2026. június 1., hétfő
2026. május 31., vasárnap
2026. április 9., csütörtök
2025. december 11., csütörtök
2025. december 7., vasárnap
2025. szeptember 28., vasárnap
2025. szeptember 23., kedd
2025. szeptember 22., hétfő
Állatállomány...
Az Eurostat szerint az európai állatállomány létszámok a 2014 és 2024 közötti tíz éves időszak alatt jelentősen csökkentek. A sertések létszáma 8,1%-kal, a szarvasmarháké 8,7%-kal, a juhoké 9,4%-kal, a kecskéké pedig szembetűnően magas arányban, 16,3%-kal csökkent. Más szóval, ma Európában több millió állattal kevesebb él, mint egy évtizeddel ezelőtt.
2025. augusztus 9., szombat
2025. augusztus 5., kedd
Elődök tisztelete (GL)
(1905. ápr. 23. – 1983. márc. 4.): agrártörténész, mezőgazdász, a mezőgazdasági tudomány doktora. Kezdetben állattenyésztési, főként juhtenyésztési kérdésekkel, utóbb a mezőgazdaság történetével foglalkozott.
2025. március 8., szombat
Alomszalma szükséglet
Egy felnőtt állat napi alomszükséglete
Szarvasmarha 4 - 5 kg
Ló 3 - 4 kg
Juh 0,5 - 1 kg
Sertés 3 - 4 kg
Alomszalmák fajlagos tömege a tárolás alatt száraz állapotban
Terimés búzaszalma 80 - 100 kg/m3
Bálázott szalma 120 - 150 kg/m3
Szecskázott búzaszalma(2,5 cm hosszú) 120 - 130 kg/m3
Szecskázott búzaszalma(4 - 5 cm hosszú) 85 -95 kg/m3
Naponta ürített szilárd és híg ürülék súlya különböző állatfajoknál
Állatfaj Bélsár (kg) Vizelet (kg)
Szarvasmarha 20 - 30 10 - 15
Sertés 1,2 - 2,5 2,5 -4,5
Juh 1,5 - 2,5 0,6 - 1,0
F:Nyíri,1993)
2025. január 29., szerda
Juhászat...
Juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány
J u h...
Juh - W.
Juhtenyésztés
Juhbetegségek
A juhtenyésztés terminológiája
A juh vemhessége és ellése
Juh/bárány húsrészei
Állategység számítás
Juh grafika
ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK (Segédlet) Juh
2024. november 26., kedd
A legelő teherbírása
2024. november 22., péntek
A juh húsrészei
A 6 és 24 hónap közötti egyedeket növendék állatoknak hívjuk, a húsuk már sötétebb színű, felülete vékony faggyúréteggel borított. Ebből a húsból még nem lehet igazán jó pörköltet készíteni, inkább levesek, gulyások, sültek kiváló alapanyaga. A két évnél idősebb felnőtt állatok húsa vörös színű – a marhahús és a vadhúsok színével megegyező – felülete sárga színű faggyúval borított. Ebből a húsból kiváló pörköltet, gulyást, és sülteket lehet készíteni.
2024. augusztus 23., péntek
Biodóm...
Bivalyok, tevék, sörényes juhok és szürkemarhák kerültek a Biodóm szabadtéri kifutóiba, az állatokat péntektől már a közönség is megnézheti az új helyszínen - közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert pénteken az MTI-vel.
Az
újonnan megnyílt terület nagyjából egy hektár kiterjedésű, amelynek
felét az állatkifutók teszi ki, a másik felét a látogatói sétányok,
valamint az újonnan létrejött, részben már be is ültetett zöldfelületek
foglalják el.
Az állatkert vezetése tavasszal jelentette be, hogy
még az idén szeretnék legalább ideiglenesen benépesíteni a Biodómhoz
tartozó kültéri kifutókat. A cél az volt, hogy addig is, amíg a Biodóm
beruházás szünetel, a területet használhassa a közönség, és ott állatok,
látnivalók, élmények várják a látogatókat.
A közlemény szerint a
Biodóm egészéhez hasonlóan ezek a kifutók nincsenek még teljesen
készen, bár előrehaladott műszaki készültségben állnak, azonban az
eredetileg ide szánt állatokat, elefántokat, orrszarvúakat,
törpecsimpánzokat és társaikat még nem lehetne bennük elhelyezni. Az,
hogy a kifutókat alkalmassá tették néhány más, szintén érdekes állat
számára, összhangban van az intézmény azon stratégiai elképzelésével,
hogy a területet a befejezésig is értelmes, az állatkert küldetésével
összeegyeztethető célokra lehessen használni.
A péntektől
látogatható, újonnan megnyílt bemutató zóna legnagyobb újdonságai a
magyar szürkemarhák és a bivalyok. A kert története során ugyan nem
először mutatnak be ilyen állatokat, de az elmúlt években nélkülözni
kellett őket a városligeti intézmény közönségének, hiszen szürkemarhák
utoljára 26 éve voltak a budapesti állatkertben, karámjuk akkor a mai
játszótér helyén volt.
A bivaly, mint háziállat eredetileg
Ázsiából való, ahol 4-5 ezer évvel ezelőtt háziasították, és onnan jóval
később került be Európába. A Kárpát-medencében először a hunok és az
avarok tarthattak bivalyt. Vitatott, hogy a magyarság mióta ismeri
ezeket az állatokat, de a régészeti kutatások azt mutatják, hogy nagyobb
számban inkább a török hódoltság korában terjedhettek el.
Valószínű,
hogy a magyar szürke helyben alakult ki, később Európa-szerte híressé
vált a fajta, amelyet a magyar pusztáról lábon hajtottak Nyugat-Európa,
elsősorban a német területek állatvásárjaira. A szürkemarhák tartása
egykor általános volt a Kárpát-medencében, ám később egyre inkább más
marhafajtákat kezdtek előnyben részesíteni a magyar állattenyésztésben. A
második világháborút követő évtizedekben a szürkemarhák csaknem
teljesen eltűntek, és néhány elkötelezett szakembernek köszönhető, hogy
végül megmenekültek a kihalástól. A megmentők között volt a fővárosi
állatkert egykori igazgatója, Anghi Csaba is.
A kifutók
ideiglenes benépesítése nem az első olyan lépés, amellyel az állatkert a
beruházás szüneteltetése idején is igyekszik hasznosítani a Biodóm már
elkészült létesítményeit. Már a múlt év végén a területen látható volt a
Sárkány Éve Lampion Fesztivál, majd idén márciusban a Fénydóm
fényművészeti tárlat helyszíne is ez a terület volt. Rendeztek a
létesítményben családi musical előadást, a Fővárosi Önkormányzat által
szervezett állásbörzét és több más programot is. Ezeken az eseményeken
hatvanezernél is több látogató vett részt összesen.(F:MTI)
2023. szeptember 17., vasárnap
J u h...
2023. július 27., csütörtök
2023. május 20., szombat
Mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozások
1. * Ló, szamár, öszvér esetében:
vérvétel, fogreszelés, szondázás, rektális vizsgálat, vakbél szúrcsapolás, vértelen szülészeti segítségnyújtás, egyedi jelölés.
2. Szarvasmarha, bivaly esetében:
vérvétel, szondázás, szarvtalanítás napos korban vértelen úton, fattyúcsecsbimbó eltávolítás napos korban, bendőmágnes-behelyezés, tályogmegnyitás, krotáliázás, bendő szúrcsapolás, vértelen szülészeti segítségnyújtás.
2.1. * Magyar szürke szarvasmarha esetében a 2. pontban foglaltakon túl megengedett még:
1 éves kor alatti vértelen ivartalanítás, azonosítás célját szolgáló bőrbesütés, tetoválás, orrkarika behelyezés, szarvgombok felhelyezése.
3. Juh, kecske esetében:
vérvétel, bendő szúrcsapolás, krotáliázás, tetoválás, tályogmegnyitás, vértelen szülészeti segítségnyújtás, castratio, szondázás, napos korban farokcsonkítás (vagy gumigyűrű igénybevételével, 8 napos korig).
4. * Sertés esetében a 4.1. pontban felsoroltak kivételével tilos minden olyan nem állatgyógyászati vagy diagnosztikai célokat szolgáló, illetve nem egyéb jogszabályban leírt és a sertések azonosítását célzó eljárás alkalmazása, amely az állat csontozatában vagy testének valamely érzékeny részében kárt okoz.
4.1. Sertés esetében megengedett:
- vérvétel,
- hímivarú sertések ivartalanítása hétnapos korig olyan módszerrel, amely nem jár a szövetek szakadásával,
- tályogmegnyitás,
- othaematoma megnyitása,
- hétnapos korig farokkurtítás,
- krotáliázás,
- fülcsipkézés,
- malacoknál hétnapos korig a fogak egységes megrövidítését szolgáló ép, egészséges, sima felület létrejöttét eredményező köszörülés vagy lecsípés,
- szabadtartásos rendszer alkalmazása esetén orrkarika behelyezése,
- kanok szemfogai hosszának csökkentése, amennyiben a többi állatnak okozott sérülések megelőzése vagy egyéb biztonsági okok ezt indokolttá teszik,
- vértelen szülészeti segítségnyújtás.
4.2. *
5. * Baromfi esetében:
vérvétel, szárnyszámozás (szárnykrotáliázás), szárnykurtítás napos korban, elektromos csőrkurtítás napos korban, úszóhártya-bemetszés napos korban, kakassarkantyú-lecsípés napos korban, barbarie kacsa karomvágása és csőrkurtítása kéthetes korig, tetoválás.
6. * Strucc és emu esetében:
vérvétel, krotáliázás.
7. * Nyúl esetében:
Fülszámozás (fülkrotáliázás), fültetoválás.
8. * Csincsilla esetében: krotáliázás, fültetoválás.








.jpg)











