2026. június 17., szerda
2026. június 13., szombat
2026. március 5., csütörtök
2026. február 24., kedd
2026. február 15., vasárnap
2026. február 13., péntek
2026. február 3., kedd
2026. január 26., hétfő
2026. január 7., szerda
Műtrágya import...
A mezőgazdaság számára a legérzékenyebb pont a műtrágyaimport szabályozása. Mivel a nitrogénműtrágyák előállítása rendkívül energiaigényes és jelentős károsanyag-kibocsátással jár, ezek a termékek a CBAM elsődleges hatálya alá esnek. 2026-tól az importőröknek már nemcsak jelenteniük kell a behozott áru szén-dioxid-tartalmát, hanem tanúsítványokat is kell vásárolniuk a kibocsátás fedezésére. Szakértői becslések szerint ez a plusz teher tonnánként több tíz euróval is megemelheti a harmadik országból (például Egyiptomból, Algériából vagy Törökországból) származó műtrágyák árát, ami szűkíti a beszerzési alternatívákat és magasabb árszintet konzerválhat a piacon.
2026. január 5., hétfő
2025. december 20., szombat
2023. október 16., hétfő
2022. december 27., kedd
Agrárexport...
A magyar agrárkereskedelemre jellemző, hogy értékét tekintve többet exportálunk, mint amennyit importálunk. Azaz, a magyar mezőgazdasági külkereskedelmi mérleg pozitív. Ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtti és utáni időszakra is igaz. Mióta Magyarország EU-tag lett, az export értéke évről évre nő. A hazai agrárkereskedelem jellemzője, hogy évek óta stabil és magas a koncentrációja. 5-5 országra export és import terén is. Exportunk több mint 60%-a Németországra, Romániára, Szlovákiára, Olaszországra és Ausztriára, importunk szintén több mint 60%-a Németországra, Lengyelországra, Hollandiára, Szlovákiára és Ausztriára koncentrálódik.
2022. december 2., péntek
Paradicsom termés
Az Európai
Bizottság rövid távú előrevetítése szerint az EU-ban a friss piacra
szánt paradicsom termése 2022-ben 3 százalékkal 6,2 millió tonnára
mérséklődhet a 2021. évihez képest. Az elmúlt öt év átlagához
viszonyítva ez 5 százalékos visszaesést jelent - tették hozzá.
Az
Eurostat adatai szerint az idén az első nyolc hónapban az EU belső
piacára Hollandiából 459,7 ezer tonna (mínusz 17 százalék),
Spanyolországból 393,1 ezer tonna (plusz 6 százalék) paradicsom
érkezett. Az EU frissparadicsom-importját növekvő, exportját csökkenő
tendencia jellemzi. Marokkóból 17 százalékkal 331 ezer tonnára nőtt az
import 2022 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor az unió harmadik országok felé történő
frissparadicsom-kivitele 2 százalékkal lett kevesebb (254,3 ezer tonna),
ezen belül az Egyesült Királyságba irányuló export 6 százalékkal 180,7
ezer tonnára mérséklődött.
Magyarországon a KSH adatai szerint
tavaly 1940 hektárról 171,7 ezer tonna paradicsomot takarítottak be -
ismertetik. A WPTC októberi előrevetítése szerint Magyarországon az
ipari paradicsom mennyisége 30 százalékkal 80 ezer tonnára csökkenhet
2022-ben a 2021. évihez képest. Szakértők szerint a friss fogyasztásra
szánt paradicsom termelését idén nyáron a forróság, az aszály, a
kártevők, továbbá az energia- és az inputanyagárak emelkedése
nehezítette - jegyezték meg az AKI összefoglalójában.
Hozzáteszik,
hogy a KSH adatai szerint a friss vagy hűtött paradicsom
külkereskedelmi forgalmának passzívuma 2022 első nyolc hónapjában 2,95
milliárd forint volt az előző év azonos időszaki 3,97 milliárd forint
passzívum után. Az import mennyisége 18 százalékkal 14,2 ezer tonnára
csökkent, ezen belül a legtöbb paradicsomot beszállító Spanyolországból
21 százalékkal 4,90 ezer tonnára, Olaszországból 44 százalékkal 333,7
tonnára esett a behozatal, ugyanakkor Törökországból 10 százalékkal
1,711 ezer
tonnára nőtt az import. A paradicsom kivitele 10
százalékkal 11,05 ezer tonnára emelkedett, döntően Csehország (4,95 ezer
tonna) és Szlovákia (2,98 ezer tonna) felé irányult a megfigyelt
időszakban. (F:MTI)
2022. november 3., csütörtök
2022. május 7., szombat
2022. május 3., kedd
Mezőgazdaság-Növénytermesztés - grafika(6/1)
2022. április 10., vasárnap
2021. november 29., hétfő
2021. november 5., péntek
Csúcson az élelmiszerárak
Az
ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által csütörtökön
ismertetett adatok szerint az októberi árindex - 2011 júliusa óta
legmagasabb - 133,2 pont lett, 3 százalékkal (3,9 ponttal) magasabb a
szeptemberinél és 31,3 százalékkal (31,8 ponttal) magasabb az egy évvel
korábbinál.
A FAO élelmiszerár-indexe kereskedelemmel súlyozott
mutató, amely az öt legfontosabb élelmiszer-alapanyag - növényi olajok,
szemestermények, húsfélék, tejtermékek és cukor - nemzetközi piaci árát
veszi figyelembe.
Októberben a szemestermények árindexe átlagosan
3,2 százalékkal (4,3 ponttal) 137,1 pontra nőtt szeptemberrel
összevetve, éves összevetésben pedig 22,4 százalékkal (25,1 ponttal)
múlta felül a tavaly októberit. Idén októberben már az ötödik egymást
követő hónapban emelkedett a globális búzaár, szeptemberhez képest 5
százalékkal, tavaly októberhez viszonyítva pedig 38,3 százalékkal nőtt,
és ezzel 2012 novembere óta megmagasabb szintre emelkedett. A búza árát
különösen az hajtja fel, hogy gyengébb volt a termés olyan vezető
exportáló országokban, mint Kanada, Oroszországexport,import, és az Egyesült Államok.
A
FAO októberi növényi olaj árindexe rekordszintű, 184,8 pont lett, 9,6
százalékkal (16,3 ponttal) emelkedett szeptemberhez képest. Októberben
már negyedik hónapja emelkedett a pálmaolaj, a napraforgó és a repceolaj
ára. A pálmaolaj világpiaci áremelkedését a megugrott globális
importkereslet váltotta ki és azok a félelmek, hogy Malajziában
visszaveti a termelést a vendégmunkások hiánya.
A tejtermékek
árindexe havi összevetésben 2,2 százalékkal (2,6 ponttal) 120,7 pontra
nőtt, éves összevetésben az ármozgást követő mutató 15,5 százalékkal
(16,2 ponttal) emelkedett.
A hústermékek árindexe
szeptemberhez viszonyítva 0,7 százalékkal (0,8 ponttal) 112,1 pontra
süllyedt, de így is 22,1 százalékkal (20,3 ponttal) meghaladta a tavaly
októberi értéket.
A cukor árindexe 119,1 pont lett októberben,
1,8 százalékkal (2,1 ponttal) gyengébb szeptemberhez viszonyítva.
Októberben először jegyeztek fel visszaesést hat hónap töretlen
növekedés után, de tavaly októberhez viszonyítva a mutató mintegy 40
százalékkal állt magasabban.
Az átfogó árindex tavalyi átlaga
97,9 pont, három éve a legmagasabb volt, 3,1 százalékkal meghaladta a
2019. évit, de több mint 25 százalékkal alacsonyabb volt a 2011-es
történelmi csúcsnál.(F:mti)





































