Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: élővilág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: élővilág. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. február 19., csütörtök

Év élőhelye...

 

Az Élőhelyvédelmi Szakosztály által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal szeretnénk évről évre egy-egy élőhelytípust közelebb hozni az emberekhez, bemutatni szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit és el is végezni ilyen beavatkozásokat. Az egy hónapig tartó szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő „vetélkedését” utóbbi nyerte, így 2026-ban ez az érdekes másodlagos élőhely viselheti az Év élőhelye címet.

2025. szeptember 5., péntek

Természetfilmklub...

 

Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár Természetfilmklub szeptember 11-én 18 órakor kezdődő vetítésén.

A magyar puszta 1.
12 hónap az erdőn, 7. rész

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Sáfrány József
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

2025. július 25., péntek

Boróka...

Fenyő, Boróka, Bogyó, Fióktelep

 Egy alacsony cserje írta át az élővilág eddig ismert korrekordját: Észak-Finnország Lappföldjén, Utsjoki térségében fedezték fel a világ legidősebb fás szárú növényét. A 1647 éves közönséges boróka (Juniperus communis) a legfrissebb kutatások szerint több mint négy évszázaddal előzi meg Európa korábbi legidősebb fáit. A vizsgálathoz a szakemberek évgyűrűalapú dendrokronológiai módszert alkalmaztak.

2025. június 7., szombat

A Mezőgazdasági Könyvtár programjai június 12-én és 13-án

 Kedves Olvasóink! Könyvtárunk június 9-én, pünkösdhétfőn zárva tart.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket június 12-i és 13-i programjainkon. 

2025. június 12-én 18 órától Természetfilmklub - Rácz Gábor filmjei: Velencei-tó; 12 hónap az erdőn 6. rész

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Sáfrány József
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

 

2025. június 13-án 14.30-tól Növényismereti séta a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kertjében

  • Indulás: 14.30-kor a könyvtár előcsarnokából, csatlakozási lehetőség 15 órakor Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum (Budapest VI. ker. Andrássy út 103.) bejáratánál.

  • Vezeti: Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök

  • Időpont: 2025. június 13. péntek, 14.30

A programon részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges.

 

2025. április 4., péntek

Természetfilmklub ...

 Szeretettel várjuk az érdeklődőket a Mezőgazdasági Könyvtár Természetfilmklub április 10-én 18 órakor kezdődő vetítésén, ahol Rácz Gábor két alkotását tekinthetik meg.

A rovarvilág zenészei
12 hónap az erdőn, 4. rész

Rácz Gábor Tizenkét hónap az erdőn című filmsorozata a klasszikus magyar természetfilmezés egyik kimagasló alkotása.

Ez a méltán népszerű természetfilm-sorozat a magyar erdők világhírű élővilágát és varázslatos hangulatát mutatja be a hónapok változásának tükrében.
Az egyes epizódokat az erdő természetes atmoszférája, Vivaldi csodálatos muzsikája és Mécs Károly narrátor hangja teszi még színesebbé.

• A beszélgetést vezeti: Korsós Zoltán
• Helyszín: MMgMK Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik-terem (Budapest I. ker., Attila út 93.)
• Kérjük a filmklubtagokat, hozzák el tagsági kártyájukat vagy kérjenek a rendezvényen jelenlévő kollégánktól.

2025. február 2., vasárnap

Tisza Élővilágának Emléknapja

 02.1 Tisza Élővilágának Emléknapja 2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.

2024. december 4., szerda

Talaj Világnap


12.5  Talaj Világnap Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre

2024. november 28., csütörtök

Globális felmelegedés

A globális felmelegedés, vagyis bolygónk átlaghőmérsékletének tartós emelkedése, országhatárokon átívelő kihívás. Negatív ökológiai következményei közé sorolható az élővilág sokszínűségének csökkenése, a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása és a mezőgazdasági területek használhatatlanná válása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Éghajlatváltozási Keretegyezményének megállapítása szerint legjelentősebb oka az emberi tevékenység. Ezen tevékenységek közül az egyik legnagyobb károkat okozó tényező az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátása. Az írott történelem előtti időkben is voltak globális felmelegedésben eltelt időszakok, ám ezek egyike sem volt olyan mértékben kiterjedt és gyors, mint a 20. század óta megfigyelhető felmelegedés mely várhatóan még tovább gyorsul.

2024. november 22., péntek

Talajvédelmi tízparancsolat


 

A tudomány és a föld szeretetét egyaránt tartalmazó talajvédelmi tízparancsolatot idézzük Dr. Stefanovits Páltól, mely gyakorlatilag magába foglalja a közvetlen támogatások esetében elvárt „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” alapelemeit is.

1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint amit okvetlenül szükséges!
2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről!
3. Ne hagyd, hogy a szél elhordja a földet!
4. Fölöslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt!
5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amennyit a növény kíván!
6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál!
7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed!
8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát!
9. A talaj termékenységét őrizd meg és ha lehet, növeld!
10. Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!

2023. november 11., szombat

Hulló falevél...

A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.

https://humusz.hu/hirek/kukaba-gyurt-oszi-lombok-bezsakolt-elovilag/31103

2023. június 9., péntek

Ökoiskolák...

Az ökoiskola hálózat jó példája a generációk közti kapcsolódásnak, a nemzedékek közti együttműködésnek - hangsúlyozta Kisfaludy László, a Belügyminisztérium (BM) köznevelésért felelős helyettes államtitkára az ökoiskola címek átadási ünnepségén, pénteken Budapesten.

    A politikus elmondta, hogy idén szeptembertől már 1400 köznevelési intézmény lesz az ökoiskola hálózat tagja, vagyis ennyi intézmény építi be rendszerszinten a környezettudatos szemléletet az oktatási, nevelési tevékenységébe.
    Nagyon fontos az infrastruktúra, a szabályozás, a tankönyvek, de a legfontosabbak mégis a programban lévő emberek, pedagógusok, igazgatók és szülők, akik a gyerekeket bevezetik az élet tiszteletébe, a környezet szeretetébe, és tudatosítják bennük a fenntartható világ fontosságát - fogalmazott Kisfaludy László. Megjegyezte: a fenntarthatóság témája beépült a pedagógusok minősítési rendszerébe is.
    A helyettes államtitkár köszöntőjében idézte Ferenc pápa gondolatait is, kiemelve: "az emberiségnek megvan még a képessége, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében." "Kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét" - citálta a katolikus egyházfőt Kisfaludy László, aki rámutatott, hogy a környezettel kapcsolatos kihívások mindenkit érintenek.
    Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára közölte: a kormány célkitűzése az, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb országának egyike legyen. Ez másként nem valósulhat meg, csak együttműködéssel - húzta alá, hozzátéve: a környezeti nevelésben fontos szerepe van a személyes példamutatásnak.
    Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a TeSzedd akcióban idén kétszer annyian vettek részt, mint tavaly. A környezetvédelem iránti elkötelezettség kapcsán megjegyezte továbbá, hogy az alaptörvény is kiemelten foglalkozik a Kárpát-medence élővilágának, természeti kincseinek védelmével.
    Raisz Anikó jelezte: a zöld óvoda program 2023-as jelentkezése ezen a héten indult el. A kezdeményezés népszerűségét az is mutatja, hogy ma már minden negyedik gyerek zöld óvodába jár - fűzte hozzá.
    A pénteki ünnepség keretében 118 új taggal bővült az ökoiskola hálózat, további 91 intézmény másodízben nyerte el az ökoiskola minősítést, 102 iskola pedig megkapta a három sikeres pályázat után járó örökös ökoiskola címet. A programhoz újonnan csatlakozókkal együtt szeptembertől összesen 1402 ökoiskola működik majd Magyarországon.(f:mti)

2022. december 5., hétfő

Talaj Világnap

Nagyításhoz kattintson a képre

12.5  Talaj Világnap. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre.

2022. június 9., csütörtök

Óceánok világnapja


Bolygónk több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. Napjainkban szembe kell néznünk a globális felmelegedéssel, mely erősen veszélyezteti környezetünket. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték. A tudósok egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával. Talán az 1992 óta megtartott ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA is segít abban, hogy tegyünk valamit és megtaláljuk a módját, hogy mindennapi életünk során is óvjuk a világtengert.

2022. május 26., csütörtök

Támogassuk a beporzókat!

Nagy István agrárminiszter aláírta a " Támogassuk a beporzókat!" koalíció szándéknyilatkozatát - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel, kiemelve, hogy a beporzók védelme közös kötelességünk.

A közlemény szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a beporzóktól is függ a földi élet fenntarthatósága, szerepük a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megkérdőjelezhetetlen, megóvásuk közös társadalmi érdek. Az elmúlt években világszerte vált súlyos nehézség a vadon élő beporzók tömeges pusztulása, miközben a fajok száma és állományuk nagysága is folyamatosan csökken.
    Azt is kiemelte, hogy a megfelelő beporzás hiánya egyszerre okoz gazdasági kárt a gazdáknak és emelkedő élelmiszerárakat a fogyasztóknak - tették hozzá.
    Nagy István kifejtette: beporzók nélkül nincs élet, ugyanis a világon megtermelt élelmiszerek 70 százaléka függ a beporzástól.  
    "Teremtett világunk megőrzése érdekében szükséges az élővilág változatossága, az ökológiai egyensúly fenntartása" - idézi a közlemény Nagy Istvánt.
    A dokumentum 5 pontban rögzíti, hogy az aláírók lépéseket tesznek a beporzók és élőhelyeik védelme érdekében - figyelembe véve a nemzetközi és regionális érdekeket -, stratégiát dolgoznak ki a témát illetően, megszólítják az érintetteket és párbeszédre törekednek velük, kutatásokat dolgoznak ki, továbbá együttműködnek a partnerszervezetekkel - áll a közleményben.(F:MTI)

2022. március 17., csütörtök

Aszályok ökológiai következményei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.


A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni - olvasható az ELKH csütörtöki közleményében.

    Mint hozzáteszik, mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor a kutatók nem lehetnek benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.
    Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták. Azért ezt elemezték, mert az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.
    "Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le" - mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: "Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság".
    "Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van" - emelte ki Kröel-Dulay György. "Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések - például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra -, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk" - hangsúlyozta a kutató.(F:MTI)

2022. március 8., kedd

Vácrátóti Botanikus Kert

Tematikus napot szerveznek március 10-én, a Beporzók napján, az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK) tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben.

    A szakemberek célja, hogy a program során bemutassák a beporzás felbecsülhetetlen jelentőségét és a témával kapcsolatos tudományos kutatásokat, továbbá felhívják a figyelmet a beporzó rovarokat és ezáltal a beporzást fenyegető veszélyekre - olvasható az ELKH hétfői közleményében.
    A tematikus napon a látogatók szakértő botanikusok és ökológusok segítségével figyelhetik meg a beporzók tevékenységét a nektárt nyújtó virágokkal teli kertben.
    A közlemény szerint a napi átlaghőmérséklet emelkedésével és a hosszabbodó nappalokkal a kikeleti virágok tarka szőnyeget terítenek a Nemzeti Botanikus Kert fái alá. Ezek az úgynevezett geofita növények kifejezetten akkor nyílnak, amikor a fáknak még nincs lombjuk, ezért a fény könnyen lejut a gyepszintre. A fehér hóvirágok, tőzikék, galambvirágok, a zöld hunyorok, a sárga bogláros szellőrózsák és kék csillagvirágok között messzire virít a kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) lila tömege.
    A virágok a színükkel, illatukkal magukhoz csalogatott beporzókat nektárral és virágporral látják el a megporzásért cserébe. A nektár tulajdonképpen cukros víz, melyből a mézelő méhek a víz elpárologtatásával és a cukortartalom koncentrálásával készítenek mézet. A virágpor pedig fehérjét, szénhidrátokat, zsírokat, vizet és vitaminokat is tartalmaz, ezáltal fontos szerepet tölt be a méhek utódainak táplálásában.
    "A méhekre gyakran csak a méztermelés kapcsán gondolunk, ám a mézelő méhek - közismert nevükön háziméhek - a különböző vadméhekkel, poszméhekkel, darazsakkal, legyekkel, lepkékkel együtt a földi élővilág szempontjából pótolhatatlan szerepet játszanak, ugyanis élelemkeresés közben beporozzák a növényeket. Ha nincs beporzás, akkor nincs termésképződés. Rovarbeporzás nélkül nem teremne alma, cseresznye, barack, dinnye, uborka, cukkini, paradicsom, paprika, de nem lenne kakaó, kávé és sok más fontos élelmiszer-, gyógy-, fűszer- és takarmánynövény sem" - hívja fel a figyelmet Kovács-Hostyánszki Anikó, az ÖK tudományos főmunkatársa, aki a rovarbeporzást és a vadméhek ökológiáját kutatja Vácrátóton.
    Az ÖK két kutatócsoportja foglalkozik a beporzókkal, a különböző fajokkal, a rovarok életmódjával és állapotával. Céljuk, hogy kidolgozzák azokat a természetvédelmi módszereket, melyek megakadályozzák e hasznos rovarok számának csökkenését - áll a közleményben.(F:MTI)

2022. január 31., hétfő

Tisza Élővilágának Emléknapja

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapja-vá nyilvánította.

2021. november 26., péntek

Természetvédelem

Széleskörű összefogással és ágazatokon átívelő közös munkával lehet sikeresen megállítani az élővilág sokszínűségének csökkenését, ebbe a folyamatba illeszkedik az áramszolgáltatókkal évek óta folytatott együttműködés is - jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a 12. MAVIR madárvédelmi online konferencián a szaktárca csütörtöki tájékoztatása szerint.

    Balczó Bertalan elmondta: az előzetes vizsgálatoknak, felméréseknek és az ágazatok közötti együttműködésnek azért van kiemelt jelentősége, hogy a gyakorlatban madárvédelmi szempontból megalapozott döntések születhessenek.
    A közlemény szerint példaként hozta fel, hogy már több mint 500 műfészket helyezett ki nagyfeszültségű távvezeték oszlopaira a MAVIR, amellyel nagyban hozzájárult a kerecsensólyom megőrzéséhez, hiszen a fokozottan védett faj Magyarországon fészkelő állományának mintegy 60 százaléka ezeken az oszlopokon költ.
    A tájékoztatás szerint a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését célozta az az Agrárminisztérium vezetésével megvalósuló projekt, amelynek egyik fontos eleme volt a szabadvezetékek madárbarát átalakításához szükséges stratégiai vizsgálatok elvégzése. Emellett sikerült a regionális áramszolgáltatók térinformatikai adatbázisát egy országosan egységes, madárvédelmi szempontú adatbázisba rendezni. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: ennek köszönhetően pontos információk állnak rendelkezésre arról, hogy hány kilométer veszélyes, illetve már kezelt vezetékszakasz található hazánkban.
    Balczó Bertalan kiemelte, hogy jelenleg összesen mintegy 10 ezer kilométernyi földkábelt tartanak nyilván az országban az áramszolgáltatók, ennek 40 százaléka található a madárvilág szempontjából fontosabb külterületen. Emellett további, több mint 4 ezer kilométernyi szabadvezeték kapott valamilyen madárbarát kezelést, amely szintén csökkenti a madárpusztulást. Ezzel összesen 1600 kilométerre tehető azon szakaszok hossza, amelyek a két legjobb minőségű madárbiztonsági besorolással rendelkeznek. A helyettes államtitkár hozzátette, hogy ezek az eredmények mind megalapozzák a jövőbeni munkát - tájékoztatott az Agrárminisztérium. (F:mti)

2021. november 6., szombat

Év rovara verseny

A Magyar Rovartani Társaság 2022-re is meghirdette az Év rovara versenyt. A kampány célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a rovarok az élővilágban betöltött szerepére, valamint védelmük fontosságára. Ezzel nemcsak az adott faj, hanem annak életmódja, életkörülményei is előtérbe kerülnek, így bemutatása a természetben zajló biológiai folyamatok, változások jobb megértését is szolgálja – olvasható Társaság honlapján. A védett vagy védendő fajok megismertetése nem csak a rovarvilág jelentőségére, hanem a természetvédelem fontosságára is ráirányítja a figyelmet.

2021. szeptember 17., péntek

Dömösi Zöld Forgatag

A Duna-Ipoly Nemzeti Park szombaton rendezi a Dömösi Zöld Forgatagot, amely a Dunakanyar térségének egyik legjelentősebb természetvédelmi témájú rendezvénye - közölték a szervezők az MTI-vel. A családoknak egész napos programot jelenhet a zöld forgatag meglátogatása.
    Állatbemutató, zenés gyerekfoglalkozás, utazó barlang, a Duna-parton halas bemutató, íjászat, több kézműves és természetismereti foglalkozás, állatsimogató és Cincér-piac várja az érdeklődőket. A hajóállomással szemben tévő területen ingyenesen látogatható programon a látogatók játékos formában ismerkedhetnek meg a térség élővilágával, különleges természeti értékeivel.
    A mozogni vágyóknak szakvezetéssel egybekötött túrát szerveznek, a gyermekeknek a Duna partra, a nagyobbaknak a Rám-szakadékba.
    Az idei rendezvényhez a dömösi prépostság is csatlakozott gyerekprogrammal, valamint óránként induló tárlatvezetéssel. A prépostságot 1107-ben alapította Álmos herceg, az épület a Képes Krónika beszámolói szerint többször játszott szerepet királyaink életében. Ma a látványosan helyreállított prépostsági altemplom látogatható.(F:mti)