Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madarak. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madarak. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. március 1., vasárnap

Madáretetés...

 

A madáretetési szezon hagyományosan az első fagyoktól a tartós felmelegedésig tart. Vagyis február végéig kritikus fontosságú a kinti élelem biztosítása, hiszen ilyenkorra a természetes éléskamrák – a bogyók, az elszáradt kórók magjai – már jórészt kiürültek. A madarak szervezete a tél végére tartalékaik végére ér, a hideg éjszakák túléléséhez pedig rengeteg energiára van szükségük. Ugyanakkor fontos látni a határvonalat: amint beköszönt a március és a tavaszi enyhülés, nyugodtan leállhatunk a mesterséges etetéssel, takarmányozással.

2025. május 10., szombat

Madarak napja

 (05.10) Madarak védelmeA világon elsőként 1902-ben, Herman Ottó kezdeményezésére, Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon. Annak emlékére, hogy 1902. március 19-én Párizsban az európai államok - köztük Magyarország - egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.

2025. május 8., csütörtök

A Mezőgazdasági Könyvtár programjai május 13-án és 15-én

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár május 13-i és 15-i rendezvényeire.

Május 13-án (kedd) 17 órától, a madarak és fák napjához kapcsolódó programunkon, Papp Tibor hivatásos fotográfus, természetfotós invitálja virtuális madárlesre az érdeklődőket vetítettképes előadásában.
Érdekes terepi történeteit hallgatva a madárfotózás rejtelmeibe is bepillantást nyerhetünk, és az erre alkalmas eszközöket is megismerhetjük. Lessük együtt hazai madaraink életét!

  • Helyszín:MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) Tessedik terem

 

Május 15-én (csütörtök) 18 órától Czeiner Katalin és Sáfrány József etiópiai útibeszámolója 2. részét hallgathatják meg. 

Az etiópiai Omo völgyben tett látogatásunk során olyan területre utaztunk, ahol az etiópiai törzsek ősi hagyományai élnek, és a modern világ hatásai csak alig érezhetők. 

Útibeszámolónk második részében bemutatjuk, amint átkeltünk az Omo folyón és meglátogattunk egy Daasanach falut. Majd a Turkana-tó (Rudolf-tó) látogatása során Kenyába is "áttévedtünk".
A karo néppel egészen közelről ismerkedtünk, mert náluk töltöttünk egy éjszakát. Ezen kívül láthattuk az Arbore, a Nyangatom és a Konso közösségek mindennapjait is. 

  • Helyszín:MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár (1012 Budapest Attila út 93.) Tessedik terem

2023. április 17., hétfő

Madarak és Fák Napja

A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

    Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.    
    Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa - helyszín, időpont, cselekmény leírásával - az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
    Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
    Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is - hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
    További részletek az egyesület honlapján érhetők el.(F:MTI)

2022. május 15., vasárnap

Madarak világnapja

1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.

2022. április 21., csütörtök

Fülemülék éjszakája...

Két év szünet után április végén indul és egy hónapon át tart majd a Fülemülék éjszakája elnevezésű rendezvénysorozat, amelyen az ország több pontján lehet majd hallgatni a fülemülék énekét, több helyszínen pedig madárgyűrűzést is tartanak az állatvédők.

    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a fülemülék tavaszi vonulásához alkalmazkodva több mint egy évtizede hirdeti meg a programsorozatot, amelyen május végéig többnyire lakott területeken vagy ezek határában várják a szakemberek a madarak iránt érdeklődőket, hogy rövid késő délutáni, kora esti séta keretében hallgassák a fülemülék koncertjét. Több helyszínen gyűrűzést is tartanak, így néhány példányt kézbe is lehet majd venni - áll az egyesület csütörtöki közleményében.
    Magyarországon a lakott területek bokrosaiban is gyakorinak számít a világ egyik legszebb hangú énekesmadara. Ez a verébméretű, barnás felsőtestű, vöröses farkú madár nem csak kilométernyi távolságra is elhallatszó hangereje és énekének változatossága miatt híres, de az is különleges benne, hogy a hímek éjszaka is énekelnek.
    A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek.
    A fülemüle hangja évezredek óta megihleti a művészeket. Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekéből nyert ihletet, Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak, de Oscar Wilde, Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats műveiben is feltűnik a madár.
    A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.
    A Fülemülék éjszakája helyszíneinek folyamatosan frissülő listája az MME honlapján, a kiemelt hírek között található.

2022. március 16., szerda

A vadlibák öt pontja

1. A vadlibák csoportosan “V” alakban szállnak. Ahogy szárnyukat mozgatják, a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 75 %-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.

2. Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon társai erőfeszítése által.

3. Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át helyét az élen.

4. Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítésükben biztassák.

5. Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek saját rajukhoz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik csapattal repülnek együtt, míg el nem érik sajátjukat.

2022. február 22., kedd

Chernel-emlékév

Számos rendezvénnyel, például természetvédelmi konferenciával,  tudományos előadásokkal, koncerttel, kiállítással és felújított emlékművének avatásával emlékeznek meg idén szülővárosában, Kőszegen Chernel István ornitológus halálának századik évfordulójáról - közölte az MTI-vel hétfőn az Őrségi Nemzeti Parki igazgatóságának tájegységvezetője.

Harsányi Krisztián elmondta: az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság - amely Chernel István szellemi és tárgyi örökségének kezelője - arborétumként gondozza és működteti a család egykori birtokát, a kőszegi Chernel-kertet, látogatóközpontjukban külön részlegben mutatják be a család történetét, és minden év május 10-én megrendezik a neves természettudós által Kőszegen útjára indított Madarak és Fák napját.
    Ismertetése szerint az emlékév február 21-én a tudós sírjának megkoszorúzásával kezdődik, a nemzeti park pedig online fotópályázatot hirdetett meg iskolások számára, ami szintén hétfőn indul.
    Az emlékév programjának részeként áprilisban a Chernel családról tudományos tanácskozást tartanak a kőszegi Bechtold István Látogatóközpontban, májusban a madarak és fák napján erdei ballagást, játékos vetélkedőt és koncertet is tartanak, illetve felavatják Chernel István felújított emlékművét.
    Júniusban Festetics-Chernel szimpóziumnak ad otthont a történelmi kisváros, valamint a család életét bemutató időszaki kiállítás is megnyílik a Jurisics-vár és Művelődési Központban.
    Júliusban országos találkozót rendeznek Kőszegen a madártani egyesületek, szeptemberben pedig a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva a 8. Nemzetközi Kraft Konferencián is megemlékeznek majd az ornitológusról.     Októberben madárgyűrűzéssel, emlékfa ültetésével, novemberben pedig a Királyi Városnapon történelmi konferenciával hívják fel a figyelmet Chernel István szellemi örökségére.(F:mti)

2022. február 19., szombat

Madárköltözés...

A költöző madarak az őszi kedvezőtlen időjárás közeledtével az északi féltekéről déli irányba, kedvezőbb klímájú vidékekre költöznek. Ismerünk nem vonuló fajokat is, például a házi veréb, más fajok pl. dolmányos varjú csak a költés idején vonulnak kisebb távolságra. A madárköltözéskor megtett út hossza nagyon változó, néhány 100 km-től több 10 000 km-ig is terjedhet.A repülés sebesség az időjárástól  és a terepviszonyoktól függően  változó, a sarlósfecske  pl. óránként 90 km-es átlagsebességgel repül. Vonulás során a repülés magassága változó, kedvező időjárás  esetén akár 1000 m-nél is magasabban, rossz időben 100 méteres magasságban repülnek. Valószínű, hogy a Nap járása és a mágneses tér érzékelése a madarak legfőbb iránytűje. Néhány fajnál a csillagok állásához igazodást is sikerült bizonyítani. A költözési útvonal nagyon különböző lehet. Az énekes rigó pl. Európa délnyugati területeire, esetleg Afrika északi partjaira, mindig azonos irányt tartva, egyenes és széles sávban vonul.  A gólya viszont meglehetősen szűk és kanyargós útirányt követve ér dél-afrikai téli szállására.

2022. február 7., hétfő

Fecskevédelem...

Műfészkek kihelyezésével, fecskebarát falfelújítással vagy fecskepelenkák felszerelésével is lehet készülni a tavasszal induló fecskevédelmi időszakra, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) bemutató kisfilmekkel is segíti a madárbarátokat - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

     Az elmúlt két évtizedben több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány, mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk - hívja fel a figyelmet az MME közleményében, amelyben kiemeli az egyesület a műfészkek és az ezekhez szükséges sablonok elkészítését bemutató kisfilmekkel is segíti.    
    Az állománycsökkenés megállítását, megfordítását a meglévő, aktív természetes fészkek és telepek fokozott védelmével (a fészekleverések hatósági bejelentésével), valamint az ezek mellé még március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel, sárgyűjtőhelyek létesítésével, valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével, a parti fecskék esetében pedig költőfalaik felújításával, ásóval, lapáttal függőlegesre faragásával lehet segíteni.  
    A klímaváltozással új kártevő és betegségterjesztő rovar- és szúnyogfajok, valamint az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az ellenük történő biológiai védekezésben is óriási szerepük van egyebek mellett a fecskéknek (és a denevéreknek), amelyek természetes úton csökkentik ezek számát.
    Az MME tájékoztatása szerint, a települési fecskeállomány ezredfordulót követő megfeleződésének hátterében az élőhelyek átalakítása, a táplálékbázis csökkenése, a klímaváltozás, valamint a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll. Mérési adatokon alapuló becslés alapján minden fecske legalább 1 kilogramm, a muslicától a nagyobb légy mérettartományába tartozó repülő rovart fogyaszt el a költési időszakban.
    Magyarországról 2010 óta akár kétmillió fecske is hiányozhat a nyár második felében, ez azt is jelenti, hogy legalább kétmillió kilogramm, vagyis mintegy kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben - áll közleményben.(F:mti)

2021. november 26., péntek

Természetvédelem

Széleskörű összefogással és ágazatokon átívelő közös munkával lehet sikeresen megállítani az élővilág sokszínűségének csökkenését, ebbe a folyamatba illeszkedik az áramszolgáltatókkal évek óta folytatott együttműködés is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 12. MAVIR madárvédelmi online konferencián a szaktárca csütörtöki tájékoztatása szerint.

    Balczó Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések születhessenek.
    A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
    A tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található hazánkban.
    Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát - tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)

2021. szeptember 27., hétfő

Madármegfigyelő Napok

A madarak őszi vonulását figyelhetik meg és rögzíthetik idén ősszel is az érdeklődők az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) keretében október 2-3-án - közölte az MTI-vel az esemény magyarországi koordinációját végző Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

    A program célja, hogy információt gyűjtsenek az őszi madárvonulásról a lakosság segítségével.
    A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén országszerte 18 megyében és a fővárosban, összesen több mint félszáz helyszínen várja az érdeklődőket a hétvégén.
    A helyszínekről és a programokról az egyesület honlapján lehet tájékozódni (https://www.mme.hu/europai-madarmegfigyelo-napok-2021-oktober-2-3).
    A programok között távcsöves madármegfigyelés, madárgyűrűzés, terepi kirándulás is szerepel. A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni.
    A rendezvény egyben játékos verseny is az országok között, ahol a helyszínek, a résztvevők és a megfigyelt madarak száma alapján dőlnek el a virtuális dobogós helyek. Magyarország az utóbbi években mindig az első öt helyezett között szerepelt, tavaly két kategóriában is dobogós helyezést ért el.
    Az összesített magyar eredmények gyarapításához nem csak a szervezett helyszíneken lehet hozzájárulni, bárki megszámolhatja a kert, az utca, a közeli park madarait és rögzítheti az adatokat egy online felületen. Az adatokat a program honlapjáról letölthető, okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapon kell elküldeni vasárnap 16 óráig. (elektronikus űrlap: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSepe6tM0jABZaERN19PS4Yf8QOMGsIej4JRYcFX1RBHF-VbXg/viewform).
    Az Európai Madármegfigyelő Napok (EMN) programot a Nemzetközi Madárvédelmi Tanács, a BirdLife International indította 1993-ban. Az eseményhez azóta közép-ázsiai partnerek is csatlakoztak, így az október első hétvégéjére meghirdetett rendezvényen immáron két kontinens őszi madárvonulásáról gyűjtenek adatokat a lakosság segítségével. A program magyarországi koordinátora a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mint a BirdLife International hazai képviselője.
    Tavaly 30 ország, 1722 helyszínén csaknem 6 millió vonuló madarat figyelt meg az akció közel 24 ezer résztvevője - áll az MME hétfői közleményében.(F:mti)

2021. augusztus 13., péntek

Költési szezon

A költési szezon befejeződése miatt látni kevesebb madarat augusztusban - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) MTI-nek küldött pénteki közleményében.

    A nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések az egyesülethez arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll - írta az MME.
    A nagy madárnyüzsgésbe hoz olyan jelentős mértékű változást augusztus eleje, hogy az már a nem szakemberek számára is feltűnő. A hiányérzetet tovább növeli a legismertebb és legkedveltebb fecskék és fehér gólyák fészkeinek kiürülése , majd a levegőben vadászó, a szántókon, árokpartokon szedegető madarak hirtelen eltűnése - olvasható a közleményben.
    Ezt a látszólagos madárhiányt nem tömeges pusztulásuk, hanem viselkedésük természetes változása okozza. A tojások kiköltése, majd a fészekben fejlődő fiókák etetése helyhez köti a madarakat. A fiatalok fészekelhagyása után ez a kényszerű területhűség csökken, a második költés végén meg is szűnik.
    Ilyenkor a még néhány napig, egy-két hétig együtt maradó családok egyre jobban eltávolodnak a fészektől, ahova mind ritkábban, vagy már egyáltalán nem is térnek vissza. A fiókák teljes önállósodása és szétszéledése után a párkapcsolat is megszűnik vagy lazul, így csökken látványosan a madarak eddig tapasztalt koncentrációja - írták.
    Az őszi vonulással aztán valóban elkezd csökkenni Magyarország madárállománya, hogy szűk két hónapon belül, az Eurázsia északi térségeiből és a hegyvidékekről érkező átvonulókkal és a nálunk telelőkkel ismét növekedjen a faj- és egyedszám, majd az etetőknek és a téli itatásnak köszönhetően a lakossági madármegfigyelések száma is - áll a szövegben.(F:mti)

2020. július 28., kedd

Erdővédelem...

A FAO által közzétett jelentés szerint 1990 óta mintegy 420 millió hektárnyi erdőterület tűnt el. Bár az erdőirtás mértéke az elmúlt három évtizedben csökkent, évente így is mintegy 10 millió hektárral csökken az erdős területek nagysága. A jelentés adatai az erdőkben 60 ezer fafajt tartanak nyilván, a madárfajok 75, az emlősök 68 százaléka él bennük. Az erdőirtás és az erdő pusztulása továbbra is riasztó ütemben zajlik, ami jelentősen hozzájárul a biológiai sokféleség folyamatos csökkenéséhez.

2020. május 21., csütörtök

Madárbarát...

A madarak száma az utóbbi években csökkent, különösen igaz ez az 1990-es évekre, amikor is hazánkban (és egész Európában) drasztikus volt a madarak eltűnése. A csökkenő tendenciák főleg az agrártájhoz kötődő madarakat érintik, ezek olyan fajok, melyek a mezőgazdasági területeket választották táplálkozó vagy fészkelőhelyükül.
https://agroforum.hu/szakcikkek/taj-ter-kep/madarbarat-tajhasznalat/