2025. december 22., hétfő
2025. december 19., péntek
2025. szeptember 21., vasárnap
2025. augusztus 8., péntek
2023. január 14., szombat
Történelmi aszály...
Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot - írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A
met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött
el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan
jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott
csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén
aszály alakult ki.
Januárban és február elején a szokásosnál
enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már
javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök
is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is.
Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a
korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros,
rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a
csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három
hónapban összesen.
A száraz évkezdet után áprilisban több
hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét.
Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a
hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a
sokéves átlagnál.
Május elején megérkezett a meleg, a még nedves
talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig
azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen
elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár
elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte
el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy
területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
Júliusban
a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára
ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó
aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor
visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt,
alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak
jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett
számítani.
Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és
mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos
vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor,
zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő
mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70
milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után
sokfelé átnedvesedett.
A nyári csapadék mennyisége a nyugati
országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves
átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső
hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2
fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves
átlagnál.
Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező
bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a
szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé
vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében
azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.
Az
elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött
alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra
körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak
elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és
északkeleten sütött a nap.
A történelmi aszály meteorológiai
hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a
2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális
háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális
mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas
hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen
okozója az aszálynak.
Azt írták, Magyarország legszárazabb
térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós,
súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár
éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik
Magyarország éghajlatához.
A tanulmányok szerint ugyanakkor az
elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és
intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő
száraz napok maximális évi hossza is.(F:MTI)
2022. szeptember 22., csütörtök
Agrometeorológia...
Az Európa nagy részét a nyáron jellemző rendkívüli szárazság és forró időjárás alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat: kukoricából és napraforgóból is alacsonyabb terméshozamok várhatók - derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.
Az
elemzésben emlékeztettek rá: az időjárás az egész világon döntően
befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A
nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok
hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van
nagy hatással.
A műholdas méréseken alapuló mérések alapján a
természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban többek között
Európa nyugati és középső vidékén, az USA nyugati felén, valamint
Argentínában - írták.
Hozzátették: Franciaország nagy részén
július elejétől augusztus közepéig tartott a súlyos aszály, amely
gyakorlatilag minden mezőgazdasági területet érintett, beleértve a
szántóföldi növényeket, a legelőket, a szőlőt és a gyümölcsösöket is. A
kukorica és a napraforgó jelentősen károsodott, a burgonya és a
cukorrépa viszont nem szenvedett súlyos károkat. Németországban minden
nyári növényi terméshozam előrejelzése jóval az öt éves átlag alatt
alakul.
Lengyelországban a nyári növények terméshozam-kilátásai
nagyon változatosak az ország különböző részei között: nyugaton gyenge
volt a kukorica-termés, de ott, ahol kedvezőbb volt a talajnedvesség, a
növények nagyon jó állapotban vannak és biztatóak a
terméshozam-kiáltások is. A termésbecslések burgonyára és napraforgóra
valamivel az öt éves átlag alatt alakulnak, míg cukorrépából átlag
körüli mennyiség várható.
Romániában kukoricából és napraforgóból
is jóval átlag alatti termés várható. Spanyolországban és Portugáliában
a nyári növényekre vonatkozó termésátlagok jóval az öt éves átlag alatt
várhatók, ahogyan Olaszországban is nagyon alacsonyak a kukorica, a
napraforgó és a szója terméskilátásai.
Ukrajnában a csapadék a
középső és északi területeken még éppen időben érkezett ahhoz, hogy
tudjon javítani a nyári növények állapotán, a déli és nyugati
területeken azonban már késő jött, így arrafelé ahol alacsony
terméshozamok várhatók. Oroszországban a nyári növények terméshozamai
csökkentek, főleg a déli területeken, de búzából rekordtermést vár az
orosz Agrárminisztérium.
Az Amerikai Egyesült Államokban az
országos statisztikák szerint a kukoricaállományok 53 százaléka volt jó
vagy kiváló állapotban, ami kissé alatta marad a tavaly ilyenkor
megfigyelt értéknek, Iowa-ban, a legjelentősebb kukorica termesztő
államban azonban ez az arány 63 százalék volt szeptember közepén.
A
kínai kukoricatermés becsült értéke 274 millió tonna (43 millió
hektárról), ami rekord termést jelent, és egy százalékkal meghaladja a
tavalyi értéket. A becsült hozam is rekord magas, 6,37 tonna
hektáronként. Búzából szintén rekord mennyiséget várnak, rekord hozam
mellett. A rizs terméskilátásait azonban csökkenti a száraz, meleg
időjárás, országos szinten 147 millió tonna termést várnak, ami kissé
elmarad a tavalyi mennyiségtől.
Ausztráliában a repce termésmennyiségét 6,7 millió tonnára becsülik, ami kevéssel elmarad az előző évi rekordtól.
Argentínában
a hűvös időjárás lassítja az őszi vetések növekedését, de leginkább az
állandósult szárazság kelt aggodalmakat gabonák fejlődése, illetve a
frissen vetett korai nyári növények kelése kapcsán.
Brazíliában
az északabbi termőterületeken meleg, száraz időjárás uralkodott, pedig
szükség lenne a nedvességre, hogy el tudják kezdeni a szója vetését,
illetve ne szenvedjenek további késést a mezőgazdasági munkák.
Kanadában
az idei repcetermést 20 millió tonnára becsülik, ami 45 százalékkal
meghaladja a tavalyi, egyébként igen rossz termést, de 5 százalékkal az
elmúlt öt év termésátlagát is. Bár a termőterület nagysága kissé
csökkent az elmúlt évhez képest, de a várható hozam jelentősen
emelkedett, most 2,33 tonnára becsülik hektáronként.(F:MTI)
2021. június 26., szombat
Vízhiányos időszak kihirdetése
Az Országos
Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK
megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén
vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban
tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos
érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön
30 százalék alatti értékek is előfordulnak - ismertették.
Hozzátették,
hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a
következő napokban a csapadék területi átlagban nem lesz számottevő,
jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan
erősödik. Mindezek miatt kezdeményezték a tartósan vízhiányos időszak
kihirdetését.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az
öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége
után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, illetve a
vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy
alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli
öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből,
ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200
köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó
területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónapig
való kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a
területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi
igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez az érintett felszíni
víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság)
hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló
útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a
"Kézikönyvek, Tájékoztató" menüpont alatt - közölte az agrárkamara. (F:mti)
2020. december 19., szombat
Hiányzik a hideg és a hó a földekről
2020. szeptember 25., péntek
Országos Meteorológiai Szolgálat 150.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatot 1870-ben Magyarország éghajlati viszonyainak feltárására, a meteorológiai mérések szervezésére, illetve értékelésére alapították. Jelenleg az ország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytat, és az időjárással, éghajlattal és levegőminőséggel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős. A 150 évre visszanyúló szakmai tapasztalatnak és tradíciónak köszönhetően Közép-Európában is kiemelkedő színvonalú, stratégiai fontosságú intézmény.
2020. május 31., vasárnap
NAIK-AKI „Statisztikai jelentések – öntözésjelentés”
- öntözhető területek nagysága: 142 807 ha;
- a kiöntözött víz mennyisége 259 millió m3;
- amelynek 4/5-e az Alföldön található;
Részletek, illetve a kiadvány elérhető a NAIK-AKI honlapján.
2019. június 14., péntek
Várható időjárás 2050-ben
2019. május 16., csütörtök
Erősödő felmelegedés
A hét első felének országszerte borongós, csapadékos, hűvös időjárása után csütörtöktől csökken a csapadékhajlam, az áztató esőt inkább záporok, zivatarok váltják fel. Ezzel együtt a hőmérséklet is emelkedni kezd, amire nagy szüksége van most a növényeknek, különösen a még igen fejletlen állapotban levő kukoricának és napraforgónak. (https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3241&m=2 )
2019. május 11., szombat
Újabb jelentős csapadék érkezhet
2019. április 22., hétfő
A vízhiány mérséklődésére van kilátás
A talaj száradásához a szeles, az átlagosnál egy-két fokkal melegebb idő is hozzájárult. Bár a hajnali minimumok a fagyzugos tájakon a héten többször is kevéssel fagypont alá csökkentek, és a hét első felében a maximumok is 15-17 fok körül alakultak, a hét második felében már 20 fok fölé melegedett a levegő a legmelegebb órákban. Így a talajhőmérséklet a hét eleji 10-13 fokos értékekről a hét végére a legtöbb helyen 13-17 fok közé melegedett, ami már a kukorica vetéséhez is megfelelő, csak a talajnedvességről kell sokfelé öntözéssel gondoskodni.
Az őszi és a tavaszi vetésű növények egyaránt nagyon igénylik a csapadékot a megfelelő fejlődésükhöz. Az őszi árpa és búza már a bokrosodás végén, egyre inkább a szárba szökkenés állapotában van. A repce, ahol az aszály miatt nem kellett kiszántani, virágzik, de a nedvesség hiánya miatt sokfelé kevés a virágzó oldalhajtása. A napraforgó után a kukorica vetése is elkezdődött már, a keléshez igen nagy szükség lenne számottevő mennyiségű csapadékra. A gyümölcsfák közül az alma és a körte van még a virágzás teljében.
Részletek: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3204&m=2
2019. április 20., szombat
Áprilisi helyzetkép
F: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/nemzetkozi/index.php?id=3200&m=2










