Terménynap Ópusztaszeren

Pénteken a gabonafeldolgozás és a kenyérsütés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg a látogatók az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, szombaton pedig kiderül, ki tudja legpontosabban megsaccolni egy méretesebb görögdinnye súlyát.

    Kodácz Csengele, az intézmény marketing vezetője az MTI-nek elmondta, pénteken a skanzenben, a szeged-alsóvárosi portán kézműves játszóház várja a családokat, a makói parasztházban pedig terményvetélkedőt tartanak. A látogatók feladata lesz többek között felismerni a betakarított gabonaféléket és kitalálni, mennyit nyom egy búza- vagy rozsszem. Az udvaron bemutatják, hogyan zajlott egykor a kézi malmos őrlés, a munkába a vendégek is bekapcsolódhatnak.
    A hódmezővásárhelyi tanyai olvasókörben ki-ki megtanulhatja, hogy miként készíthető és tartható életben a kovász, az otthoni kenyérsütésre készülők pedig egy indulókészletet is hazavihetnek. Természetesen a kenyérsütés sem maradhat ki a programok közül, az olvasókör udvarán, a kemencében készülnek majd a friss, ropogós cipók.
    A magyar mezőgazdaságban az 1920-as és 1950-es évek között általánosan használt erőgépek voltak a Hofherr-traktorok. Pénteken egy ilyet mutatnak be a malom mellett.
    Szombaton a görögdinnye kap főszerepet az emlékparkban, ahova a Magyar Dinnyetermesztők Egyesületétől öt mázsa mézédes gyümölcs érkezik.(F:mti)

    Déltől dinnyeszobrász kápráztatja el a látogatókat, a vendégek hagyományos 19. századi népi viseleteket próbálhatnak föl a skanzenben, bekapcsolódhatnak a Kőrös Kamara Táncegyüttes bemutatójába, a községházánál pedig a Barboncás Társulat bábelőadása szórakoztatja az egybegyűlteket. Kora délután dinnyesúlysaccoló-versenyt rendeznek, kiderül ki tudja ránézésre legpontosabban meghatározni a tömegét egy méretes gyümölcsnek, amit a megmérettetést követően az egybegyűltek meg is kóstolhatnak. (F:mti)

Terménytárolás...

A jelenlegi gazdasági helyzetben előfordulhat, hogy bizonyos terményeinket a megszokottnál tovább, vagy kényszerből a megszokottól eltérő helyen kell majd tárolnunk. Ez a helyzet fokozott felkészülést kíván meg a termelőktől, hogy a minőségromlást a tárolás során elkerüljék. https://www.agroinform.hu/szantofold/ha-ezekre-nem-figyelunk-oda-a-termes-43421-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=43421

A mindennapok környezettudatossága

A környezettudatosságot elsőként a mindennapi szokásokban kell érvényre juttatni, mert a túlfogyasztás mérséklésének ez a leggyorsabb útja. A mértékletesség és körültekintés javasolt a fogyasztásban, többek között a csomagolás hasznosítása vagy termékválasztás esetén. Az áruk szállítása éppúgy terheli a környezetet, mint a hulladékok helytelen elhelyezése, a Föld jövője ezért jelentős mértékben függ az egyéni felelősségvállalástól. A Föld napjának gondolata nem véletlenül merült föl a hatvanas évek végén, hiszen az emberiség ekkor kezdett többet fogyasztani, mint amit a bolygó biztosítani tud. Magyarországon a 3,7 hektár a fejenkénti ökológiai lábnyom, de a fejenkénti szükségletek másutt is jóval meghaladják azt a mértéket, amit az egy emberre jutó 1,8 hektár szárazföldi terület biztosítani tud. (AM)

A vermelés

A termények téli elraktározása földdel vagy homokkal való betakarással. Egyszerű formája az agyagos földbe ásott gödör, amely fölé rendszerint sátortetőt emelnek. A benne elraktározott répát, burgonyát, petrezselyemgyökeret homokkal és a veremnyílásra szerelt ajtóval védik a hideg ellen. A földbeásott terménytároló gödrök legfejlettebb formái a kiégetett gabonás-vermek. A sátortetős, náddal fedett, jól szigetelt jégvermekben a télen kitermelt és elraktározott jég a nyári hónapokig kitartott. Községek, uradalmak építették közösségi céllal. Kocsma, fogadó udvarán is állt. – A múlt században valószínűleg az uradalmak és a gazdálkodási ismeretterjesztés hatására a magyar paraszti gazdálkodásban meghonosodott a nagy mennyiségű burgonya, káposzta és répa vermelése, a prizmázás. A terményt kör vagy téglalap alakúan a puszta földre vagy sekélyen mélyített gödrökbe öntik. Olyan vastagon takarják be szalmával, hogy a beledöfött vasvilla ne érje el, majd betemetik földdel. A kisebb kupacokat nagy fagyveszély idején rárakott gazzal vagy trágyával is védik. A prizma, verem csúcsán vagy gerincén beleállított szalmacsutakokból vagy kukoricaszárból készült szellőző nyílásokat is hagynak. A vermelés különösen a burgonyának országszerte elterjedt ősztől tavaszig tartó tárolási módja. (Magyar Néprajzi Lexikon)