2026. február 26., csütörtök
2025. november 16., vasárnap
Porzik az Alföld...
Az Alföld jelentős részén az elmúlt hetekben drámai gyorsasággal romlott a talajnedvesség állapota. A szeptember elején lehullott esők átmenetileg ugyan javítottak a felső néhány centiméter nedvességtartalmán, ám a tartósan száraz, anticiklonális időjárás hatására ez a nedvesség rövid idő alatt teljesen elpárolgott. Ennek következtében a térségben az őszi vetések – beleértve az őszi búzát és az árpát – egyre súlyosabb vízhiánnyal küzdenek – írja a Délmagyar.
2025. július 8., kedd
2025. április 24., csütörtök
Jövőkép...
Áder János: alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium
A magyar mezőgazdaságnak időben fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait a Kárpát-medencében, mint a bolygón általában, alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium - mondta Áder János a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján csütörtökön Siófokon.
A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.
Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni - érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.
Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után "eltűnt a gazdák lába alól a víz", fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten
- mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt - jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is."Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken" - fogalmazott.
Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.
Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt - mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest.
Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest - mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon - magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban.
"A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni" - tette hozzá.
A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".
Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik.
"Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű"
- számolt be hazai tapasztalatokról.
Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy "B" terve a gazdáknak - fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti - hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva - hangsúlyozta. "Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában" - mondta.
Végezetül Darwint idézte: "A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz". (F:MTI)
2022. október 28., péntek
Öntözés...
2022. március 29., kedd
Élelmiszerárak változása
A szakértők szerint a világméretű válságnak több oka van. Az egyik az, hogy a fejlett országok élelmiszer helyett egyre nagyobb mennyiségben bioüzemanyagot állítanak elő a megtermesztett növényekből. Felelős a kialakult helyzetért a klímaváltozás, a tőzsdei spekuláció, a fejlődő országok támogatásának csökkentése, az indai és kínai élelmiszer kereslet növekedése, valamint az, hogy az Európai Unió elavult agrártámogatási rendszere arra ad pénz a gazdáknak, hogy ne termeljenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Afrika után most már Dél-Európában, Indiában és Kanadában is vízhiány van.
2022. március 28., hétfő
Készültség tartósan vízhiányos időszak miatt
Már nyolc vízügyi igazgatóság területén kellett első- illetve másodfokú készültséget elrendelni a tartósan vízhiányos időszak miatt - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel.
"Erre
azért volt szükség, mert a vízügy aszálymonitoring hálózatának adatai
alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy
közepes mértékű vízhiány, és a következő napokban érkező csapadék sem
hozhat számottevő javulást" - tudatta a főigazgatóság.
Hozzátették,
eddig mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló
akadályok eltávolítására volt szükség, de az öntözési szezonra
vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.
Közölték
azt is, tavaly májustól most hétfőig mintegy 2,5 havi csapadékhiány
alakult ki az országban, csak a március 93 százalékkal volt szárazabb a
sokévi átlagnál.(F:MTI)
2022. március 22., kedd
Aszály van!
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. A 2022. március 18-i Hivatalos Értesítőben megjelent a belügyminiszter rendelete az időszak 2022. március 21-i kezdettel való kihirdetéséről.
2021. október 3., vasárnap
2021. június 26., szombat
Vízhiányos időszak kihirdetése
Az Országos
Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK
megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén
vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban
tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos
érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön
30 százalék alatti értékek is előfordulnak - ismertették.
Hozzátették,
hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a
következő napokban a csapadék területi átlagban nem lesz számottevő,
jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan
erősödik. Mindezek miatt kezdeményezték a tartósan vízhiányos időszak
kihirdetését.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az
öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége
után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, illetve a
vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy
alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli
öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből,
ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200
köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó
területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónapig
való kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a
területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi
igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez az érintett felszíni
víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság)
hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló
útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a
"Kézikönyvek, Tájékoztató" menüpont alatt - közölte az agrárkamara. (F:mti)
2021. március 25., csütörtök
Ivóvízellátás a világon
A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése. A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át. Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó ivóvize. Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotú, egyharmada (10 665 millió köbméter) a felszín alatt (talaj, folyó, mocsár), illetve a levegőben található.
2020. június 5., péntek
Kútmoratórium
2020. május 4., hétfő
Vízhiány-aszály
A vízhiányos állapotot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg.
Az aszály állapotot a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény határozza meg
2019. május 2., csütörtök
Rendkívüli öntözési lehetőség
2019. április 26., péntek
Az öntözés szabályai
Az öntözés tízparancsolata:2019. április 22., hétfő
Öntözési követelmények
2019. április 5., péntek
Az aszálykárról...
Az OMSZ adatsorai alapján 1901 és 2016 között a klíma megváltozása a meleg hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek növekedésével és a hideg hőmérséklettel kapcsolatos csúcsok csökkenésével járt. Ezek az adatok a csökkenő csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is korrelálnak: a vizsgált 115 éves periódusban egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak azok az időszakok, ahol 1 mm-nél is kevesebb csapadék hullik. Az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a továbbiakban is olyan évekre kell felkészülnie Magyarországnak, ahol aszályos évekkel kell megküzdenie a gazdaságoknak.
2019. április 4., csütörtök
A természeti katasztrófák kárai
Több száz milliárd eurós kárt okozott az idõjárás Európának:
2019. március 31., vasárnap
A mezőgazdaság vízfelhasználása
A mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek. Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=UratSZD_YPw














