A kenyér tárolása...

Hőmérséklet: A kenyér számára az ideális tárolási hőmérséklet 18–22 °C között van. Hűtőszekrényben nem ajánlott tartani, mert ott gyorsabban kiszárad, kivéve, ha hosszabb távra szeretnéd eltenni (pl. fagyasztás).

Páratartalom: A túl magas páratartalom kedvez a penészedésnek, míg a túl alacsony a kiszáradást gyorsítja. A 60–70%-os relatív páratartalom az optimális.

Szellőzés: A kenyérnek szüksége van némi légmozgásra, hogy ne dohosodjon be, de ne legyen kitéve huzatnak vagy túlzott szellőztetésnek sem, mert akkor kiszárad.

Csomagolás: Papírzacskó vagy vászonzsák a legjobb választás, mert ezek engedik lélegezni a kenyeret, de nem szívják ki belőle a nedvességet. A műanyag zacskóban tárolás csak rövid távon ajánlott, mert elősegítheti a penészedést.(F:Agroinform.hu)

Tojás vízpróba...

 Megfelelő hűtőben tárolás mellett a tojás sok esetben még a lejárat után is felhasználható, de kizárólag alapos ellenőrzés után. Az egyik legismertebb módszer a vízpróba. Ha a tojást hideg vízbe teszed, és lesüllyed, akkor nagy eséllyel még friss. Ha kissé megemelkedik, de nem úszik a felszínen, akkor már idősebb, de hőkezelve még felhasználható lehet. Az úszó tojás viszont egyértelmű jel arra, hogy kidobandó. Ennek oka, hogy idővel levegő kerül a tojás belsejébe, ami megváltoztatja a sűrűségét.

Hulladékudvar...

Kiszolgált elektronikai hulladék, építési törmelék, karton, veszélyes hulladékok: a hulladékudvar pontosan arra jött létre, hogy ezeket ne a kertben kelljen tárolni, és ne is az út szélén végezzék. Nézzük meg, mit is helyezhetsz el a hulladékudvarokban, és ezt milyen feltételekkel teheted. https://humusz.hu/hirek/hulladekudvar-mikor-es-miert-jo/31004

Gyógynövény szedés,tartósítás

Természetes, de egyben egészséges ízeket szeretnétek az ételeitekben? A gyógy- és fűszernövények választása tökéletes lehet erre a célra. A megfelelő szárítási és tárolási módszerrel pedig azt is biztosítani tudjátok, hogy a gyógynövényeitek aromája és íze hosszú ideig megmaradjon.

Az ételek ízesítése céljára szánt gyógynövények felhasználása már régóta népszerű a világon, hiszen azok levelei és magjai adnak ízt az ételeknek, míg a növények sejtjeiben található olajok megadják az aromát. Az íz kiszabadulása érdekében a sejtfalakat fel kell törni, ami aprítással vagy őrléssel érhető el. Természetjárás közben ti is találkozhattok akár szedhető növényekkel, de sokan termesztitek is őket otthonotokban, kertetekben. F: https://www.agroinform.hu/hazikert/tippek-a-gyogynovenyek-szakszeru-szedesehez-es-tartositasahoz-fuszer-64195-001

Sörfogyasztás...

 A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztéshez használt élesztő magasabb hőmérsékleten (20°C körül) dolgozik. Pont ezért elterjedt típus a házi illetve kisüzemi sörfőzés területén, mivel az erjedéshez szükséges körülmények megteremtése általában nem kerül plusz erőfeszítésbe. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő viszonylag alacsony hőfokon dolgozik (5-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. A nagyüzemi söröknek ez kedvező, mivel az alacsony hőmérsékleten történő erjesztés és tárolás megelőzi, hogy egyéb nemkívánatos baktériumok, kórokozók szaporodjanak el a sörben és így tönkremenjen.

Termékek minőségmegőrzése...

A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze hiánypótló útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Maradék nélkül programjában - közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

    Kiemelték, fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak.
    A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni.
    Példaként említik, hogy bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tárolt és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalható számottevő elváltozás - íz, szín, szag, állag -, a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még - írják a közleményben.
    A közlemény szerint mind a lakosság, mind az élelmiszer-forgalmazók és a karitatív szervezetek számára hasznos lehet a Nébih Maradék nélkül programjának legújabb útmutatója. A hiánypótló ajánlásban ugyanis a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosak. Az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék.
    Hangsúlyozzák, továbbra is érvényes, hogy lejárt élelmiszereket nem lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Fontos változás azonban, hogy egy jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.
    Az ajánlás elérhető a Nébih és a Maradék nélkül oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/-/hianypotlo-lejarati-utmutatot-allitott-ossze-a-nebih.
    A Nébih közleményében ismerteti, hogy az élelmiszereken kétféle lejárati dátumjelöléssel lehet találkozni: minőségmegőrzési idővel és fogyaszthatósági idővel.
    A fogyaszthatósági idő a romlékony áruk jelölésére szolgál, amelyeknél a lejárat után komoly egészségügyi kockázattal kell számolni. Ezekkel nem szabad kísérletezni, inkább ki kell dobni, még akkor is, ha sajnáljuk elpazarolni az élelmiszert - olvasható a közleményben.
    A minőségmegőrzési idő a hosszabb ideig eltartható élelmiszereken található, azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárható a gyártó által garantált minőség, például íz, illat, szín vagy állag. Az adott dátum után minőségükből, élvezeti értékükből veszthetnek ezek a termékek, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem fogyaszthatók.(F:mti)

A gabonatárolás korszerűsítése

A korszerű gabonatárolás a töredékére csökkenthetné a veszteséget, de a belföldi tározók nagy részét évtizedek óta nem fejlesztették - közölte a K&H csütörtökön az MTI-vel.

A pénzintézet szerint a gabonatárolás fejlesztését a csökkenő hozamok indokolják. Mint írták, az előrejelzések alapján a terméshozamok világszerte 20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az évszázad végére, miközben 11 milliárd embert kell majd eltartani. Ma a termés 10-20 százaléka kárba vész, a kutatások mégis inkább a termés növelésére összpontosítanak - tették hozzá.     Magyarországon az aratás utáni veszteség több tízezer tonna, de a közleményben idézett szakértői javaslat szerint hűtéssel és folyamatos monitorozással hosszú ideig épen tartható a gabona, a kár pedig a tizedére, vagy még lejjebb csökkenthető. A hatékony tároláshoz ugyanakkor nélkülözhetetlenek a korszerű digitális eszközök - hangsúlyozták.     Az K&H Csoport agrár üzletágának vezetője szerint kis ráfordítással is jelentős eredményeket lehetne elérni. Tresó István az állami forrásokra is felhívta a gazdák figyelmét, hiszen jövőre 951 milliárd forint jut agrártechnológiai fejlesztésekre, ami majdnem 40 milliárddal több, mint az idei keret - írták. (F:mti)

Növényvédelmi felhívás 23.

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!  

2020. évi 23. felhívás
Lassan véget ér a növényvédelmi szezon. Azért még vannak feladataink! A dióburoklégy a talajban telel át, ezért folyamatosan szedjék össze a lehullott fekete termést és a fán se hagyjanak beteg szemeket (2019. évi 19. felhívás). Néhol permetezésért kiált a csonthéjasok blumeriellás lombhullása (17. felhívás) és elkezdték a beköltözést de még az ágyásokban, gyümölcsfákon is szívogatnak a poloskák (a 21. és a 2019. évi 18. felhívás). A csigák sem alszanak még téli álmot ( 20. felhívás). Már mindegyik károsítóról írtam, kérem lapozzanak vissza.
► A jó szeműek szabad szemmel is felfedezhetik a szőlőleveleken a lisztharmat apró sárga göbeit, melyek belsejében bújnak meg a tavaszi fertőzést indító ivaros spórák. A göbök idővel vastag falúvá és feketévé alakulnak. Ezek már kibírják a hideget és a növényvédő szereket is, így tud áttelelni a gomba. A göböcskék (kazmotécium a tudományos nevük) az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre, és tavasszal innen lövik ki az első fertőzést beindító spóráikat.
Betakarítás után, még lombhullás előtt, a szőlősgazdáknak még egyszer érdemes felvenni a permetezőgépet és elvégezni a kénes vagy még inkább a kénes-olajos lomblemosást, mellyel már tehát a jövő évi termést védik. Most még érzékenyek a kazmotéciumok, elpusztíthatjuk, szó szerint lemoshatjuk ezeket a gombképleteket. Ne feledjék, elsősorban a saját tőkénkről támad a lisztharmat, mindenki a saját lisztharmatáért felelős.
► Egyre nagyobb gondot okoznak a tárolási betegségek. Több permetszer is kapható melyekkel a szüret előtt „letisztíthatjuk” a gyümölcsök felületét. Ilyen pl. a Bellis (7 nap é.v.i.) és a Switch 62,5 WG (3 nap é.v.i.) Antagonista gombát tartalmaz a Blossom Protect „bioszer”. Bár 0 napos, de itt is be kell tartani az utasításokat.
► Szeptembertől hozzá lehet kezdeni a madarak etetőhöz szoktatásához. Csak ott kezdjenek hozzá a téli etetéshez, ahol folyamatosan pótolni tudják az elfogyasztott tápanyagot. Amennyiben egy fagyos éjszaka után üresen találják a megszokott etetőt a madarak, keresgélésbe kezdenek. Ha néhány órán belül nem találnak eleséget, akkor pl. a kis testű cinkék, ebbe belehalnak. Tájékozódjanak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu honlapjáról.
Mészáros Pál szekszárdi borász – szerintem a legjobb - már nem permetez rovarölővel, az ültetvényébe berepülő gyurgyalagok évről-évre kivadásszák a szőlőmolyokat. Hálából róluk nevezte el a szállodáját. Merops Hotel.
► Több díszfának, díszbokornak van olyan károsítója, amelyek a házikertek gyümölcsfáit is megtámadhatják. A baloldali fotón az almalisztharmat primer tüneteit láthatják virágzó díszalmán. Középen az őszibarackon, orgonán is súlyosan károsító eperfa-pajzstetű telepe fehérlik szivarfaágon, míg a harmadik képen a kaliforniai pajzstetű lázfoltjait és egyedeit fényképeztem japánbirs almáján. A legtöbb gyümölcsfánkon károsít.
Az ország legnevesebb faiskolásai és kutatói az idén is megszerkesztették az utcai fásításra javasolt fafajok, fafajták jegyzékét. A növényvédelmi csapat egy újabb oszloppal is kiegészítette a füzet táblázatát, mely a fenti kérdésben próbál segíteni. Szerintem érdemes átnézni a mielőtt egy díszfa megvásárlásában döntenének. Megtalálják a http://zsigogyorgy.hu/novenyvedelem/novenyvedelmi-irasok/ oldalon.
Budapest, 2020. szeptember 17. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu

Állattartó telepek fejlesztése

Augusztus elsején fejeződött be az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című (VP2-4.1.1.-20 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A pályázat több területen kíván hozzájárulni az állattartó telepek versenyképességének növeléséhez. Lehetőség lesz az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése révén. A bevezetőben felsorolt célokon kívül az állattartó telepek létesítményeinek épületenergetikai, épületgépészeti felújítása, technológiáinak korszerűsítése, valamint a megújuló energia hasznosítására irányuló technológiák beszerzése is támogatást kaphat majd. A felhívás további fontos célja a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságainak megerősítése és fejlesztése. A támogatási kérelmek benyújtására várhatóan 2020. október 1-től 2021. február 1-ig lesz lehetőség. A pályázati felhívás elérhető: a www.palyazat.gov.hu oldalon.

Terménytárolás...

A jelenlegi gazdasági helyzetben előfordulhat, hogy bizonyos terményeinket a megszokottnál tovább, vagy kényszerből a megszokottól eltérő helyen kell majd tárolnunk. Ez a helyzet fokozott felkészülést kíván meg a termelőktől, hogy a minőségromlást a tárolás során elkerüljék. https://www.agroinform.hu/szantofold/ha-ezekre-nem-figyelunk-oda-a-termes-43421-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=43421

Terménytárolás...

Hazánkban az egyensúlyi nedvességtartalom alatti terményeknél az állagmegóvó szellőztetéses, a 16-18 % nedvességtartalmú terményeknél a szellőztetéses szárítási technológia, míg a sajátcélra felhasznált takarmánygabonáknál mindkét nedvességtartományban a szerves savas tartósítási technológia használható. A szellőztető rendszer nélküli tárolóknál gyakori a túlszárított termény tárolása. A túlszárítás (11-12 %) számos hátránnyal jár, növekszik a szárítók szárítási ideje, a felhasznált olaj vagy gáz mennyisége, csökken a szárítókapacitás és romlik a termények fizikai és beltartalmi értéke.

A szellőztető rendszerek beépítése mind a torony, mind a vízszintes tárolóknál ajánlhatók (1. ábra). A toronytárolók nagy része ezzel együtt kerül felépítésre, a vízszintes tárolóknál pedig a padlószint alatti csatornarendszerek jelentik az igazi megoldást, amelyek teherbíró kivitelben készülnek és nem akadályozzák a nagyobb tárolókban az anyagmozgató és szállító gépek mozgását (2. ábra).

2. ábra:
Kitárolás szint alatti szellőztetőcsatorna rendszerű tárolókból

A szellőztető csatornarendszer biztosítja a levegő egyenletes elosztását, mely a tárolók fenéklapján, vagy abba beépítve kerülhet elhelyezésre. A silótornyok esetében a viszonylag kis alapterület és nagy halommagasság miatt a csatornarendszer beruházása olcsó, és az átszellőztetés a viszonylagos egyenletes rétegvastagságnak köszönhetően egyenletesnek tekinthető, a gravitációs kitárolást a csatornarendszer nem akadályozza. Vízszintes tárolóknál a kisebb halommagasság miatt a csatornarendszer térben nagyobb kiterjedésű és emiatt fajlagosan drágább, de ezeknél a tárolóknál a tároló egy részének szakaszolásával – nagyobb légcsereszám biztosításával – lehetőség van a szellőztetéses-szárításra is.

A tárolótornyok és szellőztető rendszerük (szellőztető padozat, szellőztető ventillátor), valamint a vízszintes tárolók szakaszolt szellőztetőrendszerének kiépítésével a beruházás költségei  csökkenthetők amennyiben mobil ventilátort alkalmazunk, amellyel megfelelő sorrendben több tárolótorony, ill. nagyobb vízszintes tároló több lépcsős szellőztetését is megoldhatjuk.

Állagmegóvó szellőztetés

Az állagmegóvó szellőztetési technológia lényege abban van, hogy a tartós tárolásra szolgáló tárolókban elhelyezett, az egyensúlyi nedvességtartalmú, vagy arra leszárított szemesterményeken keresztül környezeti levegőt áramoltatunk. Célszerűen akkor alkalmazható, ha a környezeti levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a gabonahalmazé és ennek következtében a gabonahalmaz hőmérséklet csökkenését eredményezi. Fontos a szellőztető levegő relatív páratartalma is, ill. a szellőztető levegő és a tárolt gabona hőmérsékletkülönbsége, ami együttesen meghatározza a termény nedvességtartalmától függően a szellőztető levegő jellemzőinek határértékeit (3. ábra).

Ezen jellemzők mérése a megfelelően alkalmazott szellőztetéshez elengedhetetlen, mérőműszereinek beszerzése nem jelent túlzott költségeket.

Az ábrából látható, hogy a gabona hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű levegővel történő szellőztetés esetében csak egy meghatározott relatív páratartalom alatti levegővel szabad szellőztetni, míg ellenkező esetben magas relatív páratartalmú levegővel való szellőztetés is megengedett.

A szellőztetés időtartalmát a levegőbefúvó helyétől elinduló hűtött zóna mozgási sebessége és a halommagasság határozza meg. A hűtött zóna mozgási sebessége a levegő sebességének közel ezred része. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 5 m halommagasságú terményréteg (500 m³) átszellőztetése (hűtése) 15 m³/h,m³ légcsereszámmal számolva 0,02 m/sec átáramló levegő sebesség mellett, 0,072 m/h sebességgel, azaz 70 óra alatt történik meg. Hasonló eredményhez jutunk, ha jobban megfogható légcsereszámmal (ventillátor légszállítása osztva a termény térfogatával) számolunk, amely szerint a szellőztetési ciklus időtartama 1.000 osztva a légcsereszámmal szintén 70 h.
Az átszellőztetés időközét alapvetően a termény hőmérséklete és nedvességtartalma határozza meg. Átlagos feltételeket figyelembe véve (14,0 % ill. 25 ^oC) 35-40 naponként kell a fentiek szerinti ideig a terményt szellőztetni. Természetesen, amennyiben valamilyen ok folytán gyors hőmérséklet emelkedés tapasztalható (t 23^oC/nap), a szellőztetést azonnal el kell kezdeni!

Szellőztetéses szárítás

A 2-4 % nedvességet elvonó szellőztetéses szárítás idejét, a szárítandó terményréteg vastagsága döntően befolyásolja.A gyorsabb szárításhoz nagyobb légcsereszám szükséges, de ezt korlátozza az üzemeltetési költség növekedése. Ezt a magasabb légsebességből adódó, nagyobb kapacitású ventilátor teljesítményigénye okozza. Azonos térfogatú terménytömeget vizsgálva a toronytárolóknál a szárítási idő a rétegvastagságtól függően a többszöröse is lehet a vízszintes tárolókénál, míg ha a légcsereszámot vesszük azonosnak, akkor a silóknál a nagyobb légsebesség, ill. a fajlagos nyomásnövekedésből adódó nagyobb ventilátor teljesítmény-szükséglet miatt nagyobb lesz a szárítás beruházási és üzemeltetési költsége. Ezért az egyensúlyi nedvességtartalomig történő szellőztetéses szárítási technológiáknál csak 24 m-es rétegvastagságot ajánlunk, azaz csak a vízszintes tárolóknál jöhet szóba ez a technológia, elsősorban szárítóval nem rendelkező kisebb gazdaságoknál. Hazai viszonylatban a szellőztetéses szárítás a kalászos gabonafélék betakarítási időszakában környezeti levegővel mindenkor elvégezhető. Kukorica betakarítási időszakban szükség lehet a levegő előmelegítésére. Az alacsony hőmérsékleten történő szellőztetéses szárítás esetében a párakicsapódás veszélyének elkerülése végett csak 5-8 ^oC-os hőfokemelkedés a kívánatos. A szellőztetéses szárításhoz minimum 80-100 m³/t,m³ légcsereszámú szellőztetés szükséges. Gyakorlati tapasztalatok alapján a hazai körülmények között, a fajlagos vízelvonás (x) 1,5-2,0 g/kg száraz levegő. Ezeket figyelembe véve a várható szárítási idő a 4. ábra alapján meghatározható.


Az eddig leírtakból látható, hogy a szellőztetéses tárolástechnológiák helyes alkalmazásakor ismerni kell a termény hőmérsékletét, valamint és a szellőztető levegő hőmérsékletét és relatív páratartalmát, mivel ezektől függ, hogy mikor lehet szellőztetést végezni. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a szellőztetést nem megfelelő paraméterű levegővel végzik – és erre sokszor van példa – akkor a kívánt eredményt nem lehet elérni. Éppen az emberi szubjektivitásból adódó hiányosságokat küszöbölik ki az automatikus szellőztetés vezérlők, melyek a beállított értékek mellett, a szellőztetést automatikusan elvégzik. Ezek költsége azonban csak nagyobb mennyiségű gabona szellőztetéses szárítása esetén lehet gazdaságos.

A következő részben a szerves savas takarmánytartósítási technológiák alkalmazásáról, szükséges berendezéseikről és az elérhető eredményeikről olvashatnak. (f:agraragazat.hu)

Szakkönyvek...

Bak János - Kelemen Zsolt - Tóth László: Szálastakarmányok betakarítása, tárolása és etetése
Gépi berendezések - a betakarítástól egészen a jászolig. A szerzők részletesen ismertetik a betakarítás és a silózás gépeit, a silózás technológiai lépéseit, a toronysilókat, a fóliazsákos erjesztést, de kitér a szálas takarmányok csomagolására, csomagológépeire is.

Dr. Szalai József: A növényi élet feltételei a kertekben
A növények életműködését az életjelenségek és a környezeti tényezők együttesen határozzák meg. Ezek térben és időben egyszerre fejtik ki tevékenységüket. Az életfeltételek biztosítása nélkülözhetetlen a kertekben. Ez megvalósul természetes formában, de részben mesterségesen is biztosítani kell feltételeket ahhoz, hogy növényeink optimálisan növekedjenek, fejlődjenek. Ha egy is hiányzik a környezeti tényezők közül, napfény, hőmérséklet, víz, tápközeg, a növények életjelenségeiben változás áll be, gyenge lesz a növekedés-fejlődés, vagy elmarad a virágzás és termésképzés.

Kerek Zoltán - Marselek Sándor: Gazdaságos zöldségtermesztés
A zöldségtermesztés a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb, de egyben egyik legellentmondásosabb ágazata. A rendelkezésre álló földterület intenzív használatát biztosítja. Beruházás igényes, ennek ellenére számottevő élőmunkát is igényel, korszerű termelés esetén megfelelő jövedelmet biztosít. Fontos szerepet játszik a korai élelmiszer ellátásban, de az export is jelentős.