóság: mit gondol a lakosság?
Pillók Péter, kutatóintézeti igazgató, Századvég
 
Fenntarthatóság a finanszírozásban
Szabó István, igazgató, OTP Bank
 
Hogyan alkalmazkodik a mezőgazdaság az éghajlatváltozáshoz
Vaszkó Csaba, szakértő, Green Policy Center
 
Carbon farmig
Óvári Csilla vezető szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
 
Technológiai trendek és újdonságok a mezőgazdaságban
Gulyás Tibor, vezérigazgató, Techtra
 
A Bayer Crop Science fenntarthatósági megoldásai
Hajdú Attila, digitalizációs szakértő, Bayer Crop Science
 
Panelbeszélgetés:

Parasztromantika vagy üzlet? Agrárkommunikációs kihívások a fenntarthatósághoz kapcsolódóan
 
Vendég:
Litkai Gergely, humorista, környezetvédelmi aktivista
Szabó Márton „Csoki”, erdőmérnök, műsorvezető, Jólvanezígy YouTube csatorna
Pém Bálint, biogazdálkodó, agrár szervezeti vezető, Szlovákia
Dedák Dalma, szakértő, WWF Magyarország

A rendezvény időponja: 2025. február 19., szerda 
A rendezvény helyszíne: Horpács

​A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Elektronikus jelentkezési lap: www.agrya.hu/horpacs
Jelentkezési határidő: 2025. január 31., péntek 12.00
 
A rendezvényhez kapcsolódóan a jelentkezés visszaigazolása után annak megerősítésére 2.000,- Ft regisztrációs díjat kell fizetni. Egyebekben a rendezvény ingyenes.

További információk a rendezvényről:
www.2sf.hu
callcenter@agrya.hu
0613200429


2024. november 3., vasárnap

Agtech SUMMIT Konferencia

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Agtech SUMMIT – Konferencia a jövő agráriumáról címmel tart rendezvényt. A kifejezetten agrárdigitalizációval foglalkozó rendezvényen elismert szakemberek, a legfontosabb magyar agrártechnológiai startupok és legmeghatározóbb piaci szereplők tartanak előadásokat, valamint gyakorlati bemutatókat. Időpont 2024. november 21.

A rendezvény honlapja, részletes program:
www.agtechsummit.info

2023. szeptember 15., péntek

Vetőmag előállítás

Magyarország a világ tíz legnagyobb vetőmag előállító országa között van - hangsúlyozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Bayer Hungaria Kft. nagyigmándi vetőmagüzemének új automata csomagoló gépsorának csütörtöki átadóján.

    Feldman Zsolt elmondta, hogy a magyar vetőmag ágazat tavaly 350 ezer tonnányi vetőmagot állított elő, amely fele-fele arányban jutott el a hazai és a külföldi piacokra.
    Az államtitkár rámutatott, hogy az elmúlt években erősödött az a trend, miszerint az élelmiszer-ellátásban önellátóvá kell válni, és az ehhez szükséges folyamatokat fel kell gyorsítani. Hozzátette: a koronavírus-járvány miatt az ellátási láncok megszakadtak, ami rámutatott, hogy az önellátásra való átállás elengedhetetlen.
    Feldman Zsolt kiemelte, hogy a vetőmag előállítás erős, nagy tradíciókkal rendelkező ágazat Magyarország mezőgazdaságában, márpedig a minőségi vetőmaghoz való hozzáférés eldönti, hogyan tud teljesíteni az adott ország agráriuma.
    Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM)iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára úgy vélte, hogy a Bayer legújabb magyarországi fejlesztése közös sikere a magyaroknak és a németeknek és megmutatja azt is, hogy a cég elkötelezett a fejlődés és a hosszútávú magyarországi jelenlét mellett.
    Mint mondta, az elmúlt időszak megmutatta, hogy a technológiai fejlődés, a digitalizáció kiemelten fontossá vált, ez a beruházás pedig éppen ezeken a területeken valósult meg, s ezzel tökéletesen illeszkedik a magyar iparstratégiába.
    Czunyiné Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa kiemelte: a térségben jelenlévő tudás biztos alapot ad ahhoz, hogy nehéz időkben is jól teljesítsen a helyi gazdaság, Komárom-Esztergom vármegye a tudás révén képes lehet megteremteni a hátteret az újabb fellendüléshez.
    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke közölte, hogy Magyarország a vetőmag szaporító területet tekintve az európai rangsor hetedik helyén áll 110-130 ezer hektárral, miközben a vetőmag kereskedelmet éves szinten mintegy 180-200 milliárd forintos forgalom jellemzi. Az értékesítés háromnegyedét a kukorica, a napraforgó és az őszi káposztarepce forgalma adja - fűzte hozzá.
    Kárpát Krisztina, a Bayer Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az elmúlt öt évben 8,2 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg Magyarországon, ebből csak tavaly 1,9 millió eurót k+f+i célokra fordítottak, aminek középpontjában a fenntartható gazdálkodás volt. A most átadott, teljesen automata vetőmag-csomagoló gépsorra 750 millió forintot fordított a Bayer - közölte.
    Jelezte, hogy vetőmagjaik 30 százaléka a magyar, 70 százaléka a közép- és kelet-európai piacokra kerül.
    A nyilvános cégadatok szerint a több mint 400 főt foglalkoztató Bayer Hungária Kft. a 2022-es üzleti évben 94,8 milliárd forintos árbevétel mellett 4,8 milliárdos nyereséget ért el.(F:MTI)

2023. május 4., csütörtök

Mezőgazdaság szerepe

A magyar agrárium alapjai stabilak, az elmúlt 13 év intézkedései nyilvánvalóvá tették, hogy a kormány a magyar mezőgazdaságra stratégiai ágazatként tekint - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

    Farkas Sándor a 30. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján elmondta, az elmúlt évek kihívásai hozzájárultak ahhoz a stratégiai gondolathoz, miszerint a kormánynak még határozottabban kell folytatni a megkezdett agrárpolitikát.
    Az államtitkár ismertette: A legfontosabb hosszútávú célok között szerepel egy jövedelmező, 21. századi technológiákra épülő mezőgazdasági termelés kialakítása, továbbá ezen alapuló, nemzetközileg is versenyképes élelmiszeripar megteremtése.
    Ezekhez a célokhoz a magyar közös agrárpolitika (KAP) stratégiai tervének elfogadásával több mint 5300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2027-ig. Ezzel lehetőség adódik a mezőgazdasági termelőképességet másfélszeresére növelni és a technológiákat fejleszteni - hangsúlyozta az államtitkár.
    Farkas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a célok eléréséhez az Agrárminisztérium négy pillér mentén szervezi meg a következő időszak teendőit. A gazdasági fejlődés pillére a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági fenttarthatóságát érintő területeket foglalja magába, amelynek fő célja a versenyképesség növelése. A minőségi élelmiszer pillér az élelmiszer-önellátás biztonságának egészségesebb és fenttarthatóbb fogyasztását szavatolja. A zöld jövő pillér célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás kialakítása. A megújuló vidék pillér pedig két irányt jelöl ki: a vidéki települések fejlesztését és a generációs megújulást a gazdálkodásban.
    Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány 2021-től kezdődően az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő forrást biztosít. Az elmúlt két évben az állattartók versenyképességét összesen 2500 támogatott projekt és csaknem 430 milliárd forint megítélt támogatás szolgálta - részletezte.
    A vidékfejlesztési célokra idén "soha nem látott mértékű költségvetési fedezet áll rendelkezésre", csaknem 750 milliárd forint - hangsúlyozta a politikus.
    Farkas Sándor az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokról elmondta, a kiállítás a magyar mezőgazdaság legnagyobb szakmai találkozójává vált az elmúlt 30 évben.
    Antal Gábor, a szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója beszédében ismertette: húsznál is több országból, több mint ötszáz kiállító érkezett Hódmezővásárhelyre.
    Az idei kiállítás újdonsága a Hód-Mezőgazda Zrt. és konzorciumi partnereinek tanösvény programja, melyen regisztrációt követően elismert és gyakorlott szakemberek mutatják be a gazdálkodóknak a takarmánynövény-termesztéshez és a minőségi takarmány-előállításhoz kapcsolódó újdonságokat.(F:MTI)

2022. december 4., vasárnap

Grand Tokaj

Az ünnepek előtt emelkedő forgalomra számít, hosszabb távon pedig stabil nyereséget remél a Grand Tokaj, Tokaj-Hegyalja  legjelentősebb bortermelője.

    Rábai László, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, december végére a bevétel elérheti, meg is haladhatja a 3 milliárd forintot a tavalyi 2,68 milliárd forint után, mivel a tokaji aszú és a szamorodni iránt az év utolsó hónapjában mindig magas a kereslet. Az élelmiszerdrágulás borpiaci hatását még nem lehet pontosan megbecsülni, de október végéig az értékesítés az üzleti tervnél jobban alakult - tette hozzá. Az emelkedő forgalomnak köszönhetően folytatódhat a veszteség mérséklése, a vezérigazgató jövőre EBITDA-szinten (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény), 3 év múlva pedig már az adózott eredményben is nyereséget vár.
    Az idei terméssel elégedett, bár hozzátette, hogy a rendkívüli aszályt a szőlő is megsínylette, ezt követően pedig a tartós szeptemberi eső okozott gondot a térségben. Az idei évjárat ezért valószínűleg nem az évtized legkiválóbbja, de jó minőségű.
    Rábai László úgy vélte, hogy az éghajlatváltozás hatásait egyelőre nem lehet pontosan felmérni, ezért egyelőre nem terveznek öntözési rendszert kiépíteni, bár megjegyezte, hogy a kérdés nem alap nélküli. A Grand Tokaj számára ugyanakkor fontosabbnak tartja az energiahatékonyság növelését és a logisztika fejlesztését.
    Hozzátette, hogy a feldolgozó és palackozó technológia korszerű, csupán kiegészítő fejlesztésekre van szükség, és ha emellé sikerülne az évi 4,5 millió palackos kibocsátást 6,5-7 millióra növelni, akkor a társaság hatékonyabban működhetne, jobban ki tudná használni a kapacitásait, magasabb volumen mellett a termelés fix költségei kisebb terhet jelentenének.
    A Grand Tokajnak tehát új értékesítési csatornákat, új piaci lehetőségeket is találnia kell - mondta a vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy a vásárlói kör bővítése nem könnyű, hiszen az édes borok forgalma világszerte csökken vagy éppen stagnál. Ezért is lendült fel az utóbbi években a szárazbor- és a pezsgőtermelés ezen a vidéken is, de szerinte a hagyományos helyi boroknak mindig lesznek fogyasztói, "csak el kell érni őket". A megoldást a borvidékszintű marketingben látja a vezérigazgató, ami Tokaj-Hegyaljának azért is kedvez, mert ez a legismertebb magyar borrégió külföldön.
    Ebben a térségben a Grand Tokaj a legfontosabb bortermelő, idén csaknem 650 hektárról vásárolt szőlőt, és majdnem ennyi termelővel szerződött. Többségük 1 hektárnál kisebb területen, kiegészítő tevékenységként foglalkozik szőlővel, de csaknem két tucat jelentős termelővel is együttműködik. Közülük többen 20 hektárnál is nagyobb területtel rendelkeznek - közölte Rábai László, aki szerint a cégnek még markánsabb szerepet kell betöltenie, mert Tokaj-Hegyalján egyedüliként képes nagy mennyiségre szóló megrendeléseket teljesíteni.
    A céges honlap bemutatója szerint a Grand Tokaj a térség bortermelésének több mint harmadát állítja elő. Csaknem 70 hektár saját szőlőterületet is művelnek, ezek közül 35 hektárral a tarcali a legnagyobb, a többi Erdőbényén, Mádon és Tolcsván található. A társaság a Tokaj Kereskedőházból jött létre 2013-ban, miután az akkor még állami hátterű társaság a megújulás mellett kötelezte el magát. Tulajdonjogát a kormány a Tokaj-Hegyalja Egyetemre ruházta át, így a Grand Tokajt tavaly augusztus óta az intézményt fenntartó alapítvány birtokolja, és a társaság célkitűzései között az eredményes működés elérése mellett a szőlész-borász képzésben történő aktív részvétel is fontos.
    Beszámolójuk szerint a 2020-ban 2,66 milliárd forint, 2021-ben 2,68 milliárd forint bevétellel zártak. A külföldi értékesítés aránya mindkét évben 50 százalék körül alakult, tavaly megközelítette, tavalyelőtt kissé meg is haladta az 1,4 milliárd forintot.(F:MTI)

2022. november 22., kedd

Borászati technológia kérelem

Megjelent a Magyar Államkincstár 74/2022. (XI.14.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020. (X. 27.) AM rendelet alapján a 2022/2023 borpiaci évi kifizetési kérelem benyújtás feltételeinek közzétételéről - írja a nak.hu

2022. november 7., hétfő

Energiaigény...

Nagyításhoz kattintson a képre
 Bármely energiaforrás emberi felhasználása a mennyiségi növekedés határaiba ütközik. A 21. század elején ennek nézőpontja globális dimenziókat nyert. Az elsődleges fosszilis energiaforrások, mint a kőolaj és földgáz, a kimerülés felé tart. Az energiafejlesztéshez szorosan kötődnek az energiafelhasználás környezeti hatásaival, mint például az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak. Az energiafelhasználás területei részei a sokat vitatott fenntartható fejlődés problematikájának.Az ember biológiai szükségletein túl, az energia lényeges komponense a technológiailag fejlett társadalmak áruinak és szolgáltatásainak. Ez az energia általában lehetővé teszi, hogy különböző éghajlati körülmények között éljünk nagy létszámban, és gyakran komfortos körülmények között.

2022. október 19., szerda

Borpromóciós program

Magyarországon mintegy 30 ezer szőlész, valamint borász tevékenykedik, akik a jövőben is számíthatnak Magyarország kormányának együttműködésére és segítségére. Minőségi előrelépést jelent az ágazat számára az új borpiaci szabályozás, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az adminisztrációs terhek csökkentését - közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos szerdán az MTI-vel, miután a szőlészek-, borászok-, valamint a hazai borpiac helyzetéről egyeztetett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) székházában Légli Ottó elnökkel.

    A közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza és világszerte. Közel 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait - jelezte.
    Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
    A miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat - írták.
    A közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban az idei aszály.
    Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő országokban.
    A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók asztalára - áll a közleményben.
    Úgy folytatták, hogy ugyanakkor a háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a felvásárló üzemek termelési költségeit.
    A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek - írták.
    Annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
    A mintegy 2,6 milliárd forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon.
    "Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat béke időszakában és intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni és folytatni minőségi megújulását" - fogalmaztak. A közlemény szerint mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar szőlőtermelők és borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai uniós szinten egyaránt. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály ellenére kiemelkedően jó borminőség várható - olvasható a közleményben.(F:MTI)

2022. október 8., szombat

Mezőgazdasági géppiac

Magyarország kormánya elkötelezett abban, hogy a hazai agráriumot a 21. századi technológiai és fenntarthatósági kihívásokhoz igazítsa - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a CLIMMAR kongresszuson Budapesten a tárca pénteki közleménye szerint.

    Feldman Zsolt az Európai Mezőgép Forgalmazók Szövetségének eseményén kijelentette, hogy a szervező MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) és a kormány között szoros szakmai partnerség működik, mert az európai és a hazai agrárium akkor tud erősebbé válni, ha a kormányzat, a gazdálkodók és a mezőgazdaság ipari-szolgáltatási háttere képes közösen gondolkodni és együttműködni.
    A MEGFOSZ Magyarországon az edukáció kérdéskörében is példamutató tevékenységet folytat, a fiatalok számára a 'Legyél Te is agrárgépész!' programon keresztül népszerűsíti az agrárgépész szakmát és növeli a nem egyszerű munkaerő-piaci körülmények között a hivatás presztízsét - hangsúlyozta az államtitkár.
    Feldman Zsolt hozzátette, hogy az agrárium eredményességéhez szakmai oldalról nagy szükség van a mezőgazdasághoz kapcsolódó gépi szolgáltatások, illetve gépforgalmazás magas színvonalára is.
    Az agrártárca a 2023-ban induló új agrártámogatási ciklusban is erős hangsúlyt fektet a technológiai megújulásra és a digitalizációra, folytatva a 2021-ben indult nagyszabású mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházási programot, amelynek köszönhetőn az elmúlt években a hazai mezőgazdasági géppiac folyamatos és dinamikus fejlődésen ment keresztül. Az európai és a hazai agráriumot érintő minden nehézség ellenére 2021-ben 800 millió euró értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket a magyarországi gazdálkodók. Ez a trend idén sem csökkent, 2022 első felében 400 millió eurót meghaladó értékesítés volt tapasztalható.
    Az államtitkár beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a precíziós gazdálkodás átállásának ösztönzése érdekében elindított program környezeti és gazdasági szempontból is komoly mérföldkő a hazai agrárium életében. Kiemelte: a versenyképesség fenntartása, az élelmezés biztonsága és a környezeti fenntarthatóság érdekében a digitalizáció, a megfelelő gépesítés, a legkorszerűbb erő- és munkagépek, illetve a precíziós gazdálkodásra alkalmas eszközök használata alapkövetelménynek tekinthető.
    Feldman Zsolt rendkívüli fontosságúnak nevezte az európai élelmiszer-ellátási biztonságot és élelmiszer-szuverenitás kérdéskörét. A cél az, hogy az európai gazdaságot sújtó energiaválság és az elmúlt időszakban megszakadt ellátási, értékesítési láncok, valamint az ebből fakadó bizonytalanság mihamarabb eloszoljon a mezőgazdasági termelők számára is - hangsúlyozta a közlemény szerint.(F:MTI)

2022. augusztus 11., csütörtök

Őszi munkák...

Már az idei ősztől új szabályok mentén, az erősödő uniós zöld elvárásoknak megfelelve, de a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodást segítő agrártámogatási rendszer keretei között lehet majd gazdálkodni - jelentette ki Feldman Zsolt a Szentlőrinci Mezőgépnapok ünnepélyes megnyitóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.

    A szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára üdvözlendőnek nevezte a gyakorlati gépbemutatóval is csábító Baranya megyei szakmai kiállítást: megfogalmazása szerint az eredményes gazdálkodáshoz a mai viszonyok között már elengedhetetlen a modern technológiák alkalmazása. Ezek megismeréséhez és kipróbálásához pedig a szentlőrinci szakmai napok kétnapos eseménye is hozzájárul.
    Az agrárvállalkozások technológiai megújulását elősegítendő, az Agrárminisztérium tavaly indította el a Megújuló vidék, megújuló agrárium programot. A háromszorosára emelt vidékfejlesztési forrásokból meghirdetett mezőgazdasági beruházási pályázatok közül a precíziós gazdálkodásra történő átállást segítő támogatást igénylők 95 százaléka, azaz 2750 gazdálkodó már kapott támogató döntést, a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó géptámogatás esetében pedig 2500 nyertes pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. Emellett 2000 kisebb állattartó gazdaság ruházhat be gépekbe, technológiába kormányzati segítséggel.
    Feldman Zsolt kulcskérdésnek nevezte a fejlesztések megvalósítását, amelyek hozzásegítenék a mezőgazdasági vállalkozókat a gazdaságosabb és versenyképesebb termeléshez. Az egyre növekvő inputárak, az orosz-ukrán háború okozta energiaár-emelkedés és a történelmi léptékű aszály rendkívüli helyzet elé állította a mezőgazdaságban dolgozókat. Ezért lenne fontos ebből a szempontból is a mihamarabbi béke az agrárium szereplői számára is - hangsúlyozták a közleményben.
    A mezőgépnapok megnyitóját követően az államtitkár szakmai előadáson beszélt a következő öt évet meghatározó Közös Agrárpolitika (KAP) főbb jellemzőiről, azokról a változásokról, amelyek nyomán kell a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének kereteit. Feldman Zsolt elengedhetetlennek tartja, hogy a KAP Stratégiai Tervet minél hamarabb, minél többen megismerjék azért, hogy időben felkészülhessenek a változásokra. Az Agrárminisztérium ezért folyamatosan közzéteszi a következő gazdálkodási év elképzeléséhez szükséges tervezett szabályokat.(F:MTI)

2022. május 8., vasárnap

Beltéri növénytermesztés

Magyarország a modern beltéri növénytermesztési technológiákkal képes lenne egész évben friss zöldséggel és gyümölccsel ellátni a fogyasztóit - mondta az ezzel egy belvárosi helyiségben foglalkozó startup alapító-társtulajdonosa az MTI-nek.

    Szűcs Endre, a bedrock.farm Kft. alapító társtulajdonosa elmondta: a termelést 2020 közepén kezdték meg a fővárosban, most a nagyjából 175 négyzetméter alapterületű, Lónyay utcai pincegazdaságukban dolgoznak.
    Hidropónián és aeropónián alapuló technológiával, speciális lámpákkal, szivattyúkkal és légkondicionáló berendezésekkel alakítják ki a leveles zöldeknek, a mikrozöldségeknek és a fűszernövényeknek megfelelő környezetet többszintes polcrendszereken - tette hozzá.
    A kiválóan magas minőséget az év minden napján tudják biztosítani. Így a helyiség egy négyzetméternyi alapterületén 7 négyzetméternyi termesztési felületet tudnak kialakítani. Kínálatunkban harmincféle növény kapható állandóan, köztük retek, kapor, bazsalikom, koriander, cukorborsó és zsázsa is, de vevői igény szerint bármikor bővítenek - tudatta.
    Tavaly 21,5 ezer adagot értékesítettek 126 különböző fajta növényből 57 partnerük számára, az idén partnereik száma már hetvenre nőtt. Tavaly november óta megduplázták termesztési kapacitásukat, de így is másfélszer több megrendelésük van, mint amennyit ki tudnak szolgálni. Elsősorban éttermekkel dolgoznak, de online és kiskereskedelmi üzletekben is kaphatók a terményeik - tette hozzá.
    A terveikről elmondta: azon dolgoznak, hogy bővítsék a termelést, és kialakítsák a helyben termesztés franchise-hálózatát a technológia értékesítésével. Eddig személyes megtakarításaik mellett hazai befektetők csatlakoztak fejlesztésükhöz, külföldi piacralépésük megalapozásához újabb befektetési kört várnak.
    A beltéri farmok esetében meghatározó a fény szerepe: a led-technológia elterjedése az üvegházi növénytermesztés forradalmát hozta, mivel lehetővé vált a növénytermesztéshez szükséges, a napéhoz hasonló fény energiahatékony előállítása. Fenntarthatósági szempontból előnyös, hogy a beltéri termesztés vízigénye kisebb a kültérinél, és termőföldet sem igényel. A kártevők és szennyeződések nem jutnak be a zárt rendszerbe, így a növényvédőszerek használata is kizárható - magyarázta a szakember.
    Szavai szerint a modern üvegház inkább ipar 4.0-s egységnek számít, nem mezőgazdaságinak, szenzorok, drónok, szoftverek és a mesterséges intelligencia világa.(F:MTI)

2022. április 28., csütörtök

Az állattartás jövője

A legkorszerűbb technológiával felszerelt, lehető legmagasabb fokon automatizált és a legszigorúbb állategészségügyi feltételeknek megfelelő hatékony telepek létrehozása jelenti a hazai baromfiágazat alapanyagtermelésének legfontosabb fejlődési feltételét - jelentett ki Feldman Zsolt a Heves megyei Tarnalelesz település új pulykatelepének ünnepélyes átadóján az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.

    Az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a mintegy 1 milliárd 300 millió forint értékű beruházás átadásán jelezte: a Nagisz Csoport példaértékűen gyors beruházásához mintegy 650 millió forint támogatást nyert el vidékfejlesztési forrásból. A cégcsoport tavaly június végén adta be pályázatát az állattartó telep fejlesztésére, amelynek decemberi pozitív elbírálása után négy hónappal már az üzem átadójára is sor kerülhetett.
    A közleményben kiemelték, a baromfiszektor nehézségekből történő kilábalásához és az európai versenytársakkal történő lépéstartáshoz a Megújuló vidék, megújuló agrárium program komoly segítséget jelent, hiszen abban az állattartás fontos és hangsúlyos elemként szerepel. 2021-ben 423 milliárd forintnyi döntés született állattartó telepek felújításához és létrehozásához kapcsolódóan, ezen belül 143 milliárd forint a baromfiágazat által eredményesen pályázott összeg. Ez is mutatja, hogy az ágazatban jelentős a fejlesztési igény, a kormány pedig elkötelezett abban, hogy a beruházási elképzeléseket és azok megvalósulását a megnehezedett beruházási környezetben is támogassa - fejtette ki Feldman Zsolt a tárca közleménye szerint.
    Az értékteremtő gazdasági beruházások 2023-tól is folytatódnak, a pályázatok gyors elbírálásával pedig komoly segítséget kapnak a folyamatosan dráguló költségekkel kivitelezhető fejlesztéseket megvalósító gazdálkodók. Az állattartás, az élelmiszertermelés-és feldolgozás támogatása, a vidékfejlesztési források felhasználása új lehetőségeket teremt a vidéki térségek termelő infrastruktúrájának fejlesztésére, új munkahelyek létesítésére - közölte az AM.
    Az OTP Csoport tagja, a Nagisz Zrt. és jogelődje már 50 éve foglalkozik pulykatenyésztéssel. Évi 13,5 millió tenyésztojást állítanak elő, ebből 4 millió tojás keltetésre használnak, a többit bel- és külföldön értékesítik. Az új beruházással cél az évi 15 millió tenyésztojás előállítása, amivel a világ hetedik legnagyobb pulyka tenyésztojás előállítójává válik a cég. Ehhez biztosít teret az új telephely, amely összesen 3600 négyzetméteren mintegy 3000 pulyka előnevelésére alkalmas. Az állományt teljesen automatizált, korszerű etető, itató, szellőztető, fűtő, hűtőrendszerrel állátot istállóban tartják, amely az állatjóléti és környezetvédelmi normatíváknak maradéktalanul megfelel - közölte az AM. (F:MTI)

2022. március 18., péntek

TERRASYST talajművelő gép

A technológiai forradalom időszakát éljük szabályozási, környezetvédelmi, piaci oldalról egyaránt. A gazdaságos termeléshez időről időre jó megoldásokat, akár mindenki által elérhető megoldásokat kell találnunk, különben lemaradunk - fogalmazott az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Győr-Moson-Sopron megyei Mórichidán.

    A TERRASYST talajművelő gép bemutatása alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson Feldman Zsolt a manapság szinte minden területen elvárt újítással kapcsolatban úgy fogalmazott: az innováció gyakran szó szerint, annak legnemesebb értelmében földhözragadt megoldásokat jelent. "Mi jó gyakorlatokat, sokak által használható jó megoldásokat keresünk és támogatunk" - mondta a tárca közlemény szerint az államtitkár.
    Az agrárinnováció jelenti egyrészről mindazt, amiről mostanában oly sokat beszélnek: a digitális technológiát, vagy a precíziós gazdálkodást, másrészt létezik egy másik ága: a józan paraszti ész és a technológia ötvözete, mint amilyen a most bemutatott talajművelő eszköz is. Feltalálója elmondása szerint egyszerre négy technológiai műveletet is kivált, így gazdaságossági, ráfordítási szempontból sem elhanyagolható újítást takar - mondta Feldman Zsolt.
    Közölték, az államtitkár előadásában kitért az Európai Innovációs Partnerségen belül, 13 milliárd forint keretből támogatott több mint 70 projektre, amelynek egyik támogatott újítását ez alkalommal mutatta be annak feltalálója, a mérnök-biológus Enying Tibor.
    A közlemény szerint Feldman Zsolt örömmel jelezte, hogy a támogatott elképzelések majdnem fele a talajjal összefüggő innovatív megoldásokkal foglalkozik. A tavaly december végére elkészült és az uniónak benyújtott KAP Stratégiai Terv sok olyan új elemet tartalmaz, amely az innovációt szolgálja - fogalmazott az államtitkár. A Vidékfejlesztési Program e célra fordítható keretét a szaktárca szeretné megduplázni, így a képzésre, tudásátadásra, tájékoztatásra a korábbiaknál több forrás jutna, ezzel is segítve a gazdálkodókat, hogy az új, például zöld elvárásoknak, a gazdaságosabb termelés igényének minél könnyebben meg tudjanak felelni - tette hozzá a közleményben Feldman Zsolt.
    A TERRASYST talajművelő gép prototípusát feltalálója, Enying Tibor mutatta be. A mérnökember az eszköz kitalálása során a talajerrózió megakadályozására, a környezetvédelemre és a költséghatékonyabb termelés igényére igyekezett megoldást találni. A gép egy menetben, 40 centiméter mélyen megszünteti a talaj tömörödöttségét, lazítja azt. A szükséges mélységben műtrágyát juttat a talajba, emellett mechanikus gyomirtást végez, az esővíz könnyen behatol a felszín alá. Mindeközben a talaj rétegrendje nem változik. A gazdálkodók szempontjából jelentős továbbá, hogy a talaj-előkészítés egy menetben elvégezhető, ezáltal jelentős üzemanyag megtakarítás érhető el - olvasható az AM közleményében.(F:MTI)

2022. március 9., szerda

Növényvédelmi drónpilóta képzés

Az engedélyezett felnőttképzési intézmények mostantól jelentkezhetnek a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

    A közlemény szerint már Magyarországon is lehetővé válik a növényvédő szerek drónokkal történő kijuttatása a légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával, amely egyúttal összefoglalja a tevékenység elvégzéséhez szükséges képzettségi, adminisztrációs és műszaki előírásokat.
    Hozzátették, a képzések elindításával és a szakképzett növényvédelmi drónpilóták kinevelésével remélhetőleg mielőbb a magyar gazdák rendelkezésére állhat ez az új, pontosabb és célzottabb környezetkímélő légi permetezési technológia.
    A hivatal a jelentkezéseket elsősorban e-mailben várja az nti@nebih.gov.hu címen, továbbá elfogadja postai úton (Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, 1537 Budapest Postafiók 407.) is. A kijelölés folyamatosan történik, annak feltételeiről és a programkövetelményről a Nébih honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.(F:MTI)

2022. március 8., kedd

Cél a precíziós gazdálkodás

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen megtartott konferencián az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára elengedhetetlennek nevezte, hogy a kisebb és közepes gazdálkodók is fejlesszék technológiájukat. Az információk gyűjtése, feldolgozása, a technológiai műveletek automatizálása és robotizálása a környezeti erőforrások hatékony felhasználása mellett hozzájárul a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növeléséhez, a termelés biztonságosabbá tételéhez. Az energiaárak folyamatos emelkedése – a gazdálkodáshoz szükséges inputanyagok árának növekedésével jár, ez is arra ösztönöz minél több gazdálkodót, hogy alkalmazza a költségeket csökkentő technológiai újdonságokat – mondta Feldman Zsolt.

Az államtitkár örvendetes fejlődést tapasztal azon technológiák elterjedésében, amelyek a precíziós gazdálkodás hátterét adják. Ezek nagy választéka elérhető már szélesebb körben is. Az agrárpolitika célja, hogy megteremtse azt a környezetet, amelyben a precíziós gazdálkodás során keletkezett adatokat mind a gazdák, mind pedig az állam a lehető leghatékonyabb módon képes hasznosítani. A gazdák digitális átállásának elősegítése érdekében hirdette meg az agrártárca tavaly a precíziós gazdálkodást támogató felhívást, 100 milliárd forint keretösszegben, amelynek kiemelt célja volt, hogy a korszerű gépek, eszközök és szolgáltatások révén a mezőgazdasági vállalatok és gazdaságok hatékonyabban, jövedelmezőbben termelhetnek a környezet megóvását mellett.

Feldman Zsolt ismertette: a felhívásra összesen 212 milliárd forint támogatási igény érkezett, 2905 pályázatból már 1131 termelő megkapta - 96 milliárd forint értékben - a támogatói döntést. A magyar gazdák nyitottak a precíziós technológiák iránt, 8 052 db gép beszerzésére nyújtottak be igényt, közülük 3 360 db gép beszerzését támogatja a szaktárca – mondta az államtitkár.(F:AM sajtóiroda)

2022. február 11., péntek

Élelmiszeripari technológiai pályázatok

Nyolcmilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak az élelmiszeripari ágazat technológiai beszállítói, a támogatási kérelmek március 11-31. között adhatók be - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.

    György László elmondta: a vissza nem térítendő támogatás minimum 20 millió, maximum 3 milliárd forint, a támogatás mértéke a fejlesztés 35-50 százaléka lehet, a pályázat az ország teljes területén tud forrást nyújtani.
    Az Élelmiszeripari technológiai beszállító-fejlesztési program keretében az élelmiszeripar szereplőinek egyebek mellett precíziós eszközöket, gépeket, automatizált gyártósorokat, klímabarát és költséghatékony öntözési, gyomirtási megoldásokat, technológiákat szállító vállalkozások juthatnak támogatáshoz - ismertette az államtitkár.
    Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: Magyarország rendkívüli adottságokkal rendelkezik, hogy az élelmiszertermelés szempontjából önellátóvá, vagy inkább élelmiszer-exportáló országgá váljon. A magyar mezőgazdaság mintegy 20 millió ember ellátására képes, ugyanakkor a jelenlegi technológiai színvonal mellett nem lehet a jövő kihívásainak megfelelni - fogalmazott.
    György László rámutatott, hogy a Föld népessége folyamatosan nő, és ezzel együtt az energia, a víz, valamint az élelmiszerek iránti igény is. Előrejelzések szerint 2030-ra 50 százalékkal több energiára, 40 százalékkal több vízre és 35 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Mint mondta, eközben az élelmiszerárak folyamatos emelkedésére lehet számítani.
    A technológia ugyanakkor robbanásszerűen fejlődik, és a kormány célja az, hogy a magyar vállalkozások az élvonalbeli technológiákat az elsők között tudják használni, így a hazai agrárium és az élelmiszeripar szereplői az évtized nyerteseivé váljanak - fejtette ki.
    Az államtitkár jelezte, hogy Magyarország a régióban elsőként indít fejlesztési programot az agráriumot és az élelmiszeripart kiszolgáló technológiai beszállítók számára.
    Kitért arra is, hogy a magyar vállalkozások hatékonyan használják fel a támogatásokat, ezt mutatja szerinte, hogy 2010-2019 között a magyar vállalkozások termelékenysége 3,5-ször gyorsabban nőtt, mint az uniós átlag.
    Az Élelmiszeripari technológiai beszállító-fejlesztési program összegzi a három kulcsszót, amelyek mentén a magyar gazdaság jövőjét tervezi a kormány; egyszerre magyar, high-tech és zöld - hangsúlyozta György László.
    Nagy István agrárminiszter kiemelte: az elmúlt egy évben kihelyezett forrásokon túl további 1400 milliárd forintnyi fejlesztési forrás juttatását tervezik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára, ami mintegy 2800 milliárd forint értékű beruházást jelent majd az ágazatban.
    Az Agrárminisztérium kiemelt területnek tekinti a mezőgazdaság modernizációját, a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazásának támogatását, illetve a precíziós gazdálkodásra történő áttérés ösztönzését - mondta a miniszter.
    Rámutatott, hogy az agrárium fejlesztésére tervezett jelentős források nagy keresletet generálnak majd a technológiai beszállítóknál, ezért rendkívül fontos a hazai gyártó cégek termelékenységének és kapacitásainak fejlesztése, mert ezen a területen is önellátóvá kell válnia a magyar gazdaságnak.
    A miniszter különösen fontosnak nevezte, hogy a pályázat lehetővé teszi a mezőgazdaság számára kulcskérdésnek minősülő szerves trágya feldolgozásának támogatását is. Mint mondta, a szerves trágyák kedvező hatása régóta ismert, ugyanakkor az intenzív gazdálkodás viszonyai között a szervestrágyázás szerepe jelentősen csökkent.
    A tárca kitüntetett figyelmet fordít a műtrágya minél nagyobb kiváltására, valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdaságban keletkező szerves trágya környezettudatos feldolgozására és továbbhasznosítására - fejtette ki Nagy István, hozzátéve, hogy a műtrágya-ellátás nehézségeire és veszélyeire is választ kell adni. (F:mti)


2022. január 30., vasárnap

Borászati pályázat

Gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhetnek támogatást a borászok, melynek összege egy kérelmező esetében akár a 100 millió forintot is elérheti. A felület már január közepe óta nyitva, még február 15-ig adható be a kérelem. 

Lásd:

2022. január 21., péntek

Élelmiszeripar fejlesztése

Az élelmiszeripar a leginnovatívabb iparágak közé tartozik, az ágazat szereplői egyre több célzott forrást igényelhetnek a technológiai fejlesztéseikre és az újításokra - mondta az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a Széchenyi István Egyetemen, Mosonmagyaróváron pénteken.


Erdős Norbert szerint az utóbbi évek tapasztalatai is azt mutatják, hogy nagy szükség van a jó minőségű hazai élelmiszerekre, és ebben fontos szerepük van a hazai alapanyag-termelőknek, az élelmiszer-előállítóknak, a kistermelőknek és a nagy élelmiszeripari vállalkozásoknak - írták.

    Az államtitkár kiemelte, a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy segítse az innovatív megoldásokat kereső hazai vállalkozásokat, számukra a hazai támogatásokon kívül jelentős nemzetközi pályázati forrás is rendelkezésre áll - tették hozzá.
    Az államtitkár látogatása során arról is beszélt, hogy a Széchenyi István Egyetem magas biológiai értéket képviselő növények és növényi hatóanyagok kutatására, termesztésére és feldolgozására hozna létre innovatív kutatóüvegházat és feldolgozó épületet. Az általuk tervezett projekt nem csak a jövő kihívásaira adhat választ, de jól példázza azt is, hogy az egyetem nemzetközi színvonalú oktatási-kutatási tevékenysége mellett egyre inkább gazdasági tevékenységével is szolgálni kívánja a régiót - jelentette ki a közlemény szerint.
    A Széchenyi István Egyetem innovatív kutatóüvegházában és feldolgozó épületében egyrészt kutatás zajlana a termésmennyiség és a szén-dioxid-megkötő képesség növelése érdekében, másrészt a növények gyógyászati és étrendkiegészítő-fejlesztése, feldolgozása is megvalósulna. A tervek szerint az új komplexum - a források rendelkezésére állása esetén - 2023-ig épülne meg a legmodernebb, innovatív megoldásokkal Mosonmagyaróváron. A beruházás révén új munkahelyeket létesítenének - áll a közleményben.(F:mti)