A legszárazabb évek...

 

Klímaváltozás hatása...

 

Klíma...

 

Klíma panasz

Használd a Klíma Enciklopédiát!

A szárazságra való felkészülés GMO-val?

Aszályok ökológiai következményei

Klímaváltozás...

Gyorsuló klíma összeomlás

Globális felmelegedés

Az aszálykárról...

Kihalási hullám

Magyarország jövőbeni éghajlata

EU klíma

 

Meteorológia...

Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott - írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.

Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a júliusi középhőmérséklet és csapadékösszeg országos átlaga együttesen mennyire volt extrém az elmúlt 154 év júliusai között.
(A júliusok hőmérsékleteinek szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetették össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap.)
    A tanulmány szerint a legmelegebb július az idei volt, (a középhőmérséklet 24,53 Celsius-fok volt), a leghidegebb pedig az 1913-as, (mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel). Megjegyezték: ennek oka ismert, egész Európában több évig tartó lehűlés következett be az 1912. június 6-ai, alaszkai Novarupta-Katmai vulkánkitörés miatt.
    A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, 2024-ben ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.
    Az elemzés szerint az idei július volt az elmúlt 154 év legextrémebbje, vagyis a hőmérséklet és csapadék együttes elemzése alapján a legszélsőségesebb, az extremitást pedig a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg okozta.
    Megvizsgálták azt is, melyik volt a második legextrémebb július, ez pedig az 1984-es július lett, amelyben a havi átlaghőmérséklet 18,51 Celsius-fok volt, a csapadék pedig 31,51 milliméter, vagyis az egy nagyon hideg és nagyon száraz július volt. A tanulmány szerint ez jó példa arra, hogy vannak olyan szélsőségek, amelyek egydimenzióban - például csapadék vagy hőmérséklet vonatkozásában - nem látszanak, de többdimenzióban - a csapadékot és hőmérsékletet együtt értékelve - már igen.
    Emlékeztettek: csak egyetlen hónap adódott melegebbnek mint 2024. júliusa, ez pedig 1992. augusztusa volt, ezért megvizsgálták, hogy vajon az a hónap volt-e a szokatlanabb, vagy az idei július. Az elemzés szerint sokkal szokatlanabb volt az 1992-es év augusztusa, ugyanis ahhoz a nagy meleg mellett rendkívüli szárazság is kapcsolódott.
    Azt is megvizsgálták, melyik hónap volt a 154 év alatt - mind a 12 hónapot vizsgálva - a legszokatlanabb. Az elemzés szerint ez 1965. októbere, amely a legszárazabb és az átlagnál sokkal hűvösebb október volt. 1965-ben egyébként a legszárazabb október után a legcsapadékosabb november következett.
    Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.(F:MTI)

Hírbörze...

Egész Európában elterjedt növény a nagy csalán (Urtica dioica), szinte bárhol meg­található. A kertek gyakori gyomnövénye a fehér libatop (Chenopodium album). A közönséges tyúkhúr (Stellaria média) egy közismert, apró és kerek levelű, talajon elterülő gyomnövény. A fehér here, a vörös here (Trifolium repens, Trifolium pratense) és a százszorszép (Bellis perennis) is ehető gyomok. https://www.magro.hu/agrarhirek/eheto-gyomok-mit-nyujt-a-csalan-a-feher-here-a-tyukhur-es-a-libatop-a-konyhaban/

Sokan azt hiszik, hogy a méz csupán nyalánkság, csábító édesség. Nem! Annál sokkal több. Igaz, hogy édes, de cukrai olyanok, amilyenek a gyümölcsökben és a szõlõben találhatók. Egyszerûen, könnyen, az emésztõrendszer különbözõ helyein felszívódnak. A méz nem csak édes, de savas is. A méz szerves savai javítják az étvágyat, az emésztést.
A méz sokoldalú táplálék, ami többféle szükséges anyaggal látja el az ember szervezetét. A méz felveszi a küzdelmet a baktériumokkal, támogatja az emésztést, a májat, a vízkiválasztást, táplálja az izmokat, nyugtató, enyhe hashajtó. Külsõleg sebkezelésre is alkalmas. Melyik más édesítõ szerrõl lehet mindezt elmondani?

Egy ENSZ tanulmány szerint jelenleg a világszerte rendelkezésre álló talajok több mint 30 %-a degradálódott, és évente összesen mintegy 24 milliárd tonna termékeny talaj mosódik ki. A talajok leromlásának fő oka a fejlett országban egyre terjedő monokultúrás gazdálkodás és a túlzott vegyszerhasználat – írja a theguardian.com. A klímaváltozás negatív hatásai és a globális húsfogyasztás növekedése súlyosbítják a problémát, mivel a szárazság és a rendkívüli időjárási jelenségek nagyobb gyakorisága tovább rontja a talajok állapotát. A világon mintegy 1,995 millió hektárnyi föld mutatja a talajromlás jeleit. Ez a mintegy 130 millió négyzetkilométer a nem jéggel borított földfelszín 15 százaléka. Ebből 295 millió hektár erősen károsodott. https://www.agroinform.hu/kornyezetvedelem/a-vilag-talajainak-egyharmada-degradalodott-34224-001

A Fusarium egy mikroszkopikus gomba, a gabonatermesztők között jól ismert gombanemzettség, amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. A fonalas gombák a növényeket széleskörűen fertőzik, leginkább a gabonaféléket (kukorica, búza, rozs). A legtöbb ismert mikroszkopikus gomba toxinját (az Aspergillus-fajok által termelt aflatoxinok mellett) a fuzáriumok termelik, ezek a toxinok a gombák anyagcseretermékei. Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.

A Magyar Faápolók Egyesület által közzétett alkalmazás a fafaj, a fa méretei és állapotjelzői alapján kiszámítja a fa vagyoni értékét, valamint az egy éves asszimilációs időszakban végzett ökológiai szolgáltatásainak megközelítő értékeit. A Faérték alkalmazást (letöltés ITT) a Magyar Faápolók Egyesülete fejlesztette ki, https://play.google.com/store/apps/details?id=com.treevalue

Hírbörze...

Hazánkban a Növényi Diverzitás Központ a vad- és kultúrnövény génforrás-védelem hazai bázisintézménye, és felelős a hazai intézményekben folytatott génmegőrzési tevékenységek szakmai koordinációjáért, az Országos Bázis Tároló üzemeltetéséért, a géntartalékok Nemzeti Adatbázisának létrehozásáért, valamint a Minisztérium, illetve az Országos Génbank Tanács irányítása mellett a hazai génmegőrző tevékenységekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi együttműködési programok koordinálásáért. https://genbank.lap.hu/

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érdeklődőket, hogy megváltozott az Interaktív Erdőtérkép elérési útvonala. Az új felület a jövőben https protokollt, illetve számos új funkciót alkalmaz, így még inkább felhasználóbarát módon működik a továbbiakban. Az Interaktív Erdőtérkép új elérési útvonala: https://erdoterkep. nebih.gov.hu

Augusztus 2-án volt a globális túlfogyasztás napja. 1970- ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel később. Hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

Kincsem (Tápiószentmárton, 1874. március 17. – Kisbér, 1887. március 17.) többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér szülőktől származó versenyló, a magyar lósport és lótenyésztés büszkesége. Magyarországon „a legyőzhetetlen csodakanca” névvel, Európa többi részén pedig a „Hungarian miracle” és a „Hungarian wonder” (vagyis magyar csoda) titulusokkal illették.

Tartós szárazság esetén, egy zivatar után akár már néhány órával ismét meg tud gyulladni a növényzet, sőt a kisebb eső sokszor el sem jut az erdő talajszintjére. A magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztás következménye, emellett a tűz sokszor a szomszédos területekről terjed át az erdőre, így mindenhol fontos az elővigyázatosság. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról, valamint az erdőtűz- megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a Nébih FIRELIFE Erdőtűz Megelőzési Programjának honlapján, a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhatnak.

A rozsdabetegség egy gombás fertőzés, ami gátolja a növények növekedését, elcsúfítja leveleiket, de csak nagyon ritkán végez velük. A rozsdabetegségnek számtalan változata létezik. A legtöbb növénynek megvan a saját rozsdabetegsége, ami kizárólag azt az adott fajtát támadja meg. Ezek mellett beszélhetünk még a közönséges rozsdabetegségről, ami már kevésbé válogatós, és többféle növényt is áldozatául ejthet. https://www.agraroldal. hu/rozsdabetegsegek.html

Rovarok az állatvilág legnépesebb osztálya, az ismert állatfajoknak több mint a fele, több mint egymillió faj tartozik ide. Mivel napjainkban is folyamatosan ismernek meg és írnak le új fajokat, számuk még jelentősen gyarapodhat: a rovarfajok számát egyesek hárommillióra becsülik, mások harmincmilliót sem tartanak lehetetlennek. A jelenlegi kihalási esemény számos rovarfajt veszélyeztet. Földünkön jelenleg a legnagyobb méretű rovar az óriás botsáska, a legkisebb rovarfaj a parányfürkész. Európában mintegy százezer fajuk ismert.

Aszály...

„Az aszály egyetlen ellenszere az öntözés, mely száraz éghajlat alatt és sülevényes talajon csodákat mívelhet. Az öntözés ugyan szántóföldeken sincsen kizárva s azt a kultúra magas fokán álló némely országban kitűnő eredménnyel használják, sőt főleg kerti termnyékre alkalmazva, itt-ott hazánkban is gyakorolják (bolgár kertészek), de igazán haszonhajtó módon –sajnos! – még réteken is csak kivételesen kedvező viszonyok között alkalmazható szembetűnő előnyökkel.” (Forrás: Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés Magyar-Óvár 1888, 383 o.)

Grafika szemle 21.

Nagyításhoz kattintson a képre

Agrár grafika XXI.

Nagyításhoz kattintson a képre

Kárenyhítési alap

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte szerdai közleményében Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

    A történelmi léptékű szárazság okozta károk enyhítése az agrárpolitika számára kiemelt feladat a gazdálkodók talpon maradásának segítése érdekében. Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított az ország mezőgazdasági területeinek 80 százalékán, melyből 1,45 millió hektárra jelentettek be aszálykárt - hangsúlyozta Nagy István. A miniszter egyúttal kijelentette, hogy a 2022. évi károk kompenzálására az erre jogosult 22 583 gazdálkodónak 2023. március 31-ig 50,6 milliárd forintot fizetnek ki. Ebből 49,7 milliárd forint az aszálykárok után, a többi pedig más káresemények ellentételezésére.
    Kiemelte, a többletforrások biztosításával a kormány az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.
    Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítési alap mellett a díjtámogatott növénybiztosítások jelentenek komoly segítséget. A biztosítási díjtámogatásoknak köszönhetően többszörösére emelkedett az aszálybiztosítással rendelkező gazdaságok száma, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek a tavalyi aszálykár és a szélsőséges időjárás okozta más károk enyhítésére.
    A 2022. évi, történelmi léptékű aszály következményeinek kezelése érdekében a kormány Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzset állított fel, amelynek javaslatára rendkívüli intézkedéseket is hozott a mezőgazdasági termelés finanszírozási hátterének biztosítása érdekében. A kormány gazdálkodói hitelek finanszírozási lehetőségeinek megsegítésére hitelmoratórium lehetőségét biztosította az agárszektor számára, amelynek révén a termelők 286,6 milliárd forintnyi mezőgazdasági hitel visszafizetéséhez kapcsolódóan kaphattak 2023 végéig haladékot - ismertette az Agrárminisztérium (AM).
    A közlemény arra is emlékeztet, hogy a kis- és középvállalkozások piaci alapú, változó kamatozású és nem kamattámogatott hiteleire a tavalyi év végétől kamatstopot vezettek be. Szintén a tavalyi aszályra való tekintettel a korábbi éveknél is nagyobb összeg erejéig, 322 milliárd forint értékben történt meg az uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatások előleg- és részfizetése, amelyhez a kormány ugyancsak megteremtette a szükséges finanszírozási és technikai feltételeket.
    Az aszály által sújtott mezőgazdasági termelők és az állattartók számára, forgóeszköz finanszírozásuk segítése érdekében megnyílt a kiemelt, legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás lehetősége az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel keretében. Szintén 2022-ben az üzemanyag hatósági ár mezőgazdasági gépekre történő kivételes alkalmazása révén mintegy 39 milliárd forintot takaríthattak meg a mezőgazdasági termelők - sorolta az AM.
    A mezőgazdaság finanszírozási helyzete érdekében tett intézkedéseknek, a korábbi évek ágazati pénzügyi erősödésének is köszönhetően a magyar mezőgazdaság helyzete a tavalyi tragikus aszály súlyos következményei mellett is stabil, melyhez komoly segítséget kapnak a gazdálkodók a kárenyhítési alapon keresztül is - tette hozzá az agrárminiszter.(F:MTI)

Grafika szemle 7.

Aszály...

Várhatóan nagy területen az idei lesz a legsúlyosabb aszály az elmúlt 50 évben Magyarországon, és a század végéig tovább nőhet a súlyosan aszályos évek száma - írta pénteki cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

    Kecskemét és Nyíregyháza környékén már most sokkal rosszabb a helyzet, mint az eddigi legextrémebb, 2003-as aszályos évben - tették hozzá.
    Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös elemzésében felhívta a figyelmet, hogy a súlyosan aszályos időszakok száma 1990 óta mutat növekvő tendenciát. Országosan az látható, hogy alapvetően kevesebbszer, de többet esik, ezzel párhuzamosan pedig a száraz napok száma is nő.
    Mint kifejtették: 1971 óta a legnagyobb aszály országos átlagban 2003-ban volt. Idén július 24-éig az ország közepén, Kecskeméten március 1-jétől számítva az eltelt 146-ból 122 nap száraz volt, amely a teljes tavaszi-nyári fél évre átszámítva kissé felülmúlja a legsúlyosabb 2003-as évet. Keleten, például Nyíregyháza mellett azonban a helyzet ennél is rosszabb, hiszen idén az eddig ott jelentkező 129 száraz napot átszámítva a legextrémebb 2003-as évet is jócskán felülmúljuk.
    Azt írták: országos átlagban az elmúlt 50 évben nem nőtt annak a valószínűsége, hogy egyre több az aszályos év, de szignifikánsan növekedett annak valószínűsége, hogy amikor aszály van, akkor az egyre súlyosabb, hiszen nőttek a száraz napok tavaszi és nyári összegei.
    Ez a változás az ország déli felében egyértelműen a nyári növekedésnek tulajdonítható - írták.
    A szakértők elemzésükben a növényi termések érési fázisát és a terméshozamokat károsan befolyásoló nyári aszályt vizsgálták. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisából az elmúlt 50 évet vizsgálva rámutattak, hogy míg délnyugaton és a Kárpátaljával határos régióban gyengén csökkent a féléves (a tavaszi és nyári együttes) csapadékösszeg, addig az ország északi-középső felén egyértelműen nőtt 1971 és 2020 között. Ráadásul - mint írták - ez a növekedés igen jelentős, és nagy területen eléri a 30-60 millimétert is. Ezzel párhuzamosan a két évszakban a száraz napok összege - kisebb körzeteket leszámítva - is nőtt.
    Azt írták, az "optimista" forgatókönyv szerint: határozott kibocsátáscsökkentéssel lehet esély a múltbelinél kevesebb száraz időszakra. A pesszimista jövőkép szerint viszont további növekedés is valószínű, és ez elsősorban kelet felé várhatóan még erőteljesebb is lesz.
    A várható változásokhoz való alkalmazkodás érdekében a jövőben mindenképpen tárolni kellene a csapadékosabb évek többletcsapadékát a súlyosan aszályos évek hiányainak pótlására és az extrém aszály okozta katasztrófák elkerülésére - közölték.
    A természetes növényzet és a mezőgazdasági termelés, valamint ennek következtében az élelmiszer-biztonság szempontjából is lényeges, hogy Magyarországon ne legyen gyakoribb a súlyosan aszályos tavaszi-nyári fél évek előfordulása - hangsúlyozták a szakértők, hozzátéve: "ehhez a nemzetközi közösségnek, és közte Magyarországnak is, drasztikusan csökkentenie kell üvegházhatású-gázkibocsátásait, valamint alapvetően kell újragondolnunk vízgazdálkodásunkat, előtérbe helyezve a vízmegtartást".(F:MTI)

Tovább fokozódik az aszály

Bár a délnyugati országrészben kellően nedves a talaj és az elmúlt szombaton egy hosszú zivatarzóna a Gyöngyös-Mórahalom vonalban is sokfelé megáztatta a földeket, az ország többi részén, főleg a Tiszántúlon hetek óta alig esett, a talaj csontszáraz, a nyári növények egyre jobban szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása már sokfelé be is fejeződött. Az előttünk álló héten forró, jellemzően száraz idő várható, csak elszórtan alakulhatnak ki záporok, zivatarok. https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=4807&m=2

Agrár grafika IX.

Nagyításhoz kattintson a képre