Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agrárium. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agrárium. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 14., vasárnap

Agrárirányítás...

 Új szerkezetben működik tovább az agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom Magyarországon. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet alapján hivatalossá vált, hogy a korábbi, egységesebb irányítás helyett megosztott feladatkörök mentén dolgozik tovább a két érintett terület. A változás lényege egyszerűen összefoglalható: az agrárium termelési, élelmiszer-gazdasági és támogatási ügyei az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumhoz kerülnek, míg a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és erdészeti feladatok az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnál összpontosulnak.

2026. május 14., csütörtök

Agrárium adatfelvétel

 Május 15-én elindul az Agrárium 2026, a Központi Statisztikai Hivatal országos mezőgazdasági adatfelvétele.A KSH országszerte mintegy 52 ezer egyéni gazdaság és 14 ezer gazdasági szervezet bevonásával hajtja végre az összeírást.

2025. április 24., csütörtök

Jövőkép...

 Áder János: alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium

A magyar mezőgazdaságnak időben fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait a Kárpát-medencében, mint a bolygón általában, alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium - mondta Áder János a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján csütörtökön Siófokon.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.

Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni - érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.

Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után "eltűnt a gazdák lába alól a víz", fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten

- mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is."Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken" - fogalmazott.

Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.

Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt - mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest.

Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest - mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon - magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban.

"A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni" - tette hozzá.

A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".

Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik.

"Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű"

- számolt be hazai tapasztalatokról.

Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy "B" terve a gazdáknak - fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti - hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva - hangsúlyozta. "Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában" - mondta.

Végezetül Darwint idézte: "A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz". (F:MTI)


2025. április 15., kedd

Pályázat civil szervezetek számára

 

Az Agrárminisztérium idén is támogatást nyújt az agrárágazatban működő civil szervezetek számára, hogy 2025-ben megvalósíthassák szakmai programjaikat. A kiemelt cél, hogy a támogatott projektek illeszkedjenek a minisztérium stratégiai célkitűzéseihez is.

A pályázatot a tárca Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya írta ki, összesen 70 millió forintos keretösszeggel. Egy pályázó 1 és 4 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhet el. A támogatás elnyeréséhez nem szükséges önerőt biztosítani.

A pályázatok 2025. április 14. és május 13. között nyújthatók be. A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.

Fontos tudni, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség, ezért a pályázat beadása előtt célszerű a dokumentációt alaposan átvizsgálni. A pályázat elfogadásának egyik alapfeltétele, hogy minden szükséges melléklet hiánytalanul, megfelelő formátumban kerüljön benyújtásra.

Forrás: AM

2025. március 13., csütörtök

OMÉK 2025.


Idén is megrendezik a magyar agrárium és élelmiszeripar legnagyobb hazai eseményét, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK). A 2025. szeptember 18-21. között a HUNGEXPO területén zajló nagyszabású mustra mind az agrárszakma, mind a nagyközönség számára kihagyhatatlan programnak ígérkezik.

2024. november 11., hétfő

Gazdálkodás?!


A KSH 2023-as agrárfelmérésének adatai szerint 3 év alatt 45 ezer agrárgazdaság szűnt meg, ami 19 százalékos csökkenést jelent. Az AgroFeeling felmérés mostani adatai szerint ez a jelenség tovább folytatódhat: azok közül, akiknek negatív tapasztalataik voltak, 9 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy várhatóan abbahagyják a gazdálkodást. 35 százalék kényszerűen változtat, vagy visszafogja a tevékenységét, miközben 56 százalék a korábban megszokott módon folytatja tovább a tevékenységét.

2024. november 3., vasárnap

Agtech SUMMIT Konferencia

 A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Agtech SUMMIT – Konferencia a jövő agráriumáról címmel tart rendezvényt. A kifejezetten agrárdigitalizációval foglalkozó rendezvényen elismert szakemberek, a legfontosabb magyar agrártechnológiai startupok és legmeghatározóbb piaci szereplők tartanak előadásokat, valamint gyakorlati bemutatókat. Időpont 2024. november 21.

A rendezvény honlapja, részletes program:
www.agtechsummit.info

2024. május 27., hétfő

Gazdaközpontú mezőgazdaság

 

A versenyképesség, a válságkezelés, a fenntarthatóság és a tudásalapú gazdaság lesz az Európai Unió Tanácsának július elsejétől kezdődő féléves magyar elnöksége napirendjén azzal a céllal, hogy az európai mezőgazdaság gazdaközpontúvá váljon - emelte ki a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.

Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a június 9-én esedékes európai parlamenti választásnak "óriási tétje van", mégpedig az, hogy gyökeres irányváltásra sikerüljön késztetni Brüsszelt, hogy a Közös Agrárpolitikában (KAP) is megtalálja helyét és szerepét a gazdaközpontúság.
    "Azt várjuk a választásoktól, hogy Európa visszaáll a normalitások talajára. Meg kell védeni a gazdák érdekeit, hiszen általa Európa polgárainak értékét védjük, mivel a mindennapi élelmezésbiztonságot tudjuk számukra szavatolni" - emelte ki az agrárminiszter.
     Kijelentette: az Európai Unió nem szavatolja belső piacának védelmét, továbbra is rengeteg ukrán mezőgazdasági termék érkezik az Európai Unió piacaira. Megoldás kell, hiszen a dömping mennyiségű ukrán mezőgazdasági termék kiszorítja a hagyományos európai termelésből származó gabonákat - hívta fel a figyelmet Nagy István, majd hangsúlyozta: nem szabad hagyni azt sem, hogy az egész éghajlatváltozásért az európai gazdatársadalmat tegyék felelőssé. Az éghajlatváltozást illetően a gazdákat érdekeltté kell tenni és nem bűnbakká - hangoztatta.
    "Azt várjuk, hogy az Európai Unió végre megvédje az európai gazdákat. Nem lehet, hogy eláruljuk, magukra hagyjuk az európai gazdákat. Nem lehet, hogy minden más érdek fontosabb legyen, mint az európai gazdák érdeke. Ez az élelmiszerszuverenitást, az élelmezés biztonságát veszélyezteti az egész Európai Unióban" - fogalmazott a tárcavezető.
    Hangsúlyozta: a gazdákat támogatni kell ahhoz, hogy megfelelő technológiai eszközökkel olyan fejlesztéseket tudjanak végrehajtani, amelyekkel az éghajlatváltozás elleni küzdelmüket sikeresen tudják folytatni.
    "A magyar elnökség pontosan erre készül, hiszen egy gazdabarát központú agrárpolitikát kíván megvalósítani, ahol a versenyképesség, a válságkezelés, a fenntarthatóság, a tudásalapú gazdaság és a gazdabarát-központúság lesz napirenden" - fogalmazott.
    A június 9-i választás tétje tehát az, hogy "le tudjuk-e venni" az agráriumról azt a béklyót, amit a "meggondolatlan és megalapozatlan" európai zöld megállapodás, a rájuk erőltetett zöld ideológia jelent, és teljesen a vesztükbe sodorja őket. Új alapok, új szabályok kellenek, amit a magyar elnökség kiválóan képvisel, mégpedig azt, hogy a versenyképesség, a válságkezelés, a gazdaközpontúság, a tudásalapú gazdaság és a fenntarthatóság legyen az, ami keretbe fonja a közös agrárpolitika 2027 utáni időszakát is - tette hozzá nyilatkozatában Nagy István.(F:MTI)

2024. február 13., kedd

Mezőgazdasági helyzetkép

Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszeripar nyugodtabb évre számíthat az idén, mint 2023-ban, főképp az állattartók kilátásai javultak, hosszabb távon kiegyensúlyozottabb időszak várható az agráriumban - mondták a szakértők az MBH Bank keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

    Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója szerint fontos időszakhoz érkezett a magyar agrárium, hiszen úgy tűnik, kimozdulhat a stagnálásból, amikor leállt a hitelezés bővülése, a termelők jelentős részének pedig a túlélés volt a legfontosabb célja. Hollósi Dávid úgy véli, hogy 2024 bevezetője lehet egy tartós emelkedésnek, 2025-ben pedig már elérhető az egyensúlyi állapot.
    A gazdasági környezet egyre kiszámíthatóbb, a műtrágya-, takarmány-  és energiaköltségek csökkennek, a vidékfejlesztési pályázatok fellendíthetik a fejlesztéseket, így az MBH Bank is arra számít, hogy az év vége felé közeledve egyre több beruházási kölcsönt folyósíthat, az agrárhitelezés stagnálása véget érhet. Az idei vidékfejlesztési pályázatokból jövőre lehetnek hitelszerződések, 2025 második felében várható az agrár- és élelmiszeripari beruházások komolyabb élénkülése - fejtette ki.       A szakértő szerint hosszabb távon a szántóföldi növénytermesztésben komoly átrendeződések várhatók, véget érhet az a korszak, amikor a magyar kivitel jórészt a gabonatermés alakulásától függ. A külföldi piacok jelentős részét az orosz és az ukrán gabona veheti át, a magyar gabonatermelőknek  javítaniuk kell a hatékonyságukon, nem alapozhatják a működésüket hosszú távon az állami és uniós támogatásokra. A magyar agrárium versenyképessége jelentős mértékben múlik az élelmiszeripari cégek megerősödésén is, a nagyobb szereplőknek nemzetközi szinten jelentős piacokat kell szerezniük. Sikerük a kistermelőknek is érdeke, ők ugyanis aligha maradhatnak fenn, ha nem csatlakoznak a nagyokhoz - tette hozzá.             Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának agrár- és uniós kapcsolatokért felelős vezetője szintén az élelmiszeripar megerősödésében bízik, ugyanis ez a mezőgazdasági termékek legfontosabb felvevője. Mezei Dávid hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari cégek fejlesztései nélkül nincs erős agrárgazdaság, ezért is fontos, hogy a vidékfejlesztési forrásokból csaknem 1500 milliárd forint jut beruházásokra. A pályázóknak kedvez, hogy a teljes támogatási intenzitás 10 százalékát kitevő kamattámogatásra is számíthatnak, ennek részleteiről a bankok még egyeztetnek a kormánnyal.     Mezei Dávid közölte, hogy a fejlesztési pályázatoknak 2025-ben újabb fordulója kezdődhet meg, nem kizárt ugyanakkor, hogy a következő finanszírozási ciklusban jelentősen átalakul az uniós agrártámogatási rendszer. A mostani támogatásokat azért is érdemes kihasználni, mert lehet, hogy a 2027 utáni változások nem kedveznek majd a termelőknek. A terület- és állatlétszámalapú támogatások eddig is egyre csekélyebb mértékben fedezték a költségeket, a vidékfejlesztési uniós források visszaesése is csak a kormány kiegészítő finanszírozása miatt nem látszik - tette hozzá.             Héjja Csaba stratégiai elemző közölte, hogy az agrárhitel-ügyfelek visszajelzései alapján 2023 végére minden termékpályán javult a helyzetértékelés, a kilátások kedvezőek, különösen a sertés- és szarvasmarha-tartásban, ahol stabil ár- és jövedelmi viszonyok alakultak ki. A rangsor további vezető helyeire is az állati termékek előállítói kerültek, sorrendben a baromfihús-, a tojás- és a tejtermelők. A hajtatott és a szántóföldi zöldségek kilátásai valamivel kedvezőtlenebbek, a jelentős munkaigény miatt ebben az ágazatban a munkaerőköltségek emelkedése jelent komoly nehézséget, míg szántóföldi növénytermesztés helyzetértékelését a tartósan alacsony jövedelmezőség rontja. Legkevésbé a gyümölcstermesztők bizakodnak, ami a kiszámíthatatlan piaci körülmények mellett azzal magyarázható, hogy a belföldi ültetvények elöregedtek, korszerűtlenek, ezért a következő években struktúraváltás várható ezen a téren.     Héjja Csaba szerint a termelőknek a következő években a költségeik csökkentésére kell összpontosítaniuk, mert mozgásterük csak ebben van, az árak alakulásába nincs beleszólásuk. A kedvező folyamatok ellenére 2024 sem lesz még könnyű év az agráriumban, de a vidékfejlesztési pályázatok várhatóan jelentősen javítják majd a konjunktúraérzetet a következő hónapokban - tette hozzá. (F:MTI)

2024. január 17., szerda

Agrár konferenciák

Márciusban találkozunk az Agrárium 2024 konferencián, májusban pedig két új rendezvénnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture! Kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk mindhárom eseménynél!

Részletek és regisztráció: https://www.portfolio.hu/rendezvenyek/agrar oldalon.

2023. november 13., hétfő

AGROmashEXPO

Az AGROmashEXPO 2024-ben is rengeteg újdonsággal várja az érdeklődőket. Az agrárszakma év elejei mértékadó rendezvényére 2024-ben január 24. és 27. között kerül sor, immár a 42. alkalommal.