1. A vadlibák csoportosan “V” alakban szállnak. Ahogy szárnyukat
mozgatják, a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így
lehetséges, hogy 75 %-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha
csak egyetlen pár repülne.
2. Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni,
azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása,
amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak. Így gyorsan
visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon társai erőfeszítése
által.
3. Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át helyét az élen.
4. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítésükben biztassák.
5. Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt
maradnak, míg meggyógyul vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek
saját rajukhoz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy
másik csapattal repülnek együtt, míg el nem érik sajátjukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése