2026. március 19., csütörtök
2026. március 1., vasárnap
Védjegy...
Magyarországon több ezer élelmiszeripari védjegy van érvényben, köztük mintegy ötven tanúsító rendszer. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek az Agrárminisztériumhoz kapcsolódó védjegyek. A hagyományos és tájjellegű termékek eredetét a HÍR védjegy (Hagyományok, Ízek, Régiók) jelzi, míg a KMÉ – Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy a termőföldtől az asztalig tartó, szigorú tanúsítási rendszerrel garantálja a kiváló minőséget. Az állami elismerések közül kiemelkedik a Hungarikum védjegy, amely a magyarság csúcsteljesítményeit azonosítja. A Hungarikumok száma mára elérte a százat, a védjegyhasználók köre pedig folyamatosan bővül.
2026. február 22., vasárnap
Tojás vízpróba...

Megfelelő hűtőben tárolás mellett a tojás sok esetben még a lejárat után is felhasználható, de kizárólag alapos ellenőrzés után. Az egyik legismertebb módszer a vízpróba. Ha a tojást hideg vízbe teszed, és lesüllyed, akkor nagy eséllyel még friss. Ha kissé megemelkedik, de nem úszik a felszínen, akkor már idősebb, de hőkezelve még felhasználható lehet. Az úszó tojás viszont egyértelmű jel arra, hogy kidobandó. Ennek oka, hogy idővel levegő kerül a tojás belsejébe, ami megváltoztatja a sűrűségét.
2026. február 8., vasárnap
2026. január 29., csütörtök
Méz kristályosodás...
A fogyasztók részéről a leggyakoribb félreértés a kristályosodáshoz köthető. Sokszor gondolják, hogy a "besűrűsödött", ikrás méz megromlott, vagy cukrot adtak hozzá. Valójában a kristályosodás a valódi, jó minőségű méz természetes fizikai folyamata. A méz egy túltelített cukoroldat, amelyből a szőlőcukor (glükóz) idővel kiválik.
2025. május 23., péntek
2025. április 18., péntek
A MATE Budai Campusán kerül megrendezésre az ingyenes, de regisztrációköteles Agrárakadémia konferencia.
A Magyar Mezőgazdaság Kft. és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézete, valamint Budai Campusa meghívja Önt
„A MINŐSÉGI KERTÉSZETI TERMESZTÉS ALAPJAI” CÍMŰ KONFERENCIÁRA.
Időpont: 2025. április 29., kedd, 12 óra
Helyszín: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campus, Tanácsterem (1118 Budapest, Villányi út 29-43.)
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvény sajtónyilvános.
Regisztrálni az alábbi linkre kattintva lehetséges: REGISZTRÁCIÓ
2024. március 5., kedd
Sirha Élelmiszeripari szakkiállítás
Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás kedden a Hungexpón. Nagy István agrárminiszter a megnyitón elmondta, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, történelmi mértékű forrásokat fordítanak az ágazat megerősítésére, fejlesztésére.
Kiemelte:
még márciusban sor kerül a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott
élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi
egyeztetésére. Ezután tudják kiírni a pályázatokat arra az összesen 200
milliárd forint összegű támogatásra az élelmiszeripar számára, melyből
50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének
támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását
célozza - ismertette a miniszter.
A kiállításról elmondta, hogy a
gasztronómia seregszemlén nemcsak a magyar föld legkiválóbb értékeivel
ismerkedhetnek meg a látogatók, de ez az a hely, ahol egymásra találhat
termelő és fogyasztó, eladó és vásárló. A kiváló alapanyagokat előállító
mezőgazdaság és a versenyképességét növelő élelmiszeripar
együttműködése képes jó minőségű, magyar élelmiszerekkel ellátni a
lakosságot - húzta alá.
Kitért arra, hogy az idei év második
felében a magyar uniós elnökség alatt hangsúlyos feladatokkal számolnak
az élelmiszereket, az élelmiszeripart érintő szabályozási kérdésekben.
Ezek közül kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó
szabályrendszert, valamint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet.
Arra
is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium és a Nébih évek óta
elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben felszolgált ételek
biztonságának és minőségének folyamatos javításáért. Ennek érdekében
működteti a Nébih 2015 októbere óta a Minőségvezérelt Közétkeztetés
Programot. A jogalkotásban fontos lépés volt az a kormányrendelet, amely
szerint 2022-től legalább 60 százalékban, 2023-tól pedig már legalább
80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi
élelmiszer-termékekre kell alapozni a közétkeztetést Magyarországon. A
rendelet hozzájárul ahhoz, hogy jó minőségű, hazai alapanyagokból
előállított ételek kerüljenek az asztalra, másrészt pedig a hazai
termelőket is segíti termékeik kiszámíthatóbb értékesítésében - jelezte
Nagy István.
A hagyományokat folytatva közétkeztetési
szakácsverseny is lesz a kiállításon, immár 5.alkalommal mérik össze
tudásukat minőségi és fenntarthatósági szempontok alapján a versenyzők.
A
miniszter kitért arra, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv várható
változtatásai is terítéken vannak, így folyamatban van a tejitalok és a
kecskesajt, valamint a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása; a
húskészítmények és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása;
a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek
előírássá alakítása is. Hamarosan megkezdődik a tejföl szabályozásának
szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékek
előírásának módosítása. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság várhatóan az
év második felében dönt a sör, az ecet, az étolajok, a gyümölcsborok és a
szörpök szabályozásának felülvizsgálatáról - jelezte.
Szintén a
szabályozási kérdések körébe sorolható az Európai Bizottság 2023-as
javaslata a mézet, a gyümölcsleveket, a gyümölcsdzsemeket és a
dehidratált tejet érintő úgynevezett reggeli irányelvek módosítására.
Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a hazai méz és méhészek
védelmében a mézkeverékek címkézése. Az uniós jogalkotást megelőzve, a
kormány szigorúbb szabályozást dolgozott ki a méz származásának
jelölésére, a tavaly augusztus 11-én hatályba lépett rendeletmódosítás
szerint a mézkeverékek esetében minden származási ország nevét fel kell
tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Az
európai uniós szabályozás alapján pedig a jövőben a felhasznált mézek
százalékos arányát is meg kell jeleníteni a mézek címkéjén.
A
tárcavezető kitért arra, hogy a világ néhány országában már a fogyasztók
számára hozzáférhető, az unióban azonban új élelmiszerként még nem
engedélyezett a laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek
mesterséges körülmények között való tenyésztésével állítanak elő. Úgy
vélte, számos aggály vethető fel ezzel kapcsolatban, így etikai és jogi,
gazdasági és fenntarthatósági, valamint társadalmi és közegészségügyi
kérdések, és közölte: már elkészült az a magyar rendelettervezet, amely
szerint tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és
élelmiszerként való forgalomba hozatala.
Nagy István összegzése
szerint a helyi termékek előállítása és értékesítése fontos szerepet
játszik az adott térség fenntarthatóságának, kulturális szokásainak,
identitásának megőrzésében, ezért a vidék fejlődésének egyik kiemelkedő
tényezője. "Éppen ezért mindig válasszuk a friss és kiváló minőségű
magyar élelmiszereket, ne csak itt a Sirha kiállításon, ebben a pár
napban, hanem az egész évben egyaránt" - fogalmazott.
Idén
hatodik alkalommal látja vendégül a Hungexpo Magyarország és a régió
gasztronómiájának legfontosabb szereplőit - mondta köszöntőjében Ganczer
Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Hozzátette: a 30 ezer
négyzetméternyi kiállítási területen nagyjából 20 ezer szakmai látogató
16 ország több mint 300 kiállítójával találkozik március 5-7 között.
A
megnyitón átadták a SIRHA Innovációs Verseny díjait, amelyen a két
kiállítás közötti időszakban piacra vezetett magyar és külföldi
innovatív termékek, szolgáltatások versenyeztek.
2023. november 30., csütörtök
Haltermelés
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló minőségű, magyar halakkal készülnek a karácsonyi szezonra a hazai haltermelők. Az ünnepi kínálat sztárja ebben az évben is a ponty lesz.
2023. október 16., hétfő
Ősgabonák beltartalmi értéke
Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók - hangsúlyozzák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfői közleményében, amelyben a hazai termelésű, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívják fel a figyelmet a kenyér világnapja és az élelmezési világnap alkalmából.
Bár
a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több
ember tapasztal problémát a fogyasztása során - olvasható a
kutatóintézet MTI-hez eljuttatott közleményben.
Magyarázatuk
szerint az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a
búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív
reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás
gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több
tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző
búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.
Mint
írják, a legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes
búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják
őket az ételérzékeny fogyasztók.
Egy, a Nature című folyóiratban
megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző - ősi és
modern - búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540
fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása
között jelentős különbségek vannak. Több, fontos szerepet játszó
búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti
tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és
feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták
kiválasztását.
Az eredmények azt is alátámasztották, hogy
különösen az alakor kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális
allergéneket, mint a közönséges búza.
A közleményben kitérnek
arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az
ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis),
amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői
könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és
háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio
búzaliszt.
Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi,
úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a
területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék
ökológiai minőségben.
"A tönke és alakor ősbúzafajok a
tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat
tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt.
Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő-
és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és
ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A
mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk,
alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük" -
ismertették az eredményeket.
A közlemény szerint a kutatómunka
fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás
ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit
nemrég publikálták a szakemberek.
Ma Magyarországon egy ember
évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon
ennél kevesebbet, évente 36 kilogrammot, míg a Dél-Alföldön jóval
többet, 58 kilogrammot fogyasztanak. A kenyér minősége már csak ezért is
kiemelten fontos népegészségügyi kérdés - írták.
A svájci
székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy
október 16. legyen a kenyér világnapja. Az élelmezési világnap célja,
hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét
sújtó élelmezési gondok orvoslására. Az ENSZ Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben -
magyar határozati javaslat alapján - nyilvánította élelmezési
világnappá október 16-át. Az élelmezési világnapot minden évben a FAO
alapításának évfordulója alkalmából ünneplik.(F:MTI)
2023. július 16., vasárnap
Meggyszezon...
Kiemelkedő a minősége a hazai meggynek, melynek termesztésében Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legmeghatározóbb szereplője - közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában közzétett videójában a tárca vasárnapi közleménye szerint.
A tárcavezető azt mondta, hogy Magyarország ezüstérmes meggytermelő
az EU-ban, Lengyelország után a második helyen áll. A magyar gyümölcsnek
nemcsak a minősége különleges, hanem az íze is egyedülálló. A magyar
fajták színe, íze, bogyómérete, mag-hús aránya és állaga felülmúlja a
külföldi versenytársakat, így a feldolgozóipar mellett a frisspiacon is
keresett - tette hozzá.
Nagy István kiemelte: a meggyet
lehetőleg fogyasszuk frissen, mert így hasznosulnak legjobb
hatékonysággal az élettanilag kedvező tulajdonságai. Kifejtette, a
tudatos döntés a természetes érési időben szüretelt hazai gyümölcsök
fogyasztása. A sok ezer kilométerről történő szállítás, kockázatokat
hordoz magában és jelentős szerepet vállal a klímaváltozásban is -
fogalmazott, hozzátéve, hogy a nem teljes érettségben történő szüretelés
a gyümölcs élvezeti értékét csökkenti és a szállítási útvonal hossza
jelentősen drágítja is.
Nem is beszélve az EU-n kívüli
termelési, növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségének
ellenőrzéséről és az annak hiányában fellépő kockázati tényezőkről. Ha
tudatos vásárlók akarunk lenni, fogyasszunk és vásároljunk hazai
szezonális gyümölcsöket, mert az a termőföldtől az asztalig ellenőrzött
és biztonságos termék. A hazai termékek választásával nem csak a magyar
gazdák és családok megélhetését, hanem az egész nemzetgazdaságot is
támogatjuk - fűzte hozzá a miniszter.
Hangsúlyozta, hogy a hazai
meggy jelentős része, évjárattól függően mintegy 50-75 százaléka export
termék. A kivitelből a friss meggy 25 százalékban, a meggybefőtt 70
százalékban, a fagyasztott meggy pedig 5 százalékban részesedik. Az
uniós meggybefőtt-kereskedelemben Magyarország vezető szerepet tölt be.
Legjelentősebb célpiacunk Németország.
Kifejtette, hogy az idén
meggyből a tavalyi aszály, az idei fagyok és a szokatlanul hideg, a
gombabetegségeknek kedvező csapadékos idő miatt a tavalyinál valamelyest
gyengébb terméshozam várható. A gyümölcsminőség annak ellenére kiváló,
hogy a hideg időjárás miatt 1-2 héttel csúszott az idénykezdet - emelte
ki a miniszter.(f:mti)
2023. május 18., csütörtök
42. Országos Borverseny
Egy-egy borverseny megmérettetés borász-borász között, igazodási pont a borfogyasztók számára, egyúttal közösségösszetartó szerepe is van - fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Budapesten, a 42. Országos Borverseny megnyitóján a tárca szerdai közleménye szerint.
A
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által szervezett rangos megmérettetésen az
államtitkár beszélt arról, hogy a szakmai bírálati rendszer segítséget
nyújt az óriási túlkínálatban való eligazodáshoz, azt szolgálja, hogy
minőségi magyar borok kerüljenek a fogyasztók elé. Mint fogalmazott, sok
kultúrában isteni eredetű a bor, amelyet az átváltozás és nemessé válás
misztériuma lengi körül. A magyarság borhoz való különleges
viszonyulását jelzi az is, hogy azon ritka népek egyike, amelynek saját
szava van a bor megjelölésére, míg a legtöbb európai nép ezt a latinból
(vinum) vette át.
Az Országos Borverseny jelentőségét
hangsúlyozva Feldman Zsolt a közlemény szerint jelezte: Magyarország az
Európai Unió 7. legnagyobb bortermelő országa. A HNT mintegy 30 ezer
szőlőtermesztéssel, illetve bortermeléssel foglalkozó magánszemélyt,
illetve vállalkozást tart nyilván, a bortermelés pedig - a sokéves
átlagot figyelembe véve - 3-3,5 millió hektoliter között alakul. A hazai
borszeretők közel háromnegyede egyáltalán nem iszik külföldi bort,
amelynek aránya az összfogyasztás 10 százalékát sem teszi ki. A jelentős
kínálatban mindenki számára szükség van az eligazításra, a borászoknak
pedig például az egy-egy versenyen megszerezhető visszajelzésre.
Az
Országos Borverseny igazodási pont mind a szakma, mind a mindennapi
borfogyasztók számára. A szakmaközi szervezetként működő Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa hitelességével áll a verseny mögött. A HNT által
megszervezett, legnagyobb hagyományú termelői bormustra alapot ad arra,
hogy a szakmai szervezet valós információt szerezzen a magyar
borpiacról, az eredmények inspirálják, egyúttal visszajelzést
jelentsenek a termelőknek, és igazodást nyújtsanak a borkedvelő
fogyasztóknak. Idén mind a 22 borvidékről, 252 borászatból, összesen 918
minta érkezett a versenyre - közölte az AM.(f:mti)
2023. május 8., hétfő
Biohulladék...
https://humusz.hu/sites/default/files/milan_case_study_hun.pdf
2023. április 16., vasárnap
Ökológiai gazdálkodás
Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. A jövőnk múlik azon, hogy képesek vagyunk-e a természeti erőforrások mennyiségéhez szabni az igényeinket, és megtaláljuk-e megújításuk lehetőségeit, mondta Nagy István agrárminiszter a XXXIII. Biokultúra Tudományos Napon, Budapesten - az Agrárminisztérium (AM) szombati közleménye szerint.
A
tárcavezető kifejtette, ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a
következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezik az
Agrárminisztériumban.
Az első pillér alatt szereplő intézkedések
célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások
versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a
nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer
pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az
élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi
élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek
célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás
megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az
úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések
fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a
gazdálkodásban.
Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt
években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen
nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az
ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430
hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek
kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt.
Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több
mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3
százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között
Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést.
Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését
tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk - húzta alá a
miniszter.
Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából
kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös
hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe
kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös
Agrárpolitikában is. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az
agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll.
Ezen
felül az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai
gazdálkodás hazai előmozdítását. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk,
hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek
méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt - hangsúlyozta a
miniszter a szaktárca közleménye szerint.(F:MTI)
2023. január 23., hétfő
Élelmiszerellátás
Magyarország élelmiszerellátása biztosított - mondta az agrárminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette: tavaly több mint kétmillió tonnányi búzát és kukoricát exportált az ország a háborús helyzet ellenére.
Nagy
István emlékeztetett, hogy mivel Magyarország élelmiszerellátása
biztosított, ezért a kormány kivezeti a gabonára és az olajosnövényekre
bevezetett export bejelentési rendszert.
Hozzátette, ezt azért
kellett bevezetni tavaly márciusban, mert tartani lehetett attól, hogy
az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt a magyar gabona gyorsan
kiáramlik az országból.
Az intézkedés révén azonban naprakész információ állt rendelkezésre a kiszállításra szánt terményekről.
Kitért
arra is, hogy Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen
megnövekedett, és a vevők ezt az olcsó, "dönpingárú" terméket keresik,
így a szomszédos országok nem tudják értékesíteni saját készleteiket.
Hozzátette,
hogy ezért fordulnak - a lengyel, a cseh, a román és a bolgár
agrárminiszterrel közösen - az Európai Bizottsághoz, amitől azt várják,
hogy stabilizálja a belső piacot.
"Az ukrán gabona nem oda jut
el, ahol a hagyományos piaca van, hanem mindenki előnyt akar szerezni az
európai gazdák kárára" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy
közös, európai és hazai fellépésre is szükség van a kérdésben.
Közölte
azt is, hogy különbséget tesznek majd azon gabonák és olajosmagvak
között, amelyek magyarországi célállomással érkeznek, vagyis szigorú
minőségellenőrzésnek vetik alá ezeket a terményeket. Míg a tranzitra
érkező árut a lehető leggördülékenyebb módon engedik át az országon.(F:MTI)
2022. december 19., hétfő
Magyar élelmiszerkönyv
2022. december 3., szombat
Hungaricool termékverseny
2022. október 19., szerda
Borpromóciós program
A
közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt
évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok
munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza
és világszerte. Közel 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a
hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd
forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait -
jelezte.
Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében
nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb
ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
A
miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját
ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával
együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg
a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat - írták.
A
közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a
korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban
az idei aszály.
Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező
csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál
kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő
országokban.
A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter
bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb
termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a
rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló
vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar
borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a
több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással
az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló
minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók
asztalára - áll a közleményben.
Úgy folytatták, hogy ugyanakkor a
háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek
drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a
felvásárló üzemek termelési költségeit.
A helyzetet tovább
súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan
növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését
tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek - írták.
Annak
érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet
kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani
jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
A mintegy 2,6 milliárd
forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a
hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a
külföldi piacokon.
"Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász
történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat béke időszakában és
intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni és
folytatni minőségi megújulását" - fogalmaztak. A közlemény szerint
mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar szőlőtermelők és
borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a
szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai
uniós szinten egyaránt. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály
ellenére kiemelkedően jó borminőség várható - olvasható a közleményben.(F:MTI)
2022. szeptember 28., szerda
Magyarország étele 2023 verseny
A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján. Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium kiváló minőségű élelmiszereket állít elő, amelyekből még az utóbbi, válságos években sem volt hiány. Fogyasztásuk szerencsére egyre általánosabb, jövőre a közétkeztetésben is legalább 80 százalékban magyar alapanyagot kell felhasználni - tette hozzá.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium
parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy nemcsak a bírálók
ismerkedhetnek meg a versenyre készülő ételekkel, a szervezők reményei
szerint a vendéglátók kínálatában ugyancsak megjelenhetnek. A
Magyarország étele 2023 azért is jelentős esemény, mert ráirányítja a
figyelmet a nemzeti identitás fontos részét jelentő gasztronómiai
hagyományokra - jelentette ki.
A Miniszterelnökség
nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözölte, hogy az előző évek
hagyományát folytatva az idei is az összmagyarság versenye lehet. Potápi
Árpád János bízik benne, hogy az anyaországiak mellett a külhoni
nemzetrészek tagjai is élnek majd a lehetőséggel, és ott lesznek a
jelentkezők között. Részvételük különösen fontos egy ilyen eseményen,
hiszen a magyar konyha jellegzetesen közép-európai, az évszázadok során
ugyanúgy gazdagodott a szomszédos nemzetek hagyományaival, ahogy a
magyar gasztronómia is hatott a Kárpát-medence más népeire.
Asztalos
István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke a verseny
ötletgazdájaként közölte, hogy a megmérettetésre főfogásnak alkalmas,
"bisztró stílusú" ételeket keresnek. A feltételek között lesznek
alapanyagokra vonatkozó megkötések, ám ezzel együtt értékelni fogják azt
is, mennyiből készíthető el egy fogás, hogy azok később minél szélesebb
körben terjedhessenek el. Az elődöntőt januárban, a döntőt március
18-án tartják.
Hozzátette, hogy a 6. alkalommal meghirdetett
verseny új ételek megalkotására szeretné ösztönözni a részvevőket,
hiszen széles körben ismert specialitások évtizedek óta nem születtek,
pedig a magyar konyha az idők során állandóan változott, még a 20.
században is. Ez a cél a kezdetek óta változatlan, az első, 2017-es
kiíráshoz képest sokat fejlődött a rendezvény, különösen azóta, hogy
Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról is csatlakoznak
versenyzők, és nem csak magyarok - tette hozzá.
A Magyarország
étele 2023 felhívását, jelentkezési feltételeit és nevezési lapját az
esemény honlapján tették közzé. A nevezés első üteme december 16-ig
tart. Az AM több más szervezettel együtt szakmai partnerként segíti az
eseményt - olvasható az oldalon.(F:MTI)
















