Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agrometeorológia. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agrometeorológia. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. január 14., szombat

Történelmi aszály...


Tavaly történelmi aszály volt: az őszi és a nyári növények terméshozamai egyaránt elmaradtak a korábbi évek átlagaitól, de az állattenyésztés is megsínylette a szárazságot - írta a 2022-es év agrometeorológiai áttekintésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

    A met.hu oldalon megjelent tanulmány szerint 2021 őszén későn kezdődött el a talajok feltöltődése, de a csapadékos december végére időarányosan jól állt ez a folyamat. Azonban 2022 első három hónapjában alig hullott csapadék, már a vegetációs időszak elején az ország jelentős részén aszály alakult ki.
    Januárban és február elején a szokásosnál enyhébb volt az idő, majd február végén lehűlt a levegő, de ekkor már javában virágzott a mogyoró és az éger, a som és a csonthéjas gyümölcsök is a rügyfakadás fázisában jártak, helyenként már virágoztak is. Márciusban a túl korai fejlődés megtorpant, a fagyok veszélyeztették a korai gyümölcsfák bimbóit, virágait. A tavaszi kalászosokat poros, rendkívül száraz talajba vetették. A hónap utolsó napján érkezett a csapadék, többfelé egy nap alatt több eső esett, mint az előző három hónapban összesen.
    A száraz évkezdet után áprilisban több hullámban jelentős mennyiségű csapadék öntözte az ország nagy részét. Ekkor inkább a meleg hiánya hátráltatta a növények fejlődését, a hőmérséklet ugyanis jellemzően az egész hónapban alacsonyabb volt a sokéves átlagnál.
    Május elején megérkezett a meleg, a még nedves talajokon gyors fejlődésnek indultak a növények. Augusztus közepéig azonban szinte csak záporok voltak, az esős Medárd-időszak teljesen elmaradt. Júliusban már a Dunántúlra is átterjedt az Alföldet a nyár elejétől sújtó nagyfokú aszály, amely a tetőfokát augusztus közepén érte el. A szárazságot több hőhullám is tetézte a nyáron, időnként nagy területen 35 Celsius-fok fölötti hőmérsékleteket is mértek.
    Júliusban a Tiszántúl nagy részén a harmada sem hullott a kukorica számára ideális mennyiségnek, a növények május közepétől szenvedtek a fokozódó aszálytól, és öntözés nélkül sok nyári kultúra már ekkor visszafordíthatatlan károkat szenvedett. A fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák voltak jellemzőek furulyázó levelekkel, ezekből termésre már nem lehetett számítani.
    Augusztusban a szárazság területi kiterjedése és mértéke is nőtt, az ország háromnegyed részén volt tapasztalható súlyos vagy nagyfokú aszály. Augusztus 19-én azonban többfelé alakult ki zápor, zivatar, helyenként felhőszakadás. Nagy területen hullott számottevő mennyiségű csapadék, 10 nap alatt az ország jelentős részén 20-70 milliméternyi, aminek hatására a talaj felső rétege hosszú idő után sokfelé átnedvesedett.
    A nyári csapadék mennyisége a nyugati országrészben 170-270 milliméternyi volt, helyenként több a sokéves átlagnál, míg az Alföld jelentős részén csak 50-100 milliméternyi eső hullott, fele-harmada a szokásosnak. Az idei nyár a Dunántúlon 1-2 fokkal, a keleti országrészben 2-3 fokkal volt melegebb a sokéves átlagnál.
    Az augusztus utolsó dekádjában és szeptemberben érkező bőséges csapadék kedvező feltételeket teremtett az őszi vetésekhez, bár a szintén rendkívül száraz októberben a búza korai fejlődése nehézkessé vált. A novemberi esők és az átlagosnál enyhébb idő következtében azonban mind a repce, mind az őszi kalászosok jól fejlődtek a tél előtt.
    Az elemzés szerint az éves napfény mennyisége országszerte az átlag fölött alakult, azt mintegy 150-250 órával meghaladta. A legmagasabb, 2500 óra körüli értékek Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében fordultak elő, a legkevesebbet (2250-2300 órát) a hegyek mellett, az Alpokalján és északkeleten sütött a nap.
    A történelmi aszály meteorológiai hátteréről azt írták, a részletes tanulmányok szerint Magyarországon a 2022-es rendkívüli szárazság nem regionális jelenség, hanem globális háttere volt. Kifejtették: a légköri áramlási rendszer globális mintázata, a trópusokon jelentkező kisebb tengerpárolgás, a nyári magas hőmérsékletek a Kárpát-medencében és a kiszáradó talaj együttesen okozója az aszálynak.
    Azt írták, Magyarország legszárazabb térsége az Alföld középső része, itt a legnagyobb a kockázata a tartós, súlyos aszálynak. Az elmúlt évszázadban is gyakran előfordultak, akár éveken keresztül is száraz periódusok, az aszály hozzátartozik Magyarország éghajlatához.
    A tanulmányok szerint ugyanakkor az elmúlt évtizedekben jelentősen melegebbé váltak a nyarak, a több és intenzívebb hőhullám erősíti az aszályhajlamot, és nő az egymást követő száraz napok maximális évi hossza is.(F:MTI)

2022. szeptember 22., csütörtök

Agrometeorológia...

Az Európa nagy részét a nyáron jellemző rendkívüli szárazság és forró időjárás alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat: kukoricából és napraforgóból is alacsonyabb terméshozamok várhatók - derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.

    Az elemzésben emlékeztettek rá: az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással.
    A műholdas méréseken alapuló mérések alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban többek között Európa nyugati és középső vidékén, az USA nyugati felén, valamint Argentínában - írták.
    Hozzátették: Franciaország nagy részén július elejétől augusztus közepéig tartott a súlyos aszály, amely gyakorlatilag minden mezőgazdasági területet érintett, beleértve a szántóföldi növényeket, a legelőket, a szőlőt és a gyümölcsösöket is. A kukorica és a napraforgó jelentősen károsodott, a burgonya és a cukorrépa viszont nem szenvedett súlyos károkat. Németországban minden nyári növényi terméshozam előrejelzése jóval az öt éves átlag alatt alakul.
    Lengyelországban a nyári növények terméshozam-kilátásai nagyon változatosak az ország különböző részei között: nyugaton gyenge volt a kukorica-termés, de ott, ahol kedvezőbb volt a talajnedvesség, a növények nagyon jó állapotban vannak és biztatóak a terméshozam-kiáltások is. A termésbecslések burgonyára és napraforgóra valamivel az öt éves átlag alatt alakulnak, míg cukorrépából átlag körüli mennyiség várható.
    Romániában kukoricából és napraforgóból is jóval átlag alatti termés várható. Spanyolországban és Portugáliában a nyári növényekre vonatkozó termésátlagok jóval az öt éves átlag alatt várhatók, ahogyan Olaszországban is nagyon alacsonyak a kukorica, a napraforgó és a szója terméskilátásai.
    Ukrajnában a csapadék a középső és északi területeken még éppen időben érkezett ahhoz, hogy tudjon javítani a nyári növények állapotán, a déli és nyugati területeken azonban már késő jött, így arrafelé ahol alacsony terméshozamok várhatók. Oroszországban a nyári növények terméshozamai csökkentek, főleg a déli területeken, de búzából rekordtermést vár az orosz Agrárminisztérium.
    Az Amerikai Egyesült Államokban az országos statisztikák szerint a kukoricaállományok 53 százaléka volt jó vagy kiváló állapotban, ami kissé alatta marad a tavaly ilyenkor megfigyelt értéknek, Iowa-ban, a legjelentősebb kukorica termesztő államban azonban ez az arány 63 százalék volt szeptember közepén.
    A kínai kukoricatermés becsült értéke 274 millió tonna (43 millió hektárról), ami rekord termést jelent, és egy százalékkal meghaladja a tavalyi értéket. A becsült hozam is rekord magas, 6,37 tonna hektáronként. Búzából szintén rekord mennyiséget várnak, rekord hozam mellett. A rizs terméskilátásait azonban csökkenti a száraz, meleg időjárás, országos szinten 147 millió tonna termést várnak, ami kissé elmarad a tavalyi mennyiségtől.  
    Ausztráliában a repce termésmennyiségét 6,7 millió tonnára becsülik, ami kevéssel elmarad az előző évi rekordtól.
    Argentínában a hűvös időjárás lassítja az őszi vetések növekedését, de leginkább az állandósult szárazság kelt aggodalmakat gabonák fejlődése, illetve a frissen vetett korai nyári növények kelése kapcsán.
    Brazíliában az északabbi termőterületeken meleg, száraz időjárás uralkodott, pedig szükség lenne a nedvességre, hogy el tudják kezdeni a szója vetését, illetve ne szenvedjenek további késést a mezőgazdasági munkák.
    Kanadában az idei repcetermést 20 millió tonnára becsülik, ami 45 százalékkal meghaladja a tavalyi, egyébként igen rossz termést, de 5 százalékkal az elmúlt öt év termésátlagát is. Bár a termőterület nagysága kissé csökkent az elmúlt évhez képest, de a várható hozam jelentősen emelkedett, most 2,33 tonnára becsülik hektáronként.(F:MTI)

2021. június 26., szombat

Vízhiányos időszak kihirdetése

A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ebben az időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, illetve vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges - közölte a NAK az MTI-vel pénteken.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak - ismertették.
    Hozzátették, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a következő napokban a csapadék területi átlagban nem lesz számottevő, jelentős országos esőzésre nem lehet számítani, így az aszály várhatóan erősödik. Mindezek miatt kezdeményezték a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.
    A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni, illetve a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 köbméter/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónapig való kijuttatása. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyhez az érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató és a kapcsolódó adatlapok elérhetők a NAK honlapján, a "Kézikönyvek, Tájékoztató" menüpont alatt - közölte az agrárkamara. (F:mti)

2020. december 19., szombat

Hiányzik a hideg és a hó a földekről

Bár messze még a tél vége, de a mezőgazdasági kultúráknak, a természetnek, a talajnak hiányzik a hideg, a fagy, a hó. Ilyen enyhe időben a kártevők, kórokozók nem ritkulnak meg, ami a jövő évre vonatkozóan nehéz növényvédelmi szezont sejtet. Márpedig a következő egy hét során sem várható változás időjárásunkban, folytatódik a borús, párás, ködös idő. A talaj nedvességgel való feltöltődése egyébként jól halad, ami rendkívül fontos a következő szezonra nézve. https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=4052&m=2

2020. szeptember 25., péntek

Országos Meteorológiai Szolgálat 150.

Az Országos Meteorológiai Szolgálatot 1870-ben Magyarország éghajlati viszonyainak feltárására, a meteorológiai mérések szervezésére, illetve értékelésére alapították. Jelenleg az ország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytat, és az időjárással, éghajlattal és levegőminőséggel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős. A 150 évre visszanyúló szakmai tapasztalatnak és tradíciónak köszönhetően Közép-Európában is kiemelkedő színvonalú, stratégiai fontosságú intézmény.

2020. május 31., vasárnap

NAIK-AKI „Statisztikai jelentések – öntözésjelentés”

A kiadvány az Öntözés című, 2336-os nyilvántartási számú Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében végzett adatgyűjtés alapján készült, a 2019-es évre vonatkozóan. A beérkezett adatok szerint a vízjogilag engedélyezett:
-    öntözhető területek nagysága: 142 807 ha;
-    a kiöntözött víz mennyisége 259 millió m3;
-    amelynek 4/5-e az Alföldön található;
Részletek, illetve a kiadvány elérhető a NAIK-AKI honlapján.

2019. június 14., péntek

Várható időjárás 2050-ben

Míg Európa északi területei élvezhetik a hosszabb tenyészidőszakot, az enyhébb teleket és a több csapadékot, addig a kontinens középső és déli területei megszenvedhetik a túlzott hőséget és csapadékhiányt. A búza és a kukorica tenyészideje 30 év alatt 8 napot rövidült. Hiába a hosszabb vegetációs idény, ha az aszály akadályozza a nyári termelést.

2019. május 16., csütörtök

Erősödő felmelegedés


A hét első felének országszerte borongós, csapadékos, hűvös időjárása után csütörtöktől csökken a csapadékhajlam, az áztató esőt inkább záporok, zivatarok váltják fel. Ezzel együtt a hőmérséklet is emelkedni kezd, amire nagy szüksége van most a növényeknek, különösen a még igen fejletlen állapotban levő kukoricának és napraforgónak. (https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3241&m=2 )

2019. május 11., szombat

Újabb jelentős csapadék érkezhet

A számítások szerint a következő napokban is folytatódik a változékony, csapadékos időjárás. A jövő hét közepéig újabb jelentős mennyiségű csapadék érkezhet, melynek még bőven van helye talajban, amely télen nem tudott feltöltődni nedvességgel.
Az elmúlt 10 nap során végre jelentős mennyiségű eső hullott az országban (1. ábra): a 10 napos csapadékösszeg többnyire 30 és 60 mm között alakult, de az Alföldön többfelé ezt meghaladó értékek is előfordulnak. Viszonylag kevesebb (~30 mm) hullott a Szeged-Kecskemét vonalban, itt továbbra is nagy szükség lenne a csapadékra. Kevés esett a délnyugati határszélen is (25-30 mm), de errefelé április első felében esett 40-60 mm, az a hiány jelentős részét akkor pótolta. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország döntő részén immár meghaladja a sokéves átlagot (2. ábra), ilyet is régen láthattunk. Csütörtökön újabb kiterjedt csapadékzóna érte el az országot, melyből további néhány mm eső esik.
A lehullott csapadék már számottevő mennyiség a talajok átnedvesítése szempontjából is. A felszíni talajréteg országszerte nedves, sáros, a felső 20 cm is telített, vagy közel telített nedvességgel. Jelentősen javult a középső rétegek nedvességtartalma is, már mindenütt 50% fölött alakul ez az érték a felső 50 cm-en (3. ábra), a csapadék alsóbb rétegekbe szivárgása azonban lassabb folyamat. A telítettséghez képesti vízhiány is sokat csökkent a csapadék hatására, a felső egy méteres talajrétegből jellemzően már csak 30-70 mm közötti nedvesség hiányzik (4. ábra), ugyanakkor az Alföld déli részén, ahogy korábban is említettük, nagyobb a hiány. (https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3231&m=2 )

2019. április 22., hétfő

A vízhiány mérséklődésére van kilátás

Az elmúlt heti száraz időszak után a héten délire, délnyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és kedden, majd a hétvégén egy-egy mediterrán ciklon hatására reménykedhetünk csapadékban. A talajokat szárító, és a permetezést is akadályozó élénk szél sajnos továbbra is jellemző marad.
Április első két hetének csapadékosabb időjárása után, amikor a Dunántúlon jellemzően 15-50 mm, az ország keleti felén pedig általában 5-20 mm közötti csapadék enyhítette a szárazságot, a mögöttünk álló héten ismét visszatért a száraz idő, és csak elszórtan esett minimális, jellemzően 1 mm-t sem elérő eső (1. ábra). Így a talajok felső 20 cm-es rétege sokat száradt, az Alföld északi felén többnyire 30% alatt van a nedvességtartalma, de a Kisalföldön és az Alföld déli részén sem éri el a 40%-ot, ami igen száraznak számít, de a csapadékot megelőző, március végén jellemző állapotoknál kicsit jobb (2. ábra). Ezzel szemben a középső és mélyebb talajrétegek nedvességviszonyai tovább romlottak, ide nem tudott számottevő mértékben leszivárogni a csapadék. A fővárostól délre a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalma is nagy területre kiterjedően a kritikus 40% alatt van (3. ábra). A telítettséghez képesti vízhiány a felső 1 méteres rétegben jellemzően 70 és 110 mm közötti, a hónap elejéhez képest szintén sokfelé romlott (4. ábra).  
A talaj száradásához a szeles, az átlagosnál egy-két fokkal melegebb idő is hozzájárult. Bár a hajnali minimumok a fagyzugos tájakon a héten többször is kevéssel fagypont alá csökkentek, és a hét első felében a maximumok is 15-17 fok körül alakultak, a hét második felében már 20 fok fölé melegedett a levegő a legmelegebb órákban. Így a talajhőmérséklet a hét eleji 10-13 fokos értékekről a hét végére a legtöbb helyen 13-17 fok közé melegedett, ami már a kukorica vetéséhez is megfelelő, csak a talajnedvességről kell sokfelé öntözéssel gondoskodni.
Az őszi és a tavaszi vetésű növények egyaránt nagyon igénylik a csapadékot a megfelelő fejlődésükhöz. Az őszi árpa és búza már a bokrosodás végén, egyre inkább a szárba szökkenés állapotában van. A repce, ahol az aszály miatt nem kellett kiszántani, virágzik, de a nedvesség hiánya miatt sokfelé kevés a virágzó oldalhajtása. A napraforgó után a kukorica vetése is elkezdődött már, a keléshez igen nagy szükség lenne számottevő mennyiségű csapadékra. A gyümölcsfák közül az alma és a körte van még a virágzás teljében.
Részletek: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3204&m=2

2019. április 20., szombat

Áprilisi helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában például jellemzően jó állapotúak az őszi vetések köszönhetően az enyhe télnek, jelentősebb fagykár nincs, a növények jól fejlődnek és a vetés is jellemzően jól halad. Ezzel szemben a déli és középső területeken nagy a csapadékhiány. Az Egyesül Államokban árvizek, hóviharok, tornádók fordultak elő, mindeközben lényegében megszűnt az országban a sokfelé régóta tartó aszály. Argentínában zajlik a kukorica és a napraforgó betakarítása, mert a száraz idő miatt hamarabb következett be az érés. Indiában nagyon jó búza és repce termésre számítanak a kedvező időjárás miatt. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.
F: https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/nemzetkozi/index.php?id=3200&m=2