Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízhiány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vízhiány. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. november 16., vasárnap

Porzik az Alföld...


Az Alföld jelentős részén az elmúlt hetekben drámai gyorsasággal romlott a talajnedvesség állapota. A szeptember elején lehullott esők átmenetileg ugyan javítottak a felső néhány centiméter nedvességtartalmán, ám a tartósan száraz, anticiklonális időjárás hatására ez a nedvesség rövid idő alatt teljesen elpárolgott. Ennek következtében a térségben az őszi vetések – beleértve az őszi búzát és az árpát – egyre súlyosabb vízhiánnyal küzdenek – írja a Délmagyar.

2025. április 24., csütörtök

Jövőkép...

 Áder János: alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium

A magyar mezőgazdaságnak időben fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait a Kárpát-medencében, mint a bolygón általában, alkalmazkodás nélkül teljesen esélytelen a magyar agrárium - mondta Áder János a Portfolio Csoport Agrárszektor Konferenciáján csütörtökön Siófokon.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a konferencia nyitóelőadásán felhívta a figyelmet, hogy a Föld népessége a becslések szerint 2050-re 8-ról 10 milliárdra növekszik, és a népességnövekedésnél kétszer gyorsabban emelkedik a vízfogyasztás és háromszor olyan gyorsan az energiafogyasztás. Mindez komoly kihívás a világ mezőgazdasága számára - tette hozzá.

Ma már a Föld lakosságának egyharmada vízstresszes, vízhiányos régióban él, és az előrejelzések szerint 2050-re a Föld akkori lakóinak a fele fog ilyen régióban élni - érzékeltette a klímaváltozás egyik súlyos hatását. Hangsúlyozta, már 2030-ra 40 százalékos különbség lesz globális szinten a vízigény és a rendelkezésre álló víz között. Példaként említette Spanyolországot és Indiát, ahol már most komoly gondokkal küszködnek, egyebek közt az állami szintű koordináció hiánya és az illegális kutak miatt.

Ha nem akarunk úgy járni mint India, ahol hatalmas agrárfejlesztések után "eltűnt a gazdák lába alól a víz", fontos minden magyar kút legalizálása, azok kapacitásának monitorinozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten

- mutatott rá. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban a honvédelmi minisztérium hatókörébe vonták a vízbázisok feletti kontrollt - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a világ nagy részén jelentős mértékű a talaj minőségének romlása, a talajerózió is."Évi 12 millió hektár földet veszítünk, és hiába vágunk ki minden évben egy olaszországnyi erdőt a világon, a jó minőségű szántóföldek mérete mégis csökken" - fogalmazott.

Óriási gondnak nevezte, hogy világviszonylatban az energia több mint 84 százaléka még mindig fosszilis eredetű, a szél-, a víz-, a nap- és az atomerőmű beruházások ellenére. Ebből az következik, hogy egyre több szén-dioxid, egyre több üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, aminek következménye a fokozódó globális felmelegedés és az ezzel járó, egyre szélsőségesebb időjárás, a nemzetközi klímamegállapodások ellenére.

Míg világviszonylatban 3 Celsius-fokos felmelegedésre kell felkészülni, a klímaváltozás a Kárpát-medencében várhatóan 4-5 fokos lesz, erre kell felkészülni minden súlyos következményével együtt - mondta Áder János. Ábrákon mutatta be, milyen drasztikusan emelkedett az elmúlt húsz évben Magyarország átlaghőmérséklete a korábbi évtizedekhez képest.

Az Alföld sivatagosodik, és meg kellett ismerkedni olyan új fogalmakkal, mint a téli aszály, vagy az eltűnő víztest - mutatott rá az eddigi hatásokra. Az utóbbi a mediterrán országokra jellemző, hónapokra eltűnő folyókat, vizeket jelent, amiből ma már 37 van Magyarországon - magyarázta. Ezek miatt a többletvizet ma már nem elvezetni, hanem megtartani kell az országban.

"A szántóföldek egy részét vissza kell majd vizenyősíteni, ami sok érdeket fog sérteni" - tette hozzá.

A volt köztársasági elnök úgy összegezte a lényeget, hogy míg a klímaváltozás több hatásán, így a felmelegedésen, a szélsőségessé váló időjáráson, az invazív fajok megjelenésén nem tudunk változtatni, bizonyos dolgokat megtehetünk. Meg kell tanulni alkalmazkodni, ami a mezőgazdaságban a talajmennyiség és -minőség megóvását, a szél és víz okozta erózió csökkentését és a fajtaváltást jelenti leginkább - hangsúlyozta. Ehhez az egyik fontos lépésnek a no-till, vagyis a szántás nélküli gazdálkodás elterjesztését nevezte. Megjegyezte, sokan divatiránynak tartják, falu bolondjának nevezik, aki erről beszél, de a világ jelentős részén már nem számít "mesebeszédnek".

Példaként hozta fel, hogy Ausztrália mezőgazdasági területeinek 69 százalékát, az Egyesült Államokban a 30 százalékát, Dél-Amerikában már több mint a földek felét ezzel a technológiával művelik.

"Javult a talaj szerkezete és a vízmegtartó képessége, nőtt a biológiai sokféleség, kevesebb műtrágya, növényvédő szer, gép kellett, és két év után eltűnt a parlagfű"

- számolt be hazai tapasztalatokról.

Egyre sűrűbben kell aszályos évre számítani, ezért kell, hogy legyen egy "B" terve a gazdáknak - fogalmazott. A fajtaváltást a tápiószelei génbank is segíti - hívta fel a figyelmet. Az erdőkről szólva megemlítette, hogy hogy a bükk viszonylag rövid időn belül el fog tűnni az országból, és uralkodóvá válik az erdőssztyepp. Az erdészeknek és a szőlőművelőknek, borászoknak is fel kell készülniük a klímaváltozásra megfelelő fajták ültetésével, 30-100 évre előre gondolkozva - hangsúlyozta. "Magyarországon nemsokára olyan klímaviszonyok uralkodnak majd, mint most Dél-Spanyolországban, vagy Tunéziában" - mondta.

Végezetül Darwint idézte: "A túlélés nem a legerősebb, és nem a legintelligensebb fajnak adatik meg, hanem annak, amelyik leginkább képes alkalmazkodni a változásokhoz". (F:MTI)


2022. október 28., péntek

Öntözés...

Nagyításhoz kattintson a képre
A XX. század közepén a közfelfogás szerint a víz kifogyhatatlan erőforrásnak számított. Az 1960-as években a népességszám globálisan még csak a mai fele volt, az emberek átlagosan kevesebb kalóriát fogyasztottak és így kevesebb élelem termelésére is volt szükség. Abban az időben kevesebb mint harmadát használtuk fel annak a vízmennyiségnek, amelyet ma elvonunk a folyókból. Mára a vízkészletekért sokkal intenzívebb verseny folyik. A bolygón már 7 milliárd ember él, a vízigényes hús- és zöldségfogyasztás emelkedik, egyre több vízre van szüksége az iparnak, a városoknak és a bioüzemanyagok előállítását szolgáló terményeknek is. A globális válság elkerülése érdekében a gazdálkodóknak arra kell törekedniük, hogy minél hatékonyabban hajtsák végre az öntözést, így minél kevesebb víz felhasználásával elégítsék ki az élelmiszerek iránti szükségletet. A hatékony mezőgazdasági termelésnek feltétele, hogy a gazdálkodók megfelelő hozzáférése a vízforrásokhoz biztosítva legyen. Ugyanakkor a világ számos pontján a vízhiány már ma is komoly gondokat okoz.

2022. március 29., kedd

Élelmiszerárak változása

Nagyításhoz kattintson a képre

A szakértők szerint a világméretű válságnak több oka van. Az egyik az, hogy a fejlett országok élelmiszer helyett egyre nagyobb mennyiségben bioüzemanyagot állítanak elő a megtermesztett növényekből. Felelős a kialakult helyzetért a klímaváltozás, a tőzsdei spekuláció, a fejlődő országok támogatásának csökkentése, az indai és kínai élelmiszer kereslet növekedése, valamint az, hogy az Európai Unió elavult agrártámogatási rendszere arra ad pénz a gazdáknak, hogy ne termeljenek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Afrika után most már Dél-Európában, Indiában és Kanadában is vízhiány van.

2022. március 28., hétfő

Készültség tartósan vízhiányos időszak miatt

Már nyolc vízügyi igazgatóság területén kellett első- illetve másodfokú készültséget elrendelni a tartósan vízhiányos időszak miatt - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) hétfőn az MTI-vel.

    "Erre azért volt szükség, mert a vízügy aszálymonitoring hálózatának adatai alapján az ország csaknem egész területén tapasztalható enyhe vagy közepes mértékű vízhiány, és a következő napokban érkező csapadék sem hozhat számottevő javulást" - tudatta a főigazgatóság.
    Hozzátették, eddig mobilszivattyús vízpótlásra, valamint a szabad áramlást gátló akadályok eltávolítására volt szükség, de az öntözési szezonra vízvisszatartó és vízpótló intézkedésekkel is készülnek a szakemberek.
    Közölték azt is, tavaly májustól most hétfőig mintegy 2,5 havi csapadékhiány alakult ki az országban, csak a március 93 százalékkal volt szárazabb a sokévi átlagnál.(F:MTI)

2022. március 22., kedd

Aszály van!

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezését követően kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot az ország teljes területére a belügyminiszter, 2022. március 21-i kezdettel. A tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetniük a mezőgazdasági termelőknek, és vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egyszer rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. A  2022. március 18-i Hivatalos Értesítőben megjelent a belügyminiszter rendelete az időszak 2022. március 21-i kezdettel való kihirdetéséről.

2021. június 26., szombat

Vízhiányos időszak kihirdetése

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, illetve vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges - közölte a NAK az MTI-vel pénteken.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak - ismertették.
    Hozzátették, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban a csapadék területi átlagban nem lesz számottevő, jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan erősödik. Mindezek miatt kezdeményezték a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.
    A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, illetve a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónapig való kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez az érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a "Kézikönyvek, Tájékoztató" menüpont alatt - közölte az agrárkamara. (F:mti)

2021. március 25., csütörtök

Ivóvízellátás a világon


A Föld ivóvízkészletét csökkenti a népességrobbanás, a víz pocsékolása és elszennyezése. A Föld egyes részein nagy probléma az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság használta fel a globális vízfogyasztás mintegy 80%-át. Egyes források szerint 2025-re az emberiség 66%-ának nem lesz elegendő jó ivóvize. Földünk édesvízkészletének kétharmada fagyott állapotú, egyharmada (10 665 millió köbméter) a felszín alatt (talaj, folyó, mocsár), illetve a levegőben található.

2020. június 5., péntek

Kútmoratórium

A kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. NAK szerint egy egyszerű és költséghatékony eljárás szükséges az engedély nélküli kutak legalizálásához.



Gondolkodjunk együtt! Ismerje meg az Agrárium Klub tevékenységét.
http://agrarpraktikum.network.hu/

2020. május 4., hétfő

Vízhiány-aszály

A tartósan vízhiányos időszak várható kezdetét és végét, a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével, a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a Hivatalos Értesítőben, közleményben, valós időben teszi közzé. A mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva ez évben a tartósan vízhiányos időszak 2020. április 20-ával került kihirdetésre, amellyel a termelők vízdíj költségterhei minimálisra csökkennek.
A vízhiányos állapotot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény határozza meg.
Az aszály állapotot a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény határozza meg

2019. május 2., csütörtök

Rendkívüli öntözési lehetőség

A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára. Az új jogintézmény bejelentés alapján, meghatározott feltételekkel, egyhónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül teszi lehetővé a mezőgazdasági öntözést a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban. A 98/2019. (IV. 30.) Kormányrendelet alapján a kormány bevezeti – az aszály elleni védekezés érdekében – a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot, amely ugyanazon területre legfeljebb egy hónapig lesz megengedett a tartósan vízhiányos időszakban.

2019. április 26., péntek

Az öntözés szabályai

mp_for_web-2.jpgAz öntözés tízparancsolata:
1.) A nedvességet legjobban a porhanyós, legalább részben szellőző talaj fogadja be. Ha a mélyebb réteg nem ereszti át a nedvességet, a felesleges víz kiszorítja a levegőt a talajból, mely ezáltal hideggé, savassá válik.
2.) Jobb ritkábban és alaposan, mint gyakran gyengén öntözni. A víznek a gyökerekig kell eljutnia. Ha csak sekélyen hatol be a talajba, a gyökerek nyúlnak utána, s a talaj felszínének közelében kiszáradhatnak.
3.) Öntözni korán reggel kell, amikor a talaj még hűvös, vagy estefelé. A víz ilyenkor nem párolog el olyan gyorsan, hanem beissza a föld, és a növények sem égnek ki. Reggel permetezhetjük a leveleket is, este azonban csak a gyökerek környékét locsoljuk. Este a levelek sokáig nedvesek maradnának, s ez kedvező táptalaja lenne a gombás betegségeknek.
4.) Ne öntözzünk erős vízsugárral, mert így a talaj felső része sárrá válik, a víz pedig elfolyik anélkül, hogy leszivárogna a gyökerekhez.
5.) A víz hatékony kihasználását elősegíti a „kétfázisú öntözés”: a talajt először kissé meglocsoljuk, s csak néhány perc elteltével öntözzük meg alaposan.
6.) Esőztetés során ügyeljünk rá, hogy az érzékenyebb növények felülről, finomabbra porlasztva kapják a vizet. Az oldalról érkező erős vízsugár kifordíthatja helyükből a be nem gyökerezett, zsenge palántákat.
7.) Az öntözővíznek legalább olyan hőmérsékletűnek kell lennie, mint a talajnak. A jéghideg zuhany a forró nyárban tönkreteheti a növényeket. Ezért már reggel töltsünk meg egy nagyobb tárolóedényt vezetékes vagy kútvízzel, és hagyjuk a napon felmelegedni; a vezetékes vízből eközben eltávozik a növényekre káros klór is. A vízáram nagy sebességét egy porlasztópisztoly vagy egy finomabb szűrővel ellátott fej is csökkentheti, így a növényre hulló vízcseppeknek van idejük „temperálódni”.
8.) A legjobb öntözővíz az ereszcsatornából lecsorgó, megfelelő edényekbe felfogott esővíz, hiszen lágy, és így könnyen feloldódnak benne a talajban található ásványi anyagok, s mi több, a felfogótartályban megfelelő hőmérsékletűre melegszik. A mi éghajlati körülményeink között egy családi ház tetejére hulló esővíz a felére csökkentheti a vezetékes öntözővízzel kapcsolatos éves kiadásokat. A poros városok tetőiről lecsorgó esővizet azonban csak azután kezdjük el felfogni, ahogy az első eső lemosta a tetőről a szennyeződést.
9.) Sok öntözővizet megtakaríthatunk a talaj szerves anyaggal történő lefedésével, az úgynevezett mulcsozással. Általában 3...5 cm vastagon ajánlatos letakarni a talajt tőzeg, szalma, aprított fakéreg és komposzt keverékével. Mulcstakaró mellett nem szükséges a növények gyökereit veszélyeztető kapálással szellőztetni a talajt, a szerves anyagok folyamatos jelenléte pedig javítja a talaj fizikai tulajdonságait, elsősorban a vízelnyelő képességét.
10.) A nedvességet a talajra terített fekete műanyag fólia, lyuggatott fólia vagy fehér, nem szőtt textil is segít megtartani. A mulcsfólia megakadályozza a víz elpárolgását, de a palánták számára vágott nyílásoknak köszönhetően átereszti a talajba az esővizet és a levegőt. Sötét fólia alatt a talaj jobban felmelegszik, ezt elsősorban a szamóca, a zöldség és melegkedvelő növények hálálják meg. F: kapanyél.blog.hu

2019. április 22., hétfő

Öntözési követelmények

Az öntözés megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, amelyben számos hatóság, különböző követelményrendszernek való megfeleltetéssel veszt rész. Ilyen a megyei kormányhivatalok alatt osztályként működő környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság. Az öntözés esetében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet mellékletében lévő adatlap szerint kell megvizsgálni a feltételezett környezeti hatások jelentőségét. Környezeti hatás feltételezése vagy küszöbértéket meghaladó tevékenység esetén előzetes vizsgálati dokumentációt kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság felé.

2019. április 5., péntek

Az aszálykárról...

Az aszálykár okozta veszteségek a korábbi években sem mondhatók csekélynek: 2015-ben például csaknem 400 milliárd forintnyi veszteség keletkezett a szárazság okozta terméskiesés miatt. Az előző száz év adatait nézve azonban egyértelművé válik, hogy a szárazabb időjárás gyakoriságának tendenciája nem csak az elmúlt pár évtizedben indult el.
Az OMSZ adatsorai alapján 1901 és 2016 között a klíma megváltozása a meleg hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek növekedésével és a hideg hőmérséklettel kapcsolatos csúcsok csökkenésével járt. Ezek az adatok a csökkenő csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is korrelálnak: a vizsgált 115 éves periódusban egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak azok az időszakok, ahol 1 mm-nél is kevesebb csapadék hullik. Az eddigi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a továbbiakban is olyan évekre kell felkészülnie Magyarországnak, ahol aszályos évekkel kell megküzdenie a gazdaságoknak.

2019. április 4., csütörtök

A természeti katasztrófák kárai

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.
Több száz milliárd eurós kárt okozott az idõjárás Európának:

2019. március 31., vasárnap

A mezőgazdaság vízfelhasználása

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl. talajerózió, árvizek. Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. Az aszály olyan időszakot jelent, amikor jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő szárazság hótalan tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon nálunk 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott.
videó:  https://www.youtube.com/watch?v=UratSZD_YPw