Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minőség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: minőség. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 1., vasárnap

Védjegy...

 

Magyarországon több ezer élelmiszeripari védjegy van érvényben, köztük mintegy ötven tanúsító rendszer. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek az Agrárminisztériumhoz kapcsolódó védjegyek. A hagyományos és tájjellegű termékek eredetét a HÍR védjegy (Hagyományok, Ízek, Régiók) jelzi, míg a KMÉ – Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy a termőföldtől az asztalig tartó, szigorú tanúsítási rendszerrel garantálja a kiváló minőséget. Az állami elismerések közül kiemelkedik a Hungarikum védjegy, amely a magyarság csúcsteljesítményeit azonosítja. A Hungarikumok száma mára elérte a százat, a védjegyhasználók köre pedig folyamatosan bővül.

2026. február 22., vasárnap

Tojás vízpróba...

 Megfelelő hűtőben tárolás mellett a tojás sok esetben még a lejárat után is felhasználható, de kizárólag alapos ellenőrzés után. Az egyik legismertebb módszer a vízpróba. Ha a tojást hideg vízbe teszed, és lesüllyed, akkor nagy eséllyel még friss. Ha kissé megemelkedik, de nem úszik a felszínen, akkor már idősebb, de hőkezelve még felhasználható lehet. Az úszó tojás viszont egyértelmű jel arra, hogy kidobandó. Ennek oka, hogy idővel levegő kerül a tojás belsejébe, ami megváltoztatja a sűrűségét.

2026. január 29., csütörtök

Méz kristályosodás...

 A fogyasztók részéről a leggyakoribb félreértés a kristályosodáshoz köthető. Sokszor gondolják, hogy a "besűrűsödött", ikrás méz megromlott, vagy cukrot adtak hozzá. Valójában a kristályosodás a valódi, jó minőségű méz természetes fizikai folyamata. A méz egy túltelített cukoroldat, amelyből a szőlőcukor (glükóz) idővel kiválik.

2025. április 18., péntek

 

A MATE Budai Campusán kerül megrendezésre az ingyenes, de regisztrációköteles Agrárakadémia konferencia.

A Magyar Mezőgazdaság Kft. és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézete, valamint Budai Campusa meghívja Önt

„A MINŐSÉGI KERTÉSZETI TERMESZTÉS ALAPJAI” CÍMŰ KONFERENCIÁRA.

Időpont: 2025. április 29., kedd, 12 óra

Helyszín: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campus, Tanácsterem (1118 Budapest, Villányi út 29-43.)

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvény sajtónyilvános.

Regisztrálni az alábbi linkre kattintva lehetséges: REGISZTRÁCIÓ

2024. március 5., kedd

Sirha Élelmiszeripari szakkiállítás


Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás kedden a Hungexpón. Nagy István agrárminiszter a megnyitón elmondta, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, történelmi mértékű forrásokat fordítanak az ágazat megerősítésére, fejlesztésére.

    Kiemelte: még márciusban sor kerül a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetésére. Ezután tudják kiírni a pályázatokat arra az összesen 200 milliárd forint összegű támogatásra az élelmiszeripar számára, melyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza - ismertette a miniszter.
    A kiállításról elmondta, hogy a gasztronómia seregszemlén nemcsak a magyar föld legkiválóbb értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók, de ez az a hely, ahol egymásra találhat termelő és fogyasztó, eladó és vásárló. A kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a versenyképességét növelő élelmiszeripar együttműködése képes jó minőségű, magyar élelmiszerekkel ellátni a lakosságot - húzta alá.
    Kitért arra, hogy az idei év második felében a magyar uniós elnökség alatt hangsúlyos feladatokkal számolnak az élelmiszereket, az élelmiszeripart érintő szabályozási kérdésekben. Ezek közül kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályrendszert, valamint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet.
    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium és a Nébih évek óta elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben felszolgált ételek biztonságának és minőségének folyamatos javításáért. Ennek érdekében működteti a Nébih 2015 októbere óta a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot. A jogalkotásban fontos lépés volt az a kormányrendelet, amely szerint 2022-től legalább 60 százalékban, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi élelmiszer-termékekre kell alapozni a közétkeztetést Magyarországon. A rendelet hozzájárul ahhoz, hogy jó minőségű, hazai alapanyagokból előállított ételek kerüljenek az asztalra, másrészt pedig a hazai termelőket is segíti termékeik kiszámíthatóbb értékesítésében - jelezte Nagy István.
    A hagyományokat folytatva közétkeztetési szakácsverseny is lesz a kiállításon, immár 5.alkalommal mérik össze tudásukat minőségi és fenntarthatósági szempontok alapján a versenyzők.
    A miniszter kitért arra, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv várható változtatásai is terítéken vannak, így folyamatban van a tejitalok és a kecskesajt, valamint a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása; a húskészítmények és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása; a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek előírássá alakítása is. Hamarosan megkezdődik a tejföl szabályozásának szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékek előírásának módosítása. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság várhatóan az év második felében dönt a sör, az ecet, az étolajok, a gyümölcsborok és a szörpök szabályozásának felülvizsgálatáról - jelezte.
    Szintén a szabályozási kérdések körébe sorolható az Európai Bizottság 2023-as javaslata a mézet, a gyümölcsleveket, a gyümölcsdzsemeket és a dehidratált tejet érintő úgynevezett reggeli irányelvek módosítására. Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a hazai méz és méhészek védelmében a mézkeverékek címkézése. Az uniós jogalkotást megelőzve, a kormány szigorúbb szabályozást dolgozott ki a méz származásának jelölésére, a tavaly augusztus 11-én hatályba lépett rendeletmódosítás szerint a mézkeverékek esetében minden származási ország nevét fel kell tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Az európai uniós szabályozás alapján pedig a jövőben a felhasznált mézek százalékos arányát is meg kell jeleníteni a mézek címkéjén.
    A tárcavezető kitért arra, hogy a világ néhány országában már a fogyasztók számára hozzáférhető, az unióban azonban új élelmiszerként még nem engedélyezett a laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek mesterséges körülmények között való tenyésztésével állítanak elő. Úgy vélte, számos aggály vethető fel ezzel kapcsolatban, így etikai és jogi, gazdasági és fenntarthatósági, valamint társadalmi és közegészségügyi kérdések, és közölte: már elkészült az a magyar rendelettervezet, amely szerint tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és élelmiszerként való forgalomba hozatala.
    Nagy István összegzése szerint a helyi termékek előállítása és értékesítése fontos szerepet játszik az adott térség fenntarthatóságának, kulturális szokásainak, identitásának megőrzésében, ezért a vidék fejlődésének egyik kiemelkedő tényezője. "Éppen ezért mindig válasszuk a friss és kiváló minőségű magyar élelmiszereket, ne csak itt a Sirha kiállításon, ebben a pár napban, hanem az egész évben egyaránt" - fogalmazott.
    Idén hatodik alkalommal látja vendégül a Hungexpo Magyarország és a régió gasztronómiájának legfontosabb szereplőit - mondta köszöntőjében Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Hozzátette: a 30 ezer négyzetméternyi kiállítási területen nagyjából 20 ezer szakmai látogató 16 ország több mint 300 kiállítójával találkozik március 5-7 között.
    A megnyitón átadták a SIRHA Innovációs Verseny díjait, amelyen a két kiállítás közötti időszakban piacra vezetett magyar és külföldi innovatív termékek, szolgáltatások versenyeztek.

2023. november 30., csütörtök

Haltermelés

 

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is kiváló minőségű, magyar halakkal készülnek a karácsonyi szezonra a hazai haltermelők. Az ünnepi kínálat sztárja ebben az évben is a ponty lesz.

2023. október 16., hétfő

Ősgabonák beltartalmi értéke

Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók - hangsúlyozzák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfői közleményében, amelyben a hazai termelésű, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívják fel a figyelmet a kenyér világnapja és az élelmezési világnap alkalmából.

    Bár a búzából készülő kenyér étkezésünk egyik alapja, sajnos egyre több ember tapasztal problémát a fogyasztása során - olvasható a kutatóintézet MTI-hez eljuttatott közleményben.
    Magyarázatuk szerint az okokat a feldolgozott élelmiszerek mellett elsősorban a búzában található fehérjék között kell keresni, amelyekre a negatív reakciók (cöliákia, azaz búzaallergia, valamint a nem cöliákiás gluténérzékenység) visszavezethetők. Ezért is foglalkozik egyre több tudományos kutatás azzal, hogy milyen különbségek vannak a különböző búzafajták allergizáló és intoleranciát okozó hatásai között.
    Mint írják, a legújabb kutatási eredmények alátámasztják, hogy egyes búzafajoknak kiemelkedő a beltartalmi értéke és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók.
    Egy, a Nature című folyóiratban megjelent friss publikáció szerint, amelyben öt különböző - ősi és modern - búzafajt vizsgáltak, az egyes búzafajokban legalább 2540 fehérjét lehet azonosítani és a fehérjék lehetséges allergiás hatása között jelentős különbségek vannak. Több, fontos szerepet játszó búzafehérje mennyiségét elsősorban a genetika és nem a környezeti tényezők határozzák meg, ami lehetővé teheti a jövőben a búzatermelők és feldolgozók számára az ideálisabb, kevésbé allergizáló fajok és fajták kiválasztását.
    Az eredmények azt is alátámasztották, hogy különösen az alakor kisebb mennyiségben tartalmaz potenciális allergéneket, mint a közönséges búza.
    A közleményben kitérnek arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis), amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.     
    Emellett az ÖMKi 2012 óta folytat üzemi, úgynevezett on-farm kísérleteket annak érdekében, hogy a magyar gazdák a területükhöz legjobban alkalmazkodó, jó hozamú gabonákat termeszthessék ökológiai minőségben.
    "A tönke és alakor ősbúzafajok a tönkölytől eltérően szinte alig ismertek, pedig több tulajdonságukat tekintve is vetekszenek vele, sőt gyakran felül is múlják azt. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy kedvező zsírsav-, keményítő- és fehérjeösszetételük, emészthetőségük, antioxidáns-vegyület és ásványianyag tartalmuk kivételesen egészséges táplálékká teszi őket. A mezőgazdasági termelés során előnyük a jó betegségellenállóságuk, alkalmazkodóképességük, vitalitásuk és gyomelnyomó képességük" - ismertették az eredményeket.
    A közlemény szerint a kutatómunka fontos lépéseként, 2020-ban bejelentettek egy új, országos kisparcellás ökológiai őszibúza fajtateszt-hálózat indítását, amelynek eredményeit nemrég publikálták a szakemberek.
    Ma Magyarországon egy ember évente átlagosan 44,5 kilogramm kenyeret fogyaszt. Közép-Magyarországon ennél kevesebbet, évente 36 kilogrammot, míg a Dél-Alföldön jóval többet, 58 kilogrammot fogyasztanak. A kenyér minősége már csak ezért is kiemelten fontos népegészségügyi kérdés - írták.
       A svájci székhelyű Pékek Világszövetsége 2001-es kongresszusán döntött úgy, hogy október 16. legyen a kenyér világnapja. Az élelmezési világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben - magyar határozati javaslat alapján - nyilvánította élelmezési világnappá október 16-át. Az élelmezési világnapot minden évben a FAO alapításának évfordulója alkalmából ünneplik.(F:MTI)

 

2023. július 16., vasárnap

Meggyszezon...

Kiemelkedő a minősége a hazai meggynek, melynek termesztésében Magyarország továbbra is az Európai Unió egyik legmeghatározóbb szereplője - közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában közzétett videójában a tárca vasárnapi közleménye szerint.

    A tárcavezető azt mondta, hogy Magyarország ezüstérmes meggytermelő az EU-ban, Lengyelország után a második helyen áll. A magyar gyümölcsnek nemcsak a minősége különleges, hanem az íze is egyedülálló. A magyar fajták színe, íze, bogyómérete, mag-hús aránya és állaga felülmúlja a külföldi versenytársakat, így a feldolgozóipar mellett a frisspiacon is keresett - tette hozzá.
     Nagy István kiemelte: a meggyet lehetőleg fogyasszuk frissen, mert így hasznosulnak legjobb hatékonysággal az élettanilag kedvező tulajdonságai. Kifejtette, a tudatos döntés a természetes érési időben szüretelt hazai gyümölcsök fogyasztása. A sok ezer kilométerről történő szállítás, kockázatokat hordoz magában és jelentős szerepet vállal a klímaváltozásban is - fogalmazott, hozzátéve, hogy a nem teljes érettségben történő szüretelés a gyümölcs élvezeti értékét csökkenti és a szállítási útvonal hossza jelentősen drágítja is.
    Nem is beszélve az EU-n kívüli termelési, növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségének ellenőrzéséről és az annak hiányában fellépő kockázati tényezőkről. Ha tudatos vásárlók akarunk lenni, fogyasszunk és vásároljunk hazai szezonális gyümölcsöket, mert az a termőföldtől az asztalig ellenőrzött és biztonságos termék. A hazai termékek választásával nem csak a magyar gazdák és családok megélhetését, hanem az egész nemzetgazdaságot is támogatjuk - fűzte hozzá a miniszter.
     Hangsúlyozta, hogy a hazai meggy jelentős része, évjárattól függően mintegy 50-75 százaléka export termék. A kivitelből a friss meggy 25 százalékban, a meggybefőtt 70 százalékban, a fagyasztott meggy pedig 5 százalékban részesedik. Az uniós meggybefőtt-kereskedelemben Magyarország vezető szerepet tölt be. Legjelentősebb célpiacunk Németország.
     Kifejtette, hogy az idén meggyből a tavalyi aszály, az idei fagyok és a szokatlanul hideg, a gombabetegségeknek kedvező csapadékos idő miatt a tavalyinál valamelyest gyengébb terméshozam várható. A gyümölcsminőség annak ellenére kiváló, hogy a hideg időjárás miatt 1-2 héttel csúszott az idénykezdet - emelte ki a miniszter.(f:mti)

2023. május 18., csütörtök

42. Országos Borverseny

Egy-egy borverseny megmérettetés borász-borász között, igazodási pont a borfogyasztók számára, egyúttal közösségösszetartó szerepe is van - fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Budapesten, a 42. Országos Borverseny megnyitóján a tárca szerdai közleménye szerint.

    A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által szervezett rangos megmérettetésen az államtitkár beszélt arról, hogy a szakmai bírálati rendszer segítséget nyújt az óriási túlkínálatban való eligazodáshoz, azt szolgálja, hogy minőségi magyar borok kerüljenek a fogyasztók elé. Mint fogalmazott, sok kultúrában isteni eredetű a bor, amelyet az átváltozás és nemessé válás misztériuma lengi körül. A magyarság borhoz való különleges viszonyulását jelzi az is, hogy azon ritka népek egyike, amelynek saját szava van a bor megjelölésére, míg a legtöbb európai nép ezt a latinból (vinum) vette át.
    Az Országos Borverseny jelentőségét hangsúlyozva Feldman Zsolt a közlemény szerint jelezte: Magyarország az Európai Unió 7. legnagyobb bortermelő országa. A HNT mintegy 30 ezer szőlőtermesztéssel, illetve bortermeléssel foglalkozó magánszemélyt, illetve vállalkozást tart nyilván, a bortermelés pedig - a sokéves átlagot figyelembe véve - 3-3,5 millió hektoliter között alakul. A hazai borszeretők közel háromnegyede egyáltalán nem iszik külföldi bort, amelynek aránya az összfogyasztás 10 százalékát sem teszi ki. A jelentős kínálatban mindenki számára szükség van az eligazításra, a borászoknak pedig például az egy-egy versenyen megszerezhető visszajelzésre.
    Az Országos Borverseny igazodási pont mind a szakma, mind a mindennapi borfogyasztók számára. A szakmaközi szervezetként működő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hitelességével áll a verseny mögött. A HNT által megszervezett, legnagyobb hagyományú termelői bormustra alapot ad arra, hogy a szakmai szervezet valós információt szerezzen a magyar borpiacról, az eredmények inspirálják, egyúttal visszajelzést jelentsenek a termelőknek, és igazodást nyújtsanak a borkedvelő fogyasztóknak. Idén mind a 22 borvidékről, 252 borászatból, összesen 918 minta érkezett a versenyre - közölte az AM.(f:mti)

2023. május 8., hétfő

Biohulladék...

Az Európai Unióban a biohulladék megfelelő begyűjtésének mértéke és minősége sajnos még mindig nem megfelelő: a szerves hulladék mindössze 16%-a kerül begyűjtésre. A maradékot vagy elégetik, vagy hulladéklerakóba kerül, a kapcsolódó folyamatok során pedig nagy mennyiségű szén-dioxid és metán jut a környezetbe, ami jelentős hatással bír az éghajlatváltozásra. Ez ellen lépett fel Milánó sikerrel. A milánói sikertörténet jó minta és kiindulópont lehet számos városnak, régiónak. A rendszer kiépüléséről és elemeiről az alábbi linken elérhető esettanulmányban lehet részletesebben olvasni:

https://humusz.hu/sites/default/files/milan_case_study_hun.pdf 

 

2023. április 16., vasárnap

Ökológiai gazdálkodás

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, és ezzel összefüggésben az ökológiai gazdálkodás támogatását. A jövőnk múlik azon, hogy képesek vagyunk-e a természeti erőforrások mennyiségéhez szabni az igényeinket, és megtaláljuk-e megújításuk lehetőségeit, mondta Nagy István agrárminiszter a XXXIII. Biokultúra Tudományos Napon, Budapesten - az Agrárminisztérium (AM) szombati közleménye szerint.

    A tárcavezető kifejtette, ennek a jövőképnek a megvalósulása érdekében a következő időszak teendőit négy fő pillér mentén szervezik az Agrárminisztériumban.
    Az első pillér alatt szereplő intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása. A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér, amelynek célja a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér egyrészt a vidéki települések fejlesztését határozza meg, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.
    Nagy István arról is beszélt, hogy az elmúlt években a világ más országaihoz hasonlóan Magyarországon is jelentősen nőtt az ökológiai művelésbe vont, ellenőrzött terület nagysága és az ökológiai gazdálkodást folytató gazdaságok száma: 2020-ban 301 430 hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelynek kétharmada már átállt, egyharmada pedig átállás alatt lévő terület volt. Az ökológiai gazdálkodás 2020-ban a hazai mezőgazdasági területek több mint 6 százalékát tette ki, ami jóval magasabb a korábbi, 2,5-3 százalékos aránynál. Ezzel az európai uniós tagállamok között Magyarország érte el a harmadik legnagyobb léptékű fejlődést. Világviszonylatban az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a 10. legdinamikusabban fejlődő ország vagyunk - húzta alá a miniszter.
    Hozzátette, a biogazdálkodás jövője szempontjából kedvező fejlemény, hogy a környezetre és egészségre gyakorolt előnyös hatásain kívül ma már a gazdasági haszna és jelentősége is előtérbe kerül, így követendő mintaként és célként jelenik meg az új Közös Agrárpolitikában is. Ez is mutatja, hogy a magyar kormány és az agrártárca továbbra is minden helyzetben a magyar gazdák mellett áll.
    Ezen felül az Agrárminisztérium minden lehetséges módon segíti az ökológiai gazdálkodás hazai előmozdítását. Az egyik legfontosabb célkitűzésünk, hogy 2027-ig megduplázzuk az ökológiai művelés alá vont területek méretét, elérve ezzel a 10 százalékos ökoterület-arányt - hangsúlyozta a miniszter a szaktárca közleménye szerint.(F:MTI)

2023. január 23., hétfő

Élelmiszerellátás

Magyarország élelmiszerellátása biztosított - mondta az agrárminiszter hétfőn az M1 aktuális csatornán.

    Hozzátette: tavaly több mint kétmillió tonnányi búzát és kukoricát exportált az ország a háborús helyzet ellenére.
    Nagy István emlékeztetett, hogy mivel Magyarország élelmiszerellátása biztosított, ezért a kormány kivezeti a gabonára és az olajosnövényekre bevezetett export bejelentési rendszert.
    Hozzátette, ezt azért kellett bevezetni tavaly márciusban, mert tartani lehetett attól, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt a magyar gabona gyorsan kiáramlik az országból.
    Az intézkedés révén azonban naprakész információ állt rendelkezésre a kiszállításra szánt terményekről.
    Kitért arra is, hogy Ukrajna gabona- és olajosmag exportja jelentősen megnövekedett, és a vevők ezt az olcsó, "dönpingárú" terméket keresik, így a szomszédos országok nem tudják értékesíteni saját készleteiket.
    Hozzátette, hogy ezért fordulnak - a lengyel, a cseh, a román és a bolgár agrárminiszterrel közösen - az Európai Bizottsághoz, amitől azt várják, hogy stabilizálja a belső piacot.
    "Az ukrán gabona nem oda jut el, ahol a hagyományos piaca van, hanem mindenki előnyt akar szerezni az európai gazdák kárára" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy közös, európai és hazai fellépésre is szükség van a kérdésben.
    Közölte azt is, hogy különbséget tesznek majd azon gabonák és olajosmagvak között, amelyek magyarországi célállomással érkeznek, vagyis szigorú minőségellenőrzésnek vetik alá ezeket a terményeket. Míg a tranzitra érkező árut a lehető leggördülékenyebb módon engedik át az országon.(F:MTI)

2022. december 19., hétfő

Magyar élelmiszerkönyv

A Magyar élelmiszerkönyv egy jogszabálygyűjtemény, amely iránymutatást ad a gyártóknak és tájékoztatást a lakosságnak az elvárt, megbízható minőségű termékekről, azok összetevőinek jellemzőiről, a tisztességes gyártási gyakorlatukról és az ellenőrzésük során alkalmazandó vizsgálati módszerekről. Az élelmiszerek megfelelő minőségének biztosítása és a fogyasztók teljes körű, tisztességes tájékoztatása mellett fontos cél a jó minőségű élelmiszerek térhódításának elősegítése, valamint a gyenge, rossz minőségű élelmiszerek piacának visszaszorítása.

2022. december 3., szombat

Hungaricool termékverseny

A 4. éve megvalósuló Hungaricool termékversenyre kiskereskedelmi forgalomban még nem kapható vagy teljesen új fejlesztésű feldolgozott ötletes, kiváló minőségű, előre csomagolt termékekkel lehet pályázni. A jövő évi termékverseny jelentkezési ideje december 6-án zárul. Jelentkezni a Hungaricool weboldalán keresztül, a termék leírásával és termékfotók beküldésével lehet.

2022. október 19., szerda

Borpromóciós program

Magyarországon mintegy 30 ezer szőlész, valamint borász tevékenykedik, akik a jövőben is számíthatnak Magyarország kormányának együttműködésére és segítségére. Minőségi előrelépést jelent az ágazat számára az új borpiaci szabályozás, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az adminisztrációs terhek csökkentését - közölte Nyitrai Zsolt kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos szerdán az MTI-vel, miután a szőlészek-, borászok-, valamint a hazai borpiac helyzetéről egyeztetett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) székházában Légli Ottó elnökkel.

    A közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza és világszerte. Közel 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait - jelezte.
    Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
    A miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat - írták.
    A közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban az idei aszály.
    Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő országokban.
    A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók asztalára - áll a közleményben.
    Úgy folytatták, hogy ugyanakkor a háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a felvásárló üzemek termelési költségeit.
    A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek - írták.
    Annak érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
    A mintegy 2,6 milliárd forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a külföldi piacokon.
    "Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat béke időszakában és intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni és folytatni minőségi megújulását" - fogalmaztak. A közlemény szerint mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar szőlőtermelők és borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai uniós szinten egyaránt. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály ellenére kiemelkedően jó borminőség várható - olvasható a közleményben.(F:MTI)

2022. szeptember 28., szerda

Magyarország étele 2023 verseny

A minőségi magyar élelmiszerekre hívja föl a figyelmet a Magyarország étele 2023 szakács- és főzőverseny - mondta az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az esemény sajtótájékoztatóján.

Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium kiváló minőségű élelmiszereket állít elő, amelyekből még az utóbbi, válságos években sem volt hiány. Fogyasztásuk szerencsére egyre általánosabb, jövőre a közétkeztetésben is legalább 80 százalékban magyar alapanyagot kell felhasználni - tette hozzá.

    Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy nemcsak a bírálók ismerkedhetnek meg a versenyre készülő ételekkel, a szervezők reményei szerint a vendéglátók kínálatában ugyancsak megjelenhetnek. A Magyarország étele 2023 azért is jelentős esemény, mert ráirányítja a figyelmet a nemzeti identitás fontos részét jelentő gasztronómiai hagyományokra - jelentette ki.
    A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözölte, hogy az előző évek hagyományát folytatva az idei is az összmagyarság versenye lehet. Potápi Árpád János bízik benne, hogy az anyaországiak mellett a külhoni nemzetrészek tagjai is élnek majd a lehetőséggel, és ott lesznek a jelentkezők között. Részvételük különösen fontos egy ilyen eseményen, hiszen a magyar konyha jellegzetesen közép-európai, az évszázadok során ugyanúgy gazdagodott a szomszédos nemzetek hagyományaival, ahogy a magyar gasztronómia is hatott a Kárpát-medence más népeire.
    Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke a verseny ötletgazdájaként közölte, hogy a megmérettetésre főfogásnak alkalmas, "bisztró stílusú" ételeket keresnek. A feltételek között lesznek alapanyagokra vonatkozó megkötések, ám ezzel együtt értékelni fogják azt is, mennyiből készíthető el egy fogás, hogy azok később minél szélesebb körben terjedhessenek el. Az elődöntőt januárban, a döntőt március 18-án tartják.
    Hozzátette, hogy a 6. alkalommal meghirdetett verseny új ételek megalkotására szeretné ösztönözni a részvevőket, hiszen széles körben ismert specialitások évtizedek óta nem születtek, pedig a magyar konyha az idők során állandóan változott, még a 20. században is. Ez a cél a kezdetek óta változatlan, az első, 2017-es kiíráshoz képest sokat fejlődött a rendezvény, különösen azóta, hogy Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről, Kárpátaljáról is csatlakoznak versenyzők, és nem csak magyarok - tette hozzá.
    A Magyarország étele 2023 felhívását, jelentkezési feltételeit és nevezési lapját az esemény honlapján tették közzé. A nevezés első üteme december 16-ig tart. Az AM több más szervezettel együtt szakmai partnerként segíti az eseményt - olvasható az oldalon.(F:MTI)

2022. szeptember 3., szombat

Földhasználat

Nagyításhoz kattintson a képre
A földhasználat és a gazdálkodási gyakorlatok jelentős hatással vannak a természeti erőforrásokra, például a vízre , a talajra , a növény- és állatvilágra . A földhasználatra vonatkozó információk felhasználhatók a természeti erőforrások, például a sótartalom és a vízminőség kezelésére szolgáló megoldások kidolgozására. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete jelentése szerint a talajpusztulás súlyosbodik, ha a tervezés hiányos vagy rosszul kivitelezett, amikor a jogszabályi vagy pénzügyi ösztönzők rossz döntésekhez vezetnek a térségben. földforrások - például rövid távú termelés céljából. Az eredmény gyakran a helyi lakosság nagy részének nyomorúsága és a hasznos ökoszisztémák pusztulása volt . Az ilyen rövidlátó megközelítéseket a földforrások integrált tervezésével és kezelésével kell felváltani, ahol a helyi felhasználó áll a figyelem középpontjában. Ez biztosítja a talaj hosszú távú minőségét az emberi szükségletek kielégítésére, a földhasználattal kapcsolatos társadalmi konfliktusok megelőzését vagy megoldását, valamint a biológiai sokféleségű ökoszisztémák megőrzését .