Üvegházhatás-prognózis...

 

Legcsapadékosabb évek...

 

Porzik az Alföld...

Az Alföld jelentős részén az elmúlt hetekben drámai gyorsasággal romlott a talajnedvesség állapota. A szeptember elején lehullott esők átmenetileg ugyan javítottak a felső néhány centiméter nedvességtartalmán, ám a tartósan száraz, anticiklonális időjárás hatására ez a nedvesség rövid idő alatt teljesen elpárolgott. Ennek következtében a térségben az őszi vetések – beleértve az őszi búzát és az árpát – egyre súlyosabb vízhiánnyal küzdenek – írja a Délmagyar.

A hó keletkezése

Évi csapadék

 

Hidegrekordok...

 

Legcsapadékosabb évek

 

Hidegrekordok...

 

Globális kockázatok...

 

Hőhullámok...

 

Madárvonulás...

 

Bár az ősz ugyan még nem érkezett meg, de néhány madárfaj már augusztus közepén megkezdte a vonulást a déli tájak felé – írta meg a Körös-Maros Nemzeti Park. A madarak mozgását, így a vonulás kezdetét is több tényező befolyásolja. Korántsem csak az időjárás, a hőmérséklet számít, a madaraknál ugyanis genetikailag kódolva van az, hogy mikor kell indulniuk, ráadásul a nap állásából is látják, hogy közeleg az idő. Emellett a táplálék-ellátottság is befolyásolja a vonulás kezdetét.

Aszály 2025. augusztus

 

Globális felmelegedés...

 

Az aszály előjelei

Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés. A HungaroMet szerint a téli hónapokban jelentős csapadékhiány volt tapasztalható: decemberben a megszokott mennyiségnek csak a fele, januárban kétharmada, februárban pedig ismét csak a fele érkezett. Ez a tendencia arra utal, hogy a 2025-ös évben az aszály mértéke akár a 2022-es történelmi aszályt is meghaladhatja, különösen, ha a tavaszi hónapok sem hozzák meg a szükséges csapadékot.​

Hasznos tudnivalók innen - onnan

Hasznos tudnivalók 1.

(Gyűjtögette Fáy András 1826)

A magyar nép eső barométerei: Álmos vagyok,-barnul a hajam, -bogaras a jószág, -beszorult a hordó akonája, -beszorult a csutora födele, -behallik a szomszéd harang, -bőrke szalonna meglágyult, -brekegnek a leveli békák, -csereg a gyöngytyúk, csípnek a bolhák, -dühösek a méhek, -fecskék alant járnak, -foltosodik a kövezet, -feszül a ládafia, ablakráma, -fickándozik, csutkát, rongyot tép a disznó, -halottal álmodtam, -kelepel a pók, -kapa,kasza feketedik, -kemény a harangkötél, -kiabál a drótos, -lecsap a füst, -ludak, kacsák örömükben nem férnek a tóban, vízben, -mosdik a macska, -megereszkedik a húr, -megcsurran az ablak, -messze ellátszik a hegy, -nedvesedik a só, -porban hentereg a szamár, -pipál a hegy, -pezseg a sok hangya, -rikolt a páva, -sokat szólnak a kakasok, -sok a csillag, -szemtelenek a legyek, -száraz a tenyerem, -szoros a zsákmadzag, -tyúkszem fáj, -tyúkok, verebek fürödnek, -udvaros a hold, -viszket a fülem: eső lesz.

Fenntarthatóság a mezőgazdaságban - AGRYA konferencia

VÍZ – TALAJ – IDŐJÁRÁS – PÉNZÜGYEK – DIGITALIZÁCIÓ – KOMMUNIKÁCIÓ – FENNTARTHATÓSÁG AZ AGRÁRIUMBAN

SZAKMAI KONFERENCIA – 2025. FEBRUÁR 19. 


 

Az AGRYA a 2SF program részeként szakmai konferenciát szervez, amely a fenntarthatóságot járja körbe különböző szempontokból, három panelben, előadásokon és vitán keresztül bontva ki a fenntarthatóság széles fogalomrendszerét.

Előadók és témák:

Vizet a tájba! Jó gyakorlatok a vízkészlet megőrzésében.
V. Németh Zsolt, államtitkár, Energiaügyi Minisztérium
 
Fenntarthatóság a gazdák mindennapjaiban – a 2SF projekt személyes interjú tapasztalatai
Bálint Csaba, szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
 
Gazdák, termékek, fenntarthatóság: mit gondol a lakosság?
Pillók Péter, kutatóintézeti igazgató, Századvég
 
Fenntarthatóság a finanszírozásban
Szabó István, igazgató, OTP Bank
 
Hogyan alkalmazkodik a mezőgazdaság az éghajlatváltozáshoz
Vaszkó Csaba, szakértő, Green Policy Center
 
Carbon farmig
Óvári Csilla vezető szakértő, Agrárközgazdasági Intézet
 
Technológiai trendek és újdonságok a mezőgazdaságban
Gulyás Tibor, vezérigazgató, Techtra
 
A Bayer Crop Science fenntarthatósági megoldásai
Hajdú Attila, digitalizációs szakértő, Bayer Crop Science
 
Panelbeszélgetés:

Parasztromantika vagy üzlet? Agrárkommunikációs kihívások a fenntarthatósághoz kapcsolódóan
 
Vendég:
Litkai Gergely, humorista, környezetvédelmi aktivista
Szabó Márton „Csoki”, erdőmérnök, műsorvezető, Jólvanezígy YouTube csatorna
Pém Bálint, biogazdálkodó, agrár szervezeti vezető, Szlovákia
Dedák Dalma, szakértő, WWF Magyarország

A rendezvény időponja: 2025. február 19., szerda 
A rendezvény helyszíne: Horpács

​A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött.

Elektronikus jelentkezési lap: www.agrya.hu/horpacs
Jelentkezési határidő: 2025. január 31., péntek 12.00
 
A rendezvényhez kapcsolódóan a jelentkezés visszaigazolása után annak megerősítésére 2.000,- Ft regisztrációs díjat kell fizetni. Egyebekben a rendezvény ingyenes.

További információk a rendezvényről:
www.2sf.hu
callcenter@agrya.hu
0613200429

Mezőgazdasági vízfelhasználás...

 

A mezőgazdasági alapanyag termelés egyik legnagyobb kihívása az egyre fokozódó időjárási szélsőségekkel szembeni kitettség, ami Magyarország mezőgazdasági versenyképességének korlátozó tényezője lehet. Napjainkban a mezőgazdasági vízhasználat és az öntözésfejlesztés elsődleges feladata a termésbiztonság és a minőség javítása, azaz a szélsőséges időjárás okozta károk megelőzése. A kutatás elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából – ugyanakkor komplex megközelítésben, a gazdasági, környezeti és társadalmi szempontokat egyaránt figyelembe véve – értékeli a mezőgazdasági vízgazdálkodást, vízhasználatot és öntözést, hogy a víz ne válhasson a termelés eredményességét korlátozó tényezővé. Kutatásunk eredményeként fogalmazható meg, hogy piacaink megtartása, piaci részesedésünk növelése az öntözött területeink racionális bővítésével lehetséges. Alapvető akadályként a birtokok elaprózottsága, az öntözésfejlesztésben pedig az erős állami szerepvállalás hiánya jelentkezik.(F:AKI)

Meteorológia...

Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott - írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a júliusi középhőmérséklet és csapadékösszeg országos átlaga együttesen mennyire volt extrém az elmúlt 154 év júliusai között.
(A júliusok hőmérsékleteinek szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetették össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap.)
    A tanulmány szerint a legmelegebb július az idei volt, (a középhőmérséklet 24,53 Celsius-fok volt), a leghidegebb pedig az 1913-as, (mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel). Megjegyezték: ennek oka ismert, egész Európában több évig tartó lehűlés következett be az 1912. június 6-ai, alaszkai Novarupta-Katmai vulkánkitörés miatt.
    A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, 2024-ben ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.
    Az elemzés szerint az idei július volt az elmúlt 154 év legextrémebbje, vagyis a hőmérséklet és csapadék együttes elemzése alapján a legszélsőségesebb, az extremitást pedig a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg okozta.
    Megvizsgálták azt is, melyik volt a második legextrémebb július, ez pedig az 1984-es július lett, amelyben a havi átlaghőmérséklet 18,51 Celsius-fok volt, a csapadék pedig 31,51 milliméter, vagyis az egy nagyon hideg és nagyon száraz július volt. A tanulmány szerint ez jó példa arra, hogy vannak olyan szélsőségek, amelyek egydimenzióban - például csapadék vagy hőmérséklet vonatkozásában - nem látszanak, de többdimenzióban - a csapadékot és hőmérsékletet együtt értékelve - már igen.
    Emlékeztettek: csak egyetlen hónap adódott melegebbnek mint 2024. júliusa, ez pedig 1992. augusztusa volt, ezért megvizsgálták, hogy vajon az a hónap volt-e a szokatlanabb, vagy az idei július. Az elemzés szerint sokkal szokatlanabb volt az 1992-es év augusztusa, ugyanis ahhoz a nagy meleg mellett rendkívüli szárazság is kapcsolódott.
    Azt is megvizsgálták, melyik hónap volt a 154 év alatt - mind a 12 hónapot vizsgálva - a legszokatlanabb. Az elemzés szerint ez 1965. októbere, amely a legszárazabb és az átlagnál sokkal hűvösebb október volt. 1965-ben egyébként a legszárazabb október után a legcsapadékosabb november következett.
    Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.(F:MTI)

Meteorológia...

A legmelegebb és a hetedik legszárazabb volt a július 1901 óta - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján hétfőn.

    A júliusról készített összefoglaló szerint a hónap középhőmérséklete országos átlagban 24,53 Celsius-fok volt, ami 3,0 fokkal haladja meg az 1991-2020-as évek átlagát, és ezzel a legmelegebb július lett 1901 óta.
    Hozzátették: az év hetedik hónapjának átlaghőmérséklete a Dunántúl keleti részén és az Alföld déli felén nagy területen meghaladta a 25 fokot, de kisebb körzetekben még a 26 fokot is elérte. Másutt síkvidéken 23-25 fok volt jellemző, míg 20 fok alatti havi átlagértéket csak a legmagasabb hegyeken fordult elő.
    Megjegyezték: az idei július országos átlaga mindössze 0,01 fokkal maradt el a 20. század eleje óta legmelegebb hónap, az 1992. augusztus középhőmérsékletétől. A 2024. július átlaghőmérséklete az ország déli felén többnyire meghaladta, míg az északi, északnyugati vármegyékben általában elmaradt az 1992. augusztusi havi középértéktől - tették hozzá.
    Az elemzés szerint a tartós forróság mellett nagyon száraz is volt a július, ami országos átlagban a 7. legszárazabb volt a 20. század eleje óta.
    A hónap csapadéka országos átlagban az eddig beérkezett adatok alapján csupán 22,2 milliméter volt, ami 69 százalékkal elmarad az 1991-2020-as évek 71,8 milliméteres átlagától. Lokálisan ugyan előfordultak 50 millimétert meghaladó havi csapadékok, az ország legnagyobb részén azonban 30 milliméternél kevesebb esett.
    Hozzátették: főleg a Dunántúlon sokfelé az 5 millimétert sem érte el a havi csapadékösszeg, emiatt a Dunántúlon nagy területen az idei lett a legszárazabb július a 20. század eleje óta, de hasonlóan kis havi csapadék keletebbre is előfordult. Néhány meteorológiai állomáson egyáltalán nem mértek csapadékot júliusban.(F:MTI)

Földügyek ?!

Magyarországon a vízerózió a mezőgazdaságilag művelt területek harmadát veszélyezteti, a szélerózió 1,4 millió hektárt érint, összesen pedig évente 80-110 millió köbméter talajt veszítünk el. A talaj szervesanyag-tartalmának csökkenése (a túl intenzív talajművelés, a mezőgazdasági területeken keletkező szervesanyagok elhordása és vissza nem pótlása következtében), valamint a talajélet elszegényedése a talaj fizikai szerkezetének romlásához, porosodáshoz és a stabil talajmorzsák (aggregátumok) hiányához vezet – mutatnak rá a kutatók.