Kullancsok 2.

 A kullancsokat sokan még mindig kizárólag az erdőkhöz kötik. Valójában azonban minden olyan területen előfordulhatnak, ahol megfelelő számukra a környezet.
A magasabb fű,  a bokros növényzet, a nedvesebb, árnyékos részek vagy a sűrű aljnövényzet mind kedvező élőhelyet jelenthetnek számukra. Emiatt nemcsak túrázás közben találkozhatunk velük, hanem városi parkokban, kutyafuttatókban, vízpartokon vagy akár a saját kertünkben is.
Különösen fontos erre odafigyelni azoknak, akik kisgyerekkel járnak játszótérre, rendszeresen sétáltatnak kutyát, vagy sok időt töltenek a kertben. A kullancsok nem tesznek különbséget egy erdei ösvény és egy gondozott zöldterület között, ha a körülmények megfelelőek számukra.

Év élőhelye...

 

Az Élőhelyvédelmi Szakosztály által hagyományteremtő jelleggel meghirdetett Év élőhelye programmal szeretnénk évről évre egy-egy élőhelytípust közelebb hozni az emberekhez, bemutatni szépségüket, jelentőségüket, élővilágukat, megvizsgálni az adott helyek állapotjavításának lehetőségeit és el is végezni ilyen beavatkozásokat. Az egy hónapig tartó szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő „vetélkedését” utóbbi nyerte, így 2026-ban ez az érdekes másodlagos élőhely viselheti az Év élőhelye címet.

Vízvilág...

 

A világ nagy tavai 2025-re a víztartalmuk közül 50 százalékát vesztették el az 1990-es évek elejéhez mérten, miközben az emberiség 25 százaléka, vagyis több mint kétmilliárd ember közvetlenül ezekre támaszkodik vízforrásként. Az elmúlt öt évtizedben 410 millió hektárnyi természetes vizes élőhely is eltűnt, ami nagyjából az Európai Unió méretének felel meg. Az adatok azt mutatják, hogy az 1970-es évek óta a globális gleccserveszteség 30 százalékkal nőtt.

Beporzás...

 

Vizes élőhelyek napja

02.2 Vizes Élőhelyek Napja  1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk A VIZES ÉLŐHELYEK NAPJÁt.

Európai Unió

 

EU gazdálkodás

EU -ökogazdálkodás szabályai

Gyenge hazánk poziciója az EU innovációs térképén

EU kereskedelem...

Tejtermelés az EU-ban

Élőhely állapot...

Élelmiszer kár az EU-ban

Húsfogyasztás alakulása

Biohulladék...

KAP - fenntarthatóság

Várható élettartam...

Területalapú támogatás...

Fa ökoszisztéma...

A gombák földjén

A gombák földjén – ezzel a címmel nyílt kiállítás a napokban Dévaványán, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű bemutatóhelyén, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban. A látványos tárlat betekintést enged a gombák életébe, megismerhetjük jelentőségüket, felépítésüket, élőhelyeiket.

Élőhely állapot...

Életbe lépett vasárnap az Európai Unió élőhelyek természetes állapotának visszaállítását célzó jogszabálya - jelentette be vasárnap az Európai Bizottság.

A jogszabály értelmében a tagállamoknak olyan helyreállítási intézkedéseket kell bevezetnie, hogy 2030-ig megvalósuljon az EU szárazföldi és tengeri területei legalább 20 százalékának, 2050-ig pedig az összes, rossz állapotban lévő ökoszisztémáinak a helyreállítása.
    A rendelkezés célja az éghajlatváltozásnak és a természeti katasztrófák hatásainak a mérséklése, segítségével pedig az EU hatékonyabban teljesítheti nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásait, a többi között az európai természet helyreállítását.
    A jogszabály elfogadását heves viták előzték meg, és végül csak kis többséggel sikerült elfogadni, sokan ugyanis attól tartanak, hogy az intézkedések nehéz helyzetbe hozzák a mezőgazdászokat. Ezzel az aggállyal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte: a tagállamok maguk dönthetik el, mely konkrét intézkedéseket kívánják bevezetni saját területeiken.
    Az EU adatai szerint az unióban lévő természeti területek mintegy 80 százaléka rossz állapotban van, a méh- és lepkefajok 10 százalékát pedig a kihalás veszélye fenyegeti.(F:MTI)

Természetvédelem

Magyarországon az elmúlt 13 évben eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a 10 hazai nemzeti park több mint 1240 munkatársával 90 milliárd forint összértékben hajtott végre fejlesztéseket, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a tárca pénteki közleménye szerint.

    A tárcavezető kifejtette, hazánk területének több mint egyharmada - Európában egyedülálló módon - természetközeli állapotban maradt fenn. Hozzátette: ez a terület azonban emberi tevékenység következtében feldarabolódott, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a feladatot végzi a tíz nemzeti park igazgatóság, az egész ország területét lefedő állami intézményrendszer.
    A közlemény szerint Nagy István hozzátette: a hazai természetvédelem nagy múltra tekint vissza, hiszen idén 50 éves az ország első nemzeti parkja, valamint több mint 100 éve állt szolgálatba Magyarország első hivatásos természetvédelmi őre, idősebb Gulyás József "kócsagőr".
    A miniszter leszögezte: a Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeinek megőrzéséhez az állami természetvédelem erőfeszítése nélkülözhetetlen, azonban emellett szükség van európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát eredményesen záró Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP).
    Ennek forrásfelhasználása 107,5 százalékos volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. Ezen felül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében - emlékeztetett.
    Az agrárminiszter hangsúlyozta, az érintett operatív programok kétharmada klasszikus élőhely rekonstrukciót érintett, amelynek kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióra fókuszált.
    A második legjelentősebb a természetvédelmi fejlesztés a kezelési infrastruktúra korszerűsítése volt, a védett gyepeket országszerte 14 ezer őshonos magyar haszonállat segítségével tartja karban az állami természetvédelem intézményrendszere, ezzel génmegőrzési feladatot is végezve.
    A megváltozott társadalmi igényeknek hála a bemutatási tevékenység is előtérbe került az elmúlt időszakban, egyre többen érdeklődnek az aktív kikapcsolódási lehetőségek iránt: a nemzeti parkok a magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményeseivé váltak, a hazai több mint 700 ökoturisztikai létesítmény fele nemzeti park fenntartásban áll.
    Ezekben az intézményekben regisztrált éves látogatószám az elmúlt 13 évben megduplázódott, meghaladja az 1,6 millió főt - mondta a tárcavezető a közlemény alapján.
    A tárcavezető végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP+ programot, amely 42 milliárd forint összeggel lehetőség nyújt majd hazánkban több mint 100 ezer hektár területen javítani a természeti környezet állapotát.
    Ezen fejlesztések a tervek szerint egyebek mellett a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, a veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres kezelés feltételeinek javítására összpontosítanak majd - áll az AM közleményében.(F:MTI)

Tatai Vadlúd Sokadalom

Szombaton tartják a 23. Tatai Vadlúd Sokadalom elnevezésű madárfesztivált, amelyen a sok ezer lúd, réce, sirály és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok várják az érdeklődőket  - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-t kedden.

    Mint felidézik, a tatai Öreg-tavon telelő vadludak akár 5000-6000 kilométeres távolságból, Skandinávia és Szibéria északi térségeiből érkeznek Magyarországra, az első csapatok szeptember végén, október elején jelennek meg, majd márciusban indulnak vissza sarkvidéki fészkelő területeikre.
    Az MME közleményében kiemeli, hogy a Tatai Vadlúd Sokadalom önkéntes szervezők munkájának köszönhetően valósul meg.
    Hozzáteszik, hogy a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó tatai Öreg-tó az egyetlen olyan madárpihenőhely Európában, amelyet egy város szinte teljesen körülvesz. Az elmúlt hetekben a Tata-környéki vizes élőhelyek alkotta Ramsari területen már mintegy 42 ezer, ezen belül a tatai Öreg-tavon maximum 39 ezer vadlúd tartózkodott, napközben pedig több ezer réce, sztyeppi és dankasirály is látható a tavon. Csúcsidőszakban, november végén és december elején a tavon éjszakázó vadlibák száma akár a 65 ezret is elérheti - áll a közleményben.
    Az érdeklődőket a sok ezer lúd, réce, sirály és rétisasok teleszkópos megfigyelése mellett egész nap változatos programok, előadások, kézműves foglalkozások várják, amelyekről bővebb információ a https://vadludsokadalom.hu/aktualis-program/ internetes oldalon található.
    Az MME közleményében kiemeli, hogy akik személyesen nem tudnak részt venni a programon, azok a tatai Öreg-tó medrében működő vadludas webkamera közvetítésén keresztül online, akár otthonról is figyelemmel követhetik a vadludakat.
    A rendezvény idei díszvendége az 50 éves Hortobágyi Nemzeti Park, a 30 éves Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és az Ócsai Tájház, a program szervezői a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Komárom-Esztergom Megyei Csoportja, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület - áll a közleményben.(F:MTI)

Daruvonulás ...

A daruvonulás a hortobágyi puszta egyik legnagyobb őszi látványossága; október elejétől november közepéig mintegy 250 ezer egyed fordul meg a térségben - mondta Nagy István agrárminiszter a közösségi médiában feltöltött videójában az Agrárminisztérium (AM) hétfői közleménye szerint.

    A tárcavezető elmondta, a Gondás-tónál a legutóbbi mérések szerint 54 ezer madár járt ezen a területen, míg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén idén rekordszámú, csaknem 183 ezer madár került a Természetvédelmi Őrszolgálat munkatársainak távcsöve elé - írták.
    Nagy István emlékeztetett, az Észak-Európában nyarat töltő darvak az Afrikába vezető útjuk során éjszakánként 25-30 ezresével gyűlnek össze a megszokott pihenőhelyeken. Így tartózkodnak több ezres csapatok a Hortobágyi Nemzeti Park sekély vízállású területein.
    Hozzátette, a darvak tevékenysége egy könnyen leírható napi ritmust mutat. Eszerint az éjszakákat vizes élőhelyeken töltik, majd a napfelkeltét követően kirepülnek a táplálkozó területek irányába, majd napnyugtával visszatérnek az éjszakázóhelyekre. Ezzel a kiismerhető ciklussal végzik a szakemberek a daruszámlálást.
    Hazánkban 2010 óta nagy volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások. Ezt mutatja, hogy a tíz nemzeti park 465 fejlesztést tudott megvalósítani mintegy 90 milliárd forint összértékben. Ezzel pedig több mint 300 ezer hektáron javult a természet környezeti állapota - idézték a minisztert.
    A Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2014-2023-ig tartó időszakában a nemzeti parkok 40 milliárd forint forrást használtak fel, 92 beruházást hajtottak végre, mintegy 100 ezer hektár területen - ismertette Nagy István.
    Kitért arra, a fejlesztések nagy része élőhely-rekonstrukcióra fókuszált, ennek pedig kétharmada vizes élőhely rekonstrukcióként valósult meg, amely területek egyedülálló értékét képzik a Kárpát-medencének.(F:MTI)

Fa ökoszisztéma

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Természetvédelem

Természeti tőkénk, a Kárpát-medence élőhelyeinek, fajainak megóvása kulcskérdés, ezt szolgálja a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia is - közölte szombaton a Facebook-oldalán az agrárminiszter.

    Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a környezet- és természetvédelemnek új szintre kell emelkedni, "teremtésvédelemmé" kell válnia. "Meg kell találni benne a teremtett világunk egységét és egyensúlyát, a nevelés szerepét az iskolában és a családban".
    Ennek érdekében alkották meg a 2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát: a biológiai sokféleségben rejlő természeti értékek, a fajok változatossága és a természetes élőhelyek által nyújtott olyan, "láthatatlan" szolgáltatások, mint az éghajlat-szabályozás, a beporzás, a tiszta víz és levegő fenntartható biztosítása érdekében kiemelt cél például a védett természeti területek megóvása - sorolta.
    A tárcavezető kiemelte, teremtett világunk megóvása közös társadalmi kötelesség, ezért minden lehetséges eszközzel fel kell lépni a természeti erőforrások pusztulásával és károsításával, a természetes élőhelyek átalakításával és a környezetszennyezéssel szemben, elemezni kell a társadalom működését, gazdaságát, viselkedését, valóságértelmezését.
    A változások nagysága miatt már nem lehetséges, hogy a probléma minden részére egy-egy konkrét, külön választ találjunk. Alapvetően fontos, hogy olyan átfogó megoldásokat keressünk a biodiverzitás csökkenésének kezelésére, amelyek figyelembe veszik a természeti rendszerek egymással és a társadalmi rendszerekkel való interakcióit - tette hozzá.
    Nagy István közölte: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek megóvása, a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának folytatása, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás.
    A kiemelt feladatok közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése - fejtette ki a miniszter.
    Hangsúlyozta, a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra.
    Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
    Magyarország változatos természeti értékeinek hosszú távú megőrzése tehát az állampolgárok jóllétét is szolgálja, mivel a biológiai sokféleség nagyban hozzájárul az életminőség javításához, egészségünk megőrzéséhez, a nemzeti természeti örökség védelméhez, miközben nélkülözhetetlen a természeti erőforrásokon alapuló gazdasági tevékenységekhez is - fogalmazott.
    A tárcavezető kiemelte, a természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen csak így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez. (f:mti)

Veszélyeztetett állatok

Nagyításhoz kattintson a képre

 Veszélyeztetettnek nevezzük azokat az élőlényfajokat, illetve alfajokat, amelyek kihalási esélye természetes élőhelyén nagy, beavatkozás nélkül nagy valószínűséggel Súlyosan veszélyeztetetté válik.Az ilyen fajokat, alfajokat a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a Veszélyeztetett (Endangered) kategóriába sorolja, rövidítése EN. A Vörös Lista 2010-es változata szerint 2754 állat-, 2464 növény-, 1 gomba- és 1 barnamoszatfaj veszélyeztetett, ez összesen 5220 faj.

Biológiai sokféleség

Az Agrárminisztérium számára kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése, éppen ezért tavaly a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központtal közösen elindította az "Év tájfajtája és haszonállata" szemléletformáló kezdeményezést, ezzel is ráirányítva a figyelmet az egyedi és változatos genetikai értékeink megőrzésének fontosságára - hívta fel a figyelmet a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából kiadott hétfői közleményében az Agrárminisztérium (AM).
    Az AM hangsúlyozza, hogy a  biológiai sokféleség egyezmény a legátfogóbb nemzetközi megállapodás földünk élővilágának megőrzése érdekében. Jelentősége, hogy a világ országait cselekvésre és együttműködésre sarkallja annak érdekében, hogy hosszú távon fennmaradjon az élővilág - vagyis a természetes élőhelyek, a fajok és a fajokon belüli genetikai értékek - változatossága. A biodiverzitás biztosítja környezetünk stabilitását és alkalmazkodóképességét, és ezáltal az ember számára élhető hellyé teszi a Földet.

    Az egészségesen működő biológiai rendszerek többek között az egészséges élelmiszert, a természetes gyógyszer-alapanyagot és egyéb nyersanyagot, az iható vizet, a tiszta levegőt, a nyugodt és rekreációra alkalmas élőhelyet biztosítják az emberek számára. A zavartalan ökoszisztémák szerepet játszanak a természeti katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, ezek káros hatásainak enyhítésében, valamint az éghajlat szabályozásában is - sorolta az AM.
     A világnap alkalmából május 26-29. között a Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében Balatonfüreden a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ jóvoltából játékos formában is megismerkedhetnek a látogatók az év tájfajtájával, az Illmiczi árpával, illetve az év haszonállatával, a rézpulykával - ajánlotta a minisztérium.(f:mti)

Természetvédelem...

A természeti örökség megőrzése érdekében az elmúlt 12 évben Magyarországon több mint 90 milliárd forintnyi természetvédelmi beruházás jött létre - mondta az agrárminiszter pénteken a Hortobágyon, az ország első nemzeti parkja alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

    Nagy István kifejtette, e beruházások többségét a nemzeti parki igazgatóságok 465 egyedi beruházása adta, amelyek révén több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát, biztosítják a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeit.
    Az operatív programokban a természetvédelmi fejlesztésekre fordítható források 51 százaléka ment élőhely-rekonstrukciós beruházásokra; ehhez hozzászámítva a fajmegőrzési projektekre és a természetvédelmi területkezelés fejlesztésére fordított összegeket, ez az arány 73 százalék - mondta a miniszter.
    Nagy István jelezte, hogy a fejlesztések a következő uniós költségvetési időszakban is folytatódnak: a 2027-ig tartó időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program pluszban (Kehop plusz) több mint 42 milliárd forint forrás jut természetvédelmi fejlesztésekre.
    A tárcavezető ismertette, a 2014-ben indult és 2023-ig tartó Kehopban a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága kilenc kiemelt természetvédelmi fejlesztést finanszírozott, mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, más programokban pedig 2,6 milliárd forint támogatással további hat, ökoturisztikai, illetve határon átnyúló fejlesztés zajlott.
    Az ötvenéves nemzeti parkot méltatva Nagy István kitért arra, hogy az évforduló nemcsak az elmúlt fél évszázadról szól, hanem "az ezer meg ezer évünkről, a megmaradásunkról, rólunk mindannyiunkról, akik magyarul beszélünk nemcsak egymással, de az állatainkkal is". Egyúttal köszönetet mondott a park minden jelenlegi és valaha volt munkatársának, hogy "mindennapi tevékenységükkel, a puszta iránti olthatatlan szeretetükkel hozzájárultak, hozzájárulnak a megmaradásunkhoz".
    A klímaválságból, a globális biodiverzitás-válságból adódóan "elemi érdekünk a Kárpát-medence sajátságos és különleges természeti környezetének, a fajok és élőhelyek sokszínűségének védelme" - jelentette ki az agrárminiszter.
    Hozzátette: a Hortobágyi Nemzeti Park jelentőségét mutatja, hogy négy tájvédelmi körzet és húsz természetvédelmi terület mellett a különleges helyszíneket nemzetközi jogszabályok is védik: két ramsari terület (vízimadarak védett tartózkodási helye), egy bioszféra-rezervátum található a térségben, maga a puszta pedig az UNESCO Világörökség része.
    Nagy István egy felmérés eredményeit ismertetve azt mondta, az elmúlt évek természetvédelmi törekvései a lakosság számára is kézzelfoghatók: míg 2018-ban a megkérdezettek 78,5 százaléka hallott a hazai nemzeti parkokról, 2021-re ez az arány megközelítette a 94 százalékot.
    A 62 bemutatóhely, a 38 látogatóközpont, a 4 arborétum, a 6 tájház, a 40 idegenforgalmi hasznosítású barlang mellett ugyancsak fontos a védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeit bemutató, döntően önállóan is bejárható, csaknem ezer kilométer hosszú tanösvényhálózat - mondta, megjegyezve, hogy ezeken a területeken a látogatószám 2010 óta csaknem 30 százalékkal nőtt, és éves szinten már meghaladja az 1 millió 650 ezret.
    Nagy István végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetvédelem egyre inkább teremtésvédelem, amelybe az ember is beletartozik, felelősséggel tartozunk érte.
    Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója arról beszélt, hogy a Hortobágy Európa legnagyobb füves élőhelye, szikes pusztája, amely alig változott az elmúlt 30 ezer évben. A Magyarországon eddig megfigyelt 420 madárfajból több mint 380-at a Hortobágyon azonosítottak - jelezte.
    Aradi Csaba, a HNP egykori igazgatója személyes hangvételű beszédben emlékezett meg az elmúlt ötven évről, a pásztorok életéről, a pusztai állatállomány alakulásáról, a természetvédők küzdelmes munkájáról.
    A találkozó csikósok bemutatójával, pásztor ételek kóstolásával, majd pusztai kocsikázással fejeződött be.(F:MTI)

Madarak és Fák Napja

A közeledő május 10-i Madarak és Fák Napja alkalmából a szaporodási és vegetációs időszakban végzett fa- és bokroskivágások súlyos természetvédelmi kockázatára hívja fel a lakosság figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - tájékoztatta az MME az MTI-t hétfőn.

    Mint írják, ez, az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nemcsak szakmailag igazolhatatlan, felesleges és káros, de a természetvédelmi, állatvédelmi és az erdőtörvényt is sérti, mert védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges sérülését és kínhalálát okozza.    
    Az egyesület hétfőn közzétett felhívásában arra kéri a lakosságot, ha ilyen tevékenységet észlel arról értesítse az illetékes hatóságokat. A bizonyítás érdekében készítsen róla fényképet, és néhány soros emailban tájékoztassa - helyszín, időpont, cselekmény leírásával - az adott vármegyei kormányhivatal (http://www.kormanyhivatal.hu/hu) Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályát, ennek hiányában a központi hivatalt.
    Mint írják, a fészeképítéssel már márciusban megindul a bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadarak költési szezonja, a tojások kiköltése és a fiókanevelés április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban.
    Mivel a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak, ezért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges sérülését, elhullását okozzák. Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben foglaltakkal is - hívja fel a figyelmet az MME közleményében.
    További részletek az egyesület honlapján érhetők el.(F:MTI)

Természetvédelmi fejlesztések

Az Agrárminisztérium a nemzeti parki igazgatóságok munkája révén eddig példátlan mértékben valósított meg természetvédelmi célú fejlesztéseket, hiszen több mint 41 milliárd forintot fordított erre a célra a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében - közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint a források nagy része az élőhelyek helyreállítását célozta, az utóbbi években megvalósult és jelenleg záruló több mint 100 projektnek köszönhetően mintegy 180 ezer hektár területen javul a természeti területek állapota, a természetvédelmi kezelés és a természeti értékek megőrzésének feltétele.
    Hozzátették: a fejlesztések eredményeként 27 közösségi jelentőségű hazai faj és 7 közösségi jelentőségű hazai élőhelytípus esetében sikerült országos szintű javulást elérni. A 2022-ben lezárt 16 élőhely-rekonstrukciós beavatkozásnak köszönhetően csaknem 19 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota.
    Tavaly a természetjárók számára is pozitív változások történtek a nemzeti parkokban, hiszen további fejlesztések valósultak meg az ökoturisztikai infrastruktúra és a környezeti nevelési tevékenység tekintetében. Számos nemzeti park területén fejlődött a természetvédelmibemutató-hálózat, illetve korszerűbbé vált a természetvédelmi őrszolgálat is.
    A nemzeti parkok vendégei 2022-től egyebek mellett már ellátogathatnak a Bükki Csillagdába, a Csárda Természetvédelmi Központba, illetve a Vízi Vándor Természetvédelmi, a Berek Világa és a Pál-völgyi Látogatóközpontba is. Ezen fejlesztések hatására a nemzeti parkok éves látogatószáma vonatkozásában rendkívüli növekedés volt tapasztalható - emelte ki az AM.
    Az Agrárminisztérium a nemzeti park igazgatóságokkal 2022-ben többek között eredményesen működtette a Nemzeti Park Termék Védjegyrendszert, tovább erősítette a védett természeti területek hálózatát, valamint folytatta a Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítését és jóváhagyását. Az állami természetvédelem erőfeszítéseinek köszönhetően elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe, illetve a hazai zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztésének módszertani kerete - írták.
    Ezen felül elindult 4 új LIFE projekt, támogatáshoz jutottak a hazai natúrparkok, és megvalósult a 2021-2030 közötti időszakra szóló 3. Biodiverzitás Stratégia előkészítése. A génmegőrzési feladatoknál nőtt az állami szerepvállalás, amivel Európa egyik legjelentősebb génbankját is sikerült fejleszteni - áll a közleményben.(F:mti)

Az új agrártámogatási rendszer...

Az új agrártámogatási rendszer ösztönzi a környezet- és klímavédelmi szempontból értékes területek megőrzését - tudatta az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

Az AM a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) keretében a környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után fizetendő alaptámogatást - írták.

    A szaktárca szerint ez a változás százezer hektáron ösztönzi a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket.
    A fenntarthatóbb mezőgazdasági termelés ösztönzése tehát már a támogatásra jogosult területek kijelölésénél megkezdődik annak érdekében, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás javítsa a mezőgazdálkodáshoz kapcsolódó ökoszisztémák állapotát - jelezték.
    A KAP stratégiai tervekről szóló uniós rendelet alapján - szakítva a több évtizedes tiltással - lehetővé vált, hogy a "támogatásra jogosult hektár" fogalmába ezen túl beleértsük azokat a művelés alatt nem álló területeket, illetve tájképi elemeket, amelyeket helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) vagy az agrár-ökológiai program (AÖP) keretben kell fenntartani, más kötelezettségek miatt korábban (például Natura 2000 előírások, erdősítés) nem feleltek meg a támogatható hektár fogalmának, korábban szántóként vagy gyepként hasznosítottak, de a jövőben átalakítják fás sávvá, vizes élőhellyé vagy a fent felsorolt területtípusok bármelyikévé - sorolták a közleményben.
    Felhívták a figyelmet arra, hogy a december 31-ig tartó időszakban az uniós szabályok alapján a területalapú támogatás csak a mezőgazdaságilag művelt területeken vehető igénybe, ahol úgynevezett minimumkövetelményeket be kell tartani.
    A tárca szerint ezek az előírások segítették ugyan a mezőgazdasági területek kultúrállapotban tartását, például a túlzott gyomosság elkerülését, ökológiai szempontból azonban nem minden esetben kedvezőek.
    Az elmúlt évtizedek gyakorlata azt mutatta, hogy a minimumkövetelményeknek való megfelelést, illetve a minél nagyobb támogatható terület elérését ösztönző uniós támogatási rendszer nem kedvezett a táblaszegélyek, mezővédő sávok, vízjárta területek vagy éppen a belvizes foltok megőrzésének - tették hozzá.
    Azt írták, a közvetlen területalapú támogatásra jogosult területek körének bővítése hatékonyan járul hozzá a mezőgazdasági területek talajállapotának, mikroklímájának, vízháztartásának javításához, illetve a kapcsolódó élőhelyek sokszínűségének növeléséhez.
    Az új intézkedéssel az AM mintegy százezer hektárral növelné a támogatható területeket - emelték ki.
    "Ezzel biztosítható, hogy az alapszintű területalapú jövedelemtámogatás ne késztesse a termelőket a termőterületek ésszerűtlen növelésére a nem termelő területek terhére, sőt ösztönözné a termelés megváltozott klimatikus viszonyokhoz való adaptációját" - fogalmaztak a közleményben.(F:MTI)