Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: természetvédelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. május 17., szombat

Nemzeti Parkok Hete

A magyar természetvédelem egyik legkiemelkedőbb ünnepe idén különleges fényben tündököl. Kezdetét vette a Nemzeti Parkok Hete, amelynek méltó nyitánya a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban megnyílt “Homok és a szik birodalma” című kiállítás. Ez az esemény kettős jelentőséggel bír: egyszerre tiszteleg a Kiskunsági Nemzeti Park alapításának ötvenedik évfordulója, valamint a hazai természetvédelem és nemzeti parkjaink előtt – emelte ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára a kiállítás ünnepélyes megnyitóján.

2024. augusztus 18., vasárnap

Élőhely állapot...

Életbe lépett vasárnap az Európai Unió élőhelyek természetes állapotának visszaállítását célzó jogszabálya - jelentette be vasárnap az Európai Bizottság.

A jogszabály értelmében a tagállamoknak olyan helyreállítási intézkedéseket kell bevezetnie, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20 százalékának, 2050-ig pedig az összes, rossz állapotban lévő ökoszisztémáinak a helyreállítása.
    A rendelkezés célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése, segítségével pedig az EU hatékonyabban teljesítheti nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, a többi között az európai természet helyreállítását.
    A jogszabály elfogadását heves viták előzték meg, és végül csak kis többséggel sikerült elfogadni, sokan ugyanis attól tartanak, hogy az intézkedések nehéz helyzetbe hozzák a mezőgazdászokat. Ezzel az aggállyal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte: a tagállamok maguk dönthetik el, mely konkrét intézkedéseket kívánják bevezetni saját területeiken.
    Az EU adatai szerint az unióban lévő természeti területek mintegy 80 százaléka rossz állapotban van, a méh- és lepkefajok 10 százalékát pedig a kihalás veszélye fenyegeti.(F:MTI)

2023. október 21., szombat

Ne etessük a vízimadarakat

A vízimadarak etetése nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri az embereket, hogy sehol és semmivel ne etessék ezeket az állatokat.

    A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük az énekesmadarakéval szemben több okból is problémát jelent: a hosszú ideig tartó, egyoldalú, kenyérből és egyéb "értéktelen táplálékból" álló diéta megbetegíti a madarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését és az ebből eredő elmocsarasodást - olvasható a természetvédelmi szervezet keddi közleményében.
    Arra is felhívták a figyelmet, hogy a mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót és az ebből eredő sérülésveszélyt, valamint a fertőző betegségek, mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza terjedését. Önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz, rontja a madarak társadalmi megítélését, növeli az ember-madár konfliktushelyzeteket. A feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, segíti szaporodásukat, ami idén különösen nagy problémát jelent a fővárosban - sorolták.
    A közlemény szerint problémát jelent még az is, hogy az etetett madarak ősszel nem vonulnak el, az emberek pedig látva a "sok szegény, éhes", valójában elkényelmesedett vagy már beteg, repülésre képtelen madarat, tovább etetik őket.
    A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat.
    A madárvédő kampányról bővebb információ az egyesület honlapján olvasható (http://www.mme.hu/a-vizimadarakat-soha-ne-etessuk), ahol idén is elérhető az az ingyenes kinyomtatható plakát, amelyet az MME a lakosság tájékoztatása érdekében készített a vízimadarak etetésének veszélyeiről.(F:MTI)


2023. augusztus 12., szombat

Természetvédelem

Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása kulcskérdés, ezt szolgálja a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia is - közölte szombaton a Facebook-oldalán az agrárminiszter.

    Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, "teremtésvédelemmé" kell válnia. "Meg kell találni benne a teremtett világunk egységét és egyensúlyát, a nevelés szerepét az iskolában és a családban".
    Ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát: a biológiai sokféleségben rejlő természeti értékek, a fajok változatossága és a természetes élőhelyek által nyújtott olyan, "láthatatlan" szolgáltatások, mint az éghajlat-szabályozás, a beporzás, a tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél például a védett természeti területek megóvása - sorolta.
    A tárcavezető kiemelte, teremtett világunk megóvása közös társadalmi kötelesség, ezért minden lehetséges eszközzel fel kell lépni a természeti erőforrások pusztulásával és károsításával, a természetes élőhelyek átalakításával és a környezetszennyezéssel szemben, elemezni kell a társadalom működését, gazdaságát, viselkedését, valóságértelmezését.
    A változások nagysága miatt már nem lehetséges, hogy a probléma minden részére egy-egy konkrét, külön választ találjunk. Alapvetően fontos, hogy olyan átfogó megoldásokat keressünk a biodiverzitás csökkenésének kezelésére, amelyek figyelembe veszik a természeti rendszerek egymással és a társadalmi rendszerekkel való interakcióit - tette hozzá.
    Nagy István közölte: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek megóvása, a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának folytatása, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás.
    A kiemelt feladatok közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése - fejtette ki a miniszter.
    Hangsúlyozta, a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra.
    Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
    Magyarország változatos természeti értékeinek hosszú távú megőrzése tehát az állampolgárok jóllétét is szolgálja, mivel a biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, egészségünk megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is - fogalmazott.
    A tárcavezető kiemelte, a természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen csak így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez. (f:mti)

2023. július 14., péntek

Civil szervezeti pályázatok

Az Agrárminisztérium (AM) 40 millió forint értékben támogatja a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött, közhasznú társadalmi szervezeteket - közölte az AM pénteken az MTI-vel.

    A pályázat célja ezen szervezetek szakmai munkájának támogatása, közreműködésének biztosítása a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben meghatározott célkitűzésekhez illeszkedő, illetve bizonyos állami feladatok átvállalásából adódó szakmai programok eredményes megvalósításában.
    A támogatható tevékenységek és megvalósítható célok között szerepel a természeti erőforrások és értékek, valamint az ökoszisztémák védelme és helyreállítása, az életközösségek működőképességének megőrzése, illetve a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása - írták.
    A 2023. évi pályázati felhívásra 76 szervezet nyújtotta be pályázati dokumentációját, amelyből 52 darab felelt meg a formai értékelés szempontjainak. A tartalmi értékelésre befogadott pályázatok közül 23 civil szervezet részesül támogatásban, akik az általuk kidolgozott és benyújtott projektek megvalósításával járulnak hozzá a pályázati felhívásban rögzített természetvédelmi célok eléréséhez. A pályázati döntés az AM honlapján érhető el - olvasható a közleményben. (f:mti)

2023. május 18., csütörtök

Zöld Civil Találkozó!

Már harminckettedik alkalommal találkoznak idén a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek,  2023. június 23-25. között Székesfehérváron.

A Zöld OT-re jelentkezni a jelentkezési lap kitöltésével itt lehet:

https://form.jotform.com/231234199660356 

Jelentkezési határidő: 2023. június 12. hétfő.

2023. április 28., péntek

Természetvédelem...

A természeti örökség megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarországon több mint 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre - mondta az agrárminiszter pénteken a Hortobágyon, az ország első nemzeti parkja alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

    Nagy István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit.
    Az operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73 százalék - mondta a miniszter.
    Nagy István jelezte, hogy a fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak: a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut természetvédelmi fejlesztésekre.
    A tárcavezető ismertette, a 2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott, mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat, ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott.
    Az ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem "az ezer meg ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is". Egyúttal köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának, hogy "mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz".
    A klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan "elemi érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme" - jelentette ki az agrárminiszter.
    Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben, maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része.
    Nagy István egy felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg 2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot.
    A 62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat - mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió 650 ezret.
    Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is beletartozik, felelősséggel tartozunk érte.
    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420 madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak - jelezte.
    Aradi Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról.
    A találkozó csikósok bemutatójával, pásztor ételek kóstolásával, majd pusztai kocsikázással fejeződött be.(F:MTI)

2023. április 17., hétfő

Madarak és Fák Napja

A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

    Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.    
    Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa - helyszín, időpont, cselekmény leírásával - az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
    Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
    Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is - hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
    További részletek az egyesület honlapján érhetők el.(F:MTI)

2023. február 13., hétfő

Nemzeti Parkok

Nagyításhoz kattintson a képre

A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.

2023. január 23., hétfő

Madarak védelme

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy a költési időszak kezdete előtt, az év első három hónapjában lehet és kellene elvégezni azokat a természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, amelyek áprilistól tilosak, mert veszélyt jelentenek az állatokra és a biológiai sokféleségre.  
    A tapasztalatok alapján a három leggyakoribb tevékenység, a fecskefészkek eltávolításának engedélyeztetése, végrehajtása, a gólyafészkek biztonságossá tétele, valamint bizonyos növények kivágása a nem megfelelő ütemezés miatt évről évre visszatérő természet- és állatvédelmi problémát okoz.
    Épületfelújításokkor a tulajdonosok és a kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett fecskéket és denevéreket is érintő épületmunkák engedélyeztetéskötelesek - az engedélyt a természetvédelmi hatóság jogosult kiadni -, és csak a szaporodási időszak szünetében, ősztől tavaszig végezhetők el. Ezért hallani lakott fecskefészkek tömeges leveréséről nyaranta. A hatósági engedélyek kiállításakor különösen fontos lenne annak hangsúlyozása, hogy a fészkek eltávolítása után biztonságosan és hatékonyan kell megakadályozni a fecskék visszaköltözését a munkálatok ideje alatt, továbbá ezek befejezését követően műfészkekkel kell pótolni a megsemmisülteket.
    A természetvédelmi oltalom alatt álló sérült vagy áramütésveszélyes fehérgólya-fészkek biztonságossá tételéhez a megyei kormányhivatalok csak a költési időszakon kívül, március 31-ig adhatnak engedélyt, ezért ezek felderítése is az éve első felében aktuális.
    Mindezeken túl bizonyos fák és bokrok kivágása sok esetben indokolt és szükséges. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózatra felnövő fás szárú vegetáció eltávolítása, visszavágása, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra. Ezért érdemes és szükséges a természetvédelmi és állatvédelmi törvénybe ütköző munkákat a madarak költési időszaka előtt elvégezni.(F:MTI)

2023. január 3., kedd

Természetvédelmi fejlesztések

Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele.
    Hozzátették: a fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7 közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.
    Tavaly a természetjárók számára is pozitív változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a természetvédelmi őrszolgálat is.
    A nemzeti parkok vendégei 2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is. Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható - emelte ki az AM.
    Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztésének módszertani kerete - írták.
    Ezen felül elindult 4 új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is sikerült fejleszteni - áll a közleményben.(F:mti)

2022. október 9., vasárnap

Madármegfigyelő Napok

A madárvédők világszervezete, a BirdLife International kezdeményezésére, 1992-ben szerveztek először Madármegfigyelő Napokat Európában. Az akció legfontosabb célja, hogy minél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét, a madár- és természetvédő szervezetek tevékenységének fontosságát. A madármegfigyelő napokat az őszi madárvonulás időszakának közepén, minden október első hétvégéjén rendezik.

2022. szeptember 23., péntek

Nemzeti Parkok...

Nagyításhoz kattintson a képre
 A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is. Magyarországon az 1850/1972. és 1851/1972. számú OTvH határozattal hozták létre az első Nemzeti Parkot. Ez a Hortobágyi Nemzeti Park volt.

2022. szeptember 4., vasárnap

A vadászat szerepe

A vadászat nemcsak kultúra, hagyomány és természetvédelem, hanem egészséges élelmiszert is "előállító" tevékenység - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Nagy István agrárminiszter a Nemzetközi Vadgasztronómiai Fesztivál és Fejér Megyei Vadásznapon, szombaton, Soponyán.

 A miniszter kifejtette, az agrártárca kiemelten támogatja a hazai vadásztársadalmat és azért dolgozik, hogy minél többen megismerjék és átéljék azt az inspiráló erőt, amelyet a természetben való egyszerű létezés öröme adhat az embernek.

    Az elmúlt években számos előrelépést, eredményt ért el az ágazat. 2017-ben létrejött a tájegységi fővadász rendszer, amely immár ötödik éve sikeresen közreműködik a vadgazdálkodásban, segítve a vadászatra jogosultak munkáját a minél eredményesebb, tartalmasabb vadgazdálkodásban, a vadgazdálkodók és természetvédelmi szervezetek összhangjának kialakításában és a vadászati kultúra megőrzésében. Emellett megjelent az Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató és az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató, hogy érdemi segítséget nyújtson a vadkárok felmérésében és értékelésében - tette hozzá.
    A tárcavezető kitért arra is, hogy az idei évben újraalakították az Országos Vadgazdálkodási Tanácsot és a Területi Vadgazdálkodási Tanácsokat.
    Hangsúlyozta, a vadászat aligha képzelhető el vadászkutya nélkül. Jó hír, hogy 2020-tól az egyik őshonos magyar kutyafajtánk, az erdélyi kopó is alkalmazható terelővadászatokon. Bízunk benne, hogy ez is hozzájárul a fajta megőrzéséhez, törzskönyvezett egyedszámának gyarapodásához.
    Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a vadhús fogyasztása számos élettani előnnyel jár. Az elmúlt években éppen ezért egyre több kezdeményezés irányul arra, hogy bemutassák és népszerűsítsék a vadhúsfogyasztás páratlan előnyeit.
    Vadászok és séfek segítik ebben egymást, fesztiválokon, bemutatókon ismerhetjük meg a gasztronómia eme pazar világát és szakácskönyvek adnak hasznos ismereteket. A vadhús szeretetének, illetve fogyasztásának népszerűsítésében a Vadex Mezőföldi Zrt.-nek kiemelkedő szerepe van - húzta alá a miniszter.
    A tárcavezető elmondta, a 2021/2022-es vadgazdálkodási évet sikerrel zárták: az ágazat 4 milliárd forintos eredményt realizált. Az Agrárminisztérium a jövőben is partneri segítséget nyújt a vadászoknak, legyen szó akár a hagyományőrzést szolgáló kezdeményezések, a vadgazdálkodási ismeretterjesztést szolgáló projektek támogatásáról vagy éppen az aktuálisan jelentkező nehézségek kezeléséről - emlékeztetett a miniszter.(F:MTI)

2022. július 28., csütörtök

Védett természeti területek

Nagyításhoz kattintson a képre

Magyarország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik.

Túlfogyasztás világnapja

Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága csütörtökre használja el a bolygó egy évnyi erőforrásait.

    Mint a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében rámutat, évről évre egyre hamarabb jön el a túlfogyasztás világnapja.
    A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amelyet a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.
    Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel - hangsúlyozza a WWF.
    Mint kiemelik, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztás, hogy ha mindenki így élne, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.
    Manapság azonban folyamatosan újabb kihívások előtt állunk - a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük - hangsúlyozzák a közleményben.
    Mint kiemelik, ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. A kormányok és a vállalatok felelőssége mellett hangsúlyozzák, hogy az egyének is sokat tehetnek azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással.
    A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere is fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
    Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.
    Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal - fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás - meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
    A közleményben kiemelik, hogy az élelmiszerfogyasztás fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, amellyel megtudható, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait - vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk -, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren.
    Emellett a szervezet a napokban indítja útjára a "Jó neked, jó a bolygónak" szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. A kezdeményezés a WWF és a Tesco együttműködésével indult el, célja a megfizethető és fenntartható élelmiszerelőállítás és -fogyasztás előmozdításának támogatása Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában.
    A közleményben kitérnek arra, hogy a táplálkozásnál is nagyobb mértékben járul hozzá a túlfogyasztáshoz az otthoni energiafelhasználás. Mint írják, számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például
ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.(F:MTI)

2022. április 20., szerda

Hulladékgyűjtési akció

Idén már tizedik alkalommal valósul meg Magyarország legnagyobb és egyre népszerűbb hulladékgyűjtő eseménye, amelyre keddtől jelentkezhetnek az önkéntesek - jelentette be Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a tárca keddi közleménye szerint.

    A kormány kiemelt célja az illegális hulladékkal szennyezett területek felszámolása a Klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltak szerint, hiszen mindannyian tiszta környezetet, tisztább országot szeretnénk. Ezért nemrég megújult az illegális lerakók bejelentését fogadó Hulladékradar alkalmazás, amit eddig több mint 23 ezren töltöttek le és a segítségével már közel 70 ezer tonna hulladékot szállítottak el - jelezték a közleményben.
    Steiner Attila hangsúlyozta, hogy a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció a környezettudatos gondolkodást, a lakossági szelektív hulladékgyűjtés elterjedésének erősítését, és az erre irányuló széles körű társadalmi szemléletformálást is népszerűsíti.
    Az eseményen tavaly több mint 90 000 résztvevő 1900 önkéntes csoportban, 1500 helyszínen mintegy 3000 tonna hulladékot gyűjtött össze. A közösségi összefogást erősítő akcióban 650 oktatási intézmény és 272 államigazgatási szerv képviseltette magát, de a résztvevők között szép számmal akadtak munkahelyi közösségek, társadalmi szervezetek által létrehozott önkéntes csoportok és magánszemélyek is.
    A hulladék elszállításáról és a gyűjtéshez szükséges eszközökről idén is az ITM gondoskodik, ez utóbbinál változás az eddigiekhez képest, hogy az eszközöket nem postai úton, hanem személyesen tudják majd átvenni a koordinátorok.
    Az idei TeSzedd! hulladékgyűjtő akció május 2-től 8-ig tart, regisztrálni a szelektalok.hu oldalon lehet április 24-én 18 óráig.(F:MTI)

2022. március 22., kedd

Ifjú Kócsagőr Program

Keddtől április 22-ig lehet jelentkezni az Ifjú Kócsagőr Programra - jelentette be közleményében az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

    Rácz András azt közölte az MTI-vel, hogy az Ifjú Kócsagőr Program évről-évre egyre népszerűbb a természetvédelem iránt elkötelezett diákok körében. Idén már 9. alkalommal hirdetik meg számukra a programot, hogy a természetvédelmi őrök munkáján keresztül ismerhessék meg a szakmai kihívásokat és lehetőségeket - tette hozzá.
    Mint írta, a Víz Világnapjától a Föld Napjáig várják azon 18 és 24 év közötti fiatalok jelentkezését, akik első kézből ismernék meg a természetvédelem gyakorlati oldalát, és betekintenének az őrszolgálati munka kulisszái mögé.
    A jelentkezéseket a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon keresztül várják a nemzeti parkok - hívta fel a figyelmet az államtitkár.
    A résztvevő diákok az általuk kiválasztott nemzeti parkban tölthetnek el egy tíz napos szakmai gyakorlatot. A legjobbak - természetvédelmi őr mentorukkal közösen - a szeptemberi országos döntőben mérik össze tudásukat, hogy elnyerjék a 2022 Matula és Tutajos elnevezésű díjat, illetve az ötnapos tanulmányutat az Erdélyi-középhegység Natúrparkba - jelezte Rácz András.
    Az államtitkár hangsúlyozta, a program sikerét mutatja, hogy a korábbi résztvevők közül már többen dolgoznak valamely nemzeti park igazgatósági kötelékében, karrierútjukra pedig a szervezők is rendkívül büszkék.
    Az Ifjú Kócsagőr Program a korábbi évekhez hasonlóan a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, a 30Y zenekar, az Agrárminisztérium, a tíz nemzeti park igazgatóság, valamint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. összefogásával valósul meg - fűzte hozzá.
    Közölte azt is, az országos döntővel egybekötött háromnapos záróeseményt szeptember 21-23. között a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság rendezi meg.
    További információk és az idei felhívás elérhető a www.ifjukocsagor.furgediak.hu weboldalon.
    Rácz András szerint érdemes még az ifjú kócsagőrök Facebook-csoportjához is csatlakozni, ahol rengeteg fotó, élménybeszámoló található az elmúlt évek nyári gyakorlatairól.(F:MTI)

2022. március 18., péntek

Csárda Természetvédelmi Központ

Átadták a Csárda Természetvédelmi Központot Balfon - közölte az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön az MTI-vel.

    Az elmúlt évtizedben a nemzeti park igazgatóságok váltak a belföldi ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé. A magyarországi ökoturisztikai létesítmények felét működtetik, melyekben éves szinten 1,6 millió látogatót fogadnak - hangsúlyozta a tárca környezetügyért felelős államtitkára a központ csütörtöki avatóján.
    Rácz András a közlemény szerint kiemelte, hogy a tavaly ezekben a létesítményekben csak a környezeti nevelési programokban részt vevő gyerekek száma 358 ezer volt. Az államtitkár úgy fogalmazott, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra vágynak. Ez a most felújított csárdaépület a Fertő nyugati partján régi hiányt tölt be infrastrukturális és ökoturisztikai szempontból. Ennek a társadalmi igénynek megfelelve alakították ki a nemzeti parkokban az 1000 fős szálláshely-hálózatukat, valamint az 1100 kilométer hosszúságú tanösvény-hálózatukat is - tette hozzá.
    150 évvel ezelőtt született Gulyás József, az első magyarországi természetvédelmi őr, aki éppen 100 éve állt szolgálatba. Ez a csárdaépület akkor már állt és végigkövette a természetvédelmi szervezetrendszer megalakulását. 1976-ban jött létre a Fertő Tájvédelmi Körzet, egy évvel később követte a Hansági TK, 1979-ben pedig megalakult a Fertő Bioszféra-rezervátum, majd 10 évvel később létrejött az első, osztrákokkal közös határon átnyúló nemzeti park. 2001-ben a Fertő tájat az UNESCO a világörökség részének ismerte el - sorolta az államtitkár.
    Rácz András elmondta, a természetvédelmi őrszolgálat, melynek szintén otthont ad az új épület, országos szinten 255 fővel működik, és 850 ezer hektár védett területet, 2 millió hektár Natura 2000 területet és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhelyet felügyel. A természetvédelmi őrök bázisaként is funkcionáló épület kialakítása ezért is kiemelt projektnek számít, hiszen az őrök munkája kiterjed többek között a területkezelésre, pályázatírásra, monitoring tevékenységre, adatgyűjtésre, tanácsadásra, oktatási tevékenységre vagy éppen a túravezetésre - hangsúlyozta az államtitkár.
    Az elmúlt 10 évben éppen ezért nagy gondot fordítottak az őrszolgálatok eszközfejlesztésére is, 1,6 milliárd forint értékben többek közt 90 darab gépjármű beszerzése, 6 teljesen új őrszolgálati iroda felépítése, valamint 9 ilyen épület felújítása valósult meg - fűzte hozzá.
    Kulcsárné Roth Matthaea, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója ismertette, a mostani épületátadó egy hosszú folyamat eredménye, mely összehangolt munkát kívánt meg a nemzeti park munkatársaival, illetve a határon átívelő osztrák együttműködéssel az INTERREG pályázat kereteiben. A korábbi Csárdakapu funkciója aktualitását vesztette, ezzel együtt a megújult csárda épület nevéből is elhagyhatta a kaput. Hiánypótló infrastrukturális létesítmény állhat itt mától a természetvédelmi őrök, illetve az interaktív bemutatóközponttal a környezeti nevelésbe bekapcsolódó látogatók számára is - fogalmazott az igazgató a közlemény szerint.(Forrás:MTI)

2022. február 3., csütörtök

Vizes élőhelyek helyreállítása

Az elmúlt több mint 10 évben az Agrárminisztérium (AM) soha nem látott mértékben valósított meg a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló természetvédelmi beruházásokat - közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.

    A közleményben felidézték, hogy Vizes élőhelyek világnapját tavaly az ENSZ is hivatalos világnappá nyilvánította. 1971-ben, 51 évvel ezelőtt február 2-án írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt.
    Az elmúlt több mint 10 évben soha nem látott mértékben valósultak meg természetvédelmi beruházások, amelyek jelentős része a vizes élőhelyek helyreállítására irányult. A 80 milliárd forintot is meghaladó 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 000 hektárnyi területen javult az élőhelyek állapota, illetve a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételei - írták a közleményben.
    Kitértek arra, hogy a rendelkezésre álló források mintegy harmadát a vizes élőhelyek helyreállítását tartalmazó fejlesztések megvalósítására használták fel a nemzeti park igazgatóságok. Ennek köszönhetően 28 milliárd forintból 59 projekt valósult meg összesen 78 500 hektárnyi területen. Ezek között a Fertőt és a Hanság vizes élőhelyeit, a Velencei-tavat és a Dinnyési-fertőt, a Nagykunság és a Hortobágy vizes élőhelyeit, a Tihanyi belső tavat, a dél-balatoni Nagyberek térségét, a Duna több szakaszát (például a Táti-sziget térsége, a Bezerédi Duna-ág, a Dunaszekcsői "Telelő" Duna), valamint a Szegedi Fehér-tavat lehet említeni.
    A Ramsari Egyezmény a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike, 171 ország részvételével összesen 2414 területet jelöltek ki a vizes élőhelyek védelmére. Ezek összesített kiterjedése meghaladja a 2,5 millió négyzetkilométert, ami több mint 27 magyarországnyi területet jelent - ismertették a közleményben.
    Az idei világnap jelmondata: "Aki a vizes élőhelyekért cselekszik, az emberekért és a természetért is cselekszik!" Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe, mintegy 260 667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka - olvasható a közleményben.
    Rámutattak arra, hogy hazánk javaslatára vált lehetővé, hogy felszín alatti vizes élőhelyek is szerepelhessenek a listán, így lehetett 2001-ben Ramsari-terület Magyarországról a Baradla-barlangrendszer is, amely egyben a négy, hazánkat is érintő határon átnyúló Ramsari-terület egyike. 2018-ban a vizes élőhelyeit példaszerűen, a fenntarthatóságot szem előtt tartó települések úgynevezett "Ramsari város" címét Tata is elnyerte. Ebben a rangos elismerésben a világon összesen 7 ország 18 városa részesült eddig. A tavaly ötoldalú bioszféra-rezervátumként kihirdetett Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum egy részterülete, a Szaporcai Ó-Dráva-meder szintén Ramsari-terület - tájékoztatott a szaktárca.
    A közleményben hangsúlyozták, az Agrárminisztérium célja, hogy 2030-ig további legalább 100 000 hektáron javítsa a természeti értékek állapotát, illetve gondoskodjon az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.