Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: világpiac. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: világpiac. Összes bejegyzés megjelenítése

2022. április 8., péntek

Világpiaci élelmiszerárak

A FAO élelmiszerár-indexe márciusban a februári 141,4 pontos rekordhoz képest további 12,6 százalékos emelkedéssel 159,3 ponton új rekordot ért el - jelentette pénteken a párizsi székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet.

    A gabonaár-index átlaga 170,1 ponton állt márciusban, a növekedést elsősorban az okozta, hogy az ukrajnai háború miatt a búza és a durvaszemű gabonafélék ára ugrásszerűen megnőtt.
    A növényolajár-index átlagosan 248,6 pontos rekordot ért el, amit a napraforgó-, pálma-, szója- és repceolaj árának emelkedése okozott. A húsárindex átlagosan 120 pontos rekordot ért el, mivel a sertéshús ára 1995 óta a legmeredekebb havi emelkedést regisztrálta, ami a nyugat-európai vágósertés-kínálat hiányának és a közelgő húsvéti ünnepek miatt megugró belső keresletnek tudható be.
    A tejárindex átlagosan 145,2 pont volt, mivel a nyugat-európai és óceániai tejtermelés elégtelensége miatt szűkült a világpiaci kínálat. A cukorár-index átlagosan 117,9 pontra emelkedett, jórészt helyrehozva ezzel az előző három havi csökkenést. A cukor ára azért emelkedik, mert a nyersolaj drágulása miatt kifizetődőbbé vált a cukornád nagyobb mértékű felhasználása etanolgyártásra.
    Az ügynökség pénteken 784 millió tonnára csökkentette a világ idei búzatermésére vonatkozó becslését a múlt havi 790 millió tonnás előrejelzésről, mivel számításba vette annak lehetőségét, hogy Ukrajna téli termőterületének legalább 20 százalékát nem takarítják be. A FAO csökkentette a 2021/22-es szezon forgalmára vonatkozó globális előrejelzését is, mivel a fekete-tengeri exportban bekövetkező zavarokat csak részben ellensúlyozta India, az Európai Unió, Argentína és az Egyesült Államok exportjának várható növekedése.(F:MTI)

2021. március 8., hétfő

Növekvő világpiaci élelmiszerárak


Már kilenc hónapja drágulnak az élelmiszerek a nemzetközi piacokon, azon belül is főleg a cukor és a növényi olajok – számolt be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). https://profitline.hu/Felelmetes-emelkedesben-a-vilagpiaci-elelmiszerarak-419052

2020. május 25., hétfő

Agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze. Idén tavasszal Európában sokfelé komoly szárazság alakult ki, mely az őszi és a tavaszi vetéseket is visszaveti a fejlődésben, a termésbecslések lefelé módosultak. Az USA-ban május elején újabb fagykárokat okozott a kései hideg.
A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Kína középső vidékein, Ausztrália nagyobb részén, Afrika északnyugati és déli területein, az USA középső vidékén, valamint többfelé Dél-Amerika déli részén. Az aszállyal érintett területeket bemutató, műholdas méréseken alapuló ábra szerint látszólag kedvezőek a viszonyok (2. ábra), aszályos területek inkább csak az USA középső vidékén fordulnak elő. Az áprilisi csapadékösszeg globális térképén azonban óriási különbségeket, és nagy hiányokat láthatunk többek között Európában, Kínában, Indiában, de nagy területen Dél-Amerikában és az USA-ban is (3. ábra).

Európa
Az április 1. és május 10. közötti időszak főleg a csapadék eloszlásában hozott nagy különbségeket a kontinensen (4. ábra).
Az átlagosnál több eső hullott Franciaországban, Spanyolországban (errefelé akár 50-80%-kal is több esett), Görögországban, Törökországban, Oroszországban és Norvégia egyes területein (5. és 6. ábra). Ezzel szemben a kontinens középső, széles sávjában a Brit-szigetektől Magyarországig az átlagos mennyiségtől 50-80%-kal maradt el a csapadék a szokásostól. Ehhez hozzá tartozik, hogy hazánkban, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban a Pó völgyében már márciusban is csapadékhiány volt. Franciaországban és Spanyolországban 2-4 Celsius fokkal melegebb időt hozott ez az időszak az átlagosnál (7. ábra). A kontinens keleti felén ugyanakkor a szokásosnál hűvösebb volt, sokfelé 2 fokkal is elmaradt a hőmérséklet az átlagtól. Ezeken a területeken 5-15 fagyos nap is előfordult (8. ábra).
A csapadékhiányos területeken (Franciaország és az Egyesült Királyság keleti része, a Benelux államok, Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország) a talajnedvesség nem elegendő sem az őszi, sem a tavaszi növények optimális fejlődéséhez. A biomassza gyarapodás e miatt lelassult, mely jelenleg a 2019-es mennyiségtől elmarad. Ráadásul az őszi búza a virágzás fenológiai fázisához közeledik, amely kritikus időszak, a növény ekkor igényelné a legtöbb nedvességet a talajban. A repce virágzása a fönt említett területeken egybe esett a csapadékhiányos időszakkal, mely meg is mutatkozik a táblák kedvezőtlen állapotában. Románia keleti részén, valamint Ukrajna nyugati részein a hosszan tartó aszályos időszak miatt a növények helyenként már a hervadásponthoz érkeztek és sárgulnak a levelek.
Az április végén-május elején érkezett némi csapadék a tavaszi vetések keléséhez elegendőnek bizonyult, de a kelés sokfelé hiányos, a növények gyengék. A korábban bemutatott, csapadékhiánnyal nem érintett területeken ilyen problémák nincsenek, a növények szépen fejlődnek.
A vizsgált időszak (2020. április 1. – május 10.) után pár nappal komoly hideghullám okozott éjszakai fagyokat és így nagy valószínűséggel fagykárokat a tavaszi vetésekben, a virágzó repcében, a gyümölcsösökben és a szőlőkben Németországban, az Egyesült Királyságban és a Benelux államokban.
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/nemzetkozi/index.php?id=3762&m=2