Gazda Praktikum: export

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: export. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. június 17., szerda

2026. június 13., szombat

2026. június 1., hétfő

2026. március 7., szombat

2026. március 5., csütörtök

2026. március 4., szerda

2026. február 24., kedd

2026. február 13., péntek

2026. február 3., kedd

2026. január 26., hétfő

2026. január 23., péntek

2026. január 21., szerda

2025. december 20., szombat

2023. október 16., hétfő

2023. július 27., csütörtök

2023. július 18., kedd

Vadhús-export

Magyarország az egyik legjelentősebb vadhúsexportőr Európában - derül ki a vadhús belföldi piacát és fogyasztását bemutató kiadványból, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tett közzé.

Az évente 3800 tonna Magyarországon feldolgozott termék majdnem 90 százaléka külföldre, főképp Németországba és Olaszországba kerül - indokolták a kiadvány elkészítését, amelyet a közlemény európai szinten is egyedülálló összeállításként említ.
Magyarországon 46 vállalkozás foglalkozik vadhússal, amely értékes és különleges táplálék, ennek ellenére a fogyasztás fejenként mindössze 0,1 kilogramm, és 10 éve is csak a kétszerese volt - írta a NAK. Belföldön az idegenforgalom és a vendéglátás (HORECA) a legnagyobb felvevő, 60 százalékkal részesül a Magyarországon maradó mennyiségből. A koronavírus megviselte a piacot, de a fogyasztás tavalyelőtt már elérte a járvány előtti szintet - tették hozzá.
A NAK honlapján olvasható kiadványból kiderül az is, hogy belföldön a vadászatra jogosultak a lőtt vad majdnem 80 százalékát adják el kereskedőknek és vadfeldolgozóknak, a vadhús összetétele pedig kedvezőbb, mint a tenyésztett háziállatoké. Magyarország az egyik legjelentősebb vadhúsexportőr Európában, mennyiség alapján az uniós piacon Lengyelországot, Németországot és Spanyolországot követve a negyedik - olvasható az online kiadványban.(f:mti)

2023. július 17., hétfő

Csemegekukorica

Hazánk a világ egyik legnagyobb csemegekukorica termelő országa, a feldolgozott termékek piacán is nagyhatalomnak számítunk. A múlt év azonban változást indított el, az európai uniós piacra ugyanis – a rossz termés miatti termékhiány okán – betörtek a kínai feldolgozók. A legnagyobb versenyelőnyünk, hogy a délkelet-ázsiai termény beltartalmi értékei és íze messze elmarad a magyar csemegekukoricáétól. A hazai csemegekukorica-fogyasztás elég alacsony, mindössze évi 1-1,5 kg feldolgozott csemegekukoricát jelent személyenként. Nem vél véletlen tehát, hogy az itthon előállított csemegekukorica-termékek mintegy 95 százaléka a külpiacokra kerül.

2023. július 15., szombat

Húsgalambágazat ...

Egyre nagyobb igény mutatkozik a hazai prémium galambtermékekre, főként a külső piaci értékesítési területeken, ennek kielégítéséhez szükséges a húsgalambágazat fellendítése - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton, a Hajdúböszörményben tartott Galambtenyésztők Szakmai Napján az Agrárminisztérium közleménye szerint.

    A tárcavezető emlékeztetett, ezt támasztja alá az idén áprilisban Szingapúrral, majd májusban Japánnal kötött megállapodás a nagy mennyiségű magyar galambhús exportjáról. Mindezek kiszolgálásához kiemelkedő fontosságú a Görbeházán épülő, megfelelő technológiai színvonalú vágóhíd és feldolgozóüzem, amely segítségével magas hozzáadott értékkel állíthatók elő, értékesíthetők és világszerte népszerűsíthetők ezek a luxusminőségű, Magyarországon előállított termékek - írták.
    Nagy István felidézte, 2018 decemberében indult el az a kezdeményezés, amely a hazai húsgalambágazat újjászervezését és fellendítését tűzte ki célul. Az egységes testméretű, magas hasznos húsarányt produkáló, előhűtött galamb ugyanis kifizetődő exportcikk lehet a megfelelő piacképes árualap biztosítása mellett - áll a közleményben.
    A miniszter hozzátette, ennek nyomán indult el mintaprojektként a Nemzeti Húsgalamb Program, "Szárnyaló gazdaság" elnevezéssel. Ehhez az agrártárca 2019 óta nyújt vissza nem térítendő átmeneti támogatást, amely haszongalamb vásárlására fordítható. Az elmúlt négy évben összesen 55 kérelmet nyújtottak be, 38 322 húsgalamb vásárlásához, amely támogatási értéke több mint 190 millió forint. Nagy István jelezte, szeptemberben újra megnyitják a tenyészgalambok vásárlását segítő pályázatot - írták.
    A tárcavezető kifejtette, a támogatás célja a húsgalamb-termékpálya fejlesztése és az egységes árualap megerősítése mellett hozzájárulni az ezzel foglalkozó magyar családok megélhetéséhez, a vidék népességmegtartó erejéhez. A galambokkal, kisállatokkal való foglalkozás ugyanis közösségépítő erő, a közös szenvedély, a közös sikerek és emlékek pedig olyan erős köteléket hoznak létre, amelyben tradíciók, kulturális értékek öröklődnek nemzedékről nemzedékre.
    Ez a közösség olyan értékeket hordoz, mint a szolidaritás, a felelősség egymás, a természet és a környezet iránt. Azért is tartjuk tehát támogatandónak ezt az ágazatot, mert a fejlesztések és az innovációk révén itt is megőrizhetők és megújíthatók az agráriumhoz kötődő gazdag hagyományaink, a tapasztalatokra és szakmai tudásra épülő szellemi örökségünk - részletezte Nagy István az AM közleménye szerint.(f:mti)

2023. május 30., kedd

Gyógynövény-termesztés

A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál, Magyarország alapvetően önellátó lehetne gyógynövényekből - hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT)

Megjegyezték, hogy míg 2015-ben csaknem 14 ezer tonna volt a magyar gyógynövény export, addig 2022-ben csak 7000 tonnát ért el, az import pedig ennek közel kétszeresét.
    Magyarországon mintegy 30 ezer hektáron termelnek gyógy- és aromanövényt.  A gyógynövénygyűjtés és -termesztés, elsődleges feldolgozás termelési értéke évente mintegy 15-17 milliárd forint, az elsődleges feldolgozás nettó árbevétele 20-29 milliárd forint. A gyógy-, aroma- és fűszernövényeket tartalmazó termékek összes piaci forgalma 60-70 milliárd, a teljes szektor becsült nettó kibocsátása 100-120 milliárd forint - sorolta az adatokat közös közleményében a NAK és a szövetség.
    Mind az ipar, mind a lakosság részéről folyamatos a gyógynövények, illetve az alapanyagok iránti igény, így a folyamatos hazai és külföldi kereslet megfelelő hátteret biztosít a termesztés bővítéséhez és a termékfejlesztéshez. Ennek ellenére komoly alapanyaghiány jellemző az ágazatra, a feldolgozó és lepárló üzemek nem tudják kihasználni kapacitásukat - hangsúlyozták az elemzésben.
    Magyarországon 120-130 növényfaj gyűjthető, ezek közül mintegy 70-80 fajt rendszeresen be is gyűjtenek. A gyűjtés ugyan az elmúlt évtizedekben visszaszorult, de a termelési költségek növekedésével bizonyos fajok -, mint a csalán és a kamilla - esetében újra nő a jelentősége.
    Az elemzésben arra is kitérnek, hogy a feldolgozásban már csupán 30-40 százalék származik a vadon termő állományok gyűjtéséből. A gyógynövénygyűjtés mintegy öt-nyolcezer - elsősorban alacsonyan iskolázott, hátrányosabb régiókban élő - embernek ad munkát. A legnagyobb tömegben gyűjtött fajok és növényi részek: a hársvirág, a csipkebogyó, a cickafarkfű, az aranyvesszőfű, a csalánlevél, a zsurlófű, a kamillavirág, a fehér ürömfű, az orbáncfű, a fehérmályva, a feketebodza, a fagyöngy és a vadgesztenye. A főbb termesztett gyógynövények pedig a mustár, a mák, a konyhakömény, a koriander, az édeskömény, a csipkebogyó, a szurokfű, a máriatövis, az ánizs, a kapor, a kamilla, a citromfű, a menta, a kakukkfű, a levendula és a borsfű - ismerteti a NAK és GYSZT.(f:mti)