Május elsején olyan hideg csapott le az Alföldre, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A szőlőültetvények jelentős részén nem részleges veszteségről, hanem teljes terméskiesésről beszélnek a mezőgazdasági szakemberek.
2026. május 4., hétfő
2026. január 24., szombat
Vízvilág...
A világ nagy tavai 2025-re a víztartalmuk közül 50 százalékát vesztették el az 1990-es évek elejéhez mérten, miközben az emberiség 25 százaléka, vagyis több mint kétmilliárd ember közvetlenül ezekre támaszkodik vízforrásként. Az elmúlt öt évtizedben 410 millió hektárnyi természetes vizes élőhely is eltűnt, ami nagyjából az Európai Unió méretének felel meg. Az adatok azt mutatják, hogy az 1970-es évek óta a globális gleccserveszteség 30 százalékkal nőtt.
2025. november 28., péntek
2025. április 28., hétfő
Pusztuló méhek
A hazai méhállomány fele elpusztult a télen, az április eleji fagyok az akácerdők kétharmadának termését tették tönkre. A jelentős pusztulás világszerte nagy gondokat okoz, a veszteségek itthon elsősorban a hobbiméhészeket sújtják, a főállású gazdák jobban meg tudták védeni állományaikat.
2024. november 25., hétfő
Ammónia kibocsátás
Az ammónia kibocsátását befolyásoló számos tényező közül az egyik legfontosabb a hőmérséklet, melynek növekedésével emelkedik a kijuttatott anyagokban lévő nitrogénveszteség, azaz az ammónia kibocsátás növekedése által. Ebből következően az alacsonyabb hőmérsékletű napszakokban, évszakokban kijuttatott hígtrágya, szerves trágya és műtrágya nitrogén tápanyagtartalmának vesztesége kevesebb, az ammónia kibocsátása kisebb. A napon belül tervezés során javasolt az éjszakai vagy a kora reggeli órákban kijuttatni a trágyát, éven belül pedig az őszi-tavaszi időszakot kell előnyben részesíteni a nyári félévvel szemben.
2022. február 25., péntek
Veszteséges a tojás
2021. november 13., szombat
Élelmiszerveszteség...
2021. július 21., szerda
Élelmiszer pazarlás...
Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.
A
jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással
kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít. 2011 óta ez az első
számszerűsített adat a gazdaságok teljes élelmiszerveszteségéről.
Az
ellátási láncok veszteségére, valamint a kiskereskedelemben és a
fogyasztás során keletkező pazarlásra vonatkozó frissített adatokkal
kombinálva világosabb a kép az élelmiszerveszteség és -pazarlás
mértékéről a gazdaságtól a fogyasztóig. Ez is azt jelzi, hogy mennyire
fontos az élelmiszerveszteség és -pazarlás felére csökkentése a teljes
ellátási láncban, és nem csak a kiskereskedelemben és a fogyasztásban
- emelték ki a wwf.panda.org honlapon közzétett jelentés szerzői.
Az
élelmiszertermeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak,
ezért az élelmiszerhulladék jelentős hatással van az éghajlatváltozásra:
korábbi becslések szerint az üvegházhatású gázok 8 százalékáért
felelős. Az új jelentés adatai szerint a számok még ennél is magasabbak,
és az összes károsanyagkibocsátás mintegy 10 százaléka köthető
élelmiszerhulladékhoz. Ez az Egyesült Államokban és Európában egy év
alatt közlekedő összes autó által okozott karbonkibocsátás mintegy
kétszeresének felel meg.
Világszerte 4,4 millió négyzetkilométer
mezőgazdasági területet és 760 millió köbméter vizet használtak fel
annak a korábban becsült 1,2 milliárd tonna élelmiszernek az
előállításához, amely a betakarítás előtt, alatt és után elvész, vagy
más célokra, például állati takarmányként és bioüzemanyagként kerül
felhasználásra. Ez az indiai szubkontinensnél nagyobb földterülettel és
304 millió olimpiai úszómedencének megfelelő vízmennyiséggel egyenértékű
- és ebben még nincsenek benne az élelmiszer előállításához felhasznált
további erőforrások, amelyek az ellátási lánc más szakaszaiban vesznek
kárba.
A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a
gazdaságokban az élelmiszerveszteség kizárólag a kevésbé jómódú,
alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Sőt kiderül
belőle, hogy az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben
általában magasabb az iparosodott régiókban. A globális terményhulladék
58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.(F:mti)
2021. július 9., péntek
A gabonatárolás korszerűsítése
A korszerű gabonatárolás a töredékére csökkenthetné a veszteséget, de a belföldi tározók nagy részét évtizedek óta nem fejlesztették - közölte a K&H csütörtökön az MTI-vel.
A
pénzintézet szerint a gabonatárolás fejlesztését a csökkenő hozamok
indokolják. Mint írták, az előrejelzések alapján a terméshozamok
világszerte 20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az évszázad végére,
miközben 11 milliárd embert kell majd eltartani. Ma a termés 10-20
százaléka kárba vész, a kutatások mégis inkább a termés növelésére
összpontosítanak - tették hozzá.
Magyarországon az aratás utáni veszteség több tízezer tonna, de a
közleményben idézett szakértői javaslat szerint hűtéssel és folyamatos
monitorozással hosszú ideig épen tartható a gabona, a kár pedig a
tizedére, vagy még lejjebb csökkenthető. A hatékony tároláshoz
ugyanakkor nélkülözhetetlenek a korszerű digitális eszközök -
hangsúlyozták.
Az K&H Csoport agrár üzletágának vezetője szerint kis
ráfordítással is jelentős eredményeket lehetne elérni. Tresó István az
állami forrásokra is felhívta a gazdák figyelmét, hiszen jövőre 951
milliárd forint jut agrártechnológiai fejlesztésekre, ami majdnem 40
milliárddal több, mint az idei keret - írták. (F:mti)
2020. október 16., péntek
Élelmezési világnap
Az ENSZ 1979-ban magyar javaslatra nyilvánította október 16-át az élelmezés világnapjává, az idén 41. alkalommal megtartott esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön. Magyarországon az emberek évente több mint 300 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el, a veszteség pénzben kifejezett értéke meghaladja a 170 milliárd forintot, ami egy-egy emberre vetítve 18 000 forint; az élelmiszerpazarlás környezetvédelmi, gazdasági és erkölcsi probléma is.
2020. június 20., szombat
Parlagfűpollen-koncentráció
2020. április 16., csütörtök
Terménytárolás...
2019. július 3., szerda
Zöldség-gyümölcs pazarlás...
A „Vegyél számba!” kampány eddigi anyagait a http://maradeknelkul.hu/vegyel-szamba/ honlapon olvashatják az érdeklődők.
2010. július 21., szerda
Veszteség megosztása...
2010.07.15.
[Tao. tv. 17. § (7) bekezdés]
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 17. § (7) bekezdése értelmében átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt vesztségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére – a jogelődnél eltelt időt is beszámítva – az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd elhatárolt veszteségét csökkenti.
A Tao. tv. 5. § (5) bekezdése szerint e törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 136. § (1) bekezdése értelmében gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) – a továbbiakban együtt: átalakulás – során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló – a továbbiakban együtt: átalakuló – (jogelőd) gazdasági társaság(ok) és az átalakulással létrejövő (jogutód) gazdasági társaság(ok) vagyonának (saját tőkéjének) megállapításához vagyonmérleget kell készíteni.
Az Sztv. 136. § (4) bekezdése értelmében a vagyonmérleget – ha törvény másként nem rendelkezik – háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy
a) az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket – a 137. § (2) bekezdése, illetve a 139. § (3) bekezdése figyelembevételével – az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket,
b) az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok) vagyonmérlege – a 136. § (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – tartalmazza a jogelőd gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét) [a) pont szerinti vagyonmérleg harmadik oszlopa], a 139. § (2)-(5) bekezdései szerinti eltéréseket („különbözetek”), illetve a kettő együtteseként a jogutód gazdasági társaság(ok) vagyonát (eszközeit, kötelezettségeit, a kettő különbözeteként a saját tőkét).
Az Sztv. 136. § (5) bekezdése értelmében a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget külön-külön kell elkészítenie:
a) beolvadás esetében a beolvadó, illetve az átvevő gazdasági társaságnak,
b) összeolvadás esetében az egyesülő gazdasági társaságoknak.
Az Sztv. 136. § (7) bekezdése szerint a (4) bekezdés a) pontja szerinti vagyonmérleget az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegének elkészítéséhez meg kell bontani a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott módon
a) kiválás esetében a kiválással létrejövő, valamint a változatlan társsági formában továbbműködő gazdasági társaság vagyonmérlegére,
b) különválás esetében a különválással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérlegére.
Az Sztv. 137. § (2) bekezdése értelmében beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaságnál, kiválás esetében a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságnál nem lehet az eszközöket és a kötelezettségeket átértékelni, az (1) bekezdés szerinti vagyonátértékelés nem alkalmazható.
Fentiekre tekintettel átalakuláskor a jogelőd vagyonából a jogutód részesedését az átalakuló gazdasági társaság(ok) végleges vagyonmérlege első oszlopa mérlegfőösszegének (könyv szerinti érték) alapján kell meghatározni, mert
* az elhatárolt veszteség a könyv szerinti értéken nyilvántartott eszközállományhoz kapcsolódik, nem pedig az átértékelt eszközállományhoz;
* nem biztosít esetleges eredményalakítást az eszközállomány átértékeléséhez kapcsolódóan;
* nem kezeli eltérően az átalakulásban részt vevő egyes adózókat, ugyanis az Sztv. nem minden, átalakulásban részt vevő számára teszi lehetővé átalakulás során az átértékelést;
* nem tesz különbséget adózási szempontból az egyes átalakulási formák között.
[PM Jövedelemadók főosztálya 18348/2009. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279569103/2009.]










