Növekszik a világ egyre inkább összefonódó élelmiszer- és mezőgazdasági piacait érő sokkhatások gyakorisága és intenzitása, ám a bizonyítékok azt mutatják, hogy hatékony szakpolitikai intézkedésekkel enyhíthető és lerövidíthető a hatásuk – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) ma közzétett új globális jelentésében.
Június 1-jén ismét a Tej Világnapját ünnepeltük. A Nemzetközi Tejszövetség kezdeményezésére létrejött, majd az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) által hivatalossá tett világnap minden évben lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tej és tejtermékek táplálkozásban betöltött szerepére. A tej továbbra is az egyik legfontosabb alapélelmiszerünk, amely jelentős mennyiségben biztosít fehérjét, kalciumot, vitaminokat és ásványi anyagokat a fogyasztók számára.
Mikotoxinok, hamisítás és az online piacok veszélyei: ezek ma a legnagyobb élelmiszer-biztonsági kihívások Magyarországon. Június 7-e az élelmiszer-biztonság napja. Ezt a napot az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) együttműködve – azért jelölte ki, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerbiztonsági kockázatok megelőzésére, felismerésére és kezelésére.
2026-ban, a Pásztorok és legelők nemzetközi évében a Néprajzi Múzeum egész éves, tudományos és ismeretterjesztő programsorozattal kapcsolódik a ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezéshez. A programsor 2026. február 26-án egy francia antropológus előadásával kezdődik, majd március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján, a Néprajzi Múzeum Napján rendezett egész napos, ingyenes, kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító programnapon folytatódik.
12.5 Talaj Világnap Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre
Minden évben október 16-án az élelmezési világnap
emlékeztetőként szolgál és egyúttal rámutat a saját szerepünkre, mert
egy éhezésmentes, prosperáló jövő kialakításában mindannyiunknak
felelőssége van. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének
(FAO) 1945-ös alapítását ünneplő világnap.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint 2,3 milliárd ember – az emberiség 28 százaléka – élelmezésbizonytalansággal küzdött 2024-ben. Afrika a legsúlyosabban érintett régió, ahol a lakosok közel 60 százaléka nem fér hozzá megbízhatóan élelmiszerekhez. Az éhezők viadala a valóságban minden negyedik embert érint a Földön.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (angolul Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) az ENSZ szakosított szervezete, amelynek fő feladata az élelmezésbiztonság megvalósítása. Ehhez kapcsolódóan kiemelt céljai az éhezés és a nem megfelelő táplálkozás visszaszorítása, a szegénység leküzdése és a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása mindenki számára, illetve a természeti erőforrások (talaj, víz, levegő, genetikai erőforrások) fenntartható módon történő hasznosítása. 1945. október 16-án alapították a kanadai Québecben. A FAO az ENSZ legrégebbi szakosított szervezete, mely elsődleges feladatául az éhezés felszámolását, a táplálkozás javítását és a mezőgazdaság termelékenységének növelésén keresztül az életszínvonal emelését kapta. Cél a hatékonyabb és fenntarthatóbb mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat. A föld egyre növekvő lakosságszámának élelmezése jelentős nyomás alá helyezi a mezőgazdasági szektort. Ahhoz, hogy többet tudjunk előállítani kevesebb természeti erőforrás felhasználásával, és közben a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme is javuljon, a jelenlegi politikák és módszerek radikális megváltoztatására van szükség a fenntarthatóság irányába.
A becsült mennyiség 7,9 millió tonnával több a júniusban vártnál és 3,6 millió tonnával múlja felül a múlt évit.
A
világ búzatermésére vonatkozó előrejelzését 0,3 százalékkal, 789 millió
tonnára növelte a FAO, részben a kedvezőbb ázsiai terméskilátások
miatt, így például Pakisztánban rekordszintű búzatermés várható.
Eközben
Oroszországban a júniusban becsültnél kevesebb búzát takaríthatnak be
az idén a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
A római
székhelyű szervezet szerint rizsből is több lehet az idén, mint amire
júniusban lehetett számítani. A FAO most azzal számol, hogy a learatott
rizs mennyisége rekordszintű, 535,1 millió tonna lesz, 0,9 százalékkal
meghaladva a júniusi előrejelzést.(F:MTI)
12.5 Talaj Világnap. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO javaslatára 2013 óta tartják meg ezt a napot, hogy felhívják a figyelmet az élővilág és benne az ember legalapvetőbb életfeltételeit biztosító talajok állapotának világszintű súlyos romlására, és az ennek megállítása érdekében szükséges teendőkre.
A
gabonaár-index átlaga 170,1 ponton állt márciusban, a növekedést
elsősorban az okozta, hogy az ukrajnai háború miatt a búza és a
durvaszemű gabonafélék ára ugrásszerűen megnőtt.
A
növényolajár-index átlagosan 248,6 pontos rekordot ért el, amit a
napraforgó-, pálma-, szója- és repceolaj árának emelkedése okozott. A
húsárindex átlagosan 120 pontos rekordot ért el, mivel a sertéshús ára
1995 óta a legmeredekebb havi emelkedést regisztrálta, ami a
nyugat-európai vágósertés-kínálat hiányának és a közelgő húsvéti ünnepek
miatt megugró belső keresletnek tudható be.
A tejárindex
átlagosan 145,2 pont volt, mivel a nyugat-európai és óceániai
tejtermelés elégtelensége miatt szűkült a világpiaci kínálat. A
cukorár-index átlagosan 117,9 pontra emelkedett, jórészt helyrehozva
ezzel az előző három havi csökkenést. A cukor ára azért emelkedik, mert a
nyersolaj drágulása miatt kifizetődőbbé vált a cukornád nagyobb mértékű
felhasználása etanolgyártásra.
Az ügynökség pénteken 784 millió
tonnára csökkentette a világ idei búzatermésére vonatkozó becslését a
múlt havi 790 millió tonnás előrejelzésről, mivel számításba vette annak
lehetőségét, hogy Ukrajna téli termőterületének legalább 20 százalékát
nem takarítják be. A FAO csökkentette a 2021/22-es szezon forgalmára
vonatkozó globális előrejelzését is, mivel a fekete-tengeri exportban
bekövetkező zavarokat csak részben ellensúlyozta India, az Európai Unió,
Argentína és az Egyesült Államok exportjának várható növekedése.(F:MTI)
Az élelmiszer-hiány riasztó méreteket ölthet Lassan beköszönt a hét szűk esztendő
Megosztás: A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) hónapról hónapra közli az alapvető élelmiszerek világpiaci ára alapján számított statisztikáit, amelyekből kiderül, mennyire vészesen növekszik az élelmiszerek ára a világon. Már tavaly nyáron sejteni lehetett, hogy valami készül, a 2008-as lélektani határt pedig most lépte át az árgörbe. A FAO statisztikái szerint leginkább a cukor világpiaci ára szállt el, de az év második felében durván emelkedett az olajok és zsírok, valamint a gabonák ára is. A brit Independent számításai szerint június óta a búza ára majdnem megduplázódott, és a disznóhús ára is negyedével csökkent, a cukor pedig 30 éve nem volt olyan drága, mint most. A növekedés egyelőre nem állt meg, és kedvezőtlen körülmények esetén 2011-ben is tovább drágulhatnak az élelmiszerek. A FAO vezető közgazdásza, Abdolreza Abbassian néhány napja az Independentnek azt nyilatkozta, hogy "még mindig van hova emelkednie az áraknak, ha például az argentin szárazság aszállyá erősödik, vagy télen elfagy a búza az északi féltekén". "Veszélyes területre érkeztünk" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a FAO ugyan még nem beszél "élelmiszer-válságról", de "riasztó helyzetről", van szó, amely szerencsétlen körülmények között elfajulhat. A FAO múlt heti közleményében azzal nyugtatta az aggodalmaskodókat, hogy az áremelkedések még nem vezettek olyan konfliktusokhoz, mint két éve. Két nappal a bejelentés után azonban Algériában utcai zavargásokba torkolltak az élelmiszerárak és a munkanélküliség miatt szervezett tüntetések, ahol az emberek azt skandálták, hogy "Hozzanak nekünk cukrot!". A kirobbant zavargásokban a Guardian szerint hétfőig legalább három fiatal vesztette életét. Ez a zavargás az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal. A mostani élelmiszerár-emelkedésnek a FAO és más gazdasági elemzők szerint is az az egyik oka, hogy 2010-ben számtalan csapás érte a világ legnagyobb élelmiszer-termelőit. "Ennek az évnek a jellemző problémája az időjárás volt" - mondta egy a FAO honlapján olvasható interjúban Abdolreza Abbassian. Oroszországban a nyári forróság és a hatalmas tűzvész pusztította a vetést, Kanadában és az EU-ban pedig a hatalmas esőzések miatt várható kisebb hozam. Pakisztánban a tavalyi gyilkos áradások a kormány szerint szintén óriási kárt tettek a megművelt földeken, legutóbb pedig Ausztráliára sújtott le árvíz. A várható élelmiszerhiány miatt Oroszország és India is exporttilalmat vezetett be bizonyos mezőgazdasági terményekre. Ezek a tényezők megbillentik a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt - olvasható a FAO legutóbbi, novemberben kiadott féléves jelentésében. A jelentés szerint a megugró árakhoz hozzájárult az amerikai dollár szeptember óta tartó gyengülése is, amely magasan tartja az árakat. A BBC szerint az sem elhanyagolható, hogy az USA-ban, a világ egyik legnagyobb kukoricatermelő országában egyre nagyobb területen termelnek haszonnövényeket üzemanyag, bioetanol céljára, ami a kukorica árát dobta meg. Kínában és Délkelet-Ázsiában közben a növekvő életszínvonal miatt egyre nagyobb a fogyasztás is, amivel a termelés egyelőre nem tart versenyt. A FAO szerint már augusztusban érezni lehetett a világpiaci árakon levő nyomást, ezért a világszervezet szeptember végén rendkívüli ülést is tartott. Itt azonban a közleményük szerint a legfontosabb megállapításaik arról szóltak, hogy több információra van szükségük az árak mozgásának megértéséhez és megjósolásához - írta az origo.hu. FAO szerint a robbanást el lehet kerülni, mert tavaly jelentős élelmiszer-tartalékokat sikerült felhalmozni. Többek között ennek köszönhető, hogy bár 2010 második felében az árak az egekbe szöktek, mindig volt megvásárolható gabona a piacon. Ezek a tartalékok idén még várhatóan kitartanak, miközben több más - a 2008-as éhséglázadásokat részben kiváltó - tényező is van, amelyekkel most nem kell számolni. Igazán nagy baj így inkább akkor lehet, ha 2011-ben a kormányok nem veszik komolyan az élelmiszer-hiányt, és nem gondoskodnak a jövő évi ellátásról. Ha a mostani trend folytatódik, a FAO szerint 2012-re a világ feléli a gabonakészleteit, ezért idén "nagyon gondosan kell vetni", és mindenképpen több búzát, több kukoricát kell termelni, mint eddig, hogy a tartalékokat újraképezzék. Ha ez nem történik meg, Abbassian szerint jövőre a világ "valódi hiánnyal" találná magát szembe, amikor nem csak olcsón, de egyáltalán nem lenne elég gabona. (f: 168 óra online) Korábbi cikkeink a rovatban Iratkozzon fel hírlevelünkre!
A
házi tücsök a harmadik rovar, melyet élelmiszer-összetevőként
engedélyeznek az EU piacán, miután az Európai Bizottság tavaly júliusban
a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájának, novemberben
pedig a vándorló sáska (Migratory locust) felhasználását engedélyezte új
élelmiszerként.
A házi tücsök élelmiszerként történő
forgalmazásának jóváhagyását az tette lehetővé, hogy az Európai Unió
égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)
értékelésében megállapította: e rovarból származó készítmények
meghatározott tenyésztési és elkészítési feltelek mellett biztonságosak,
egészségesek és magas fehérjetartalmúak.
A házi tücsök egészben,
fagyasztva, szárítva, valamint por formájában lesz kapható az Európai
Unióban. Az új élelmiszert tartalmazó termékeket megfelelő címkével kell
ellátni, hogy felhívják a figyelmet az esetleges allergiás reakciókra -
közölték.
Emlékeztettek, az unió élelmiszerstratégiája a
rovarokat alternatív fehérjeforrásként határozza meg, ami támogathatja
az EU fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerre áttérését. Már emberek
milliói fogyasztják a rovarokat, ezen túlmenően az ENSZ Élelmezési és
Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a rovarokat egészséges és nagyon tápláló
táplálékforrásnak minősíti, magas zsír-, fehérje-, vitamin-, rost- és
ásványianyag-tartalommal - tették hozzá.
A bizottság korábbi
közleménye szerint a rovarlárvák széleskörű élelmiszeripari alkalmazása
környezeti és gazdasági előnyökkel jár, ha a hagyományos állati
fehérjeforrásokat olyanok helyettesítik, amelyek kevesebb takarmányt
igényelnek, kevesebb hulladékot termelnek, illetve
üvegházhatásúgáz-kibocsátásuk elenyésző.
