2026. január 26., hétfő
2022. április 8., péntek
Világpiaci élelmiszerárak
A FAO élelmiszerár-indexe márciusban a februári 141,4 pontos rekordhoz képest további 12,6 százalékos emelkedéssel 159,3 ponton új rekordot ért el - jelentette pénteken a párizsi székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet.
A
gabonaár-index átlaga 170,1 ponton állt márciusban, a növekedést
elsősorban az okozta, hogy az ukrajnai háború miatt a búza és a
durvaszemű gabonafélék ára ugrásszerűen megnőtt.
A
növényolajár-index átlagosan 248,6 pontos rekordot ért el, amit a
napraforgó-, pálma-, szója- és repceolaj árának emelkedése okozott. A
húsárindex átlagosan 120 pontos rekordot ért el, mivel a sertéshús ára
1995 óta a legmeredekebb havi emelkedést regisztrálta, ami a
nyugat-európai vágósertés-kínálat hiányának és a közelgő húsvéti ünnepek
miatt megugró belső keresletnek tudható be.
A tejárindex
átlagosan 145,2 pont volt, mivel a nyugat-európai és óceániai
tejtermelés elégtelensége miatt szűkült a világpiaci kínálat. A
cukorár-index átlagosan 117,9 pontra emelkedett, jórészt helyrehozva
ezzel az előző három havi csökkenést. A cukor ára azért emelkedik, mert a
nyersolaj drágulása miatt kifizetődőbbé vált a cukornád nagyobb mértékű
felhasználása etanolgyártásra.
Az ügynökség pénteken 784 millió
tonnára csökkentette a világ idei búzatermésére vonatkozó becslését a
múlt havi 790 millió tonnás előrejelzésről, mivel számításba vette annak
lehetőségét, hogy Ukrajna téli termőterületének legalább 20 százalékát
nem takarítják be. A FAO csökkentette a 2021/22-es szezon forgalmára
vonatkozó globális előrejelzését is, mivel a fekete-tengeri exportban
bekövetkező zavarokat csak részben ellensúlyozta India, az Európai Unió,
Argentína és az Egyesült Államok exportjának várható növekedése.(F:MTI)
2021. március 8., hétfő
Növekvő világpiaci élelmiszerárak
Már kilenc hónapja drágulnak az élelmiszerek a nemzetközi piacokon, azon belül is főleg a cukor és a növényi olajok – számolt be az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). https://profitline.hu/Felelmetes-emelkedesben-a-vilagpiaci-elelmiszerarak-419052
2020. május 25., hétfő
Agrometeorológiai helyzetkép
Európa
Az április 1. és május 10. közötti időszak főleg a csapadék eloszlásában hozott nagy különbségeket a kontinensen (4. ábra).
Az átlagosnál több eső hullott Franciaországban, Spanyolországban (errefelé akár 50-80%-kal is több esett), Görögországban, Törökországban, Oroszországban és Norvégia egyes területein (5. és 6. ábra). Ezzel szemben a kontinens középső, széles sávjában a Brit-szigetektől Magyarországig az átlagos mennyiségtől 50-80%-kal maradt el a csapadék a szokásostól. Ehhez hozzá tartozik, hogy hazánkban, Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban a Pó völgyében már márciusban is csapadékhiány volt. Franciaországban és Spanyolországban 2-4 Celsius fokkal melegebb időt hozott ez az időszak az átlagosnál (7. ábra). A kontinens keleti felén ugyanakkor a szokásosnál hűvösebb volt, sokfelé 2 fokkal is elmaradt a hőmérséklet az átlagtól. Ezeken a területeken 5-15 fagyos nap is előfordult (8. ábra).
A csapadékhiányos területeken (Franciaország és az Egyesült Királyság keleti része, a Benelux államok, Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Horvátország) a talajnedvesség nem elegendő sem az őszi, sem a tavaszi növények optimális fejlődéséhez. A biomassza gyarapodás e miatt lelassult, mely jelenleg a 2019-es mennyiségtől elmarad. Ráadásul az őszi búza a virágzás fenológiai fázisához közeledik, amely kritikus időszak, a növény ekkor igényelné a legtöbb nedvességet a talajban. A repce virágzása a fönt említett területeken egybe esett a csapadékhiányos időszakkal, mely meg is mutatkozik a táblák kedvezőtlen állapotában. Románia keleti részén, valamint Ukrajna nyugati részein a hosszan tartó aszályos időszak miatt a növények helyenként már a hervadásponthoz érkeztek és sárgulnak a levelek.
Az április végén-május elején érkezett némi csapadék a tavaszi vetések keléséhez elegendőnek bizonyult, de a kelés sokfelé hiányos, a növények gyengék. A korábban bemutatott, csapadékhiánnyal nem érintett területeken ilyen problémák nincsenek, a növények szépen fejlődnek.
A vizsgált időszak (2020. április 1. – május 10.) után pár nappal komoly hideghullám okozott éjszakai fagyokat és így nagy valószínűséggel fagykárokat a tavaszi vetésekben, a virágzó repcében, a gyümölcsösökben és a szőlőkben Németországban, az Egyesült Királyságban és a Benelux államokban.
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/nemzetkozi/index.php?id=3762&m=2


