Hőstressz...

 

A nyári időszakban a tartósan magas hőmérséklet és a visszatérő hőhullámok rendkívüli kihívás elé állítják a hazai állattenyésztő ágazatot. A hőség okozta biológiai megterhelés, vagyis a hőstressz közvetlenül és drasztikusan rontja a termelési mutatókat: csökken a tejhozam, romlik a húsmarhák és sertések testtömeg-gyarapodása, valamint súlyos szaporodásbiológiai problémák léphetnek fel.

Hőhullámok...

 

Hőhullámok...

A hőhullámok veszélyéire elengedhetetlen felhívni a társadalom figyelmét, hiszen megannyi egészségügyi, ökológiai és gazdasági kockázatot hordoznak. Elsőfokú hőségriadóról a legalább 25 Celsius fokos napi középhőmérséklet esetén beszélünk, másod- és harmadfokú hőségriasztást pedig a tartós, legalább 3 napig 25°C, illetve 27°C vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet esetén ad ki az országos tisztifőorvos.

Természeti katasztrófák(2022)

Nagyításhoz kattintson a képre

Hőhullámok...

Nagyításhoz kattintson a képre

Térségünk klímaváltozásnak való kitettsége igen jelentős, mely megmutatkozik a hőhullámok számában, tartósságában és intenzitásában egyaránt. Ezen kiugróan meleg időjárási események kialakulásának megannyi oka ismert. Közrejátszanak a mediterrán, illetve trópusi területekről érkező, vagy éppen az erős, atlanti-óceáni eredetű, nagy kiterjedésű, lassú mozgású, s így tartós anticiklonokhoz kapcsoló leszálló meleg légtömegek, de fontos szerepe van a kisebb skálájú jelenségeknek is, mint az éjszakai magasszintű felhőzet, mely visszatartja a kisugrázott hőmennyiséget, s amely magával hozza a nagyobb mértékű nappali felmelegedést. Nem elhanyagolhatóak továbbbá az orografikus hatások, úgy mint hazánk éghajlatának egy fontos karakterisztikája, a medence-jelleg, melynek egyik következménye, hogy a térségünkbe érkező szelek a környező hegységeken átjutva főn jelleggel és alacsonyabb szélsebesség-értékekkel rendelkeznek. A kisebb szélsebesség, illetve a szélcsendes időjárási helyzetek pedig kedveznek a hőhullámok kialakulásának. Emellett hatással van a hőhullámok alakulására a talajnedvesség és a levegő relatív nedvessége is, ezen kívül a városi környezet beépítettsége, a városi hősziget hatás nagyban felerősíti ezen kiugróan meleg időszakokat.

Gazdaságos földművelés...

A növénytermesztési ágazat szereplői több évtizedes pályafutásuk során sem láttak még olyan változatos és szélsőséges időjárást, mint amilyen az idei volt, kezdve a csapadékos tavalyi ősszel, a tavaszi aszályon és a májusi esőkön át, egészen az aratás előtti, több hétig tartó hőhullámig – hangzott el a Portfolio Agrár Klubon. A szakemberek megvitatták, hogyan befolyásolják a természeti és a szabályozási tényezők a növénytermesztést, milyen kihívásokkal kell szembenéznie a gazdálkodóknak a növényvédelem terén, és hogy milyen szempontokat kell szem előtt tartania annak, aki a következő években fenntartható és eredményes módon akar gazdálkodni. F: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/megszolaltak-a-szakertok-igy-lehet-ma-gazdasagosan-foldet-muvelni-magyarorszagon.32074.html

A klímaváltozás hatásai

A klímaváltozás hatásai egyrészt közvetlenek: pl. a hőhullámok hatásai, árvizek, viharok okozta halálozás, sérülések, és közvetett hatások: a vektorok által terjesztett betegségek előfordulása (pl. szúnyogok), vízminőség,levegőminőség, élelem elérhetősége és minősége. Az aktuális egészségi hatások nagymértékben függnek a helyi környezeti viszonyoktól, társadalmi-gazdasági körülményektől, technológiától, és az adaptációs lépésektől, amelyekkel az egészségi károsodások veszélyét próbálják csökkenteni.”

Hőség...

Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: leginkább a Kisalföld és a Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak - írta.
    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki.
    Lakatos Mónika rámutatott, hogy a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt több, akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen.
    Felidézte, hogy Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő, 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott.
    Megjegyezte, hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. "Ezek a tények is alátámasztják a melegedő trendet" - szögezte le a szakértő.
    Mint hozzátette, országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedése. A legtöbb hőhullámos napot - amikor 25 fok feletti a napi középhőmérséklet - 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.
    Lakatos Mónika figyelmeztetett arra, hogy a regionális klímamodell-szimulációk azt mutatják, a melegedés folytatódik. Az optimista forgatókönyv szerint 10-24-gyel, a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente. Országosan a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971-2000) érték kétszeresére növekszik. Az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúlon és a magasabb hegyvidékeinken várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól - írta.
    Kiemelte, hogy fel kell készülni a módosuló energiaigényekre is: télen az energiaszükséglet mérséklődésére, nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani. A már meglévő és a most épülő infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tenni a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot - írta a szakember.
    Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog - szögezte le Lakatos Mónika, kiemelve: "a hatások már most is érezhetők és fokozódnak a jövőben, ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk". (F:mti)

Életbe lépett a hőségriasztás

Életbe lépett az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás. Müller Cecília szombaton 0 órától kedd éjfélig rendelte el a másodfokú intézkedést.

Korábban a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közös közleményében kiemelte: a nagy hőség az egészséges szervezetet is megterheli, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen közérzetet, dekoncentrációt. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.
 Az Országos Meteorológiai Szolgálat már korábban figyelmeztetett az idei első hőhullámra.
 Veszélyjelzésük szerint szombaton már az ország nagy részén 25 Celsius-fok felett alakul a középhőmérséklet. A tartós hőség miatt három megye - Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén - kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Az előrejelzés szerint szombaton hajnalban általában 13-21 fok várható. Napközben 31-35 fokig melegszik a levegő.
 Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ország nagy részén az UV-B-sugárzás is nagyon erős lesz.
 A Főpolgármesteri Hivatal azt közölte: Budapesten idén nyáron is felállítják az extrém hőség ellen árnyékot nyújtó hűsítő szigeteket, ezen felül a tavaly felállított 22 ivókút mellett további 12-vel bővítik az ivókutak számát.
 A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. is részt vesz a hőség elleni védekezésben. A társaság locsolóautói a hőségriasztás időszakában folyamatosan, kétszer tizenkétórás műszakban fogják locsolni a budapesti közúthálózatot.
 Az országos tisztifőorvos és az Országos Meteorológia Szolgálat hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak.
 Az országos tisztifőorvos három fokozatot rendelhet el. Az első fok a figyelmeztető jelzés, amely azt jelzi, hogy egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A második fokozat a riasztás, ha a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 fokot. A riasztás egyúttal azt is jelzi, hogy a magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent, amely indokolja az egészségügyi ellátórendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.
 Az országos tisztifőorvos harmadfokú jelzése a hőségriadó. Ennek feltétele, hogy a napi középhőmérséklet az előrejelzések szerint legalább három egymást követő napon elérje a 27 fokot. Ez az erről szóló kormányrendelet szerint rendkívüli időjárási helyzetnek számít és rendkívüli intézkedések elrendelését is indokolja.
 A meteorológiai szolgálat riasztást csak egy-három órán belül bekövetkező veszélyes időjárási jelenségek esetén - például heves zivatar, jégeső, viharos szél vagy hófúvás miatt - ad ki. A hőség miatti figyelmeztetés viszont az egész napra várható napi középhőmérséklet eredményén alapul, így a kánikula miatt egy egész napra vonatkozóan kizárólag figyelmeztetés lehet érvényben.
 Citromsárga, vagyis elsőfokú a figyelmeztetés, ha egy megyében a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 fokot. Narancssárga, vagyis másodfokú, ha a napi középhőmérséklet tartósan 25 fok felett alakul, esetleg a 27 fokot is meghaladja. A piros, vagyis harmadfokú figyelmeztetés kritériuma, hogy a napi középhőmérséklet tartósan 27 Celsius-fok felett legyen. (F:mti)

Globális klímaváltozás

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult - összegezte Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon kedden közzétett cikkében.

Modellszámítások szerint egy 3 Celsius-fokkal melegebb Földön 1-10 évente többször lehetnek olyan nagy tengeri hőhullámok, amelyek korábban jellemzően több száz, vagy ezer évente csak egyszer fordultak elő - olvasható Lehoczky Annamária cikkében.
    A meteorológus felhívja a figyelmet arra, hogy a tengeri hőhullámok, amelyek szokatlanul magas vízfelszíni hőmérsékleteket okoznak egy adott régióban, már ma is jelentős károkat okoznak a tengeri ökoszisztémákban, tömeges állománypusztulást, elvándorlást és az egész ökológiai rendszer átrendeződését idézve elő.
    A halállomány megtizedelődése és a fajok elterjedési területének eltolódása - túlhalászattal és szennyezéssel kombinálva - az élelmiszerbiztonságot is fenyegeti - mutat rá.
    A globális felmelegedés hatására azért melegednek gyorsuló ütemben az óceánok, mert azok nyelik el a légköri többlethő oroszlánrészét.
    Lehoczky Annamária a cikkben felidézi, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb hőhulláma "Blob" (azaz "Folt") néven híresült el, a Csendes-óceán északkeleti térségében 2013 és 2015 között. Az átlagosnál melegebb vízben mérgező algavirágzás alakult ki, aminek hatására több kereskedelmi szempontból fontos halászterületet le kellett zárni. A táplálék csökkenésével a helyi lazac populációk drámaian visszaestek, és tömegével pusztultak el a tengeri madarak és fókák. Számos faj elterjedési területe pedig északabbra tolódott.
     A Blob-hoz hasonló nagy tengeri hőhullámok a többi óceáni medencében is előfordultak az elmúlt évtizedben.
    A cikk szerint a műholdas tengerfelszín-hőmérséklet mérések kezdete óta (1981) több mint 30 ezer hőhullám fordult elő, és ezek közül a 300 legnagyobb esemény átlagosan 1,5 millió négyzetkilométert érintett, 40 napig tartott és a hőmérsékleti csúcs idején 5 Celsius-fokkal volt magasabb a vízfelszín hőmérséklete a megszokottnál. Emellett a kutatók azt is kimutatták, hogy a nagy tengeri hőhullámok gyakorisága, intenzitása és hossza megnövekedett az utóbbi négy évtizedben az összes óceáni medencében.
    Összességében a nagy intenzitású események előfordulási valószínűsége 20-szorosára növekedett az ember okozta éghajlatváltozás hatására - mutat rá Lehoczky Annamária.
    "Számos tanulmány figyelmeztet, hogy az emelkedő üvegházgáz-kibocsátások miatt a jövőben várhatóan folytatódni fognak a már észlelt változások, sőt rosszabbodik a helyzet: az egyre erősödő klímaváltozás egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb tengeri hőhullámokat fog eredményezni" - írja.
    "A jelenlegi kibocsátási trendek mentén haladva még ebben a században elérhetjük a 3 Celsius-fokos globális hőmérséklet emelkedést, aminek hatására az óceán nagy részén állandósulhat a hőhullámos állapot, ami katasztrofális hatással lehet az ökológiai rendszerekre" - figyelmeztet a meteorológus, hozzátéve, hogy azok a térségek kifejezetten sérülékenyek a szélsőséges hőmérsékletekkel szemben, ahol a fajok nagy hányada a hőmérsékleti tolerancia küszöbének felső határán van. Ilyen hely például a Csendes-óceán délnyugati szegmense és az Atlanti-óceán középnyugati része. Emellett azok a térségek is fokozott veszélynek vannak kitéve, ahol az éghajlati hatások mellett egyéb emberi tényezők - elsősorban a túlhalászat és szennyezés - is nyomást gyakorolnak az ökológiai rendszerekre. Ilyen terület az Atlanti-óceán középső és északkeleti része, valamint a Csendes-óceán északnyugati része.
    "Ha sikerülne a melegedés mértékét 1,5 vagy 2 Celsius-foknál korlátozni (amit a világ országai elviekben vállaltak a párizsi megállapodásban), akkor a nagy tengeri hőhullámokkal sújtott területeknek még lenne némi esélye regenerálódni egy-egy esemény után, ugyanis így az intenzívebb események visszatérési ideje 5 és 20 év között alakulna" - írja a szakértő, aki szerint ahhoz, hogy minél több egészséges tengeri ökoszisztémát megőrizzünk és elkerüljük az állandósuló hőstresszt az óceáni medencékben, a globális üvegházgáz-kibocsátások azonnali és nagymértékű csökkentésére van szükség. (F:mti)