
2026. november 9., hétfő
2026. július 25., szombat
2026. június 14., vasárnap
Agrárirányítás...
Új szerkezetben működik tovább az agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom Magyarországon. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet alapján hivatalossá vált, hogy a korábbi, egységesebb irányítás helyett megosztott feladatkörök mentén dolgozik tovább a két érintett terület. A változás lényege egyszerűen összefoglalható: az agrárium termelési, élelmiszer-gazdasági és támogatási ügyei az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz kerülnek, míg a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és erdészeti feladatok az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnál összpontosulnak.
2026. május 14., csütörtök
Agrárium adatfelvétel
Május 15-én elindul az Agrárium 2026, a Központi Statisztikai Hivatal országos mezőgazdasági adatfelvétele.A KSH országszerte mintegy 52 ezer egyéni gazdaság és 14 ezer gazdasági szervezet bevonásával hajtja végre az összeírást.
2025. szeptember 28., vasárnap
2025. szeptember 27., szombat
2025. augusztus 22., péntek
2025. augusztus 4., hétfő
2025. július 20., vasárnap
2025. április 24., csütörtök
Jövőkép...
Áder János: alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium
A magyar mezőgazdaságnak időben fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait a Kárpát-medencében, mint a bolygón általában, alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium - mondta Áder János a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján csütörtökön Siófokon.
A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.
Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni - érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.
Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után "eltűnt a gazdák lába alól a víz", fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten
- mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is."Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken" - fogalmazott.
Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.
Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt - mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest.
Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest - mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon - magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban.
"A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni" - tette hozzá.
A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".
Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik.
"Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű"
- számolt be hazai tapasztalatokról.
Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy "B" terve a gazdáknak - fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti - hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva - hangsúlyozta. "Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában" - mondta.
Végezetül Darwint idézte: "A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz". (F:MTI)
2025. április 15., kedd
Pályázat civil szervezetek számára
Az Agrárminisztérium idén is támogatást nyújt az agrárágazatban működő civil szervezetek számára, hogy 2025-ben megvalósíthassák szakmai programjaikat. A kiemelt cél, hogy a támogatott projektek illeszkedjenek a minisztérium stratégiai célkitűzéseihez is.
A pályázatot a tárca Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya írta ki, összesen 70 millió forintos keretösszeggel. Egy pályázó 1 és 4 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhet el. A támogatás elnyeréséhez nem szükséges önerőt biztosítani.
A pályázatok 2025. április 14. és május 13. között nyújthatók be. A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő
mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően
figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Fontos tudni, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség, ezért a pályázat beadása előtt célszerű a dokumentációt alaposan átvizsgálni. A pályázat elfogadásának egyik alapfeltétele, hogy minden szükséges melléklet hiánytalanul, megfelelő formátumban kerüljön benyújtásra.
Forrás: AM
2025. március 29., szombat
Mezei szorgalom...
Aratás régen...
Az aratás becsülete
Szántás - Magyar Néprajzi Lexikon
Videó böngésző...
Szakmai érdekességek a múltból
Csanak
Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum (Egyházashetye)
Berzsenyi D.: Mezei szorgalom
Pallérozott mezei gazdaság - Pethe F.
2025. március 13., csütörtök
OMÉK 2025.
2024. november 11., hétfő
Gazdálkodás?!
2024. november 3., vasárnap
Agtech SUMMIT Konferencia
A rendezvény honlapja, részletes program:
www.agtechsummit.info
2024. szeptember 30., hétfő
2024. május 27., hétfő
Gazdaközpontú mezőgazdaság
A versenyképesség, a válságkezelés, a fenntarthatóság és a tudásalapú gazdaság lesz az Európai Unió Tanácsának július elsejétől kezdődő féléves magyar elnöksége napirendjén azzal a céllal, hogy az európai mezőgazdaság gazdaközpontúvá váljon - emelte ki a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.
Nagy István a
tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően újságíróknak
nyilatkozva hangsúlyozta, a június 9-én esedékes európai parlamenti
választásnak "óriási tétje van", mégpedig az, hogy gyökeres
irányváltásra sikerüljön késztetni Brüsszelt, hogy a Közös
Agrárpolitikában (KAP) is megtalálja helyét és szerepét a
gazdaközpontúság.
"Azt várjuk a választásoktól, hogy Európa
visszaáll a normalitások talajára. Meg kell védeni a gazdák érdekeit,
hiszen általa Európa polgárainak értékét védjük, mivel a mindennapi
élelmezésbiztonságot tudjuk számukra szavatolni" - emelte ki az
agrárminiszter.
Kijelentette: az Európai Unió nem szavatolja
belső piacának védelmét, továbbra is rengeteg ukrán mezőgazdasági termék
érkezik az Európai Unió piacaira. Megoldás kell, hiszen a dömping
mennyiségű ukrán mezőgazdasági termék kiszorítja a hagyományos európai
termelésből származó gabonákat - hívta fel a figyelmet Nagy István, majd
hangsúlyozta: nem szabad hagyni azt sem, hogy az egész
éghajlatváltozásért az európai gazdatársadalmat tegyék felelőssé. Az
éghajlatváltozást illetően a gazdákat érdekeltté kell tenni és nem
bűnbakká - hangoztatta.
"Azt várjuk, hogy az Európai Unió végre
megvédje az európai gazdákat. Nem lehet, hogy eláruljuk, magukra hagyjuk
az európai gazdákat. Nem lehet, hogy minden más érdek fontosabb legyen,
mint az európai gazdák érdeke. Ez az élelmiszerszuverenitást, az
élelmezés biztonságát veszélyezteti az egész Európai Unióban" -
fogalmazott a tárcavezető.
Hangsúlyozta: a gazdákat támogatni
kell ahhoz, hogy megfelelő technológiai eszközökkel olyan fejlesztéseket
tudjanak végrehajtani, amelyekkel az éghajlatváltozás elleni
küzdelmüket sikeresen tudják folytatni.
"A magyar elnökség
pontosan erre készül, hiszen egy gazdabarát központú agrárpolitikát
kíván megvalósítani, ahol a versenyképesség, a válságkezelés, a
fenntarthatóság, a tudásalapú gazdaság és a gazdabarát-központúság lesz
napirenden" - fogalmazott.
A június 9-i választás tétje tehát az,
hogy "le tudjuk-e venni" az agráriumról azt a béklyót, amit a
"meggondolatlan és megalapozatlan" európai zöld megállapodás, a rájuk
erőltetett zöld ideológia jelent, és teljesen a vesztükbe sodorja őket.
Új alapok, új szabályok kellenek, amit a magyar elnökség kiválóan
képvisel, mégpedig azt, hogy a versenyképesség, a válságkezelés, a
gazdaközpontúság, a tudásalapú gazdaság és a fenntarthatóság legyen az,
ami keretbe fonja a közös agrárpolitika 2027 utáni időszakát is - tette
hozzá nyilatkozatában Nagy István.(F:MTI)
2024. február 13., kedd
Mezőgazdasági helyzetkép
Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nyugodtabb évre számíthat az idén, mint 2023-ban, főképp az állattartók kilátásai javultak, hosszabb távon kiegyensúlyozottabb időszak várható az agráriumban - mondták a szakértők az MBH Bank keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az
MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója
szerint fontos időszakhoz érkezett a magyar agrárium, hiszen úgy tűnik,
kimozdulhat a stagnálásból, amikor leállt a hitelezés bővülése, a
termelők jelentős részének pedig a túlélés volt a legfontosabb célja.
Hollósi Dávid úgy véli, hogy 2024 bevezetője lehet egy tartós
emelkedésnek, 2025-ben pedig már elérhető az egyensúlyi állapot.
A
gazdasági környezet egyre kiszámíthatóbb, a műtrágya-, takarmány- és
energiaköltségek csökkennek, a vidékfejlesztési pályázatok
fellendíthetik a fejlesztéseket, így az MBH Bank is arra számít, hogy az
év vége felé közeledve egyre több beruházási kölcsönt folyósíthat, az
agrárhitelezés stagnálása véget érhet. Az idei vidékfejlesztési
pályázatokból jövőre lehetnek hitelszerződések, 2025 második felében
várható az agrár- és élelmiszeripari beruházások komolyabb élénkülése -
fejtette ki.
A szakértő szerint hosszabb távon a szántóföldi növénytermesztésben
komoly átrendeződések várhatók, véget érhet az a korszak, amikor a
magyar kivitel jórészt a gabonatermés alakulásától függ. A külföldi
piacok jelentős részét az orosz és az ukrán gabona veheti át, a magyar
gabonatermelőknek javítaniuk kell a hatékonyságukon, nem alapozhatják a
működésüket hosszú távon az állami és uniós támogatásokra. A magyar
agrárium versenyképessége jelentős mértékben múlik az élelmiszeripari
cégek megerősödésén is, a nagyobb szereplőknek nemzetközi szinten
jelentős piacokat kell szerezniük. Sikerük a kistermelőknek is érdeke,
ők ugyanis aligha maradhatnak fenn, ha nem csatlakoznak a nagyokhoz -
tette hozzá.
Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának agrár- és uniós
kapcsolatokért felelős vezetője szintén az élelmiszeripar
megerősödésében bízik, ugyanis ez a mezőgazdasági termékek legfontosabb
felvevője. Mezei Dávid hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari cégek
fejlesztései nélkül nincs erős agrárgazdaság, ezért is fontos, hogy a
vidékfejlesztési forrásokból csaknem 1500 milliárd forint jut
beruházásokra. A pályázóknak kedvez, hogy a teljes támogatási intenzitás
10 százalékát kitevő kamattámogatásra is számíthatnak, ennek
részleteiről a bankok még egyeztetnek a kormánnyal.
Mezei Dávid közölte, hogy a fejlesztési pályázatoknak 2025-ben újabb
fordulója kezdődhet meg, nem kizárt ugyanakkor, hogy a következő
finanszírozási ciklusban jelentősen átalakul az uniós agrártámogatási
rendszer. A mostani támogatásokat azért is érdemes kihasználni, mert
lehet, hogy a 2027 utáni változások nem kedveznek majd a termelőknek. A
terület- és állatlétszámalapú támogatások eddig is egyre csekélyebb
mértékben fedezték a költségeket, a vidékfejlesztési uniós források
visszaesése is csak a kormány kiegészítő finanszírozása miatt nem
látszik - tette hozzá.
Héjja Csaba stratégiai elemző közölte, hogy az agrárhitel-ügyfelek
visszajelzései alapján 2023 végére minden termékpályán javult a
helyzetértékelés, a kilátások kedvezőek, különösen a sertés- és
szarvasmarha-tartásban, ahol stabil ár- és jövedelmi viszonyok alakultak
ki. A rangsor további vezető helyeire is az állati termékek előállítói
kerültek, sorrendben a baromfihús-, a tojás- és a tejtermelők. A
hajtatott és a szántóföldi zöldségek kilátásai valamivel
kedvezőtlenebbek, a jelentős munkaigény miatt ebben az ágazatban a
munkaerőköltségek emelkedése jelent komoly nehézséget, míg szántóföldi
növénytermesztés helyzetértékelését a tartósan alacsony jövedelmezőség
rontja. Legkevésbé a gyümölcstermesztők bizakodnak, ami a
kiszámíthatatlan piaci körülmények mellett azzal magyarázható, hogy a
belföldi ültetvények elöregedtek, korszerűtlenek, ezért a következő
években struktúraváltás várható ezen a téren.
Héjja Csaba szerint a termelőknek a következő években a költségeik
csökkentésére kell összpontosítaniuk, mert mozgásterük csak ebben van,
az árak alakulásába nincs beleszólásuk. A kedvező folyamatok ellenére
2024 sem lesz még könnyű év az agráriumban, de a vidékfejlesztési
pályázatok várhatóan jelentősen javítják majd a konjunktúraérzetet a
következő hónapokban - tette hozzá.
(F:MTI)
2024. január 17., szerda
Agrár konferenciák
Részletek és regisztráció: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/agrar oldalon.









