Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: talaj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: talaj. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 14., vasárnap

Talajnedvesség...

 

Többféle egyszerű módszer létezik a talajaink nedvességtartalmának felmérésére. Most kettőt emelnénk ki ezek közül, és lényegében mindegyik ugyanazon az elven alapul. Az első: távolítsuk el a mulcsot egy kis helyen a talajfelszínről, és nyomjuk bele az ujjunkat a földbe. Így akár 6-7 centiméteres mélységet is elérünk, és ha az ujjunk tisztán, szárazon kerül ki a talajból, akkor bizony öntözésre van szükség. Ha sáros, piszkos lesz legalább a körmünk környéke, akkor még nem kell kapkodnunk a vízpótlással.            A másik módszer alkalmazása során szerezzünk be az ujjunknál hosszabb eszközt, például egy orvosi fa spatula tökéletes lehet erre. Gyógyszertárakban akár már 1000 forint alatt vásárolhatunk egy 100 darabot tartalmazó dobozt, vagyis olcsó megoldásról van szó. A pálcikával mélyebbre hatolhatunk a talajba, és érdemes legalább egy fél percig benne is hagyni, hogy szorosabb kontaktus alakuljon ki a földdel. Ha tiszta marad, azonnal kezdjünk el öntözni, mert a talajnedvesség már elérte a kritikusan alacsony szintet.

2026. február 1., vasárnap

Ömki Ágazati Szakmai Nap

 Február 19-én ismét várják az ökológiai gazdálkodás iránt érdeklődőket, gazdálkodókat, kutatókat és szaktanácsadókat az ÖMKi Ágazati Szakmai Napjára. Ezúttal a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar lesz a házigazdája az ÖMKi éves konferenciájának, ahol kutatók mellett neves meghívott szakemberek előadásait is meghallgathatják az érdeklődők. Az ÖMKi Ágazati Szakmai Nap programjának középpontjában a talaj, a klíma és az egészség áll majd Mosonmagyaróváron

Az ÖMKi Ágazati Szakmai Nap plenáris programjában az ökológiai szektor hazai szerkezetváltozásait, piaci helyzetét és lehetőségeit járják körül. A résztvevők megismerhetik a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. biokertészeti ágazatát és a Lidl Magyarország Kft. biotermék-értékesítési tapasztalatait és terveit, az ÖMKi pedig a hazai ökogazdaságok országos adatai és a biotermékek kiskereskedelmi forgalma alapján mutatja be a szektor helyzetét és kitörési pontjait. 

A rendezvényen való részvétel regisztrációs jegy megvásárlásához kötött, amely magában foglalja a plenáris előadásokon, a délelőtti és délutáni szekciókon, a terepi programon való részvételt, valamint a kávészüneteket és a kétfogásos ebédet. A részletes program itt található.

2025. december 22., hétfő

Mintavétel...

 

A mintavétel mélysége 0-30 cm. Az úgynevezett átlagminta (ezt szállítjuk be a laborba) akkor lehet reprezentatív, ha azt úgy állítjuk elő, hogy a tábla homogén részeiből 5 hektáronként 25-30 részmintát veszünk, melyeket egyesítünk. Az átlagminta tömege maximum 1-1,5 kg. A homogén táblarészek kijelölésére több lehetőségünk is van. Használhatunk különböző vegetációs indexek alapján készített térképeket (pl.: NDVI), melyek drónos vagy műholdas felvételek alapján készülnek, de a hozamtérképek is nagyban hozzájárulhatnak a táblánkon belüli „talajfoltok” lehatároláshoz. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a korábbi talajvizsgálati eredmények, a szabad szemmel látható talajfoltok, talajtérképek (kartogramok, térképmásolatok), vagy a tenyészidőszak alatti növénymegfigyelések segíthetnek az egységesnek számító területrészek lehatárolásában. Ezek után a mintavételi területeket (menedzsment zónákat) M=1:10 000 (vagy más alkalmas) méretarányú topográfiai térkép alapján célszerű kijelölni, ennek hiányában természetesen használhatók a MePAR blokktérképek, földhivatali térképmásolatok is. A mintavételi területeket (zónákat, egységeket) és a minták azonosító jelét az alkalmazott térképen kell rögzíteni (le kell határolni az egy mintához tartozó területrészeket). Természetesen a térképen fel kell tüntetni a táblák határait, jeleit és területét is. A fentiek hiányában nem lesznek visszakereshetők a mintavételi területek. Az adott átlagminta képzésére szolgáló részmintákat a terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban (1. ábra) ajánlatos megvenni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20 ponton kell azonos tömegű részmintát venni.(F:AgrárUnió)

2025. december 15., hétfő

Pétisó...

 

A Pétisó egy védett márkanevű, 1932 óta gyártott magyar nitrogénműtrágya. Az alapgondolat szerint eredetileg olyan műtrágya gyártása volt a cél, mellyel a gazdálkodók nitrogént pótolnak úgy, hogy közben nem savanyítják el a talajt. Az idő folyamán a vásárlói igények változásával egyre nőtt a Pétisó nitrogén hatóanyag-tartalma, mely ma 27%. Ehhez jön még a Pétisó tonnánként 228 kg-nyi dolomitból származó 7% kalcium- (CaO-ban kifejezve) és 5% magnézium- (MgO-ban kifejezve) tartalom. Így összesen 39%-nyi makroelemet (nitrogén, kalcium, magnézium) tartalmaz.

2025. december 1., hétfő

Talaj Világnap...

 

12.5  Talaj Világnap Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre

A Föld vizkészlete...

 

2025. november 16., vasárnap

Porzik az Alföld...


Az Alföld jelentős részén az elmúlt hetekben drámai gyorsasággal romlott a talajnedvesség állapota. A szeptember elején lehullott esők átmenetileg ugyan javítottak a felső néhány centiméter nedvességtartalmán, ám a tartósan száraz, anticiklonális időjárás hatására ez a nedvesség rövid idő alatt teljesen elpárolgott. Ennek következtében a térségben az őszi vetések – beleértve az őszi búzát és az árpát – egyre súlyosabb vízhiánnyal küzdenek – írja a Délmagyar.

2025. szeptember 27., szombat

A baltacim...

 

A takarmánybaltacim mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően javítja a talaj szerkezetét, fokozza annak víz- és tápanyagraktározó képességét. Nitrogénmegkötő képessége révén természetes módon gazdagítja a talajt, csökkentve a műtrágya-felhasználás szükségességét. A talajerő fenntartásában és a biodiverzitás növelésében így fontos szerepet játszhat.Elfelejtett takarmánynövény, amely a gyenge minőségű földeken is jó eredménnyel termeszthető. Igénytelen és szárazságtűrő.