A magyar természetvédelem egyik legkiemelkedőbb ünnepe idén különleges fényben tündököl. Kezdetét vette a Nemzeti Parkok Hete, amelynek méltó nyitánya a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megnyílt “Homok és a szik birodalma” című kiállítás. Ez az esemény kettős jelentőséggel bír: egyszerre tiszteleg a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának ötvenedik évfordulója, valamint a hazai természetvédelem és nemzeti parkjaink előtt – emelte ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára a kiállítás ünnepélyes megnyitóján.
2025. május 17., szombat
2024. augusztus 18., vasárnap
Élőhely állapot...
Életbe lépett vasárnap az Európai Unió élőhelyek természetes állapotának visszaállítását célzó jogszabálya - jelentette be vasárnap az Európai Bizottság.
A jogszabály
értelmében a tagállamoknak olyan helyreállítási intézkedéseket kell
bevezetnie, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri
területei legalább 20 százalékának, 2050-ig pedig az összes, rossz
állapotban lévő ökoszisztémáinak a helyreállítása.
A rendelkezés
célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a
mérséklése, segítségével pedig az EU hatékonyabban teljesítheti
nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, a többi között az
európai természet helyreállítását.
A jogszabály elfogadását heves
viták előzték meg, és végül csak kis többséggel sikerült elfogadni,
sokan ugyanis attól tartanak, hogy az intézkedések nehéz helyzetbe
hozzák a mezőgazdászokat. Ezzel az aggállyal kapcsolatban az Európai
Bizottság kiemelte: a tagállamok maguk dönthetik el, mely konkrét
intézkedéseket kívánják bevezetni saját területeiken.
Az EU
adatai szerint az unióban lévő természeti területek mintegy 80 százaléka
rossz állapotban van, a méh- és lepkefajok 10 százalékát pedig a
kihalás veszélye fenyegeti.(F:MTI)
2023. október 21., szombat
Ne etessük a vízimadarakat
A vízimadarak
életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus,
téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük az énekesmadarakéval
szemben több okból is problémát jelent: a hosszú ideig tartó, egyoldalú,
kenyérből és egyéb "értéktelen táplálékból" álló diéta megbetegíti a
madarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a
vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást -
olvasható a természetvédelmi szervezet keddi közleményében.
Arra
is felhívták a figyelmet, hogy a mesterségesen fenntartott táplálékbőség
kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést,
növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő
sérülésveszélyt, valamint a fertőző betegségek, mindenekelőtt az emberre
is veszélyes madárinfluenza terjedését. Önfenntartó életre nem alkalmas
területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz, rontja a madarak
társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket. A
feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti
szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban -
sorolták.
A közlemény szerint problémát jelent még az is, hogy az
etetett madarak ősszel nem vonulnak el, az emberek pedig látva a "sok
szegény, éhes", valójában elkényelmesedett vagy már beteg, repülésre
képtelen madarat, tovább etetik őket.
A fagyok beköszöntével a
madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő
madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább
erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek
mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár
költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral
kezdődik újra a folyamat.
A madárvédő kampányról bővebb információ az egyesület honlapján olvasható (http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk),
ahol idén is elérhető az az ingyenes kinyomtatható plakát, amelyet az
MME a lakosság tájékoztatása érdekében készített a vízimadarak
etetésének veszélyeiről.(F:MTI)
2023. augusztus 12., szombat
Természetvédelem
Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása kulcskérdés, ezt szolgálja a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia is - közölte szombaton a Facebook-oldalán az agrárminiszter.
Nagy
István felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet- és
természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, "teremtésvédelemmé" kell
válnia. "Meg kell találni benne a teremtett világunk egységét és
egyensúlyát, a nevelés szerepét az iskolában és a családban".
Ennek
érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás
Stratégiát: a biológiai sokféleségben rejlő természeti értékek, a fajok
változatossága és a természetes élőhelyek által nyújtott olyan,
"láthatatlan" szolgáltatások, mint az éghajlat-szabályozás, a beporzás, a
tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél
például a védett természeti területek megóvása - sorolta.
A
tárcavezető kiemelte, teremtett világunk megóvása közös társadalmi
kötelesség, ezért minden lehetséges eszközzel fel kell lépni a
természeti erőforrások pusztulásával és károsításával, a természetes
élőhelyek átalakításával és a környezetszennyezéssel szemben, elemezni
kell a társadalom működését, gazdaságát, viselkedését,
valóságértelmezését.
A változások nagysága miatt már nem
lehetséges, hogy a probléma minden részére egy-egy konkrét, külön
választ találjunk. Alapvetően fontos, hogy olyan átfogó megoldásokat
keressünk a biodiverzitás csökkenésének kezelésére, amelyek figyelembe
veszik a természeti rendszerek egymással és a társadalmi rendszerekkel
való interakcióit - tette hozzá.
Nagy István közölte: a stratégia
olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek
megóvása, a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának
folytatása, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító
inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a fenntartható
mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás.
A
kiemelt feladatok közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének
megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló
képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek
fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések
mérséklése - fejtette ki a miniszter.
Hangsúlyozta, a
biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, nélkülözhetetlen a
talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő
tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt
számunkra.
Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a
járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a
globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország
változatos természeti értékeinek hosszú távú megőrzése tehát az
állampolgárok jóllétét is szolgálja, mivel a biológiai sokféleség
nagyban hozzájárul az életminőség javításához, egészségünk megőrzéséhez,
a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a
természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is -
fogalmazott.
A tárcavezető kiemelte, a természeti erőforrások
védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen csak így
biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag,
értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a
magyar lakosság minőségi életéhez. (f:mti)
2023. július 14., péntek
Civil szervezeti pályázatok
Az Agrárminisztérium (AM) 40 millió forint értékben támogatja a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött, közhasznú társadalmi szervezeteket - közölte az AM pénteken az MTI-vel.
A
pályázat célja ezen szervezetek szakmai munkájának támogatása,
közreműködésének biztosítása a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben
meghatározott célkitűzésekhez illeszkedő, illetve bizonyos állami
feladatok átvállalásából adódó szakmai programok eredményes
megvalósításában.
A támogatható tevékenységek és megvalósítható
célok között szerepel a természeti erőforrások és értékek, valamint az
ökoszisztémák védelme és helyreállítása, az életközösségek
működőképességének megőrzése, illetve a biológiai sokféleség
csökkenésének megállítása - írták.
A 2023. évi pályázati
felhívásra 76 szervezet nyújtotta be pályázati dokumentációját, amelyből
52 darab felelt meg a formai értékelés szempontjainak. A tartalmi
értékelésre befogadott pályázatok közül 23 civil szervezet részesül
támogatásban, akik az általuk kidolgozott és benyújtott projektek
megvalósításával járulnak hozzá a pályázati felhívásban rögzített
természetvédelmi célok eléréséhez. A pályázati döntés az AM honlapján
érhető el - olvasható a közleményben.
(f:mti)
2023. május 18., csütörtök
Zöld Civil Találkozó!
Már harminckettedik alkalommal találkoznak idén a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek, 2023. június 23-25. között Székesfehérváron.
A Zöld OT-re jelentkezni a jelentkezési lap kitöltésével itt lehet:
https://form.jotform.com/231234199660356
Jelentkezési határidő: 2023. június 12. hétfő.
2023. április 28., péntek
Természetvédelem...
A természeti örökség megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarországon több mint 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre - mondta az agrárminiszter pénteken a Hortobágyon, az ország első nemzeti parkja alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
Nagy
István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki
igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300
ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát,
biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit.
Az
operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható
források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez
hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi
területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73
százalék - mondta a miniszter.
Nagy István jelezte, hogy a
fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak:
a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív
program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut
természetvédelmi fejlesztésekre.
A tárcavezető ismertette, a
2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park
igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott,
mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más
programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat,
ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott.
Az
ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az
évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem "az ezer meg
ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul
beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is". Egyúttal
köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának,
hogy "mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan
szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz".
A
klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan "elemi
érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti
környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme" -
jelentette ki az agrárminiszter.
Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti
Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz
természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi
jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett
tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben,
maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része.
Nagy István egy
felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek
természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg
2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti
parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot.
A
62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40
idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett
területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően
önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat -
mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta
csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió
650 ezret.
Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy
a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is
beletartozik, felelősséggel tartozunk érte.
Medgyesi Gergely
Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a
Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig
változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420
madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak - jelezte.
Aradi
Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben
emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai
állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról.
A találkozó csikósok bemutatójával, pásztor ételek kóstolásával, majd pusztai kocsikázással fejeződött be.(F:MTI)
2023. április 17., hétfő
Madarak és Fák Napja
A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.
Mint
írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló
gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a
természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett
állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát
okozza.
Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a
lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes
hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány
soros emailban tájékoztassa - helyszín, időpont, cselekmény leírásával -
az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
Mint
írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás
élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése
és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt
követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
Mivel
a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is
fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett,
különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan
védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez
pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az
erdőtörvényben foglaltakkal is - hívja fel a figyelmet az MME
közleményében.
További részletek az egyesület honlapján érhetők el.(F:MTI)
2023. február 13., hétfő
Nemzeti Parkok
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
2023. január 23., hétfő
Madarak védelme
A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.
A Magyar
Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez eljuttatott
hétfői közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a költési időszak
kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni
azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek
áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai
sokféleségre.
A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb
tevékenység, a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése,
végrehajtása, a gólyafészkek biztonságossá tétele, valamint bizonyos
növények kivágása a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő
természet- és állatvédelmi problémát okoz.
Épületfelújításokkor a
tulajdonosok és a kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a
védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák
engedélyeztetéskötelesek - az engedélyt a természetvédelmi hatóság
jogosult kiadni -, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől
tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges
leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen
fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után
biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék
visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését
követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisülteket.
A
természetvédelmi oltalom alatt álló sérült vagy áramütésveszélyes
fehérgólya-fészkek biztonságossá tételéhez a megyei kormányhivatalok
csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt, ezért
ezek felderítése is az éve első felében aktuális.
Mindezeken túl
bizonyos fák és bokrok kivágása sok esetben indokolt és szükséges. A
bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos
vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása,
különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az
őszi-téli időszakra. Ezért érdemes és szükséges a természetvédelmi és
állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszaka előtt
elvégezni.(F:MTI)
2023. január 3., kedd
Természetvédelmi fejlesztések
Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
A
közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását
célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100
projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a
természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a
természeti értékek megőrzésének feltétele.
Hozzátették: a
fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7
közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos
szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós
beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti
környezet állapota.
Tavaly a természetjárók számára is pozitív
változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések
valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési
tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a
természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a
természetvédelmi őrszolgálat is.
A nemzeti parkok vendégei
2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a
Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor
Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is.
Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma
vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható - emelte ki az
AM.
Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben
többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék
Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek
hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási
terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem
erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország
ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat
fejlesztésének módszertani kerete - írták.
Ezen felül elindult 4
új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és
megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás
Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami
szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is
sikerült fejleszteni - áll a közleményben.(F:mti)
2022. október 9., vasárnap
Madármegfigyelő Napok
2022. szeptember 23., péntek
Nemzeti Parkok...
2022. szeptember 4., vasárnap
A vadászat szerepe
A vadászat nemcsak kultúra, hagyomány és természetvédelem, hanem egészséges élelmiszert is "előállító" tevékenység - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál és Fejér Megyei Vadásznapon, szombaton, Soponyán. A miniszter kifejtette, az agrártárca kiemelten támogatja a hazai vadásztársadalmat és azért dolgozik, hogy minél többen megismerjék és átéljék azt az inspiráló erőt, amelyet a természetben való egyszerű létezés öröme adhat az embernek.
Az elmúlt években számos előrelépést, eredményt ért
el az ágazat. 2017-ben létrejött a tájegységi fővadász rendszer, amely
immár ötödik éve sikeresen közreműködik a vadgazdálkodásban, segítve a
vadászatra jogosultak munkáját a minél eredményesebb, tartalmasabb
vadgazdálkodásban, a vadgazdálkodók és természetvédelmi szervezetek
összhangjának kialakításában és a vadászati kultúra megőrzésében.
Emellett megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató és az
Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, hogy érdemi segítséget
nyújtson a vadkárok felmérésében és értékelésében - tette hozzá.
A
tárcavezető kitért arra is, hogy az idei évben újraalakították az
Országos Vadgazdálkodási Tanácsot és a Területi Vadgazdálkodási
Tanácsokat.
Hangsúlyozta, a vadászat aligha képzelhető el
vadászkutya nélkül. Jó hír, hogy 2020-tól az egyik őshonos magyar
kutyafajtánk, az erdélyi kopó is alkalmazható terelővadászatokon. Bízunk
benne, hogy ez is hozzájárul a fajta megőrzéséhez, törzskönyvezett
egyedszámának gyarapodásához.
Nagy István arra is felhívta a
figyelmet, hogy a vadhús fogyasztása számos élettani előnnyel jár. Az
elmúlt években éppen ezért egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy
bemutassák és népszerűsítsék a vadhúsfogyasztás páratlan előnyeit.
Vadászok
és séfek segítik ebben egymást, fesztiválokon, bemutatókon ismerhetjük
meg a gasztronómia eme pazar világát és szakácskönyvek adnak hasznos
ismereteket. A vadhús szeretetének, illetve fogyasztásának
népszerűsítésében a Vadex Mezőföldi Zrt.-nek kiemelkedő szerepe van -
húzta alá a miniszter.
A tárcavezető elmondta, a 2021/2022-es
vadgazdálkodási évet sikerrel zárták: az ágazat 4 milliárd forintos
eredményt realizált. Az Agrárminisztérium a jövőben is partneri
segítséget nyújt a vadászoknak, legyen szó akár a hagyományőrzést
szolgáló kezdeményezések, a vadgazdálkodási ismeretterjesztést szolgáló
projektek támogatásáról vagy éppen az aktuálisan jelentkező nehézségek
kezeléséről - emlékeztetett a miniszter.(F:MTI)
2022. július 28., csütörtök
Védett természeti területek
Magyarország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik.
Túlfogyasztás világnapja
Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága csütörtökre használja el a bolygó egy évnyi erőforrásait.
Mint a
Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez
szerdán eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön
el a túlfogyasztás világnapja.
A Global Footprint Network adatai
szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a
szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve
elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak
december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval
fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.
Fel
kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor
mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben
hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel - hangsúlyozza a WWF.
Mint
kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki
így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
Manapság
azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk - a járvány, a
háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk
az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a
saját pénztárcánkon is megérezzük - hangsúlyozzák a közleményben.
Mint
kiemelik, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is
profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége
mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az
ember és a természet harmóniában élhessen egymással.
A
közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is
fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és
-szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az
éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60
százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a
folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért
felelősek.
Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható,
biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók,
kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége,
egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes
döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.
Sokat
számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel
fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől
származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az
élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig
csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is
fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal - fagyasztás,
szárítás, befőzés, fermentálás - meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
A
közleményben kiemelik, hogy az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá
tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő
mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi
életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait - vagyis
mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és
kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.
Emellett a
szervezet a napokban indítja útjára a "Jó neked, jó a bolygónak"
szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb
életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével
indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és
-fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és
Szlovákiában.
A közleményben kitérnek arra, hogy a
táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az
otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy
életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és
preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha
kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk
és később felhasználjuk a csapadékvizet.(F:MTI)
2022. április 20., szerda
Hulladékgyűjtési akció
Idén már tizedik alkalommal valósul meg Magyarország legnagyobb és egyre népszerűbb hulladékgyűjtő eseménye, amelyre keddtől jelentkezhetnek az önkéntesek - jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca keddi közleménye szerint.
A
kormány kiemelt célja az illegális hulladékkal szennyezett területek
felszámolása a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltak
szerint, hiszen mindannyian tiszta környezetet, tisztább országot
szeretnénk. Ezért nemrég megújult az illegális lerakók bejelentését
fogadó Hulladékradar alkalmazás, amit eddig több mint 23 ezren töltöttek
le és a segítségével már közel 70 ezer tonna hulladékot szállítottak el
- jelezték a közleményben.
Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a
TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció a környezettudatos
gondolkodást, a lakossági szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének
erősítését, és az erre irányuló széles körű társadalmi
szemléletformálást is népszerűsíti.
Az eseményen tavaly több mint
90 000 résztvevő 1900 önkéntes csoportban, 1500 helyszínen mintegy 3000
tonna hulladékot gyűjtött össze. A közösségi összefogást erősítő
akcióban 650 oktatási intézmény és 272 államigazgatási szerv
képviseltette magát, de a résztvevők között szép számmal akadtak
munkahelyi közösségek, társadalmi szervezetek által létrehozott önkéntes
csoportok és magánszemélyek is.
A hulladék elszállításáról és a
gyűjtéshez szükséges eszközökről idén is az ITM gondoskodik, ez
utóbbinál változás az eddigiekhez képest, hogy az eszközöket nem postai
úton, hanem személyesen tudják majd átvenni a koordinátorok.
Az
idei TeSzedd! hulladékgyűjtő akció május 2-től 8-ig tart, regisztrálni a
szelektalok.hu oldalon lehet április 24-én 18 óráig.(F:MTI)
2022. március 22., kedd
Ifjú Kócsagőr Program
Keddtől április 22-ig lehet jelentkezni az Ifjú Kócsagőr Programra - jelentette be közleményében az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.
Rácz
András azt közölte az MTI-vel, hogy az Ifjú Kócsagőr Program évről-évre
egyre népszerűbb a természetvédelem iránt elkötelezett diákok körében.
Idén már 9. alkalommal hirdetik meg számukra a programot, hogy a
természetvédelmi őrök munkáján keresztül ismerhessék meg a szakmai
kihívásokat és lehetőségeket - tette hozzá.
Mint írta, a Víz
Világnapjától a Föld Napjáig várják azon 18 és 24 év közötti fiatalok
jelentkezését, akik első kézből ismernék meg a természetvédelem
gyakorlati oldalát, és betekintenének az őrszolgálati munka kulisszái
mögé.
A jelentkezéseket a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon keresztül várják a nemzeti parkok - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
A
résztvevő diákok az általuk kiválasztott nemzeti parkban tölthetnek el
egy tíz napos szakmai gyakorlatot. A legjobbak - természetvédelmi őr
mentorukkal közösen - a szeptemberi országos döntőben mérik össze
tudásukat, hogy elnyerjék a 2022 Matula és Tutajos elnevezésű díjat,
illetve az ötnapos tanulmányutat az Erdélyi-középhegység Natúrparkba -
jelezte Rácz András.
Az államtitkár hangsúlyozta, a program
sikerét mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül már többen dolgoznak
valamely nemzeti park igazgatósági kötelékében, karrierútjukra pedig a
szervezők is rendkívül büszkék.
Az Ifjú Kócsagőr Program a
korábbi évekhez hasonlóan a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, a 30Y zenekar,
az Agrárminisztérium, a tíz nemzeti park igazgatóság, valamint a
Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összefogásával
valósul meg - fűzte hozzá.
Közölte azt is, az országos döntővel
egybekötött háromnapos záróeseményt szeptember 21-23. között a
Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság rendezi meg.
További információk és az idei felhívás elérhető a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon.
Rácz
András szerint érdemes még az ifjú kócsagőrök Facebook-csoportjához is
csatlakozni, ahol rengeteg fotó, élménybeszámoló található az elmúlt
évek nyári gyakorlatairól.(F:MTI)
2022. március 18., péntek
Csárda Természetvédelmi Központ
Az
elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi
ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai
létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió
látogatót fogadnak - hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős
államtitkára a központ csütörtöki avatóján.
Rácz András a
közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben
csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358
ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények
változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra
vágynak. Ez a most felújított csárdaépület a Fertő nyugati partján régi
hiányt tölt be infrastrukturális és ökoturisztikai szempontból. Ennek a
társadalmi igénynek megfelelve alakították ki a nemzeti parkokban az
1000 fős szálláshely-hálózatukat, valamint az 1100 kilométer hosszúságú
tanösvény-hálózatukat is - tette hozzá.
150 évvel ezelőtt
született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki
éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és
végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását.
1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a
Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum,
majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon
átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség
részének ismerte el - sorolta az államtitkár.
Rácz András
elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az
új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett
területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer
nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel. A természetvédelmi őrök
bázisaként is funkcionáló épület kialakítása ezért is kiemelt projektnek
számít, hiszen az őrök munkája kiterjed többek között a
területkezelésre, pályázatírásra, monitoring tevékenységre,
adatgyűjtésre, tanácsadásra, oktatási tevékenységre vagy éppen a
túravezetésre - hangsúlyozta az államtitkár.
Az elmúlt 10 évben
éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére
is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű
beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9
ilyen épület felújítása valósult meg - fűzte hozzá.
Kulcsárné
Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a
mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt
munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon
átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A
korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a
megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló
infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök,
illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe
bekapcsolódó látogatók számára is - fogalmazott az igazgató a közlemény
szerint.(Forrás:MTI)
2022. február 3., csütörtök
Vizes élőhelyek helyreállítása
Az elmúlt több mint 10 évben az Agrárminisztérium (AM) soha nem látott mértékben valósított meg a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló természetvédelmi beruházásokat - közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.
A
közleményben felidézték, hogy Vizes élőhelyek világnapját tavaly az
ENSZ is hivatalos világnappá nyilvánította. 1971-ben, 51 évvel ezelőtt
február 2-án írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek
védelméről szóló nemzetközi egyezményt.
Az elmúlt több mint 10
évben soha nem látott mértékben valósultak meg természetvédelmi
beruházások, amelyek jelentős része a vizes élőhelyek helyreállítására
irányult. A 80 milliárd forintot is meghaladó 323 egyedi fejlesztés
révén összességében több mint 300 000 hektárnyi területen javult az
élőhelyek állapota, illetve a természetvédelmi kezelés infrastrukturális
feltételei - írták a közleményben.
Kitértek arra, hogy a
rendelkezésre álló források mintegy harmadát a vizes élőhelyek
helyreállítását tartalmazó fejlesztések megvalósítására használták fel a
nemzeti park igazgatóságok. Ennek köszönhetően 28 milliárd forintból 59
projekt valósult meg összesen 78 500 hektárnyi területen. Ezek között a
Fertőt és a Hanság vizes élőhelyeit, a Velencei-tavat és a
Dinnyési-fertőt, a Nagykunság és a Hortobágy vizes élőhelyeit, a Tihanyi
belső tavat, a dél-balatoni Nagyberek térségét, a Duna több szakaszát
(például a Táti-sziget térsége, a Bezerédi Duna-ág, a Dunaszekcsői
"Telelő" Duna), valamint a Szegedi Fehér-tavat lehet említeni.
A
Ramsari Egyezmény a természetvédelmi államközi megállapodások
legrégebbike, 171 ország részvételével összesen 2414 területet jelöltek
ki a vizes élőhelyek védelmére. Ezek összesített kiterjedése meghaladja a
2,5 millió négyzetkilométert, ami több mint 27 magyarországnyi
területet jelent - ismertették a közleményben.
Az idei világnap
jelmondata: "Aki a vizes élőhelyekért cselekszik, az emberekért és a
természetért is cselekszik!" Magyarország 1979-es csatlakozását követően
napjainkig 29 területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek
jegyzékébe, mintegy 260 667 hektár kiterjedéssel, ami az ország
területének 2,8 százaléka - olvasható a közleményben.
Rámutattak
arra, hogy hazánk javaslatára vált lehetővé, hogy felszín alatti vizes
élőhelyek is szerepelhessenek a listán, így lehetett 2001-ben
Ramsari-terület Magyarországról a Baradla-barlangrendszer is, amely
egyben a négy, hazánkat is érintő határon átnyúló Ramsari-terület
egyike. 2018-ban a vizes élőhelyeit példaszerűen, a fenntarthatóságot
szem előtt tartó települések úgynevezett "Ramsari város" címét Tata is
elnyerte. Ebben a rangos elismerésben a világon összesen 7 ország 18
városa részesült eddig. A tavaly ötoldalú bioszféra-rezervátumként
kihirdetett Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum egy részterülete, a
Szaporcai Ó-Dráva-meder szintén Ramsari-terület - tájékoztatott a
szaktárca.
A közleményben hangsúlyozták, az Agrárminisztérium
célja, hogy 2030-ig további legalább 100 000 hektáron javítsa a
természeti értékek állapotát, illetve gondoskodjon az aktív
természetvédelmi kezelés feltételeiről.










.jpg)






