Túlfogyasztás világnapja

Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága csütörtökre használja el a bolygó egy évnyi erőforrásait.

    Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja.
    A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.
    Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel - hangsúlyozza a WWF.
    Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
    Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk - a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint kiemelik, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.
    A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
    Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.
    Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal - fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás - meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
    A közleményben kiemelik, hogy az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait - vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.
    Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a "Jó neked, jó a bolygónak" szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.
    A közleményben kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.(F:MTI)

Élelmiszer pazarlás...

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.

    A jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít. 2011 óta ez az első számszerűsített adat a gazdaságok teljes élelmiszerveszteségéről.
    Az ellátási láncok veszteségére, valamint a kiskereskedelemben és a fogyasztás során keletkező pazarlásra vonatkozó frissített adatokkal kombinálva világosabb a kép az élelmiszerveszteség és -pazarlás mértékéről a gazdaságtól a fogyasztóig. Ez is azt jelzi, hogy mennyire fontos az élelmiszerveszteség és -pazarlás felére csökkentése a teljes ellátási láncban, és nem csak a kiskereskedelemben és a fogyasztásban -  emelték ki a wwf.panda.org honlapon közzétett jelentés szerzői.
    Az élelmiszertermeléshez rengeteg földet, vizet és energiát használnak, ezért az élelmiszerhulladék jelentős hatással van az éghajlatváltozásra: korábbi becslések szerint az üvegházhatású gázok 8 százalékáért felelős. Az új jelentés adatai szerint a számok még ennél is magasabbak, és az összes károsanyagkibocsátás mintegy 10 százaléka köthető élelmiszerhulladékhoz. Ez az Egyesült Államokban és Európában egy év alatt közlekedő összes autó által okozott  karbonkibocsátás mintegy kétszeresének felel meg.
    Világszerte 4,4 millió négyzetkilométer mezőgazdasági területet és 760 millió köbméter vizet használtak fel annak a korábban becsült 1,2 milliárd tonna élelmiszernek az előállításához, amely a betakarítás előtt, alatt és után elvész, vagy más célokra, például állati takarmányként és bioüzemanyagként kerül felhasználásra. Ez az indiai szubkontinensnél nagyobb földterülettel és 304 millió olimpiai úszómedencének megfelelő vízmennyiséggel egyenértékű - és ebben még nincsenek benne az élelmiszer előállításához felhasznált további erőforrások, amelyek az ellátási lánc más szakaszaiban vesznek kárba.
    A jelentés cáfolja azt a régóta uralkodó nézetet, hogy a gazdaságokban az élelmiszerveszteség kizárólag a kevésbé jómódú, alacsonyabb iparosodottsági fokú régiókban jelent problémát. Sőt kiderül belőle, hogy az egy főre jutó veszteség a mezőgazdasági üzemekben általában magasabb az iparosodott régiókban. A globális terményhulladék 58 százaléka a magas és közepes jövedelmű országokban keletkezik.(F:mti)