Élelmiszerlánc-ellenőrzés

  A legmelegebb hónapokban a megemelkedett környezeti hőmérséklet és a sajátos fogyasztási szokások miatt ugrásszerűen megnő a fertőzések, valamint a minőségi kifogások kockázata. Ezt megelőzendő, június 22-én hivatalosan is elindul az idei nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés.

A kenyér tárolása...

Hőmérséklet: A kenyér számára az ideális tárolási hőmérséklet 18–22 °C között van. Hűtőszekrényben nem ajánlott tartani, mert ott gyorsabban kiszárad, kivéve, ha hosszabb távra szeretnéd eltenni (pl. fagyasztás).

Páratartalom: A túl magas páratartalom kedvez a penészedésnek, míg a túl alacsony a kiszáradást gyorsítja. A 60–70%-os relatív páratartalom az optimális.

Szellőzés: A kenyérnek szüksége van némi légmozgásra, hogy ne dohosodjon be, de ne legyen kitéve huzatnak vagy túlzott szellőztetésnek sem, mert akkor kiszárad.

Csomagolás: Papírzacskó vagy vászonzsák a legjobb választás, mert ezek engedik lélegezni a kenyeret, de nem szívják ki belőle a nedvességet. A műanyag zacskóban tárolás csak rövid távon ajánlott, mert elősegítheti a penészedést.(F:Agroinform.hu)

Távfűtés...

 

Melegrekord...

 

A klímaváltozás hatása

 

Hidegrekordok...

 

A klímaváltozás hatása...

 

Klímaváltozás hatása...

 

Tavaszi fagykár...

 Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-ére hosszabbodik. A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a fagy a károsodással érintett területen bekövetkezik.

Globális felmelegedés

A globális felmelegedés, vagyis bolygónk átlaghőmérsékletének tartós emelkedése, országhatárokon átívelő kihívás. Negatív ökológiai következményei közé sorolható az élővilág sokszínűségének csökkenése, a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása és a mezőgazdasági területek használhatatlanná válása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezményének megállapítása szerint legjelentősebb oka az emberi tevékenység. Ezen tevékenységek közül az egyik legnagyobb károkat okozó tényező az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátása. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés mely várhatóan még tovább gyorsul.

Ammónia kibocsátás

Az ammónia kibocsátását befolyásoló számos tényező közül az egyik legfontosabb a hőmérséklet, melynek növekedésével emelkedik a kijuttatott anyagokban lévő nitrogénveszteség, azaz az ammónia kibocsátás növekedése által. Ebből következően az alacsonyabb hőmérsékletű napszakokban, évszakokban kijuttatott hígtrágya, szerves trágya és műtrágya nitrogén tápanyagtartalmának vesztesége kevesebb, az ammónia kibocsátása kisebb. A napon belül tervezés során javasolt az éjszakai vagy a kora reggeli órákban kijuttatni a trágyát, éven belül pedig az őszi-tavaszi időszakot kell előnyben részesíteni a nyári félévvel szemben.

Erdővédelem...

Az egészséges, így a biológiai sokféleség szempontjából gazdag növényzet az egyik legjobb partner a légköri szén-dioxid kivonására és elraktározására, a növényzet ugyanis rengeteg szenet nyel - írta a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.

    A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb "szárazföldi vegetációs szénraktára" továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális.
    Az elemzés szerint a Chloris Geospatial projekt műholdas lézer alapú távérzékeléssel (LIDAR), gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között.
    Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
    2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna  szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
    Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőírtások; a folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében - írták.
    A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomassza-készlettel rendelkező ország volt a világon - Brazília és Oroszország után -, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
    Az Európai Unió Kína, az Egyesült Államok és India mögött a negyedik legnagyobb szénelnyelő:  az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak 4-ben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el.
    A tüzek és aszályok ellenére egyelőre a Földközi-tenger partján fekvő országok is pozitív mutatókat produkáltak, az uniós erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
    A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció mennyisége, és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig - jegyzik meg az elemzésben.
    Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint, ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenállóképességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség - írták.
    Az elemzésben arra is kitértek, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. Mint minden biológiai folyamat, a fotoszintézis és a légzés anyagcseréje is hőmérsékletfüggő: növekvő hőmérséklet mellett gyorsul - figyelmeztettek.(F:MTI)

Hírbörze...

Az emberiség hosszú történelme során 1999 körül érte csak el az egymilliárd főt, ennek a megduplázódására viszont már csak 187 évre volt szükség – 1930-ra a népesség kétmilliárd, 1959-re már 6 milliárd fő volt, majd a rohamos növekedés eredményeképp 2011-re a 7 milliárd főt is elérte. Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a teljes Föld eltartani, a kérdéskörben rengeteg tanulmány született már. Egy 2007-es metaanalízis 69 ilyen tanulmányt elemezve 7,7 milliárd fős kapacitást talált a legjobb becslésnek, de az egyes tanulmányok becslései nagyon különböztek (a legkisebb becslés szerint 0,65 milliárd, a legnagyobb szerint 98 milliárd embert képes hosszú távon eltartani a Föld). Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb ember számára a puszta túlélés nem egy kívánatos életmód. Márpedig minél többen vagyunk a Földön, annál nyomorúságosabb módon vagyunk kénytelenek élni ahhoz, hogy hosszútávon el tudjon minket tartani a véges természeti erőforrásokkal rendelkező bolygó.

A globális klímaváltozás miatt nemcsak a szárazföldeken gyarapodnak a rekord magas hőmérsékletek és szokatlanul meleg időszakok, de ugyanez megfigyelhető az óceánokban is. A nagy intenzitású tengeri hőhullámok gyakorisága 20-szorosára nőtt az iparosodás előtti időkhöz képest, amihez az ember okozta éghajlatváltozás jelentős mértékben hozzájárult

Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése EN. A Vörös Lista 2010-es változata szerint 2754 állat-, 2464 növény-, 1 gomba- és 1 barnamoszatfaj veszélyeztetett, ez összesen 5220 faj.

Elkészült a menetrend, a jövő év elején indulnak az új agrár- és vidékfejlesztési pályázatok, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére - jelentette be az agrárminiszter a Facebook-oldalán szerdán. https://kormany.hu/dokumentumtar/kap-strategiai-terv-videkfejlesztesi-palyazati-menetrend

 

 

Hull a hó ?!

A következő évtizedekben a Kárpát-medencében azzal kell számolni, hogy az egész évihez hasonlóan télen is intenzívebbé válik a hőmérséklet-emelkedés, illetve – a nyártól eltérően – télen nőni fog a lehullott csapadék mennyisége. Ám a magasabb hőmérséklet miatt utóbbi nem szilárd halmazállapotú lesz, vagyis nem havazni fog."Örülhetünk neki, ha húszból egy évben talán fehér lesz a karácsony. Ez főleg az évszázad második felére lesz majd jellemző" – figyelmeztetett a kutató,

A klímaváltozás hatása

Nagyításhoz kattintson a képre

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

Globális felmelegedés

Nagyításhoz kattintson a képre

A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is. Az éghajlatváltozási keretegyezmény a globális éghajlatváltozás legfőbb okának az emberi tevékenységet nevezi meg. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés, mely várhatóan még tovább gyorsul.

A tűzifa...

Nagyításhoz kattintson a képre

A fa éghető anyag. Elégetése a hőenergia előállításának egyik legősibb módja, és a világ nagy részén ma is nélkülözhetetlen a fűtéshez, főzéshez, egyes háziiparokhoz. A felmelegített fa 100 °C fölött gázokat kezd kibocsátani, és ezek 220–290 °C között nyílt láng hatására lángra lobbannak, de az anyag tartósan még nem ég. 350–470 °C között a távozó gázok már külső láng nélkül is meggyulladnak: ez a gyulladási pont. Az égés folyamán a hőmérséklet folyamatosan nő, tartós fatüzelésnél 800–1100 °C-ig. A száraz fa fűtőértéke (14–16 MJ/kg) mintegy fele a kőszénének, de mivel kénmentes, a környezetet kevésbé károsítja.

Sörfogyasztás...

 A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztéshez használt élesztő magasabb hőmérsékleten (20°C körül) dolgozik. Pont ezért elterjedt típus a házi illetve kisüzemi sörfőzés területén, mivel az erjedéshez szükséges körülmények megteremtése általában nem kerül plusz erőfeszítésbe. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő viszonylag alacsony hőfokon dolgozik (5-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. A nagyüzemi söröknek ez kedvező, mivel az alacsony hőmérsékleten történő erjesztés és tárolás megelőzi, hogy egyéb nemkívánatos baktériumok, kórokozók szaporodjanak el a sörben és így tönkremenjen.

A klímaváltozás hatása...

Nagyításhoz kattintson a képre

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

Időjárási rekordok Magyarországon

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: –35 °C (1940. február 16., Gömölytapolca)

A legmagasabb napi hőmérséklet: 41,3°C (1950-július 5., Pécs)

A legnagyobb abszolút évi hőmérsékletingás: 73,8 °C (Baja)

A legmagasabb napi minimum hőmérséklet) 27,1 °C (1946. július 20., Szeged)

A leghosszabb napsütés nélküli időszak: 35 nap (1978. október 31–december 4., Szeged)

A legnagyobb hirtelen felmelegedés 18 óra alatt: 26,7 °C (1963. február 3. Békéscsaba)

A legalacsonyabb napi maximum hőmérséklet: –20°C (1929. február 10. Nyíregyháza).

A legenyhébb tél 1950/51-ben volt (a téli hónapok középhőmérséklete +3,1 fok körül alakult). A legszigorúbb 1891/92 tele volt, a téli időszak középhőmérséklete –5,1°C körül ingadozott.

1934-ben volt a legmelegebb tavasz, a tavaszi hónapok középhőmérséklete 13 fok körül alakult, a leghidegebb tavaszt (8,2 fokos hőmérséklettel) 1987-ben éltük át.

A legforróbb nyár 1946-ban adódott, amikor a nyári hónapok középhőmérséklete 22,5 fok volt, a leghűvösebb nyár (18,2 fokos középhőmérséklettel) 1978-ban volt.

A legmelegebb, legkellemesebb őszről 1926-ban számoltak be, ebben az évben az ősz középhőmérséklete 13,2 fok körül alakult, 1912-ben volt a leghidegebb ősz (a három őszi hónap középhőmérséklete mindössze 7,4 fok volt).

A legcsapadékosabb tél 1946/47-ben volt 15 meteorológiai állomás mérései alapján a téli csapadékbevétele 141 mm körül alakult, a legszárazabb telet 1847-ben találtuk, amikor három hónap alatt összesen 17 mm körüli csapadékot kaptak a földek.

A legcsapadékosabb nyarat (amikor a nyári hónapok alatt az országban átlagosan 304 mm eső esett) 1882-ben regisztrálták, a legszárazabb nyarat (81 mm körüli csapadékbevétellel) 1947-ben találtuk.

A Kárpát-medence éghajlati tulajdonságai közé tartozik, hogy időjárása általában szeszélyesen alakul. A csapadék időbeli alakulása nagyon egyenlőtlen, igen gyakoriak a száraz, aszályos periódusok, bár nem ritkák a nagyon csapadékos évek, periódusok sem. Főként a téli hónapok időjárása változékony, a hőmérsékleti viszonyok igen szeszélyesek, viszonylag enyhe és igen zord időszakok gyakran váltogatják egymást.(F: Arcanum)