Május elsején olyan hideg csapott le az Alföldre, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. A szőlőültetvények jelentős részén nem részleges veszteségről, hanem teljes terméskiesésről beszélnek a mezőgazdasági szakemberek.
2026. május 4., hétfő
2025. december 23., kedd
Alma jövője?!
Egyelőre senki nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy tíz-húsz év múlva lesz-e még olyan termelő, aki majd almával foglalkozik. A nem túl biztató jövő nem csak idei rossz termés miatt válik még inkább bizonytalanná, hanem a régóta megoldatlan problémák miatt is. Egy jó évjáratban 500 ezer tonna alma terem a még megmaradt 20 ezer hektárjainkon, viszont ehelyett ebben az évben csak 160 ezer tonna volt a betakarított mennyiség. Az alma termőterülete az elmúlt 25 évben a felére esett vissza, vagyis 42 ezer hektárról 20 ezer hektárra, a maradék terület fele idős, korszerűtlen, versenyképtelen és gyenge termésre képes ültetvény.
2025. április 29., kedd
Csökkenő szőlőültetvények
A világ szőlőültetvény területe az elmúlt négy évben újra csökkenésnek indult. A 2024-es évben 0,6%-os csökkenés következett be. Így a világ szőlőtermő területe 7,1 millió hektárra zsugorodott, ugyanakkor a csökkenés lassuló ütemet mutat. A csökkenő trendet a főbb szőlőtermesztő régiókban végrehajtott szőlőültetvény kivágások okozzák, amely az európai országok közül Bulgáriában (-7%), Portugáliában (-5%), Spanyolországban (-1,5%) és Franciaországban (-0,7%) volt jellemző, ugyanakkor a harmadik országok esetében is találkozhattunk jelentősebb szőlőkivágásokkal, így Chilében (-3%), Dél-Afrikában (-1,5%) és Kínában (-0,4%). Néhány országban azonban a szőlőültetvények terjedése figyelhető meg: Brazíliában, Olaszországban, Indiában és Oroszországban.
2024. szeptember 8., vasárnap
Kertészeti pályázat
2024. augusztus 27., kedd
Almaszüret
Minden eddiginél korábban indulhat a szüret a hazai almaültetvényeken. Magyarország legnagyobb termesztőkörzetének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében néhány feldolgozóüzem már megkezdte a léalma felvásárlását - írta keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB)
A
szakmai szervezetek becslése szerint az idén az átlagosnál gyengébb
termés várható, a belföldi étkezési és feldolgozóipari igényeket nem
tudja fedezni a leszüretelt mennyiség.
Idén hozzávetőlegesen 150
ezer tonnával kevesebb almát takaríthatnak be a hazai ültetvényeken,
mint tavaly. Az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint
90-100 ezer tonna körül alakul majd, míg 220-240 ezer tonna lesz az
ipari alma, jóllehet 110 ezer tonnára tehető a hazai étkezési alma piac,
és 400 ezer tonna a feldolgozóipari kapacitás.
Az aszály és a
hőség miatt a gyümölcsök mérete elmarad a szokásostól, így - főleg az
eleve kisgyümölcsű fajtáknál - várhatóan kisebb lesz a méret, amit az
étkezésialma-piacnak idén tolerálnia kell.
A ténylegesen
betakarítható mennyiséget a szüreti időszak időjárása még - akár
jelentősen - befolyásolhatja. Jó esetben a 350 ezer tonnát is
meghaladhatja a termés, míg a legrosszabb forgatókönyv esetén a 300 ezer
tonnát sem éri majd el a tényleges termésmennyiség - tették hozzá.
Jelentős
terméskiesést okozott, hogy ebben az évben az időjárási károk szinte
minden válfajával szembe kellett nézniük a gazdáknak. A szélsőséges
csapadékeloszlás, a korán jött tavasz, majd a hirtelen lehűlés után a
nyári száraz, hosszan tartó kánikula okozott gondokat.
Ismertették:
Magyarországon 20 564 hektáron folyik almatermelés. Heves,
Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala vármegyékben is
termelnek almát az országban, a legfontosabb termesztőkörzetünk azonban
továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, ahol összesen 15 136 hektár
almaültetvény található.
A léalma ára a korábbinál kedvezőbben
alakulhat: jelenleg kilogrammonként 75-80 forint a nettó felvásárlási
ára, ami a tavalyi ár majdnem duplája. Az étkezési alma termelői ára is
várhatóan 25-35 százalékkal nő.
A felmérés kitér arra is, hogy
az egész EU-ban gyengébb a termés az átlagosnál: 11,5 millió tonna
helyett 10,2 millió tonna várható. Az EU termelésének majdnem harmadát a
lengyel alma adja, idén azonban akár másfél millió tonna termés is
hiányozhat (3,2 millió tonnát várnak a 4,5 millió tonna helyett), ami
minden bizonnyal a felvásárlási árakban is megmutatkozik majd.
Még
mindig az Idared a meghatározó fajta Magyarországon. A fajtaválaszték
igencsak széles, a Jonagold és az Idared mellett a Gala, a Golden
Delicious, a Red Delicious is nagyon kedvelt. Az új fajták termesztése
azonban új technológiákat és új területeket is igényel, sok korábbi
ültetvény felújításra szorul - tették hozzá.
Az elemzés kitér
arra is, hogy a beruházások megvalósítását ösztönözhetik az új európai
uniós pályázatok. A KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett
kertészeti ültetvénytelepítési pályázat mintegy 25 milliárd forintot
meghaladó támogatási összeget biztosít az ágazatnak, míg a hűtőházak,
üvegházak, fólia borítású növényházak, burgonyatárolók létesítésére
további 50 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.(F:MTI)
2023. szeptember 23., szombat
Szőlőültetvények szerkezetátalakítása
A szőlőültetvények szerkezetátalakítása támogatásának ügyében november 2. és 30. között lehet egyéni tervet benyújtani. Módosult a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 57/2020. (XI. 13.) AM rendelet.
2023. július 29., szombat
Alma nap
2023. április 17., hétfő
Szőlészeti Szakmai Nap
Az ÖMKi sok szeretettel várja április 28-án Egerben a szőlészeti szakma képviselőit a Szőlészeti Szakmai Napon. Időpont: 2023. április 28. 10:00-15:00
Helyszín: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Kísérleti Szőlőültetvények és Borászat
3300, Eger, Kőlyuktetői pincesor 135.
A szakmai napon a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A regisztráció határideje: 2023. április 24.
2022. november 26., szombat
Almapiac...
2022. november 3., csütörtök
Szőlőtelepítési pályázatok
A korábbi évek gyakorlatának megfelelően az idén november 2. és november 30. között ismét lehetőség van a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatására vonatkozó egyéni tervek benyújtására. A szőlőtermesztők körében népszerű intézkedés támogatási keretösszege a 2019-2023 közötti 34 millió euróról 50 millió euróra emelkedett - hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Agrárminisztérium (AM).
Az
elmúlt egy-két évben jelentősen nőttek a támogatás alapjául szolgáló
inputanyagok költségei, ezért a piaci árak érvényesítése érdekében a
támogatás alapjául szolgáló költségtáblák frissültek, azok már a 2022.
évi árakat tartalmazzák.
A költségek aktualizálása mellett a
támogatási intenzitás mértéke is emelkedik. Amennyiben az egyéni tervben
az intézkedéssel érintett terület a fekvése szerinti földrajzi árujelző
szerkezetátalakítási tervnek megfelel, a támogatási intenzitás mértéke a
korábbi 50 százalékról 60 százalékra nő. Abban az esetben pedig, ha az
egyéni terv egyetlen szerkezetátalakítási tervnek sem felel meg, a
támogatási intenzitás a korábbi 40 százalékról 50 százalékra emelkedik.
A
tárca közleménye szerint további jó hír a szőlőtermesztőknek, hogy a
Közös Agrárpolitika változásából fakadó, 2024-től érvényes új
szabályozás nem tartalmaz számottevő módosítást a szőlőtelepítésekkel
kapcsolatban. A támogatások alapjául szolgáló egyéni terveket továbbra
is három évre lehet majd benyújtani, a korábbi évekhez hasonlóan
november 2. és november 30. között.(F:MTI)
2022. október 19., szerda
Borpromóciós program
A
közlemény szerint a miniszterelnöki biztos kiemelte, hogy az elmúlt
évtizedben számos intézkedéssel segítették a szőlészek és borászok
munkáját, amellyel a magyar bor versenyképessége egyaránt javult idehaza
és világszerte. Közel 75 milliárd forint támogatást biztosítottak a
hazai szőlőültetvények modernizálására, valamint mintegy 30 milliárd
forint értékben támogatták a borászatok technológiai beruházásait -
jelezte.
Az elektronikus ügyintézés lehetősége 2023 első felében
nyílhat meg, kötelezővé viszont csak később válik, és csak a nagyobb
ültetvényeket használó, nagyobb piaci szereplők számára.
A
miniszterelnöki biztos kezdeményezte, hogy az idén 25. évfordulóját
ünneplő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyarország Kormányával
együttműködve egyeztessen az ágazat szereplőivel és közösen vitassák meg
a jövőbeni szakmai kihívásokra adandó válaszokat - írták.
A
közlemény szerint Légli Ottó azt mondta, hogy több borvidéken is a
korábban szüretelt fajtákat és a fiatal ültetvényeket viselte meg jobban
az idei aszály.
Az augusztus közepén, szeptember hónapban érkező
csapadékra jól reagált a szőlő, így a mennyiségi visszaesés a vártnál
kisebb lett mind Magyarországon, mind pedig az európai bortermelő
országokban.
A HNT becslése szerint 2,6-2,9 millió hektoliter
bortermeléssel számolhatunk 2022-ben. A tavalyinál visszafogottabb
termésmennyiség alapvetően kimagasló minőséggel párosul: a
rendszerváltást követően és különösen az uniós csatlakozással megnyíló
vidékfejlesztési és nemzeti boríték támogatásoknak köszönhetően a magyar
borászatok olyan technológiai fejlesztéseket valósítottak meg, melyek a
több évszázados termelési tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tudással
az olyan nehezebb évjáratokban is, mint amilyen a 2022-es, kiváló
minőségű magyar borok kerülhetnek a magyar és nemzetközi fogyasztók
asztalára - áll a közleményben.
Úgy folytatták, hogy ugyanakkor a
háborús gazdasági környezetben robbanásszerűen megemelkedő költségek
drasztikusan növelték a magyar szőlőtermelők, a családi birtokok és a
felvásárló üzemek termelési költségeit.
A helyzetet tovább
súlyosbítja, hogy a kereskedelmi láncok több esetben egyoldalúan
növelték árrésüket. Ezáltal a fogyasztók a borárak növekedését
tapasztalják, holott abból a magyar termelők nem részesültek - írták.
Annak
érdekében, hogy a hazai és a nemzetközi piacokon nagyobb szerepet
kapjon a magyar bor, komplex borpromóciós programot tervez indítani
jövőre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
A mintegy 2,6 milliárd
forintból megvalósuló kampány célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a
hazai borkultúrát, illetve növelje a magyar borok népszerűségét a
külföldi piacokon.
"Az ezeregyszáz éves magyar szőlész-borász
történelem példái azt mutatják, hogy az ágazat béke időszakában és
intelligens piaci szabályozási viszonyok között tud csak fejlődni és
folytatni minőségi megújulását" - fogalmaztak. A közlemény szerint
mindketten egyetértettek abban, hogy a magyar szőlőtermelők és
borászatok elemi érdeke a béke. Fontosnak látják a kormányzat és a
szakmaközi szervezet közötti együttműködést és a közös fellépést európai
uniós szinten egyaránt. Örvendetesnek tartják, hogy az idei aszály
ellenére kiemelkedően jó borminőség várható - olvasható a közleményben.(F:MTI)
2022. szeptember 25., vasárnap
Fogalomtár(KSH)
Agrárolló
A mezőgazdasági termelői árindex osztva a mezőgazdasági ráfordítások árindexével. Ha az agrárolló értéke 100 feletti, akkor a termelők árviszonyokból eredő jövedelmi helyzete javul.
Erdő
Minden olyan földterület, amelyen a legnagyobb területet összefüggően erdei fák, cserjék foglalják el. Az erdő művelési ág részét képezik továbbá azok az erdei faiskolák is, amelyeken a gazdaság saját felhasználására szaporítóanyagot az erdőn belül termelnek, az edőként nyilvántartott szélfogó erdősávok, védősávok, élősövények stb. illetve a karácsonyfának telepített területek. A kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák nem tartoznak ide; számbavételük a szántó művelési ágban történt.
Földhasználat
Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.
Gazdasághatáros terület
A szerkezeti összeírások során a gazdaság által használt valamennyi területet, függetlenül attól, hogy az a gazdálkodó lakóhelyén, más településen, esetleg más megyében van a gazdálkodó (gazdaság) székhelye szerinti településre számoljuk el. Ez a használt terület eltérhet az adott település igazgatáshatáros területétől.
Gyümölcsös (művelési ág)
Gyümölcstermő fákkal vagy bokrokkal beültetett terület, amelyen a főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. A gyümölcsös állhat többféle gyümölcsfajból is (pl. alma, körte, cseresznye stb.). A gyümölcsterület a termő területeken túl a még, illetve már nem termő gyümölcsös területeket is tartalmazza. A statisztikai számbavételnél a gyümölcsös művelési ág része a konyhakerten belül összefüggően (azonos sor és tőtávolságban) telepített gyümölcsös terület is, amennyiben a törzses gyümölcsfajok esetében 400 m²-t, illetve a bogyós gyümölcsfajok esetében pedig a 200 m²-t eléri vagy meghaladja.
1949-ig a gyümölcsösök a kert művelési ágba tartoztak.
Gyümölcsösültetvény
Az 1500 m² vagy annál nagyobb méretű, törzses gyümölcsfával, valamint az 500 m² vagy annál nagyobb méretű, bogyós gyümölccsel összefüggően telepített terület, amely egy gyümölcsfajból áll, és egy évben telepítették (adott év őszén és a következő év tavaszán történt telepítés is egyazon évnek számít).
Használt föld terület
Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.
Hozzáadott érték
A mezőgazdasági termékek előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások (folyó termelő-felhasználás) értékéhez a termelő tevékenység eredményeként hozzáadódó érték. A hozzáadott érték a bruttó termelési érték és a folyó termelő-felhasználás különbségeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.
Kert
A gazdaság többi részétől elkülönített vegyes hasznosítású, rendszerint ház körüli terület. 1949-ig tartalmazta a gyümölcsös művelési ág területét is. 1995-től csak a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.
Konyhakert
A gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.
Mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéke
Egy meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő tevékenység során előállított termékek összességének értéke, függetlenül attól, hogy azt a mezőgazdasági, vagy egyéb nemzetgazdasági ágba tartozó gazdálkodási egységben termelték meg. Magába foglalja a mezőgazdasági tevékenység két főágazatának, a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeként kapott termékek értékét. A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként külön-külön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.
Mezőgazdasági termelői árindex
A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja. 2000. évig nem tartalmazza a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában értékesített termékeket (például takarmány, továbbtartásra szánt élő állatok). Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés értékarányai képezik. Az előző év azonos időszakához viszonyított indexeket 2000. évig az 1995. évi bázison, ezután 2000. évi bázison számított indexek alapján képezzük.
Mezőgazdasági terület
A művelés alatt álló szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő és (belterjes és külterjes) gyep együttes területe.
Művelés alól kivett terület
Mezőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve arra nem alkalmas földterület, mint pl. a közutak, vasutak, közterek, beépített és beépítetlen építési telkek, gyárak és ipartelepek, az egyéb földrészleteken az épületek és építmények által elfoglalt terület, gazdasági udvarok, temetők, folyók, árkok, csatornák, természetes tavak, víztározók, sziklás, kavicsos, terméketlen területek, kőfejtők, pihenő- és díszkertek, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A művelés alól kivett terület fogalma 1961-ig megfelel a földadó alá nem eső terület (FANET) fogalmának.
Művelési ágak
A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.
Piaci termelői átlag árak
A termelők által a termény- és állatpiacokon, valamint a helyi fogyasztói piacokon forgalomba hozott mezőgazdasági termékek átlagára. 1992-től a piaci termelői átlagárnak a kínálati ár fogalma felel meg, amely a megfigyelési körbe tartozó valamennyi piacon, piaconként felírt termékmennyiség és a leggyakoribb (módusz) ár szorzatával képzett értékösszeg és az összes megfigyelt mennyiség hányadosa.
Ráfordításiár-indexek
Nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások árindexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit.
Szántó
Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki.
Termésátlag
A termésátlag a termelés színvonalát kifejező mutatószám. Területegységre – 1 hektárra – jutó termésmennyiség, természetes mértékegységben, tonnában vagy kilogrammban kifejezve.
Szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél 2002-ig az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére), 2003-tól az egy hektár teljes területre számított betakarított termésmennyiség.
Termőterület
A mezőgazdasági terület (szántó, kert [konyhakert], konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep), erdő, nádas, halastó együttes területe.
Területi egység
A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (Nomenclature of Territorial Units for Statistics, NUTS) megfelelően meghatározott, illetve kijelölt területi beosztás. A megye mint területi egységszint a megyéket (19) és a fővárost tartalmazza. A tervezési-statisztikai régiók rendszere 7, a statisztikai nagyrégiók rendszere 3 területi egységet határoz meg Magyarország területén.
Ültetvény állapota (kondíciója)
A gyenge, közepes, jó minősítés az ültetvény teljesítőképességére, a fák (gyümölcsbokrok) erőnléti állapotára utal.
Ültetvény állománysűrűsége
Egy hektár beültetett (telepített) területre vonatkoztatott gyümölcsfa (-bokor) darabszáma (db/hektár), függetlenül a terület nagyságától.
Ültetvény kezeltsége
Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnikai színvonalát kell érteni, amelyet az agro- és fitotechnikai műveletek (metszés, koronaalakítás, gyomírtás, növény-védelem stb.) szakszerűsége, időbenisége és folytonossága határoz meg.
Vetésterület
A szántó valamely növénnyel bevetett, beültetett része.
Tágabb értelemben a szántóterület többszöri hasznosítását jelenti (halmozott mutató). Beletartozik a fővetés (május 31-i vetésterület, amely a fő hasznosítás céljából vetett, ültetett és telepített növénykultúra vetésterülete), a felülvetés (pl. a kalászos növényre, mint fővetésű növényre vetett évelő pillangós), a köztesvetés (a fővetésű növények sorközébe vetett növény, melynek területét a fővetésű növény vetésterületeként veszik számba), a másodvetés (a május 31. után valamely növénykultúrát követően elvetett és még az év folyamán betakarított növények vetésterülete).
Szükebb értelemben a fővetés szántóterületét jelenti.
Bővebb információk a Metainformációs adatbázisból érhetők el:
- Földhasználat
- Mezőgazdasági számlarendszer
- Növénytermesztés
- Állatállomány és állati termékek
- Ültetvénystatisztika
- Erdőgazdálkodás
- Halászat
- A mezőgazdasági tevékenység szerkezete
2022. augusztus 23., kedd
Dohány...
A dohány az Andok vidékéről származik, a mai Peru és Ecuador területéről. Az első dohányültetvényeket időszámításunk előtt 3-5 ezer évvel kezdték művelni. Amerika felfedezésekor, 1492-ben a dohány már az egész amerikai kontinensen elterjedt volt. A dohányzás (a dohány füstjének be- és kilélegzése), egy volt a dohány fogyasztásának számos módja közül. A dohányszíváson kívül a dohányt az orrukba tették, rágták, ették, itták, testükre kenték, golyócskák formájában a szemükbe tették és végbélkúpként használták. A rítusokban a harcosok arcába lehelték a harc előtt, vetés előtt a szántóföldre szórták, az isteneknek áldoztak vele.
2022. június 10., péntek
Ültetvénytelepítés...
2022. április 12., kedd
Karácsonyfa-ültetvények támogatása
Megjelent a Magyar Államkincstár közleménye a karácsonyfa-ültetvények után igénybe vehető átmeneti támogatás iránti kérelem benyújtásáról.A támogatási kérelmet a Kincstár által erre a célra kialakított elektronikus űrlapon 2022. április 15. és április 30. között lehet benyújtani.
2022. március 31., csütörtök
Balatoni borrégió árai...
A magyarországi borrégiók közül a Balatoni borrégióban a legdrágábbak a szőlőültetvények és az ingatlanok; itt csaknem 3 millió forintba kerül átlagosan egy hektár szőlő, a lakóingatlanokért pedig a Balatonfüred-Csopaki borvidéken kellett a legtöbbet, négyzetméterenként csaknem 660 ezer forintot fizetni tavaly - közölte a Takarék csoport az elemzői által összeállított Takarék Index adatait csütörtökön az MTI-vel.
A
legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai
borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem
sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió
forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.
Az
ingatlanoknál a Takarék Index szerint a második legdrágább
Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos
mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer
forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji
számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és
Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni,
kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
Kitértek arra: a
borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken
drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, több mint háromszorosukra,
csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek,
52 százalékos volt a drágulás az elmúlt tizenhárom évben.
A
bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak
alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760
ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715
ezer forint). A 3. Biatorbágy lett, amit több Balaton melletti település
követett - Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és
Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal.
Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti
agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési
hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében
a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem
érték el - közölték.
Az elmúlt években több borvidék is jelentős
számban vonzott új letelepedőket az elemzés szerint. Élen járt az
Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a
Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási
egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De
többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien
elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a
Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták
el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között mínusz 4
százalék volt.
Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az
árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban - Balaton, Duna,
Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji - 22 borvidék
található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az
egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több
mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az
Egri és a Tokaji borvidék.(F:MTI)
2022. március 30., szerda
Dohányültetési támogatás
2022. március 8., kedd
Gyümölcsültetvények telepítése...
2022. január 11., kedd
Ültetvénytelepítési felhívás
Az
AM hétfői közleménye szerint a miniszter emlékeztetett, hogy a
2021-ben, 15 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett felhívásra
több, mint 20 milliárd forint összegben nyújtottak be támogatási igényt a
gazdák. Az érintettek mintegy 2500 hektár új, intenzív gyümölcs-,
valamint 1700 hektár új gyógynövény ültetvény létrehozását tervezik.
A
tárcavezető azt is kifejtette, hogy az újranyitott felhívás alapján
alapvetően változatlan feltételekkel lehet magas termőképességgel és
nagy termésbiztonsággal rendelkező gyümölcs- és gyógynövény ültetvények
létrehozására támogatást igényelni.
Néhány változásra azonban
számíthatnak az érdeklődők. Új támogatott fajként lehetőség nyílik
komlóültetvények kialakítására is, emellett új támogatási célként
jelenik meg az ökológiai művelésű ültetvények telepítésének támogatása.
Az ökológiai művelés vállalása esetén a meghatározott gyümölcsfajok
vonatkozásában alacsonyabb hektáronkénti tőszámmal, extenzívebb
kialakítással, akár az üzemi termelésből már kiszorult tájfajták
eltelepítésével hozható létre új ültetvény - tette hozzá Nagy István.
A
támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint márciustól lesz
lehetőség. A beruházások költségeinek felét fedező vissza nem térítendő
támogatás legfeljebb 500 millió forint lehet - hívta fel a figyelmet a
tárcavezető.
A közlemény szerint a módosított pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon hamarosan megismerhetők lesznek.(F:mti)















