Egyelőre senki nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy tíz-húsz év múlva lesz-e még olyan termelő, aki majd almával foglalkozik. A nem túl biztató jövő nem csak idei rossz termés miatt válik még inkább bizonytalanná, hanem a régóta megoldatlan problémák miatt is. Egy jó évjáratban 500 ezer tonna alma terem a még megmaradt 20 ezer hektárjainkon, viszont ehelyett ebben az évben csak 160 ezer tonna volt a betakarított mennyiség. Az alma termőterülete az elmúlt 25 évben a felére esett vissza, vagyis 42 ezer hektárról 20 ezer hektárra, a maradék terület fele idős, korszerűtlen, versenyképtelen és gyenge termésre képes ültetvény.
2025. december 23., kedd
2025. szeptember 27., szombat
Kincstári felhívás
A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a kárenyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők figyelmét arra, hogy 2025. szeptember 30. napjáig beérkezőleg van lehetőség a 2025. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére. A 2025. október 1-jén indított, illetve beérkező átutalások már határidőn túli teljesítésnek minősülnek!
2025. május 5., hétfő
Tavaszi fagykár...
Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-ére hosszabbodik. A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a fagy a károsodással érintett területen bekövetkezik.
2025. február 5., szerda
Piac-menedzsment képzés
Felhívjuk a REL szervezők, piacszervezők, termelők figyelmét, hogy 2025. február 10-én REL szervezői – helyi termék piac-menedzsment ismeretek képzés indul. további részletek – tematika, regisztráció, kurzusok időpontjai – IDE KATTINTVA érhetők el.
2024. március 5., kedd
Sirha Élelmiszeripari szakkiállítás
Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás kedden a Hungexpón. Nagy István agrárminiszter a megnyitón elmondta, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, történelmi mértékű forrásokat fordítanak az ágazat megerősítésére, fejlesztésére.
Kiemelte:
még márciusban sor kerül a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott
élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi
egyeztetésére. Ezután tudják kiírni a pályázatokat arra az összesen 200
milliárd forint összegű támogatásra az élelmiszeripar számára, melyből
50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének
támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását
célozza - ismertette a miniszter.
A kiállításról elmondta, hogy a
gasztronómia seregszemlén nemcsak a magyar föld legkiválóbb értékeivel
ismerkedhetnek meg a látogatók, de ez az a hely, ahol egymásra találhat
termelő és fogyasztó, eladó és vásárló. A kiváló alapanyagokat előállító
mezőgazdaság és a versenyképességét növelő élelmiszeripar
együttműködése képes jó minőségű, magyar élelmiszerekkel ellátni a
lakosságot - húzta alá.
Kitért arra, hogy az idei év második
felében a magyar uniós elnökség alatt hangsúlyos feladatokkal számolnak
az élelmiszereket, az élelmiszeripart érintő szabályozási kérdésekben.
Ezek közül kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó
szabályrendszert, valamint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet.
Arra
is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium és a Nébih évek óta
elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben felszolgált ételek
biztonságának és minőségének folyamatos javításáért. Ennek érdekében
működteti a Nébih 2015 októbere óta a Minőségvezérelt Közétkeztetés
Programot. A jogalkotásban fontos lépés volt az a kormányrendelet, amely
szerint 2022-től legalább 60 százalékban, 2023-tól pedig már legalább
80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi
élelmiszer-termékekre kell alapozni a közétkeztetést Magyarországon. A
rendelet hozzájárul ahhoz, hogy jó minőségű, hazai alapanyagokból
előállított ételek kerüljenek az asztalra, másrészt pedig a hazai
termelőket is segíti termékeik kiszámíthatóbb értékesítésében - jelezte
Nagy István.
A hagyományokat folytatva közétkeztetési
szakácsverseny is lesz a kiállításon, immár 5.alkalommal mérik össze
tudásukat minőségi és fenntarthatósági szempontok alapján a versenyzők.
A
miniszter kitért arra, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv várható
változtatásai is terítéken vannak, így folyamatban van a tejitalok és a
kecskesajt, valamint a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása; a
húskészítmények és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása;
a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek
előírássá alakítása is. Hamarosan megkezdődik a tejföl szabályozásának
szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékek
előírásának módosítása. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság várhatóan az
év második felében dönt a sör, az ecet, az étolajok, a gyümölcsborok és a
szörpök szabályozásának felülvizsgálatáról - jelezte.
Szintén a
szabályozási kérdések körébe sorolható az Európai Bizottság 2023-as
javaslata a mézet, a gyümölcsleveket, a gyümölcsdzsemeket és a
dehidratált tejet érintő úgynevezett reggeli irányelvek módosítására.
Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a hazai méz és méhészek
védelmében a mézkeverékek címkézése. Az uniós jogalkotást megelőzve, a
kormány szigorúbb szabályozást dolgozott ki a méz származásának
jelölésére, a tavaly augusztus 11-én hatályba lépett rendeletmódosítás
szerint a mézkeverékek esetében minden származási ország nevét fel kell
tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Az
európai uniós szabályozás alapján pedig a jövőben a felhasznált mézek
százalékos arányát is meg kell jeleníteni a mézek címkéjén.
A
tárcavezető kitért arra, hogy a világ néhány országában már a fogyasztók
számára hozzáférhető, az unióban azonban új élelmiszerként még nem
engedélyezett a laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek
mesterséges körülmények között való tenyésztésével állítanak elő. Úgy
vélte, számos aggály vethető fel ezzel kapcsolatban, így etikai és jogi,
gazdasági és fenntarthatósági, valamint társadalmi és közegészségügyi
kérdések, és közölte: már elkészült az a magyar rendelettervezet, amely
szerint tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és
élelmiszerként való forgalomba hozatala.
Nagy István összegzése
szerint a helyi termékek előállítása és értékesítése fontos szerepet
játszik az adott térség fenntarthatóságának, kulturális szokásainak,
identitásának megőrzésében, ezért a vidék fejlődésének egyik kiemelkedő
tényezője. "Éppen ezért mindig válasszuk a friss és kiváló minőségű
magyar élelmiszereket, ne csak itt a Sirha kiállításon, ebben a pár
napban, hanem az egész évben egyaránt" - fogalmazott.
Idén
hatodik alkalommal látja vendégül a Hungexpo Magyarország és a régió
gasztronómiájának legfontosabb szereplőit - mondta köszöntőjében Ganczer
Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Hozzátette: a 30 ezer
négyzetméternyi kiállítási területen nagyjából 20 ezer szakmai látogató
16 ország több mint 300 kiállítójával találkozik március 5-7 között.
A
megnyitón átadták a SIRHA Innovációs Verseny díjait, amelyen a két
kiállítás közötti időszakban piacra vezetett magyar és külföldi
innovatív termékek, szolgáltatások versenyeztek.
2023. november 3., péntek
Kárenyhítő juttatás
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2018–2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.
2023. október 25., szerda
Helyi termékek
A magyar gazdálkodók országszerte minőségi élelmiszereket termelnek, és a helyi termékek nagyobb arányú vásárlásával a fogyasztók segíthetik a vidéki termelők gyors piacra jutását, a vidéki lakosság megélhetését és a vidék megtartóerejét - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Helyi termék rendezvénysorozaton elhangzott előadások és bemutatott jó gyakorlatok alapján szerdán az MTI-vel.
A
közlemény szerint a NAK és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nyolc
városban tartott "Helyi termék" rendezvényt: a tavaszi négy után
októberben újabb négy helyszínen, az Agrárminisztérium, a Nemzeti
Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Kislépték Egyesület
közreműködésével. A NAK a tavaszi rendezvényekhez kapcsolódóan egy
kiadványba is összegyűjtött több példaértékűen működő gazdaságot, jó
gyakorlatot, valamint az aktuális kérdésekre adott válaszokat.
Az
itt bemutatott jó gyakorlatok között szerepel egyebek mellett a
Fazékba!; a Minden, ami Szatmár-Bereg és a Pannonhalma Provence is. Az
első társaság teljesen konyhakészre gyártott, előre kiporciózott és
előkészített hozzávalókkal látja el a vásárlókat. A második egy
Mátészalkán működő iroda, amelyik a megye értékeit, a vidék turisztikai
lehetőségeit hirdeti, bemutatja a kézműveseiket, kistermelőiket, segít
az itt található kulturális kincsek, helyi közösségek értékeinek
összegyűjtésében és azok megismertetésében. A harmadik példában pedig a
Pannonhalma Provence-t mutatja be a NAK, ahol szezonálisan levendulát
szedhetnek az odalátogatók, akik alkalmanként az Élmény piacon,
workshopokon a levendulások tövében vásárolhatnak helyi-, környékbeli
termelőktől.
A NAK felidézi, hogy a rendezvénysorozat
előadásai is rámutattak arra, hogy növelni kell a helyben termelt
termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási
láncokon keresztül történő eladását, legyen az akár regionális,
közösségi értékesítés, vagy jól működő térségi piac. A helyi termékekkel
ugyanis csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a
termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag kerül "közel"
egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakul köztük - hangsúlyozta a
NAK.(F:MTI)
2023. október 14., szombat
Helyi termékek
Budapesttől Pannonhalmáig, Pakstól Hajdúböszörményig tartott rendezvényeken szakmai előadások és jó gyakorlatok sora várta a látogatókat termelői kiállítással, kóstoltatással egybekötve. A kiadványban bemutatjuk a rendezvényeken részt vett, számtalan példaértékűen működő gazdaságot, a jó gyakorlatokat és a leggyakrabban felmerülő aktuális kérdéseket is.
A Helyi termék kiadvány célja azon információk, jó gyakorlatok és kérdések összegyűjtése, melyek a helyszíneken elhangzottak, és hasznosak lehetnek mindazoknak, akik akár már belevágtak a helyi termékek előállításába, vagy még csak tervezik tevékenységüket megkezdeni.
A kiadvány itt elérhető. https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7428-helyi-termek-katalogus/file
F:NAK/Szomi Edina
2023. július 24., hétfő
Kárenyhítés...
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/karenyhitessel-kapcsolatos-informaciok
2023. június 16., péntek
Felmérés...
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar (korábban Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) 2015-től működő rövid ellátási lánc (REL) kutatócsoportjának tagjaiként szeretnénk önökkel felvenni a kapcsolatot. Országos kutatási tevékenységünk a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviselete, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a NAK támogatásával zajlik. Távlati célunk a kutatásba bevont – a REL-ben tevékenykedő – szervezetek körének bővítése, illetve akár a hosszú távú együttműködési lehetőségek keresése.
Tisztelettel kérjük Önt, hogy a mellékelt kérdőívet, vagy a korábban említett szervezetek Facebook posztját néhány mondat kíséretében megosztani szíveskedjenek tagjaik és követőik körében.
A kérdőívekkel – egy fogyasztói és egy termelői – a rövid ellátási láncok hazai jellemzőit és helyzetét szeretnénk felmérni mind a termelők, mind a fogyasztók szemszögéből.
A kutatással és a kérdőívekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdéseiket a miklosne.varga.anita@sze.hu e-mail címen várjuk.
A kutatás eredményeit - kérésre - továbbítjuk Önök felé. Tapasztalatainkat szívesen megosztjuk szervezetükkel!
Fogyasztói kérdőív: https://docs.google.com/forms/d/14l-KPJl3k8F1uGMBO8Li8kU-eplGIzqatmaCjEzcVMM/edit?pli=1
Termelői kérdőív: https://docs.google.com/forms/d/1LKCATuDRo6fl2eMAGREqncum7Z886d711bZHCJGsl7Y/edit
Együttműködésüket előre is megköszönve, üdvözlettel:Miklósné Dr. Varga Anita, Dr. Kacz Károly, Dr. Troján Szabolcs és Hatvan Zoltán
2023. június 2., péntek
Fiatal termelők támogatása
2023. május 22., hétfő
Aktuális az egységes kérelem beadása
Vasárnapig 89 836 egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók, ennek több mint 77 százalékát, 69 677-et a kamarai falugazdászok segítségével. A kérelmek 2023. június 9-ig nyújthatók be szankciómentesen. Hétfői felhívásában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra kéri a termelőket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra az ezzel kapcsolatos ügyintézést.
Idén
április 20-án indult az egységeskérelem-beadási időszak, több mint 50
támogatási jogcímre, intézkedésre lehet támogatást igényelni, illetve
adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
Tavaly a június
9-i, végső határidőig összesen 165 188 egységes kérelem érkezett be a
Magyar Államkincstárhoz - idézte fel a kamara.
Az új szabályokra
tekintettel idén az Agrárminisztérium (AM) június 9-ig eltekint a késési
szankció alkalmazásától. A 2023. június 9-ét követően beadott egységes
kérelmeket ugyanakkor érdemi vizsgálat nélkül visszautasítják.
Az
uniós Közös Agrárpolitika 2023-tól hatályos változásai nagy mértékben
érintik a hazai gazdálkodókat, ezáltal az idei évi egységes kérelmek
beadását is. A jelentősen megváltozott előírás- és feltételrendszerek,
továbbá az egyes jogcímekhez kapcsolódó specifikus előírások miatt is
több mindenre kell figyelni a kérelembeadás során - figyelmeztet a NAK.
További
időt jelent a korábbi évekhez képest az is, hogy az egyes jogcímekhez,
mezőgazdasági táblákhoz kapcsolódóan több információt, adatot kell
megadni. Az állatalapú jogcímek esetén a megszemélyesített kérelmeknél
nagyobb odafigyelést igényel a kitöltés és ellenőrzés a támogatásban
résztvevőknél.
A NAK kéri a gazdálkodókat, hogy - akár igénybe
veszik a falugazdászok segítségét, akár nem - ne hagyják az utolsó
pillanatokra az egységes kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést. Azon
kamarai tagok, akik a korábbi években nem kérték falugazdász
közreműködését a kérelembeadáshoz, de idén szeretnék, forduljanak
telefonon a lakóhelyükhöz legközelebbi falugazdászokhoz
időpont-egyeztetés céljából. Elérhetőségeik megtalálhatók a NAK
portálján, a falugazdász-keresőben - ajánlotta hétfői közleményében a
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.(f:mti)
2023. május 14., vasárnap
Műtrágya ár...
Bár a műtrágya összességében még mindig drágább, mint egy éve, néhány termék ára már a tavalyi szintre csökkent az első negyedévben - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.
A
műtrágyaárak 10-40 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet 2023 első
három hónapjában, de a karbamit alig drágább, mint egy éve, a
szuperfoszfát pedig kicsivel még olcsóbb is. A korábbi jelentős
drágulás, valamint az ellátási gondok a keresletet szintén
visszavetették, a belföldi értékesítés 39 százalékkal mérséklődött egy
év alatt. A kereslet változását okozta az is, hogy az EU a talaj és a
természetes vizek nitrogén- és a foszforszintjének visszaszorítására
törekszik, ezért a termelők új megoldásokat keresnek. Egyre keresettebb
például a szerves trágya, de tápanyagpótlás mellett a talajélet
fenntartása, a nedvességtartalom biztosítása is felértékelődött.
Hozzátették,
hogy a növényvédőszerek értékesítése hasonló mértékben, 37 százalékkal
esett vissza éves összevetésben. Egyedül a gombaölők eladása nem
változott, miközben a rovarölőké és a gyomirtóké jelentősen csökkent, és
a termékek árai is szinte kivétel nélkül nagy mértékben, akár 50
százalék felett drágultak.
A 2022-es adatok alapján a
mezőgazdasági gépek és eszközök forgalma 65 százalékkal nőtt az előző
évhez viszonyítva, összesen 385 milliárd forintért vásároltak a
gazdálkodók és agrárvállalkozások tavaly. A 80 milliárd forintos
alkatrészvásárlás 12 százalékkal haladja meg az előző év forgalmát. A
mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a
legtöbbet, ez tette ki a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 61
százalékát tavaly. A teljes értékesítésből a traktoroké 36 százalék, a
gabonakombájnoké 13 százalék volt, de közben a gyümölcs- és szőlőápolás
gépei iránt jelentősen nőtt az érdeklődés - olvasható az összesítésben.(f:mti)
2023. március 2., csütörtök
Zöldség, gyümölcs technológia
Nem mulasztható el a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség-, gyümölcstermesztésben - mondta csütörtökön Nagy István agrárminiszter a 8. Zsendülés Kertészeti Konferencián, Szegeden.
Az
Agrárminisztérium közleménye szerint a tárcavezető rámutatott, az elmúlt
két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és
-feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, úgy mint a
koronavírus-járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a
történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a
társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium
jelentőségére.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy
ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a
felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak
legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői
együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos
jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette,
fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen
a források rendelkezésre állnak.
A tárcavezető a geotermikus
energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra,
éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának
ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését,
geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási
programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a
vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az
öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van
lehetőség, húzta alá.
Szintén kardinális kérdés a
növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat
uniós szintű tárgyalásainak kimenetele - hangsúlyozta Nagy István. Az
agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a
Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az
Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig
mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az
importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és
klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok
közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba
kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet
biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.
Arra
is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új,
2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási
rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti
szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok
újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly
feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak. A zöldség-gyümölcs
esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos
termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az
agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás
támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A
miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek
fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek.(F:MTI)
2023. január 28., szombat
Minőségrendszeri pályázat...
A mezőgazdasági termelők március 1. és augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra - tudatta az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.
Azt írták, hogy a
felhívás keretében azon mezőgazdasági termelőket támogatják, akik
termékeiket a különböző minőségrendszerek előírásainak megfelelően
állítják elő és legfeljebb 5 éve részt vesznek az adott rendszerben,
vagy most kívánnak csatlakozni valamely minőségrendszerhez.
Az
egyes minőségrendszereknek megfelelő termékek magasabb minőséget
képviselnek, mint a jogszabályok által támasztott minimum
követelményeknek megfelelő más, hasonló termékek, az ebből fakadó
többletkiadást hivatott kompenzálni a felhívás által nyújtott támogatás -
emelték ki.
Hozzátették: ilyen minőségrendszerek közé tartoznak
az Európai Bizottság elektronikus nyilvántartásában bejegyzett, oltalom
alatt álló elnevezések, így a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek,
szeszesitalok és borok földrajzi árujelzői (például a Hajós-Baja vagy
Csopak bor, a Szentesi paprika, az Alföldi kamillavirágzat, a Kecskeméti
barackpálinka) és a hagyományos különleges termékek (például a rögös
túró), ezen kívül pedig a nemzeti minőségrendszerek (Kiváló Minőségű
Élelmiszer) és a különböző önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsító
rendszerek.
Az oltalomra jogosult földrajzi árujelzők aktuális listája a https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok címen érhető el - jelezték.
Megjegyezték,
hogy a tavaly azonos névvel lezárult felhíváshoz képest újdonság, hogy
immár az ökológiai termelésben részt vevők is benyújthatnak támogatási
kérelmet.
Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás teljes
összege termelőnként maximum 5000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet 5
éves időtartamra.
A Vidékfejlesztési Program keretéből meghirdetett pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg - áll az AM közleményében.(F:MTI)
2022. december 9., péntek
Növényvédelmi adminisztráció...
2022. november 7., hétfő
Adventi Borszalon
Magyar és külföldi pincészetek legjobb boraikkal, helyi termelők kézműves termékeikkel mutatkoznak be a pécsi vásárcsarnokban zajló 4. Adventi Borszalonon december 4-én, bronzvasárnap.
Az
eseményen megjelenő másfél száz kiállító között bemutatkoznak
termékeikkel a legnevesebb magyarországi pincészetek mellett osztrák,
spanyol, olasz, horvát borászatok is, mellettük pedig számos helyi és
kézműves kiállító tart kóstolókat - közölték a szervezők az MTI-vel.
Kiemelték: a rendezvényen 150 kiállító, 500 bor, 50 helyi termék várja az érkezőket.
A
kommünikében Győrffy Zoltánt, a pecsiborozo.hu főszerkesztőjét idézve
azt írták: céljuk, hogy a borszalon az egyik legrangosabb vidéki
rendezvényként egyszerre legyen színvonalas társasági esemény és komoly
szakmai találkozó.
A programokkal, kiállítókkal és a jegyekkel kapcsolatos részletes információk a pannonborbolt.hu oldalon olvashatók.(F:MTI)
2022. szeptember 30., péntek
Közvetlen támogatások előlegfizetése
Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára - jelentette be pénteken az Agrárminisztérium (AM). A közlemény szerint az uniós finanszírozású közvetlen támogatások esetében idén is lehetővé válik, hogy az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók előlegfizetésben részesüljenek. Ennek révén nyújt segítséget a kormányzat, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni, a termelők pénzügyi stabilitása, likviditása biztosítható legyen.
A
minisztérium hangsúlyozta, továbbra is prioritást élvez, hogy minél
több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minél több
jogcímen megkezdődjön az utalás. Az előzetes becslések alapján több mint
300 milliárd forint kifizetésére nyílik majd lehetőség. Az
előlegfizetés október 17-től november végéig tart, december elejétől már
a részfizetés időszaka kezdődik.
A Magyar Államkincstár
tájékoztatása szerint a kérelmek feldolgozása folyamatos, a szükséges
ellenőrzési és adminisztratív folyamatok ütemezetten haladnak. Az
előlegfizetéshez szükséges jogszabály határidőre történő
megjelentetéséről az Agrárminisztérium gondoskodik.(F:MTI)
2022. szeptember 25., vasárnap
Fogalomtár(KSH)
Agrárolló
A mezőgazdasági termelői árindex osztva a mezőgazdasági ráfordítások árindexével. Ha az agrárolló értéke 100 feletti, akkor a termelők árviszonyokból eredő jövedelmi helyzete javul.
Erdő
Minden olyan földterület, amelyen a legnagyobb területet összefüggően erdei fák, cserjék foglalják el. Az erdő művelési ág részét képezik továbbá azok az erdei faiskolák is, amelyeken a gazdaság saját felhasználására szaporítóanyagot az erdőn belül termelnek, az edőként nyilvántartott szélfogó erdősávok, védősávok, élősövények stb. illetve a karácsonyfának telepített területek. A kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák nem tartoznak ide; számbavételük a szántó művelési ágban történt.
Földhasználat
Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.
Gazdasághatáros terület
A szerkezeti összeírások során a gazdaság által használt valamennyi területet, függetlenül attól, hogy az a gazdálkodó lakóhelyén, más településen, esetleg más megyében van a gazdálkodó (gazdaság) székhelye szerinti településre számoljuk el. Ez a használt terület eltérhet az adott település igazgatáshatáros területétől.
Gyümölcsös (művelési ág)
Gyümölcstermő fákkal vagy bokrokkal beültetett terület, amelyen a főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. A gyümölcsös állhat többféle gyümölcsfajból is (pl. alma, körte, cseresznye stb.). A gyümölcsterület a termő területeken túl a még, illetve már nem termő gyümölcsös területeket is tartalmazza. A statisztikai számbavételnél a gyümölcsös művelési ág része a konyhakerten belül összefüggően (azonos sor és tőtávolságban) telepített gyümölcsös terület is, amennyiben a törzses gyümölcsfajok esetében 400 m²-t, illetve a bogyós gyümölcsfajok esetében pedig a 200 m²-t eléri vagy meghaladja.
1949-ig a gyümölcsösök a kert művelési ágba tartoztak.
Gyümölcsösültetvény
Az 1500 m² vagy annál nagyobb méretű, törzses gyümölcsfával, valamint az 500 m² vagy annál nagyobb méretű, bogyós gyümölccsel összefüggően telepített terület, amely egy gyümölcsfajból áll, és egy évben telepítették (adott év őszén és a következő év tavaszán történt telepítés is egyazon évnek számít).
Használt föld terület
Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.
Hozzáadott érték
A mezőgazdasági termékek előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások (folyó termelő-felhasználás) értékéhez a termelő tevékenység eredményeként hozzáadódó érték. A hozzáadott érték a bruttó termelési érték és a folyó termelő-felhasználás különbségeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.
Kert
A gazdaság többi részétől elkülönített vegyes hasznosítású, rendszerint ház körüli terület. 1949-ig tartalmazta a gyümölcsös művelési ág területét is. 1995-től csak a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.
Konyhakert
A gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.
Mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke
Egy meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő tevékenység során előállított termékek összességének értéke, függetlenül attól, hogy azt a mezőgazdasági, vagy egyéb nemzetgazdasági ágba tartozó gazdálkodási egységben termelték meg. Magába foglalja a mezőgazdasági tevékenység két főágazatának, a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeként kapott termékek értékét. A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként külön-külön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.
Mezőgazdasági termelői árindex
A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja. 2000. évig nem tartalmazza a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában értékesített termékeket (például takarmány, továbbtartásra szánt élő állatok). Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés értékarányai képezik. Az előző év azonos időszakához viszonyított indexeket 2000. évig az 1995. évi bázison, ezután 2000. évi bázison számított indexek alapján képezzük.
Mezőgazdasági terület
A művelés alatt álló szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő és (belterjes és külterjes) gyep együttes területe.
Művelés alól kivett terület
Mezőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve arra nem alkalmas földterület, mint pl. a közutak, vasutak, közterek, beépített és beépítetlen építési telkek, gyárak és ipartelepek, az egyéb földrészleteken az épületek és építmények által elfoglalt terület, gazdasági udvarok, temetők, folyók, árkok, csatornák, természetes tavak, víztározók, sziklás, kavicsos, terméketlen területek, kőfejtők, pihenő- és díszkertek, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A művelés alól kivett terület fogalma 1961-ig megfelel a földadó alá nem eső terület (FANET) fogalmának.
Művelési ágak
A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.
Piaci termelői átlag árak
A termelők által a termény- és állatpiacokon, valamint a helyi fogyasztói piacokon forgalomba hozott mezőgazdasági termékek átlagára. 1992-től a piaci termelői átlagárnak a kínálati ár fogalma felel meg, amely a megfigyelési körbe tartozó valamennyi piacon, piaconként felírt termékmennyiség és a leggyakoribb (módusz) ár szorzatával képzett értékösszeg és az összes megfigyelt mennyiség hányadosa.
Ráfordításiár-indexek
Nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások árindexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit.
Szántó
Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki.
Termésátlag
A termésátlag a termelés színvonalát kifejező mutatószám. Területegységre – 1 hektárra – jutó termésmennyiség, természetes mértékegységben, tonnában vagy kilogrammban kifejezve.
Szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél 2002-ig az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére), 2003-tól az egy hektár teljes területre számított betakarított termésmennyiség.
Termőterület
A mezőgazdasági terület (szántó, kert [konyhakert], konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep), erdő, nádas, halastó együttes területe.
Területi egység
A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (Nomenclature of Territorial Units for Statistics, NUTS) megfelelően meghatározott, illetve kijelölt területi beosztás. A megye mint területi egységszint a megyéket (19) és a fővárost tartalmazza. A tervezési-statisztikai régiók rendszere 7, a statisztikai nagyrégiók rendszere 3 területi egységet határoz meg Magyarország területén.
Ültetvény állapota (kondíciója)
A gyenge, közepes, jó minősítés az ültetvény teljesítőképességére, a fák (gyümölcsbokrok) erőnléti állapotára utal.
Ültetvény állománysűrűsége
Egy hektár beültetett (telepített) területre vonatkoztatott gyümölcsfa (-bokor) darabszáma (db/hektár), függetlenül a terület nagyságától.
Ültetvény kezeltsége
Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnikai színvonalát kell érteni, amelyet az agro- és fitotechnikai műveletek (metszés, koronaalakítás, gyomírtás, növény-védelem stb.) szakszerűsége, időbenisége és folytonossága határoz meg.
Vetésterület
A szántó valamely növénnyel bevetett, beültetett része.
Tágabb értelemben a szántóterület többszöri hasznosítását jelenti (halmozott mutató). Beletartozik a fővetés (május 31-i vetésterület, amely a fő hasznosítás céljából vetett, ültetett és telepített növénykultúra vetésterülete), a felülvetés (pl. a kalászos növényre, mint fővetésű növényre vetett évelő pillangós), a köztesvetés (a fővetésű növények sorközébe vetett növény, melynek területét a fővetésű növény vetésterületeként veszik számba), a másodvetés (a május 31. után valamely növénykultúrát követően elvetett és még az év folyamán betakarított növények vetésterülete).
Szükebb értelemben a fővetés szántóterületét jelenti.
Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:
- Földhasználat
- Mezőgazdasági számlarendszer
- Növénytermesztés
- Állatállomány és állati termékek
- Ültetvénystatisztika
- Erdőgazdálkodás
- Halászat
- A mezőgazdasági tevékenység szerkezete















