OMSZ...

Az első meteorológiai megfigyelések jobbára a népi bölcsesség kategóriájába tartozóan, szájhagyomány útján terjedve alakultak hazánkban is. A kollektív bölcsesség sok évszázados tapasztalatainak végkövetkeztetései azonban nem tartoznak a tudományos időjárás megfigyelések kategóriájába, igaz sok évszázadon keresztül eligazította a parasztgazdálkodókat hazánkban is. Mikor ideális, milyen növényt vetni, és nagyjából milyen időjárási körülmények, mikor várhatóak meg más hasonló népi bölcsességek, amelyek szólások, mondások formájában terjedtek akkoriban.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Az agrometeorológiai előrejelzés hasznos tanácsot tud nyújtani a vetés, az aratás, a növényvédelem és az öntözés területén egyaránt. Szabadban élő növényeink fejlődése, termésképzése nagyrészt az adott időjárási feltételektől függ. Termesztett növényeink egy része alkalmazkodott hazánk éghajlati adottságaihoz. Az átlagostól jelentősen el nem térő időjárási körülmények között növényeink elfogadható, sőt kiváló termést is hozhatnak. Időjárásunk sajátossága, hogy az időjárási elemek időszakosan szélsőségesen is viselkedhetnek. Ezek a szélsőségek már kedvezőtlenül befolyásolják növényeink életét, és bizonyos esetekben pusztulásukat is okozhatják.

Az elmúlt másfél évszázadban európai és világviszonylatban is kiemelt szakértelemmel és technológiai háttérrel rendelkező szervezetté nőtte ki magát az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OMSZ legfontosabb tevékenységei közé tartozik a meteorológiai adat- és információgyűjtés, valamint ezek elemzése, ellenőrzése, ennek megfelelően a különböző mérő- és megfigyelőhálózatok működtetése, valamint időjárás-előrejelzések, veszélyjelzések készítése, kiadása és a kutatás-fejlesztés. A meteorológiai szolgálat stratégiai fontossága gazdasági, természetvédelmi- és társadalmi szempontból is felbecsülhetetlen.Az Éghajlatváltozás oldal megfigyelt hazai változásokat bemutató oldalain szinte naprakész éghajlati információkat lehet böngészni a hazai hőmérséklet- és csapadék tendenciákról. A 120 év hosszú idősorokat vizsgálva megállapítható, hogy a melegedés egyértelmű Magyarországon is, a csapadékhullás pedig szélsőségesebbé vált. https://www.met.hu/eghajlat/

Időjárási szélsőségek...

Nagyításhoz kattintson a képre

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban tapasztalhatók szélsőséges időjárási jelenségek. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) jelentése szerint az emberi tevékenység minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés már a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményeket idéz elő.

Hőség...

Az idei év júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon - írta Lakatos Mónika éghajlati szakértő csütörtökön a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című oldalon közzétett cikkében.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat tanácsadója kiemelte, Budapest van a leginkább veszélyben a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a növekedési trend országosan is megfigyelhető: leginkább a Kisalföld és a Dél-Alföld kitett a növekvő forróságnak - írta.
    Felhívta a figyelmet arra is, hogy a városi hősziget jelenséggel súlyosbított hőhullámok és trópusi éjszakák komoly egészségügyi kockázatot jelentenek, növekedni fog az UV-sugárzás okozta egészségügyi stressz is, mely fokozza a bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Emellett az épített környezet és a hőséggel együtt járó aszályok miatt a mezőgazdaság is veszélyben van. "A regionális klímamodell-szimulációk szerint a melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak" - emelte ki.
    Lakatos Mónika rámutatott, hogy a városi környezet, és az ebből fakadó városi hősziget jelenség fokozza a hőhullámok negatív hatását. A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt több, akár 5-10 fokkal is magasabb hőmérsékletet lehet mérni a sűrűn beépített övezetekben, mint külterületen.
    Felidézte, hogy Budapesten a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018 nyarán alakult ki, míg a legmagasabb csúcshőmérsékletet elérő, 15 napig tartó hőségperiódus 2007-ben lépett fel. A legintenzívebb hőhullám 2013-ban alakult ki, ez meglehetősen hosszú is volt, 25 napig tartott.
    Megjegyezte, hogy míg a múlt század első felében három 15 napot elérő hosszúságú hőhullámot jegyeztek fel a fővárosban (1921, 1932, 1946), addig az ezredforduló utáni 20 évben már öt ilyen hőhullámot éltünk át. "Ezek a tények is alátámasztják a melegedő trendet" - szögezte le a szakértő.
    Mint hozzátette, országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedése. A legtöbb hőhullámos napot - amikor 25 fok feletti a napi középhőmérséklet - 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben regisztrálták. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése.
    Lakatos Mónika figyelmeztetett arra, hogy a regionális klímamodell-szimulációk azt mutatják, a melegedés folytatódik. Az optimista forgatókönyv szerint 10-24-gyel, a pesszimista forgatókönyv szerint 26-54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente. Országosan a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971-2000) érték kétszeresére növekszik. Az Alföld és az ország délkeleti területei különösen kitettek a növekvő hőhullámos időszakok okozta hőstressznek, míg a Dunántúlon és a magasabb hegyvidékeinken várható értékek elmaradnak az országos átlagoktól - írta.
    Kiemelte, hogy fel kell készülni a módosuló energiaigényekre is: télen az energiaszükséglet mérséklődésére, nyáron a hűtési villamosenergia-igény jelentős növekedésére kell számítani. A már meglévő és a most épülő infrastrukturális elemeket és az épületeinket is ellenállóbbá kell tenni a hőhullámokkal szemben, előtérbe helyezve az energiahatékonyságot - írta a szakember.
    Ha nem mérsékeljük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ugyanezen a pályán haladva változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor a helyzet a legjobb elérhető tudományos adatok és modellek szerint csak rosszabbodni fog - szögezte le Lakatos Mónika, kiemelve: "a hatások már most is érezhetők és fokozódnak a jövőben, ezért az alkalmazkodással nem késlekedhetünk". (F:mti)