Magyar Tudós Tárlat

 A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár tisztelettel meghívja Önt a
Magyar Tudós Tárlat – Megőrzés és újítás az agráriumban című rendezvényére

Időpont: 2025. május 20., kedd 10.30 óra

Program:
10.30 – 11.00 Regisztráció
11.00 – 12.30 Előadások

Az emléknap megnyitása
Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök, könyvtárigazgató (MMgMK)

Bevezetőt mond és moderál: Oláh István agrármérnök, szakújságíró, főszerkesztő (MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet)

Kétszáz éve született Fábián József szőlészeti-borászati szakíró, a saszla csemegeszőlő-fajta népszerűsítője
Előadó: Hajdu Edit kertészmérnök, mezőgazdasági genetikus szakmérnök, szőlőnemesítő, c. egyetemi docens (MATE Szőlészeti és Borászati Intézet)

Somorjai Ferenc gabonakutatóra emlékezünk
Előadó: Matuz János DSc. professor emeritus, búzanemesítő

Jánossy Andor agrármérnök, növénynemesítő, az első hazai génbank megszervezője
Előadó: Dr. Nagy József kertészmérnök, muzeológus (MMgMK)

12:30 Zárszó, majd az Emléknaphoz kapcsolódó kamarakiállítás közös megtekintése.

MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, 1012 Budapest Attila út 93. - Tessedik terem

A program az MMgMK és az MKE Mezőgazdasági Szervezete szervezésében, az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma pályázati támogatásával kerül megrendezésre.

A programon a részvétel ingyenes. A résztvevők kvízt tölthetnek ki, melynek kitöltői között könyvjutalmat sorsolunk ki.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Hírbörze...

Hazánkban a Növényi Diverzitás Központ a vad- és kultúrnövény génforrás-védelem hazai bázisintézménye, és felelős a hazai intézményekben folytatott génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációjáért, az Országos Bázis Tároló üzemeltetéséért, a géntartalékok Nemzeti Adatbázisának létrehozásáért, valamint a Minisztérium, illetve az Országos Génbank Tanács irányítása mellett a hazai génmegőrző tevékenységekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködési programok koordinálásáért. https://genbank.lap.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érdeklődőket, hogy megváltozott az Interaktív Erdőtérkép elérési útvonala. Az új felület a jövőben https protokollt, illetve számos új funkciót alkalmaz, így még inkább felhasználóbarát módon működik a továbbiakban. Az Interaktív Erdőtérkép új elérési útvonala: https://erdoterkep. nebih.gov.hu

Augusztus 2-án volt a globális túlfogyasztás napja. 1970- ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették.

Tartós szárazság esetén, egy zivatar után akár már néhány órával ismét meg tud gyulladni a növényzet, sőt a kisebb eső sokszor el sem jut az erdő talajszintjére. A magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztás következménye, emellett a tűz sokszor a szomszédos területekről terjed át az erdőre, így mindenhol fontos az elővigyázatosság. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról, valamint az erdőtűz- megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a Nébih FIRELIFE Erdőtűz Megelőzési Programjának honlapján, a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhatnak.

A rozsdabetegség egy gombás fertőzés, ami gátolja a növények növekedését, elcsúfítja leveleiket, de csak nagyon ritkán végez velük. A rozsdabetegségnek számtalan változata létezik. A legtöbb növénynek megvan a saját rozsdabetegsége, ami kizárólag azt az adott fajtát támadja meg. Ezek mellett beszélhetünk még a közönséges rozsdabetegségről, ami már kevésbé válogatós, és többféle növényt is áldozatául ejthet. https://www.agraroldal. hu/rozsdabetegsegek.html

Rovarok az állatvilág legnépesebb osztálya, az ismert állatfajoknak több mint a fele, több mint egymillió faj tartozik ide. Mivel napjainkban is folyamatosan ismernek meg és írnak le új fajokat, számuk még jelentősen gyarapodhat: a rovarfajok számát egyesek hárommillióra becsülik, mások harmincmilliót sem tartanak lehetetlennek. A jelenlegi kihalási esemény számos rovarfajt veszélyeztet. Földünkön jelenleg a legnagyobb méretű rovar az óriás botsáska, a legkisebb rovarfaj a parányfürkész. Európában mintegy százezer fajuk ismert.

Természetvédelmi fejlesztések

Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele.
    Hozzátették: a fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7 közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.
    Tavaly a természetjárók számára is pozitív változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a természetvédelmi őrszolgálat is.
    A nemzeti parkok vendégei 2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is. Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható - emelte ki az AM.
    Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztésének módszertani kerete - írták.
    Ezen felül elindult 4 új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is sikerült fejleszteni - áll a közleményben.(F:mti)

Adatalapú munka az agráriumban

Az adatalapú munka nem kényelmi funkciót tölt be, hanem versenyképességi tényezőként jelenik meg a magyar agráriumban - mondta az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Pécsen.

    Feldman Zsolt a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének (SZBK) új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszerével kapcsolatos sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az agráriumban mára az adat kinccsé és értékké vált, ha pedig ezt veszni hagyjuk, vagy nem foglalkozunk vele, akkor saját magunknak okozunk versenyhátrányt.     Elmondta, hogy a magyar agráriumban az adatalapú gondolkodás évtizedes hagyományokra nyúlik vissza, és az elmúlt néhány évben komoly fejlődésnek is indult a digitális agrárstratégia 2019-es elindulását követően. Az államtitkár szerint az adatalapú, modern technológiákat alkalmazó, értékteremtő munka képes biztosítani a magyar agrárium versenyképességét, éppen ezért a digitalizációnak valamennyi mezőgazdasági ágazatban kiemelt szerepet kell biztosítani.     A pécsi fejlesztések kapcsán örömtelinek nevezte, hogy mostantól a szántóföldi növénytermesztés mellett a szőlészeti kutatásokban, Magyarország legnagyobb szőlészeti géngyűjteményében is megjelenik a digitalizáció, hiszen annak segítségével olyan új értékteremtési folyamatok indulhatnak el, amelyekből bármely szőlőtermesztő is profitálhat.     Az SZBK új, digitális szőlőtőke nyilvántartó rendszere "ötvözi a múltat - azaz a megőrzött és fenntartott szőlőfajtáinkat - és a legmodernebb technológiát, gyakorlati oldalról, 21. századi megközelítésben, jövőorientáltan segíti a magyar szőlőtermesztést" - vélekedett.     A pécsi fejlesztés részleteiről Teszlák Péter, az SZBK kutatási igazgatója elmondta: az intézet által kezelt szőlő génbank, illetve szőlőfajta-gyűjtemény a legnagyobb az országban, ezért kiemelten fontos a 2025-ig megvalósuló digitális nyilvántartó rendszer bevezetése. A fejlesztés alapvetően határozza majd meg a kutatómunkát és új távlatokat nyit az adatokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával - tette hozzá.     Az új rendszer keretében egyedi rádiófrekvenciás azonosítóval ellátott, különböző kárpát-medencei szőlőfajtákat képviselő 1570 tőkéről készül nyilvántartás. Így lehetővé válik a tőkék gyors azonosítása és a chip a tételek mintegy negyvenféle tulajdonságát is tartalmazza. Mindezzel együtt gyűjthetővé válik minden egyes, a növény fejlődését befolyásoló művelési fázis, környezeti hatás is - ismertette a szakember.     Madaras Zoltán, az SZBK elnöke elmondta: az intézetnek három fő feladata van, így a génbanki feladataikat látják el és fejlesztik, a szőlőnemesítésben igyekeznek előrelépéseket elérni és új fajtákat létrehozni, továbbá szolgáltatásokat végeznek. Ez utóbbi kapcsán kiemelte: az új rendszerrel könnyen, gyorsan összehasonlíthatóvá válnak az egyes fajták, tételek tulajdonságai, így a szőlészeknek és borászoknak is segítséget nyújthatnak a fajták kiválasztásánál.(F:MTI)

Genetikai olló

Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét. https://www.magro.hu/agrarhirek/a-mezogazdasag-szamara-is-nagyon-fontos-a-nobel-dijat-kapo-genetikai-ollo/?source=hirkereso

Génbankok...

Az agrobiodiverzitás fenntartását, a tájfajták megőrzését ezeknek a fajoknak az eredeti élőhelyén, természetes állapotban történő (in situ) megőrzésével (pl. kiskertekben, nagyobb gyümölcsösökben) lehet biztosítani.Tájfajták ex situ megőrzését és szaporítóanyaguk tárolását biztosítják a génbankok.
Hazánkban a Növényi Diverzitás Központ a vad- és kultúrnövény génforrás-védelem hazai bázisintézménye, és felelős a hazai intézményekben folytatott génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációjáért, az Országos Bázis Tároló üzemeltetéséért, a géntartalékok Nemzeti Adatbázisának létrehozásáért, valamint a Minisztérium, illetve az Országos Génbank Tanács irányítása mellett a hazai génmegőrző tevékenységekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködési programok koordinálásáért. https://genbank.lap.hu/