Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: termelő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: termelő. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. december 23., kedd

Alma jövője?!

 Egyelőre senki nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy tíz-húsz év múlva lesz-e még olyan termelő, aki majd almával foglalkozik. A nem túl biztató jövő nem csak idei rossz termés miatt válik még inkább bizonytalanná, hanem a régóta megoldatlan problémák miatt is. Egy jó évjáratban 500 ezer tonna alma terem a még megmaradt 20 ezer hektárjainkon, viszont ehelyett ebben az évben csak 160 ezer tonna volt a betakarított mennyiség. Az alma termőterülete az elmúlt 25 évben a felére esett vissza, vagyis 42 ezer hektárról 20 ezer hektárra, a maradék terület fele idős, korszerűtlen, versenyképtelen és gyenge termésre képes ültetvény.

2025. szeptember 27., szombat

Kincstári felhívás

A Magyar Államkincstár (Kincstár) felhívja a kárenyhítési kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelők figyelmét arra, hogy 2025. szeptember 30. napjáig beérkezőleg van lehetőség a 2025. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének jogszerű teljesítésére. A 2025. október 1-jén indított, illetve beérkező átutalások már határidőn túli teljesítésnek minősülnek!

2025. május 5., hétfő

Tavaszi fagykár...

 Tavaszi fagy akkor valósul meg, ha a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2°C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet áll fenn. Erről a termelő a HungaroMet honlapján tud tájékozódni. A kárbejelentést alapesetben a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül kell megtenni. Mivel a bejelentés határideje az Egységes Kérelem benyújtásának időszakára esik, ezért a bejelentési határidő legkésőbb 2025. május 31-ére hosszabbodik. A hozamcsökkenést okozó tavaszi fagy esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a fagy a károsodással érintett területen bekövetkezik.

2025. február 5., szerda

Piac-menedzsment képzés

Felhívjuk a REL szervezők, piacszervezők, termelők figyelmét, hogy 2025. február 10-én REL szervezői – helyi termék piac-menedzsment ismeretek képzés indul. további részletek – tematika, regisztráció, kurzusok időpontjai – IDE KATTINTVA érhetők el.


2024. március 5., kedd

Sirha Élelmiszeripari szakkiállítás


Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás kedden a Hungexpón. Nagy István agrárminiszter a megnyitón elmondta, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, történelmi mértékű forrásokat fordítanak az ágazat megerősítésére, fejlesztésére.

    Kiemelte: még márciusban sor kerül a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetésére. Ezután tudják kiírni a pályázatokat arra az összesen 200 milliárd forint összegű támogatásra az élelmiszeripar számára, melyből 50 milliárd a feldolgozóüzemek kisebb léptékű fejlesztésének támogatását, 150 milliárd pedig a komplex fejlesztések támogatását célozza - ismertette a miniszter.
    A kiállításról elmondta, hogy a gasztronómia seregszemlén nemcsak a magyar föld legkiválóbb értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók, de ez az a hely, ahol egymásra találhat termelő és fogyasztó, eladó és vásárló. A kiváló alapanyagokat előállító mezőgazdaság és a versenyképességét növelő élelmiszeripar együttműködése képes jó minőségű, magyar élelmiszerekkel ellátni a lakosságot - húzta alá.
    Kitért arra, hogy az idei év második felében a magyar uniós elnökség alatt hangsúlyos feladatokkal számolnak az élelmiszereket, az élelmiszeripart érintő szabályozási kérdésekben. Ezek közül kiemelte az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályrendszert, valamint az élelmiszerpazarlás elleni küzdelmet.
    Arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium és a Nébih évek óta elkötelezetten dolgozik a közétkeztetésben felszolgált ételek biztonságának és minőségének folyamatos javításáért. Ennek érdekében működteti a Nébih 2015 októbere óta a Minőségvezérelt Közétkeztetés Programot. A jogalkotásban fontos lépés volt az a kormányrendelet, amely szerint 2022-től legalább 60 százalékban, 2023-tól pedig már legalább 80 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett, illetve helyi élelmiszer-termékekre kell alapozni a közétkeztetést Magyarországon. A rendelet hozzájárul ahhoz, hogy jó minőségű, hazai alapanyagokból előállított ételek kerüljenek az asztalra, másrészt pedig a hazai termelőket is segíti termékeik kiszámíthatóbb értékesítésében - jelezte Nagy István.
    A hagyományokat folytatva közétkeztetési szakácsverseny is lesz a kiállításon, immár 5.alkalommal mérik össze tudásukat minőségi és fenntarthatósági szempontok alapján a versenyzők.
    A miniszter kitért arra, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv várható változtatásai is terítéken vannak, így folyamatban van a tejitalok és a kecskesajt, valamint a kávé- és cikória-kivonatok szabályozása; a húskészítmények és egyes előkészített húsokról szóló előírás módosítása; a malomipari termékekről és a száraztésztákról szóló irányelvek előírássá alakítása is. Hamarosan megkezdődik a tejföl szabályozásának szigorítása, továbbá az édesipari, illetve a sütőipari termékek előírásának módosítása. A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság várhatóan az év második felében dönt a sör, az ecet, az étolajok, a gyümölcsborok és a szörpök szabályozásának felülvizsgálatáról - jelezte.
    Szintén a szabályozási kérdések körébe sorolható az Európai Bizottság 2023-as javaslata a mézet, a gyümölcsleveket, a gyümölcsdzsemeket és a dehidratált tejet érintő úgynevezett reggeli irányelvek módosítására. Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a hazai méz és méhészek védelmében a mézkeverékek címkézése. Az uniós jogalkotást megelőzve, a kormány szigorúbb szabályozást dolgozott ki a méz származásának jelölésére, a tavaly augusztus 11-én hatályba lépett rendeletmódosítás szerint a mézkeverékek esetében minden származási ország nevét fel kell tüntetni a felhasznált mézek tömege szerinti csökkenő sorrendben. Az európai uniós szabályozás alapján pedig a jövőben a felhasznált mézek százalékos arányát is meg kell jeleníteni a mézek címkéjén.
    A tárcavezető kitért arra, hogy a világ néhány országában már a fogyasztók számára hozzáférhető, az unióban azonban új élelmiszerként még nem engedélyezett a laboratóriumi hús, amelyet állati eredetű szövetek mesterséges körülmények között való tenyésztésével állítanak elő. Úgy vélte, számos aggály vethető fel ezzel kapcsolatban, így etikai és jogi, gazdasági és fenntarthatósági, valamint társadalmi és közegészségügyi kérdések, és közölte: már elkészült az a magyar rendelettervezet, amely szerint tilos lesz a laboratóriumi hús élelmezési célú előállítása és élelmiszerként való forgalomba hozatala.
    Nagy István összegzése szerint a helyi termékek előállítása és értékesítése fontos szerepet játszik az adott térség fenntarthatóságának, kulturális szokásainak, identitásának megőrzésében, ezért a vidék fejlődésének egyik kiemelkedő tényezője. "Éppen ezért mindig válasszuk a friss és kiváló minőségű magyar élelmiszereket, ne csak itt a Sirha kiállításon, ebben a pár napban, hanem az egész évben egyaránt" - fogalmazott.
    Idén hatodik alkalommal látja vendégül a Hungexpo Magyarország és a régió gasztronómiájának legfontosabb szereplőit - mondta köszöntőjében Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója. Hozzátette: a 30 ezer négyzetméternyi kiállítási területen nagyjából 20 ezer szakmai látogató 16 ország több mint 300 kiállítójával találkozik március 5-7 között.
    A megnyitón átadták a SIRHA Innovációs Verseny díjait, amelyen a két kiállítás közötti időszakban piacra vezetett magyar és külföldi innovatív termékek, szolgáltatások versenyeztek.

2023. november 3., péntek

Kárenyhítő juttatás

A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár honlapján az Elektronikus kérelemkezelés→Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, viszont az Államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2023. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez ide kattintva érhetőek el a 2018–2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok.

2023. október 25., szerda

Helyi termékek

A magyar gazdálkodók országszerte minőségi élelmiszereket termelnek, és a helyi termékek nagyobb arányú vásárlásával a fogyasztók segíthetik a vidéki termelők gyors piacra jutását, a vidéki lakosság megélhetését és a vidék megtartóerejét - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a Helyi termék rendezvénysorozaton elhangzott előadások és bemutatott jó gyakorlatok alapján szerdán az MTI-vel.

    A közlemény szerint a NAK és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nyolc városban tartott "Helyi termék" rendezvényt: a tavaszi négy után októberben újabb négy helyszínen, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Kislépték Egyesület közreműködésével. A NAK a tavaszi rendezvényekhez kapcsolódóan egy kiadványba is összegyűjtött több példaértékűen működő gazdaságot, jó gyakorlatot, valamint az aktuális kérdésekre adott válaszokat.
    Az itt bemutatott jó gyakorlatok között szerepel egyebek mellett a Fazékba!; a Minden, ami Szatmár-Bereg és a Pannonhalma Provence is. Az első társaság teljesen konyhakészre gyártott, előre kiporciózott és előkészített hozzávalókkal látja el a vásárlókat. A második egy Mátészalkán működő iroda, amelyik a megye értékeit, a vidék turisztikai lehetőségeit hirdeti, bemutatja a kézműveseiket, kistermelőiket, segít az itt található kulturális kincsek, helyi közösségek értékeinek összegyűjtésében és azok megismertetésében. A harmadik példában pedig a Pannonhalma Provence-t mutatja be a NAK, ahol szezonálisan levendulát szedhetnek az odalátogatók, akik alkalmanként az Élmény piacon, workshopokon a levendulások tövében vásárolhatnak helyi-, környékbeli termelőktől.  
    A NAK felidézi, hogy a rendezvénysorozat előadásai is rámutattak arra, hogy növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztül történő eladását, legyen az akár regionális, közösségi értékesítés, vagy jól működő térségi piac. A helyi termékekkel ugyanis csökkenthető az élelmiszerek szállítási útja, továbbá a termelő, a feldolgozó és a fogyasztó nemcsak fizikailag kerül "közel" egymáshoz, hanem bizalmi viszony is kialakul köztük - hangsúlyozta a NAK.(F:MTI)

2023. október 14., szombat

Helyi termékek



A kamara kiadványt állított össze a Helyi termék rendezvénysorozatának tavaszi eseményein bemutatott jó gyakorlatokról és a kiállító termelőkről

Budapesttől Pannonhalmáig, Pakstól Hajdúböszörményig tartott rendezvényeken szakmai előadások és jó gyakorlatok sora várta a látogatókat termelői kiállítással, kóstoltatással egybekötve. A kiadványban bemutatjuk a rendezvényeken részt vett, számtalan példaértékűen működő gazdaságot, a jó gyakorlatokat és a leggyakrabban felmerülő aktuális kérdéseket is.

A Helyi termék kiadvány célja azon információk, jó gyakorlatok és kérdések összegyűjtése, melyek a helyszíneken elhangzottak, és hasznosak lehetnek mindazoknak, akik akár már belevágtak a helyi termékek előállításába, vagy még csak tervezik tevékenységüket megkezdeni.

A kiadvány itt elérhető. https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/7428-helyi-termek-katalogus/file

F:NAK/Szomi Edina

2023. július 24., hétfő

Kárenyhítés...

 Megjelent a kárenyhítésre vonatozó rendelet módosítása (31/2023. (VII. 14.) AM rendelet). A Magyar Államkincstár 2023. augusztus 15-ig határozatban értesíti a mezőgazdasági termelőt kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegéről.Az Államkincstár által a tárgyban megjelentetett sajtóhír az alábbi linken érhető el:

https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/karenyhitessel-kapcsolatos-informaciok

2023. június 16., péntek

Felmérés...

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar (korábban Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar) 2015-től működő rövid ellátási lánc (REL) kutatócsoportjának tagjaiként szeretnénk önökkel felvenni a kapcsolatot. Országos kutatási tevékenységünk a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviselete, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a NAK támogatásával zajlik.  Távlati célunk a kutatásba bevont – a REL-ben tevékenykedő – szervezetek körének bővítése, illetve akár a hosszú távú együttműködési lehetőségek keresése.

Tisztelettel kérjük Önt, hogy a mellékelt kérdőívet, vagy a korábban említett szervezetek Facebook posztját néhány mondat kíséretében megosztani szíveskedjenek tagjaik és követőik körében.

A kérdőívekkel – egy fogyasztói és egy termelői – a rövid ellátási láncok hazai jellemzőit és helyzetét szeretnénk felmérni mind a termelők, mind a fogyasztók szemszögéből.

A kutatással és a kérdőívekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdéseiket a miklosne.varga.anita@sze.hu e-mail címen várjuk.


A kutatás eredményeit - kérésre - továbbítjuk Önök felé. Tapasztalatainkat szívesen megosztjuk szervezetükkel!

                                                                      

Fogyasztói kérdőív: https://docs.google.com/forms/d/14l-KPJl3k8F1uGMBO8Li8kU-eplGIzqatmaCjEzcVMM/edit?pli=1


Termelői kérdőív: https://docs.google.com/forms/d/1LKCATuDRo6fl2eMAGREqncum7Z886d711bZHCJGsl7Y/edit



Együttműködésüket előre is megköszönve, üdvözlettel:Miklósné Dr. Varga Anita, Dr. Kacz Károly, Dr. Troján Szabolcs és Hatvan Zoltán

2023. június 2., péntek

Fiatal termelők támogatása

Évente az Egységes kérelemben igényelhető kiegészítő támogatás, amely a tárgyévben fenntarthatóságot elősegítő alapszintű-jövedelemtámogatásra jogosult terület után igényelhető. A támogatás legfeljebb 300 ha nagyságú terület után nyújtható. A támogatás célja a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők számára, valamint e termelők ágazatban tartása. A támogatás legfeljebb öt évig nyújtható és a mezőgazdasági termelő legkésőbb a 2027. évi egységes kérelmében igényelheti. A jogcím keretében nem csak természetes személyek, hanem jogi személyek is támogathatóak.

Kapcsolódó jogcímek

2023. május 22., hétfő

Aktuális az egységes kérelem beadása

Vasárnapig 89 836 egységes kérelmet adtak be a gazdálkodók, ennek több mint 77 százalékát, 69 677-et a kamarai falugazdászok segítségével. A kérelmek 2023. június 9-ig nyújthatók be szankciómentesen. Hétfői felhívásában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra kéri a termelőket, hogy ne hagyják az utolsó pillanatokra az ezzel kapcsolatos ügyintézést.

    Idén április 20-án indult az egységeskérelem-beadási időszak, több mint 50 támogatási jogcímre, intézkedésre lehet támogatást igényelni, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
    Tavaly a június 9-i, végső határidőig összesen 165 188 egységes kérelem érkezett be a Magyar Államkincstárhoz - idézte fel a kamara.
    Az új szabályokra tekintettel idén az Agrárminisztérium (AM) június 9-ig eltekint a késési szankció alkalmazásától. A 2023. június 9-ét követően beadott egységes kérelmeket ugyanakkor érdemi vizsgálat nélkül visszautasítják.
    Az uniós Közös Agrárpolitika 2023-tól hatályos változásai nagy mértékben érintik a hazai gazdálkodókat, ezáltal az idei évi egységes kérelmek beadását is. A jelentősen megváltozott előírás- és feltételrendszerek, továbbá az egyes jogcímekhez kapcsolódó specifikus előírások miatt is több mindenre kell figyelni a kérelembeadás során - figyelmeztet a NAK.
    További időt jelent a korábbi évekhez képest az is, hogy az egyes jogcímekhez, mezőgazdasági táblákhoz kapcsolódóan több információt, adatot kell megadni. Az állatalapú jogcímek esetén a megszemélyesített kérelmeknél nagyobb odafigyelést igényel a kitöltés és ellenőrzés a támogatásban résztvevőknél.
     A NAK kéri a gazdálkodókat, hogy - akár igénybe veszik a falugazdászok segítségét, akár nem - ne hagyják az utolsó pillanatokra az egységes kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést. Azon kamarai tagok, akik a korábbi években nem kérték falugazdász közreműködését a kérelembeadáshoz, de idén szeretnék, forduljanak telefonon a lakóhelyükhöz legközelebbi falugazdászokhoz időpont-egyeztetés céljából. Elérhetőségeik megtalálhatók a NAK portálján, a falugazdász-keresőben - ajánlotta hétfői közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.(f:mti)

2023. május 14., vasárnap

Műtrágya ár...

Bár a műtrágya összességében még mindig drágább, mint egy éve, néhány termék ára már a tavalyi szintre csökkent az első negyedévben - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

    A műtrágyaárak 10-40 százalékkal haladták meg a tavalyi szintet 2023 első három hónapjában, de a karbamit alig drágább, mint egy éve, a szuperfoszfát pedig kicsivel még olcsóbb is. A korábbi jelentős drágulás, valamint az ellátási gondok a keresletet szintén visszavetették, a belföldi értékesítés 39 százalékkal mérséklődött egy év alatt. A kereslet változását okozta az is, hogy az EU a talaj és a természetes vizek nitrogén- és a foszforszintjének visszaszorítására törekszik, ezért a termelők új megoldásokat keresnek. Egyre keresettebb például a szerves trágya, de tápanyagpótlás mellett a talajélet fenntartása, a nedvességtartalom biztosítása is felértékelődött.
    Hozzátették, hogy a növényvédőszerek értékesítése hasonló mértékben, 37 százalékkal esett vissza éves összevetésben. Egyedül a gombaölők eladása nem változott, miközben a rovarölőké és a gyomirtóké jelentősen csökkent, és a termékek árai is szinte kivétel nélkül nagy mértékben, akár 50 százalék felett drágultak.
    A 2022-es adatok alapján a mezőgazdasági gépek és eszközök forgalma 65 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, összesen 385 milliárd forintért vásároltak a gazdálkodók és agrárvállalkozások tavaly. A 80 milliárd forintos alkatrészvásárlás 12 százalékkal haladja meg az előző év forgalmát. A mezőgazdasági termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbbet, ez tette ki a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 61 százalékát tavaly. A teljes értékesítésből a traktoroké 36 százalék, a gabonakombájnoké 13 százalék volt, de közben a gyümölcs- és szőlőápolás gépei iránt jelentősen nőtt az érdeklődés - olvasható az összesítésben.(f:mti)

2023. március 2., csütörtök

Zöldség, gyümölcs technológia

Nem mulasztható el a precíziós technológiák alkalmazása, az automatizáció, a robotizáció, a digitalizáció integrálása a zöldség-, gyümölcstermesztésben - mondta csütörtökön Nagy István agrárminiszter a 8. Zsendülés Kertészeti Konferencián, Szegeden.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárcavezető rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült, úgy mint a koronavírus-járvány, a háború, az elhibázott brüsszeli szankciók és a történelmi léptékű aszály. Ugyanakkor az elmúlt időszak ráirányította a társadalom figyelmét az élelmiszer-előállítás fontosságára, az agrárium jelentőségére.
    A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az ágazatban együtt vannak a termelők, a feldolgozók, a felvásárlók és a kiskereskedelmi szektor képviselői. A következő időszak legnagyobb feladata, hogy megteremtsenek egy olyan termelői együttműködést, ami meg tudja határozni a piacot, ez a biztonságos jövőkép záloga, és ez a konferencia fő üzenete, szögezte le. Hozzátette, fontos, hogy az érintettek kialakítsanak egy ágazati stratégiát, hiszen a források rendelkezésre állnak.
    A tárcavezető a geotermikus energia kapcsán kifejtette, hogy az válasz lehet az energiaválságra, éppen ezért a klímaterv a megújuló energiaforrások hasznosításának ösztönzését, az energiatermelésből vállalt részarány jelentős növelését, geotermikus termelési projektek helyszíneinek állami kutatási programban történő feltárását tűzte ki célul. Az öntözésfejlesztés, a vízmegtartás pedig a klímaválságra jelenthet megoldást. Az öntözésfejlesztést támogató kérelmek beadására június 30-áig van lehetőség, húzta alá.
    Szintén kardinális kérdés a növényvédőszer-használat csökkentésére vonatkozó bizottsági javaslat uniós szintű tárgyalásainak kimenetele - hangsúlyozta Nagy István. Az agrártárca álláspontja, hogy érdemi vita akkor folytatható, ha a Bizottság előzetes kalkulációt készít arról, mennyivel csökkenne az Európai Unió mezőgazdasági termelése, ennek következtében pedig mennyivel emelkednének az élelmiszerárak és mennyivel nőne az importkitettség. Meg kell találni az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok közötti egyensúlyt. A cél, hogy minden, az Európai Unióban forgalomba kerülő termékre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, csak így lehet biztonságban az európai fogyasztó, szögezte le a tárcavezető.
    Arra is felhívta a figyelmet, hogy most minden gazdálkodónak az új, 2023-2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv agrártámogatási rendszerre való felkészülésre érdemes koncentrálnia. A környezeti szempontból szigorúbb feltételek, a kis- és közepes gazdaságok újraelosztó támogatása és az agrár-ökológiai program indulása komoly feladat mind a gazdálkodónak, mind a kormányzatnak. A zöldség-gyümölcs esetében az átlagosnál is nagyobb jelentősége van a környezettudatos termesztésnek. Örömteli, hogy a kertészek is éltek az agrár-környezetgazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodás támogatásának lehetőségével, amely 2025-ig stabil segítséget jelent. A miniszter azt üzente a gazdáknak, hogy legyenek tudatosak, készüljenek fel a változásokra és legyenek nyertesei az új rendszernek.(F:MTI)

2023. január 28., szombat

Minőségrendszeri pályázat...

A mezőgazdasági termelők március 1. és augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra - tudatta az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

    Azt írták, hogy a felhívás keretében azon mezőgazdasági termelőket támogatják, akik termékeiket a különböző minőségrendszerek előírásainak megfelelően állítják elő és legfeljebb 5 éve részt vesznek az adott rendszerben, vagy most kívánnak csatlakozni valamely minőségrendszerhez.
    Az egyes minőségrendszereknek megfelelő termékek magasabb minőséget képviselnek, mint a jogszabályok által támasztott minimum követelményeknek megfelelő más, hasonló termékek, az ebből fakadó többletkiadást hivatott kompenzálni a felhívás által nyújtott támogatás - emelték ki.
    Hozzátették: ilyen minőségrendszerek közé tartoznak az Európai Bizottság elektronikus nyilvántartásában bejegyzett, oltalom alatt álló elnevezések, így a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszesitalok és borok földrajzi árujelzői (például a Hajós-Baja vagy Csopak bor, a Szentesi paprika, az Alföldi kamillavirágzat, a Kecskeméti barackpálinka) és a hagyományos különleges termékek (például a rögös túró), ezen kívül pedig a nemzeti minőségrendszerek (Kiváló Minőségű Élelmiszer) és a különböző önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsító rendszerek.
    Az oltalomra jogosult földrajzi árujelzők aktuális listája a https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok címen érhető el - jelezték.
    Megjegyezték, hogy a tavaly azonos névvel lezárult felhíváshoz képest újdonság, hogy immár az ökológiai termelésben részt vevők is benyújthatnak támogatási kérelmet.
    Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás teljes összege termelőnként maximum 5000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet 5 éves időtartamra.
    A Vidékfejlesztési Program keretéből meghirdetett pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg - áll az AM közleményében.(F:MTI)

2022. december 9., péntek

Növényvédelmi adminisztráció...

A 43/2010 FVM rendelet előírásai szerint 2023.01.01-től a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről – ha azt az egységes kérelemfelületen alkalmazott hasznosítási kódok szerinti szántóföldi kultúrában végzi – a nyilvántartást a Nébih elektronikus felületén naprakészen kell vezetnie. Továbbá az összes termelőre vonatkozik, hogy (a már rögzített adatok kivételével) legkésőbb minden naptári év január 31-ig fel kell tölteniük a Nébih elektronikus felületére az előző évben elvégzett növényvédő szeres kezelések adatait.

2022. november 7., hétfő

Adventi Borszalon

Magyar és külföldi pincészetek legjobb boraikkal, helyi termelők kézműves termékeikkel mutatkoznak be a pécsi vásárcsarnokban zajló 4. Adventi Borszalonon december 4-én, bronzvasárnap.

    Az eseményen megjelenő másfél száz kiállító között bemutatkoznak termékeikkel a legnevesebb magyarországi pincészetek mellett osztrák, spanyol, olasz, horvát borászatok is, mellettük pedig számos helyi és kézműves kiállító tart kóstolókat - közölték a szervezők az MTI-vel.
    Kiemelték: a rendezvényen 150 kiállító, 500 bor, 50 helyi termék várja az érkezőket.
    A kommünikében Győrffy Zoltánt, a pecsiborozo.hu főszerkesztőjét idézve azt írták: céljuk, hogy a borszalon az egyik legrangosabb vidéki rendezvényként egyszerre  legyen színvonalas társasági esemény és komoly szakmai találkozó.
    A programokkal, kiállítókkal és a jegyekkel kapcsolatos részletes információk a pannonborbolt.hu oldalon olvashatók.(F:MTI)

2022. szeptember 30., péntek

Közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára - jelentette be pénteken az Agrárminisztérium (AM).

A közlemény szerint az uniós finanszírozású közvetlen támogatások esetében idén is lehetővé válik, hogy az egységes kérelmet benyújtó gazdálkodók előlegfizetésben részesüljenek. Ennek révén nyújt segítséget a kormányzat, hogy az őszi munkákat zavartalanul el lehessen végezni, a termelők pénzügyi stabilitása, likviditása biztosítható legyen.

     A minisztérium hangsúlyozta, továbbra is prioritást élvez, hogy minél több termelő részesülhessen előrehozott kifizetésben, és minél több jogcímen megkezdődjön az utalás. Az előzetes becslések alapján több mint 300 milliárd forint kifizetésére nyílik majd lehetőség. Az előlegfizetés október 17-től november végéig tart, december elejétől már a részfizetés időszaka kezdődik.
     A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a kérelmek feldolgozása folyamatos, a szükséges ellenőrzési és adminisztratív folyamatok ütemezetten haladnak. Az előlegfizetéshez szükséges jogszabály határidőre történő megjelentetéséről az Agrárminisztérium gondoskodik.(F:MTI)

2022. szeptember 25., vasárnap

Fogalomtár(KSH)


Agrárolló

A mezőgazdasági termelői árindex osztva a mezőgazdasági ráfordítások árindexével. Ha az agrárolló értéke 100 feletti, akkor a termelők árviszonyokból eredő jövedelmi helyzete javul.

Erdő

Minden olyan földterület, amelyen a legnagyobb területet összefüggően erdei fák, cserjék foglalják el. Az erdő művelési ág részét képezik továbbá azok az erdei faiskolák is, amelyeken a gazdaság saját felhasználására szaporítóanyagot az erdőn belül termelnek, az edőként nyilvántartott szélfogó erdősávok, védősávok, élősövények stb. illetve a karácsonyfának telepített területek. A kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák nem tartoznak ide; számbavételük a szántó művelési ágban történt.

Földhasználat

Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.

Gazdasághatáros terület

A szerkezeti összeírások során a gazdaság által használt valamennyi területet, függetlenül attól, hogy az a gazdálkodó lakóhelyén, más településen, esetleg más megyében van a gazdálkodó (gazdaság) székhelye szerinti településre számoljuk el. Ez a használt terület eltérhet az adott település igazgatáshatáros területétől.

Gyümölcsös (művelési ág)

Gyümölcstermő fákkal vagy bokrokkal beültetett terület, amelyen a főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. A gyümölcsös állhat többféle gyümölcsfajból is (pl. alma, körte, cseresznye stb.). A gyümölcsterület a termő területeken túl a még, illetve már nem termő gyümölcsös területeket is tartalmazza. A statisztikai számbavételnél a gyümölcsös művelési ág része a konyhakerten belül összefüggően (azonos sor és tőtávolságban) telepített gyümölcsös terület is, amennyiben a törzses gyümölcsfajok esetében 400 m²-t, illetve a bogyós gyümölcsfajok esetében pedig a 200 m²-t eléri vagy meghaladja.

1949-ig a gyümölcsösök a kert művelési ágba tartoztak.

Gyümölcsösültetvény

Az 1500 m² vagy annál nagyobb méretű, törzses gyümölcsfával, valamint az 500 m² vagy annál nagyobb méretű, bogyós gyümölccsel összefüggően telepített terület, amely egy gyümölcsfajból áll, és egy évben telepítették (adott év őszén és a következő év tavaszán történt telepítés is egyazon évnek számít).

Használt föld terület

Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.

Hozzáadott érték

A mezőgazdasági termékek előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások (folyó termelő-felhasználás) értékéhez a termelő tevékenység eredményeként hozzáadódó érték. A hozzáadott érték a bruttó termelési érték és a folyó termelő-felhasználás különbségeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.

Kert

A gazdaság többi részétől elkülönített vegyes hasznosítású, rendszerint ház körüli terület. 1949-ig tartalmazta a gyümölcsös művelési ág területét is. 1995-től csak a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.

Konyhakert

A gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.

Mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke

Egy meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő tevékenység során előállított termékek összességének értéke, függetlenül attól, hogy azt a mezőgazdasági, vagy egyéb nemzetgazdasági ágba tartozó gazdálkodási egységben termelték meg. Magába foglalja a mezőgazdasági tevékenység két főágazatának, a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeként kapott termékek értékét. A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként külön-külön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.

Mezőgazdasági termelői árindex

A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja. 2000. évig nem tartalmazza a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában értékesített termékeket (például takarmány, továbbtartásra szánt élő állatok). Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés értékarányai képezik. Az előző év azonos időszakához viszonyított indexeket 2000. évig az 1995. évi bázison, ezután 2000. évi bázison számított indexek alapján képezzük.

Mezőgazdasági terület

A művelés alatt álló szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő és (belterjes és külterjes) gyep együttes területe.

Művelés alól kivett terület

Mezőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve arra nem alkalmas földterület, mint pl. a közutak, vasutak, közterek, beépített és beépítetlen építési telkek, gyárak és ipartelepek, az egyéb földrészleteken az épületek és építmények által elfoglalt terület, gazdasági udvarok, temetők, folyók, árkok, csatornák, természetes tavak, víztározók, sziklás, kavicsos, terméketlen területek, kőfejtők, pihenő- és díszkertek, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A művelés alól kivett terület fogalma 1961-ig megfelel a földadó alá nem eső terület (FANET) fogalmának.

Művelési ágak

A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.

Piaci termelői átlag árak

A termelők által a termény- és állatpiacokon, valamint a helyi fogyasztói piacokon forgalomba hozott mezőgazdasági termékek átlagára. 1992-től a piaci termelői átlagárnak a kínálati ár fogalma felel meg, amely a megfigyelési körbe tartozó valamennyi piacon, piaconként felírt termékmennyiség és a leggyakoribb (módusz) ár szorzatával képzett értékösszeg és az összes megfigyelt mennyiség hányadosa.

Ráfordításiár-indexek

Nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások árindexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit.

Szántó

Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki.

Termésátlag

A termésátlag a termelés színvonalát kifejező mutatószám. Területegységre – 1 hektárra – jutó termésmennyiség, természetes mértékegységben, tonnában vagy kilogrammban kifejezve.

Szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél 2002-ig az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére), 2003-tól az egy hektár teljes területre számított betakarított termésmennyiség.

Termőterület

A mezőgazdasági terület (szántó, kert [konyhakert], konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep), erdő, nádas, halastó együttes területe.

Területi egység

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (Nomenclature of Territorial Units for Statistics, NUTS) megfelelően meghatározott, illetve kijelölt területi beosztás. A megye mint területi egységszint a megyéket (19) és a fővárost tartalmazza. A tervezési-statisztikai régiók rendszere 7, a statisztikai nagyrégiók rendszere 3 területi egységet határoz meg Magyarország területén.

Ültetvény állapota (kondíciója)

A gyenge, közepes, jó minősítés az ültetvény teljesítőképességére, a fák (gyümölcsbokrok) erőnléti állapotára utal.

Ültetvény állománysűrűsége

Egy hektár beültetett (telepített) területre vonatkoztatott gyümölcsfa (-bokor) darabszáma (db/hektár), függetlenül a terület nagyságától.

Ültetvény kezeltsége

Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnikai színvonalát kell érteni, amelyet az agro- és fitotechnikai műveletek (metszés, koronaalakítás, gyomírtás, növény-védelem stb.) szakszerűsége, időbenisége és folytonossága határoz meg.

Vetésterület

A szántó valamely növénnyel bevetett, beültetett része.

Tágabb értelemben a szántóterület többszöri hasznosítását jelenti (halmozott mutató). Beletartozik a fővetés (május 31-i vetésterület, amely a fő hasznosítás céljából vetett, ültetett és telepített növénykultúra vetésterülete), a felülvetés (pl. a kalászos növényre, mint fővetésű növényre vetett évelő pillangós), a köztesvetés (a fővetésű növények sorközébe vetett növény, melynek területét a fővetésű növény vetésterületeként veszik számba), a másodvetés (a május 31. után valamely növénykultúrát követően elvetett és még az év folyamán betakarított növények vetésterülete).

Szükebb értelemben a fővetés szántóterületét jelenti.

Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2022. augusztus 27., szombat

III. ÖKO EXPO

2022. szeptember 8-9. között harmadik alkalommal kerül megrendezésre az ÖKO Expo Kiállítás és Konferencia Hajdúnánáson, melynek fő célja, hogy az ökológiai gazdálkodásban érintett valamennyi szereplő: termelők, feldolgozók, kereskedők, szolgáltatók, tudományos szakemberek, szaktanácsadók számára megjelenési, találkozási alkalmat kínáljon. A részletes program ITT érhető el.