A
legolcsóbb a Felső-Magyarország borrégió (Bükki, Egri és Mátrai
borvidék) volt, hektáronként kevesebb mint 1,4 millió forinttal, de nem
sokkal kellett többet fizetni a Duna borrégióban sem, ahol 1,5 millió
forint alatt mozogtak a hektáronként fizetendő összegek.
Az
ingatlanoknál a Takarék Index szerint a második legdrágább
Balaton-felvidéki borvidéken az 540 ezer forint körüli a fajlagos
mediánár, míg a harmadik az Etyeki-Budai borvidék majdnem 520 ezer
forintos négyzetméterenkénti áraival. A legolcsóbb borvidéknek a Tokaji
számít, ahol 160 ezer forint körül mozognak a fajlagos árak, és
Villányin is a többihez képest olcsón lehet lakóingatlant vásárolni,
kevesebb mint 200 ezer forintért négyzetméterét.
Kitértek arra: a
borvidékek között a leginkább a Balatonfüred-Csopaki borvidéken
drágultak az ingatlanok 2008-ról 2021-re, több mint háromszorosukra,
csaknem 230 százalékkal. A legkevésbé a Villányi borvidék árai nőttek,
52 százalékos volt a drágulás az elmúlt tizenhárom évben.
A
bortermő területek települései közül a legdrágábbnak a 2020-2021-es árak
alapján a budai agglomerációhoz tartozó Üröm számított, csaknem 760
ezer forintos négyzetméteráraival, a második Balatonszemes volt (715
ezer forint). A 3. Biatorbágy lett, amit több Balaton melletti település
követett - Csopak, Balatonfüred, Badacsonytomaj, Zamárdi, Alsóörs és
Balatonlelle -, több mint 600 ezer forintos medián négyzetméterárakkal.
Ebben szerepet játszott, hogy a balatoni, illetve a budapesti
agglomerációs településeknél az elmúlt évek jelentős újlakás-építési
hulláma megemelte a négyzetméterárakat. A legolcsóbb helyszínek esetében
a négyzetméterenként fizetendő összegek még az 50 ezer forintot sem
érték el - közölték.
Az elmúlt években több borvidék is jelentős
számban vonzott új letelepedőket az elemzés szerint. Élen járt az
Etyek-Budai borvidék a budapesti agglomerációs szerepe miatt, valamint a
Balatonfüred-Csopaki borvidék, ahol a lakosságarányos vándorlási
egyenleg a 2016-2020 közötti időszakban 9-10 százalék között alakult. De
többen költöztek a legtöbb balatoni borvidékre is, mint amennyien
elhagyták, valamint a Pannonhalmi, a Soproni, a Mátrai, a Neszmélyi, a
Villányi és a Kunsági borvidékre. Leginkább a Tokaji borvidéket hagyták
el a lakosok, a vándorlási egyenleg 2016 és 2020 között mínusz 4
százalék volt.
Magyarországon mintegy 62 ezer hektár az
árutermelő szőlőültetvények összes területe a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa (HNT) 2020-as adatai szerint. A hat borrégióban - Balaton, Duna,
Felső-Magyarország, Felső-Pannon, Pannon és Tokaji - 22 borvidék
található. A szőlőterületek eloszlása azonban meglehetősen egyenetlen az
egyes borvidékek között. A legnagyobb Kunsági borvidék területe több
mint 20 ezer hektár. A nagyobb területek közé tartozik még a Mátrai, az
Egri és a Tokaji borvidék.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése