Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőség. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 26., péntek

Hőstressz...

 

A nyári időszakban a tartósan magas hőmérséklet és a visszatérő hőhullámok rendkívüli kihívás elé állítják a hazai állattenyésztő ágazatot. A hőség okozta biológiai megterhelés, vagyis a hőstressz közvetlenül és drasztikusan rontja a termelési mutatókat: csökken a tejhozam, romlik a húsmarhák és sertések testtömeg-gyarapodása, valamint súlyos szaporodásbiológiai problémák léphetnek fel.

2026. május 4., hétfő

 28 fokig melegedhet az idő jövő hét elején. Május első hétvégéje után tovább emelkedik a hőmérséklet, a következő napokban már kora nyárias maximumokra készülhetünk.

2025. április 29., kedd

Rendkivüli forróság...

 

Az év második felében példátlan melegre készülhet a magyar lakosság, különösen július második felében és augusztus elején – figyelmeztetnek a meteorológusok. A várható 43-46 Celsius-fokos hőmérsékletek messze meghaladják a jelenlegi rekordot, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek 41,9 Celsius-fokkal. A szakemberek szerint a rendkívüli hőség nemcsak a közérzetet rontja majd, hanem komoly egészségügyi és mezőgazdasági következményekkel is járhat.

2024. augusztus 15., csütörtök

Agrometerológia...

A nyári növények országszerte szenvednek a szárazságtól, a hosszú hétvégén érkező csapadék azonban csak kevés helyen enyhíti számottevően az aszályt, a forróság is csak lassan és kis mértékben enyhül - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.

    Azt írták, a mögöttünk álló egy hétben egyre melegebb, nagyrészt száraz volt az idő. A Dunántúlon, illetve helyenként a Duna-Tisza közén és a keleti határ mentén záporok, zivatarok előfordultak, az előbbi országrész északi tájain összességében többfelé 5-20 millimétert mértek, míg máshol jellemzően 10 milliméternél is kevesebb hullott. A Tiszántúl jelentős része és az Északi-középhegység térsége ugyanakkor teljesen szárazon maradt.
    A sokéves átlaghoz képest 20-60 milliméterrel kevesebb csapadék hullott. A felső talajréteg az ország középső tájain, a talaj felső egy méteres rétege az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, nagyfokú vagy súlyos aszály tapasztalható az ország túlnyomó részén, a Dunántúl nyugati tájai és az északkeleti országrész kivételével.
    A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó- és a kukoricaállományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fázisába léptek. Az elemzés szerint a 2022-es rendkívüli aszálynál jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok.
    A legfrissebb, július végére vonatkozó, a felszín "zöldességét" mutató vegetációs index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökken. Az erdők kivételével a természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növények is száradni kezdtek. A természetes száradást a nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította.
    Az előrejelzés szerint a hét végéig marad a forróság, hétfőtől is csak kismértékű enyhülésre van kilátás, ugyanakkor záporok, zivatarok frissíthetik fel átmenetileg a levegőt. Az aszály várhatóan a jövő hét első napjaiban mérséklődik átmenetileg.(F:MTI)

Meteorológia...

Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott - írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a júliusi középhőmérséklet és csapadékösszeg országos átlaga együttesen mennyire volt extrém az elmúlt 154 év júliusai között.
(A júliusok hőmérsékleteinek szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetették össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap.)
    A tanulmány szerint a legmelegebb július az idei volt, (a középhőmérséklet 24,53 Celsius-fok volt), a leghidegebb pedig az 1913-as, (mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel). Megjegyezték: ennek oka ismert, egész Európában több évig tartó lehűlés következett be az 1912. június 6-ai, alaszkai Novarupta-Katmai vulkánkitörés miatt.
    A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, 2024-ben ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.
    Az elemzés szerint az idei július volt az elmúlt 154 év legextrémebbje, vagyis a hőmérséklet és csapadék együttes elemzése alapján a legszélsőségesebb, az extremitást pedig a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg okozta.
    Megvizsgálták azt is, melyik volt a második legextrémebb július, ez pedig az 1984-es július lett, amelyben a havi átlaghőmérséklet 18,51 Celsius-fok volt, a csapadék pedig 31,51 milliméter, vagyis az egy nagyon hideg és nagyon száraz július volt. A tanulmány szerint ez jó példa arra, hogy vannak olyan szélsőségek, amelyek egydimenzióban - például csapadék vagy hőmérséklet vonatkozásában - nem látszanak, de többdimenzióban - a csapadékot és hőmérsékletet együtt értékelve - már igen.
    Emlékeztettek: csak egyetlen hónap adódott melegebbnek mint 2024. júliusa, ez pedig 1992. augusztusa volt, ezért megvizsgálták, hogy vajon az a hónap volt-e a szokatlanabb, vagy az idei július. Az elemzés szerint sokkal szokatlanabb volt az 1992-es év augusztusa, ugyanis ahhoz a nagy meleg mellett rendkívüli szárazság is kapcsolódott.
    Azt is megvizsgálták, melyik hónap volt a 154 év alatt - mind a 12 hónapot vizsgálva - a legszokatlanabb. Az elemzés szerint ez 1965. októbere, amely a legszárazabb és az átlagnál sokkal hűvösebb október volt. 1965-ben egyébként a legszárazabb október után a legcsapadékosabb november következett.
    Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.(F:MTI)

2024. augusztus 5., hétfő

Meteorológia...

A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján hétfőn.

    A júliusról készített összefoglaló szerint a hónap középhőmérséklete országos átlagban 24,53 Celsius-fok volt, ami 3,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta.
    Hozzátették: az év hetedik hónapjának átlaghőmérséklete a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte. Másutt síkvidéken 23-25 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti havi átlagértéket csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.
    Megjegyezték: az idei július országos átlaga mindössze 0,01 fokkal maradt el a 20. század eleje óta legmelegebb hónap, az 1992. augusztus középhőmérsékletétől. A 2024. július átlaghőmérséklete az ország déli felén többnyire meghaladta, míg az északi, északnyugati vármegyékben általában elmaradt az 1992. augusztusi havi középértéktől - tették hozzá.
    Az elemzés szerint a tartós forróság mellett nagyon száraz is volt a július, ami országos átlagban a 7. legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
    A hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján csupán 22,2 milliméter volt, ami 69 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 71,8 milliméteres átlagától. Lokálisan ugyan előfordultak 50 millimétert meghaladó havi csapadékok, az ország legnagyobb részén azonban 30 milliméternél kevesebb esett.
    Hozzátették: főleg a Dunántúlon sokfelé az 5 millimétert sem érte el a havi csapadékösszeg, emiatt a Dunántúlon nagy területen az idei lett a legszárazabb július a 20. század eleje óta, de hasonlóan kis havi csapadék keletebbre is előfordult. Néhány meteorológiai állomáson egyáltalán nem mértek csapadékot júliusban.(F:MTI)

2023. szeptember 9., szombat

Hírbörze...

A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az EU-ban egy átlag polgár évente 15 tonna anyagot használ fel, és 4,5 tonna hulladékot termel.

Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Akiben mindez a kellemes nyaralások emlékét idézné fel, inkább gondoljon a hosszú és aszályos nyarakra, a rendre előforduló és sok problémát, halálesetet okozó úgynevezett "hőségévekre". Száz év múlva majd az akkori viszonyokhoz képest lesznek pusztítóbb nyarak. A sivataghoz képest viszont biztosan jobb lesz. Országunk népessége az egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshet.

Akik nyári világjárásuk közben már elunták a hagyományos múzeumokat, azok betérhetnek jó pár rendhagyóba: krumplimúzeumtól kezdve gigászi gazdagságú mustártárlaton át heringgalériáig. https://storeinsider. hu/cikk/rendhagyo-etelmuzeumok-varjak-a-turistakat

A sertéságazatban magas genetikai értékű állománnyal rendelkezünk, õshonos fajtánk és változatai mellett szinte az összes világfajta és korszerű hibrid megtalálható az országban. Az állománycsökkenés oka egyértelműen a jövedelemhiány, a bizonytalan piaci kilátások és a szigorú, rendkívül költséges állatvédelmi, állathigiéniai, környezetvédelmi elõírások. Ezen Uniós elõírásoknak való megfelelés jelentõs fejlesztési forrásokat igényel. Az ágazat fejlesztése, a rendelkezésre álló kapacitások kihasználása érdekében nemzeti sertéstenyésztés fejlesztési programot

A levélen keresztüli tápanyag-adagolás, azaz lombtrágyázás régen alkalmazott tápanyag-ellátási módszer a növénytermesztésben. Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése, kedvezően hat a sejtkolloidok fizikai és kémiai állapotára. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.


2023. július 4., kedd

Hőhullámok...

A hőhullámok veszélyéire elengedhetetlen felhívni a társadalom figyelmét, hiszen megannyi egészségügyi, ökológiai és gazdasági kockázatot hordoznak. Elsőfokú hőségriadóról a legalább 25 Celsius fokos napi középhőmérséklet esetén beszélünk, másod- és harmadfokú hőségriasztást pedig a tartós, legalább 3 napig 25°C, illetve 27°C vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet esetén ad ki az országos tisztifőorvos.

2022. szeptember 22., csütörtök

Agrometeorológia...

Az Európa nagy részét a nyáron jellemző rendkívüli szárazság és forró időjárás alapvetően határozza meg a várható terméshozamokat: kukoricából és napraforgóból is alacsonyabb terméshozamok várhatók - derül ki az Országos Meteorológia Szolgálat nemzetközi agrometeorológiai helyzetképéből.

    Az elemzésben emlékeztettek rá: az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással.
    A műholdas méréseken alapuló mérések alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban többek között Európa nyugati és középső vidékén, az USA nyugati felén, valamint Argentínában - írták.
    Hozzátették: Franciaország nagy részén július elejétől augusztus közepéig tartott a súlyos aszály, amely gyakorlatilag minden mezőgazdasági területet érintett, beleértve a szántóföldi növényeket, a legelőket, a szőlőt és a gyümölcsösöket is. A kukorica és a napraforgó jelentősen károsodott, a burgonya és a cukorrépa viszont nem szenvedett súlyos károkat. Németországban minden nyári növényi terméshozam előrejelzése jóval az öt éves átlag alatt alakul.
    Lengyelországban a nyári növények terméshozam-kilátásai nagyon változatosak az ország különböző részei között: nyugaton gyenge volt a kukorica-termés, de ott, ahol kedvezőbb volt a talajnedvesség, a növények nagyon jó állapotban vannak és biztatóak a terméshozam-kiáltások is. A termésbecslések burgonyára és napraforgóra valamivel az öt éves átlag alatt alakulnak, míg cukorrépából átlag körüli mennyiség várható.
    Romániában kukoricából és napraforgóból is jóval átlag alatti termés várható. Spanyolországban és Portugáliában a nyári növényekre vonatkozó termésátlagok jóval az öt éves átlag alatt várhatók, ahogyan Olaszországban is nagyon alacsonyak a kukorica, a napraforgó és a szója terméskilátásai.
    Ukrajnában a csapadék a középső és északi területeken még éppen időben érkezett ahhoz, hogy tudjon javítani a nyári növények állapotán, a déli és nyugati területeken azonban már késő jött, így arrafelé ahol alacsony terméshozamok várhatók. Oroszországban a nyári növények terméshozamai csökkentek, főleg a déli területeken, de búzából rekordtermést vár az orosz Agrárminisztérium.
    Az Amerikai Egyesült Államokban az országos statisztikák szerint a kukoricaállományok 53 százaléka volt jó vagy kiváló állapotban, ami kissé alatta marad a tavaly ilyenkor megfigyelt értéknek, Iowa-ban, a legjelentősebb kukorica termesztő államban azonban ez az arány 63 százalék volt szeptember közepén.
    A kínai kukoricatermés becsült értéke 274 millió tonna (43 millió hektárról), ami rekord termést jelent, és egy százalékkal meghaladja a tavalyi értéket. A becsült hozam is rekord magas, 6,37 tonna hektáronként. Búzából szintén rekord mennyiséget várnak, rekord hozam mellett. A rizs terméskilátásait azonban csökkenti a száraz, meleg időjárás, országos szinten 147 millió tonna termést várnak, ami kissé elmarad a tavalyi mennyiségtől.  
    Ausztráliában a repce termésmennyiségét 6,7 millió tonnára becsülik, ami kevéssel elmarad az előző évi rekordtól.
    Argentínában a hűvös időjárás lassítja az őszi vetések növekedését, de leginkább az állandósult szárazság kelt aggodalmakat gabonák fejlődése, illetve a frissen vetett korai nyári növények kelése kapcsán.
    Brazíliában az északabbi termőterületeken meleg, száraz időjárás uralkodott, pedig szükség lenne a nedvességre, hogy el tudják kezdeni a szója vetését, illetve ne szenvedjenek további késést a mezőgazdasági munkák.
    Kanadában az idei repcetermést 20 millió tonnára becsülik, ami 45 százalékkal meghaladja a tavalyi, egyébként igen rossz termést, de 5 százalékkal az elmúlt öt év termésátlagát is. Bár a termőterület nagysága kissé csökkent az elmúlt évhez képest, de a várható hozam jelentősen emelkedett, most 2,33 tonnára becsülik hektáronként.(F:MTI)

2022. augusztus 1., hétfő

Vis maior...

A termeléshez kötött támogatásoknál az elvárt hozam és a beállottsági feltétel szempontjából vis maior eseménynek tekinthető az aszály, amennyiben igazoltan bekövetkezett és az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A vis maior események bejelentésére az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/) van lehetőség.

A bejelentése előtt érdemes a Magyar Államkincstár által közzétett, az adatváltozás technikai folyamatát leíró tájékoztatót is áttanulmányozni (link: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/documents/20182/11648096/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3+a+vis+maior+esem%C3%A9nyek+bejelent%C3%A9s%C3%A9nek+menet%C3%A9rol.pdf/07a0536a-be02-414d-aabe-4f04ef772eff?version=1.0).