A madáretetési szezon hagyományosan az első fagyoktól a tartós felmelegedésig tart. Vagyis február végéig kritikus fontosságú a kinti élelem biztosítása, hiszen ilyenkorra a természetes éléskamrák – a bogyók, az elszáradt kórók magjai – már jórészt kiürültek. A madarak szervezete a tél végére tartalékaik végére ér, a hideg éjszakák túléléséhez pedig rengeteg energiára van szükségük.
2026. március 1., vasárnap
2025. október 21., kedd
2025. május 10., szombat
Madarak napja
(05.10) Madarak védelmeA világon elsőként 1902-ben, Herman Ottó kezdeményezésére, Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon. Annak emlékére, hogy 1902. március 19-én Párizsban az európai államok - köztük Magyarország - egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.
2025. május 8., csütörtök
A Mezőgazdasági Könyvtár programjai május 13-án és 15-én
Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár május 13-i és 15-i rendezvényeire.
Május 13-án (kedd) 17 órától, a madarak és fák napjához kapcsolódó programunkon, Papp Tibor hivatásos fotográfus, természetfotós invitálja virtuális madárlesre az érdeklődőket vetítettképes előadásában.
Érdekes
terepi történeteit hallgatva a madárfotózás rejtelmeibe is bepillantást
nyerhetünk, és az erre alkalmas eszközöket is megismerhetjük. Lessük
együtt hazai madaraink életét!
- Helyszín:MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) Tessedik terem

Május 15-én (csütörtök) 18 órától Czeiner Katalin és Sáfrány József etiópiai útibeszámolója 2. részét hallgathatják meg.
Az etiópiai Omo völgyben tett látogatásunk során olyan területre utaztunk, ahol az etiópiai törzsek ősi hagyományai élnek, és a modern világ hatásai csak alig érezhetők.
Útibeszámolónk második részében bemutatjuk, amint átkeltünk az
Omo folyón és meglátogattunk egy Daasanach falut. Majd a Turkana-tó
(Rudolf-tó) látogatása során Kenyába is "áttévedtünk".
A karo néppel
egészen közelről ismerkedtünk, mert náluk töltöttünk egy éjszakát. Ezen
kívül láthattuk az Arbore, a Nyangatom és a Konso közösségek
mindennapjait is.
- Helyszín:MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) Tessedik terem

2023. május 20., szombat
2023. április 17., hétfő
Madarak és Fák Napja
A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.
Mint
írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló
gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a
természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett
állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát
okozza.
Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a
lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes
hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány
soros emailban tájékoztassa - helyszín, időpont, cselekmény leírásával -
az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
Mint
írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás
élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése
és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt
követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
Mivel
a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is
fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett,
különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan
védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez
pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az
erdőtörvényben foglaltakkal is - hívja fel a figyelmet az MME
közleményében.
További részletek az egyesület honlapján érhetők el.(F:MTI)
2022. május 15., vasárnap
Madarak világnapja
2022. május 12., csütörtök
2022. április 21., csütörtök
Fülemülék éjszakája...
Két év szünet után április végén indul és egy hónapon át tart majd a Fülemülék éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat, amelyen az ország több pontján lehet majd hallgatni a fülemülék énekét, több helyszínen pedig madárgyűrűzést is tartanak az állatvédők.
A
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi
vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg a
programsorozatot, amelyen május végéig többnyire lakott területeken vagy
ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy
rövid késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék
koncertjét. Több helyszínen gyűrűzést is tartanak, így néhány példányt
kézbe is lehet majd venni - áll az egyesület csütörtöki közleményében.
Magyarországon
a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik
legszebb hangú énekesmadara. Ez a verébméretű, barnás felsőtestű,
vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó
hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges
benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek.
A faj hosszú távú
vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első
madarak már április első felében, a többség azonban április végén és
május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni
kezdenek.
A fülemüle hangja évezredek óta megihleti a művészeket.
Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a
fülemüle énekéből nyert ihletet, Händel orgonaversenyében a kakukk
mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de Oscar Wilde, Arany János,
Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is feltűnik a madár.
A
rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetítettek egy szabadtéri
koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet
játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora
közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban,
majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.
A Fülemülék éjszakája helyszíneinek folyamatosan frissülő listája az MME honlapján, a kiemelt hírek között található.
2022. március 16., szerda
A vadlibák öt pontja
2. Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon társai erőfeszítése által.
3. Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át helyét az élen.
4. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítésükben biztassák.
5. Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek saját rajukhoz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik csapattal repülnek együtt, míg el nem érik sajátjukat.
2022. február 22., kedd
Chernel-emlékév
Számos rendezvénnyel, például természetvédelmi konferenciával, tudományos előadásokkal, koncerttel, kiállítással és felújított emlékművének avatásával emlékeznek meg idén szülővárosában, Kőszegen Chernel István ornitológus halálának századik évfordulójáról - közölte az MTI-vel hétfőn az Őrségi Nemzeti Parki igazgatóságának tájegységvezetője.
Harsányi
Krisztián elmondta: az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság - amely Chernel
István szellemi és tárgyi örökségének kezelője - arborétumként gondozza
és működteti a család egykori birtokát, a kőszegi Chernel-kertet,
látogatóközpontjukban külön részlegben mutatják be a család történetét,
és minden év május 10-én megrendezik a neves természettudós által
Kőszegen útjára indított Madarak és Fák napját.
Ismertetése
szerint az emlékév február 21-én a tudós sírjának megkoszorúzásával
kezdődik, a nemzeti park pedig online fotópályázatot hirdetett meg
iskolások számára, ami szintén hétfőn indul.
Az emlékév
programjának részeként áprilisban a Chernel családról tudományos
tanácskozást tartanak a kőszegi Bechtold István Látogatóközpontban,
májusban a madarak és fák napján erdei ballagást, játékos vetélkedőt és
koncertet is tartanak, illetve felavatják Chernel István felújított
emlékművét.
Júniusban Festetics-Chernel szimpóziumnak ad otthont a
történelmi kisváros, valamint a család életét bemutató időszaki
kiállítás is megnyílik a Jurisics-vár és Művelődési Központban.
Júliusban
országos találkozót rendeznek Kőszegen a madártani egyesületek,
szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva a 8.
Nemzetközi Kraft Konferencián is megemlékeznek majd az ornitológusról.
Októberben madárgyűrűzéssel, emlékfa ültetésével, novemberben pedig a
Királyi Városnapon történelmi konferenciával hívják fel a figyelmet
Chernel István szellemi örökségére.(F:mti)
2022. február 19., szombat
Madárköltözés...
2022. február 7., hétfő
Fecskevédelem...
Műfészkek kihelyezésével, fecskebarát falfelújítással vagy fecskepelenkák felszerelésével is lehet készülni a tavasszal induló fecskevédelmi időszakra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátokat - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.
Az elmúlt
két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a hazai
fecskeállomány, mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek
alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk - hívja fel a figyelmet az
MME közleményében, amelyben kiemeli az egyesület a műfészkek és az
ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is
segíti.
Az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a
meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a
fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még
március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek
létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló
ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével, a parti
fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal
függőlegesre faragásával lehet segíteni.
A klímaváltozással új
kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk
terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő
biológiai védekezésben is óriási szerepük van egyebek mellett a
fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek természetes úton csökkentik ezek
számát.
Az MME tájékoztatása szerint, a települési
fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződésének hátterében az
élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás,
valamint a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a
madarak elzavarása áll. Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden
fecske legalább 1 kilogramm, a muslicától a nagyobb légy
mérettartományába tartozó repülő rovart fogyaszt el a költési
időszakban.
Magyarországról 2010 óta akár kétmillió fecske is
hiányozhat a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább
kétmillió kilogramm, vagyis mintegy kétezer tonna kártevő és
betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben - áll
közleményben.(F:mti)
2021. november 26., péntek
Természetvédelem
Széleskörű összefogással és ágazatokon átívelő közös munkával lehet sikeresen megállítani az élővilág sokszínűségének csökkenését, ebbe a folyamatba illeszkedik az áramszolgáltatókkal évek óta folytatott együttműködés is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 12. MAVIR madárvédelmi online konferencián a szaktárca csütörtöki tájékoztatása szerint.
Balczó
Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az
ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a
gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések
születhessenek.
A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy
már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték
oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom
megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő
állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
A
tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú
távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium
vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a
szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai
vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók
térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi
szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta:
ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy
hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található
hazánkban.
Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen
mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az
áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág
szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer
kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely
szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre
tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű
madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár
hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát -
tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)
2021. november 6., szombat
2021. szeptember 27., hétfő
Madármegfigyelő Napok
A madarak őszi vonulását figyelhetik meg és rögzíthetik idén ősszel is az érdeklődők az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) keretében október 2-3-án - közölte az MTI-vel az esemény magyarországi koordinációját végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A program célja, hogy információt gyűjtsenek az őszi madárvonulásról a lakosság segítségével.
A
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén országszerte
18 megyében és a fővárosban, összesen több mint félszáz helyszínen várja
az érdeklődőket a hétvégén.
A helyszínekről és a programokról az egyesület honlapján lehet tájékozódni (https://www.mme.hu/europai-madarmegfigyelo-napok-2021-oktober-2-3).
A
programok között távcsöves madármegfigyelés, madárgyűrűzés, terepi
kirándulás is szerepel. A programokra nem szükséges előzetesen
jelentkezni.
A rendezvény egyben játékos verseny is az országok
között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma
alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország az utóbbi
években mindig az első öt helyezett között szerepelt, tavaly két
kategóriában is dobogós helyezést ért el.
Az összesített magyar
eredmények gyarapításához nem csak a szervezett helyszíneken lehet
hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park
madarait és rögzítheti az adatokat egy online felületen. Az adatokat a
program honlapjáról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus
űrlapon kell elküldeni vasárnap 16 óráig. (elektronikus űrlap: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSepe6tM0jABZaERN19PS4Yf8QOMGsIej4JRYcFX1RBHF-VbXg/viewform).
Az
Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a Nemzetközi Madárvédelmi
Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez
azóta közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így az október első
hétvégéjére meghirdetett rendezvényen immáron két kontinens őszi
madárvonulásáról gyűjtenek adatokat a lakosság segítségével. A program
magyarországi koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület (MME) mint a BirdLife International hazai képviselője.
Tavaly
30 ország, 1722 helyszínén csaknem 6 millió vonuló madarat figyelt meg
az akció közel 24 ezer résztvevője - áll az MME hétfői közleményében.(F:mti)
2021. augusztus 13., péntek
Költési szezon
A költési szezon befejeződése miatt látni kevesebb madarat augusztusban - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-nek küldött pénteki közleményében.
A
nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések az
egyesülethez arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az
addig megszokotthoz képest. Ennek hátterében nem természetvédelmi
probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll - írta az MME.
A
nagy madárnyüzsgésbe hoz olyan jelentős mértékű változást augusztus
eleje, hogy az már a nem szakemberek számára is feltűnő. A hiányérzetet
tovább növeli a legismertebb és legkedveltebb fecskék és fehér gólyák
fészkeinek kiürülése , majd a levegőben vadászó, a szántókon,
árokpartokon szedegető madarak hirtelen eltűnése - olvasható a
közleményben.
Ezt a látszólagos madárhiányt nem tömeges
pusztulásuk, hanem viselkedésük természetes változása okozza. A tojások
kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a
madarakat. A fiatalok fészekelhagyása után ez a kényszerű területhűség
csökken, a második költés végén meg is szűnik.
Ilyenkor a még
néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban
eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban, vagy már egyáltalán nem
is térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a
párkapcsolat is megszűnik vagy lazul, így csökken látványosan a madarak
eddig tapasztalt koncentrációja - írták.
Az őszi vonulással aztán
valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két
hónapon belül, az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező
átvonulókkal és a nálunk telelőkkel ismét növekedjen a faj- és
egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a
lakossági madármegfigyelések száma is - áll a szövegben.(F:mti)
2020. július 28., kedd
Erdővédelem...
2020. május 21., csütörtök
Madárbarát...
https://agroforum.hu/szakcikkek/taj-ter-kep/madarbarat-tajhasznalat/





















